Esti Hírlap, 1981. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

Tudomány a termelésben A tudomány, mint termelő erő , e mottó jegyében kezdődik meg ma Salgótarjánban, a TIT székházában az MTESZ Nógrád megyei szervezete műszaki hónapjának rendezvénysorozata. A műszaki hónap rendezvényein megvizsgálják, hogy a megyében a tudomány miként segíti a termelő munkát, a gyakorlat hogyan hasznosítja és igényli a tudományos eredményeket. Foglalkoznak a műszaki-közgazdász értelmiségnek a megye gazdasági és társadalmi életében vállalt szerepével. A XI. alkalommal megrendezésre kerülő nógrádi műszaki hónap keretében nyolcvan különféle rendezvény lesz, s mintegy hatvan tudományos előadás hangzik el, több kiállítás nyílik, ezenkívül ankétot, filmvetítést, árubemutatót és üzemlátogatást rendeznek. Miközben lendületesen haladnak az észak-déli metróvonal H/B szakaszának befejező munkálatai, és készülnek az Arany János utcai, Marx téri és az Élmunkás téri állomások idei átadására, megkezdődött a III A szakasz építése. A Váci úton az Élmunkás tér és az Árpád híd között tart a metróépítés, amellyel egyidőben újabb forgalomelterelés lépett életbe. A felszín alatt továbbra is nehezek az építési körülmények, az alagút résfalas szerkezettel és talajvízszint-süllyesztéssel készült. Pályája fokozatosan emelkedik, és bár nem bukkan ki a felszínre, födémszerkezete eléri a Váci út szintjét. Fotóriportunk a mostanában megkezdődött munkálatok helyszínét mutatja be, a Váci úti építkezés pillanatait örökítette meg PÉCSI DIÁKOKNAK Kollégium Új kollégium épül Pécsett a tudományegyetem hallgatói számára. A több mint százötvenmillió forintos beruházás kivitelezője, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat összeszerelte már az ötemeletes épület első szintjét, s a tervek szerint két év múlva veheti majd birtokba a háromágyas szobákat ötszáz egyetemi polgár. Vásárépítők A Fővárosi Faipari és Kiállításkivitelező Vállalat szakemberei 18 standot, önálló kiállítóhelyiséget, öszszesen mintegy ötezer négyzetméternyi területet építettek a vásár területén. Köztük olyan, egyedi tervek szerint készült épületeket is, mint a Tiszai Vegyi Kombinát vagy a Fabulon nagy közönség- és szakmai sikert szerzett pavilonjait. A vállalat dolgozói most az A, D. F. pavilonokat ürítik ki és készítik elő a Skála-expo céljaira. A kevés, de annál tapasztaltabb és lelkesebb szakember már eddig is sok nemzetközi elismerést szerzett a vállalatnak: évek óta ők építik a külföldi magyar kiállításokat, árubemutatókat. Mostanában Lipcse, Zágráb, Köln, Brüsszel, Stuttgart vásárain dolgoznak. . NEMZETI VAGYON KÖZÉRDEK Egységes nyilvántartás a fővárosi földekről Budapest területe 52 ezer 507 hektár. Az új ingatlannyilvántartás szerkesztési munkája — a két korábbi — a telekkönyv, illetve a földnyilvántartás, valamint a térképek felülvizsgálatával és összehasonlításával kezdődött. Ezt követte a régi adatok helyszíni ellenőrzése. Végül majdnem 37 ezer hektár belterületről, 14 ezer hektár külterületről és több mint ezerháromszáz hektár zártkertről vált szükségessé — részben új felméréssel, részben a régi térképek felújításával — új térképek készítése. Ezek segítségével megállapították: az adatok egyeznek a tényleges állapottal vagy nem. A helyszíni eljárás után meghallgatták az ingatlantulajdonosokat, majd a felismert jogi eltéréseket rendezték. A fővárosban a szerkesztési eljárás mintegy 290 ezer ingatlant érint. (Tavaly és az idén több mint 40 ezer szövetkezeti és öröklakás tulajdonjogát rendezik.) Az eljárás során 192 ezer ingatlan nyilvántartott adatait kellett módosítani. Ez a nagyarányú eltérés a régi nyilvántartások és a valóság között úgy jött létre, hogy a tulajdonosok — vagy az ingatlan kezelője, használója — a változást nem jelentette be. A fővárosban az ingatlanok negyven százaléka szövetkezeti és öröklakás, illetve egyéb önálló ingatlan. A közelmúlt nagyarányú építkezéseivel, egyes városrészek szanálásával sokan új lakásba költöztek. Nem jelentették. A telekkönyv 1433 ingatlan tulajdonosaként elhunyt személyt tartott nyilván; az örökösök nem kérték a hagyatéki eljárás lefolytatását. Több ezer azoknak az eseteknek a száma, amikor az egykori haszonélvező halálát nem jelentették be. Az adatok egyeztetésekor több évtizedes, rendezetlen ügyekkel is foglalkozni kellett. (Nagyon sok „zsebszerződés” is előkerült...) Még az is előfordult, hogy bérházak a régi tulajdonos nevén szerepeltek. Több kerületben a földreform során juttatott földeket a régi nagybirtokosok nevén tartották nyilván. TELEKKÖNYV A fővárosban végül is az ingatlanok hét százalékánál kellett rendezni a tulajdonjogot. Legnagyobb arányú változás, természetesen, az építkezések miatt következett be az ingatlanok adataiban. A felépült családi házakról, üdülőkről, a használatba vételi engedélyek kiadása után nem értesítették a Földhivatalt. Az állami ingatlanok között igen soknál nem tüntették fel a kezelő szerv nevét. Minden korábbi tájékoztatás ellenére számos tulajdonos nem vett részt az adategyeztetésen, ezzel elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy az esetleg rendezetlen ingatlanügyét most, egyszerűsített eljárással tisztázzák. Ez a közömbösség azzal jár, hogy a későbbi rendezés már jelentős többletköltséget és fáradságot igényel. HARMINCEZER Hogyan lesz állandóan friss az új nyilvántartás? Az ingatlanokat érintő változásokat be kell jelenteni, és azokat a Földhivatal folyamatosan átvezeti a nyilvántartásra. (Évente több mint harmincezer változtatási beadvánnyal foglalkozik a Földhivatal.) Alapvető gond: a bejelentési kötelezettséget még ma is sokan elmulasztják. Ez viszont bírságolással jár. Mert nem engedhető meg, hogy a nagy költséggel, sok munkával megalkotott jó nyilvántartás rövid időn belül elavuljon. (szüllősi) Parlamenti ülésszak előtt Számadás egy évtizedről Elszámolunk arról, hogy a megalkotott törvényeinknek hogyan feleltünk meg az elmúlt évtizedben... — e szavakkal ismertette a miniszter a képviselők, a mezőgazdasági bizottság tagjai előtt, készülő expozéját, amelyet az országgyűlés, az ország elé tár majd. Elszámolás majd tíz esztendőről, hiszen legutóbb 1972-ben számolt be a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az ágazat akkori eredményeiről. Elszámolás egy évtized munkájáról, s az előttünk álló évek feladatairól. Ez a tegnapi bizottsági ülés nem egyszerűen egy „beszámolóból” s a beszámolóhoz való „hozzászólásokból” állt, hanem olyan közös munka volt, mondhatjuk így is: megbeszélés, amelynek észrevételei, tanulságai, egy-egy megjegyzése adja majd ennek az expozénak, az országgyűlés előtt elhangzó elszámolásnak végső képét. A megszokott bizottsági ülések idejét jóval meghaladó megbeszélésen sokkal több szó esett az elmúlt tíz esztendő eredményei mellett a ma helyzetéről, s a holnap teendőiről. Molnár Frigyes Bács megyei képviselő a kertészeti növények termelésének sorsáról kérdezett Bács-Kiskun az ország legnagyobb zöldség- és gyümölcsöskertje. Születik-e terv a sivár homok hasznosításáról? Igen komoly gondok vannak a zöldséggyümölcstermesztés jövőjével, várható a visszaesése. A miniszter beszámolója is érintette ezt: „a zöldség- és gyümölcsfélék termelése 27—29 százalékkal több volt az évtized végén, mint 1970-ben. A fejlődés üteme azonban elmaradt a többi ágazatokétól ... A gyümölcsösök telepítése, az ültetvények szerkezete nem a terv szerint alakult. Az egyes tájkörzetek és üzemek közötti különbségek nem csökkentek, hanem növekedtek. Ez nem csupán a természeti tényezőkkel függ össze.” „Az érdekviszonyok — kérdezte meg — megfelelően alakulnak-e a nagyüzem és a kisgazdaságok fejlesztése közt? Nyomban a válasz, azaz a kérdés megbeszélése, hiszen ehhez többen is, mások is — Somogyból, Szabolcsból — hozzászóltak. A homoktalajok hasznosítására — mondta a miniszter — külön program nem születik. De az elmaradt, a gyengébb területek gazdálkodására a közeljövőben több intézkedés várható. Mindenféle minőségű talajra szüksége van az országnak. Hamarosan több intézkedés várható ... Például tovább fejleszthetők a háztáji integrációk során, mondjuk a rosszul hasznosítható, szétszórt istállók, akár részes művelésben is. Egyes legelőket bérbe lehet majd adni olyan feltételekkel, amely valóban érdekeltté teszi a gazdaságokat. A tőkeerős üzemek, vállalatok, amelyek ilyen helyeken befektetéseket áldoznak, azokra majd ugyanúgy — hogy érdekeltté tegyék őket —, érvényes lesz a kedvezményes adózás, mint amelyet a rossz adottságú gazdaságok kapnak, ugyanúgy megkapják majd a felárt, s egyéb előnyöket. Ámbár — és ezt hangsúlyosan mondta a miniszter —, ahol jó a szervező munka, a szakember-ellátottság (és ezt statisztikák bizonyítják) —, ott alig találni nehéz helyzetben levő gazdaságokat, vagyis ezek a különbségek „nem csupán a természeti tényezőkkel függnek össze”. Változás várható a szakember-támogatás kérdésében is. Ne egy-egy, hanem akár három-négy szakember, szakembercsoport vállaljon az ilyen elmaradott gazdaságokban munkát. Az idei jó zöldségellátás (több mint a felét a háztáji, a kisgazdaságok adták), bizonyítja, hogy ez nemcsak szabályozási, úgynevezett „dotációs probléma”. Nagyon szorosan összefügg a forgalmazással. A megtermett szép termés megőrzése most lényegesen nagyobb gond, mint a megtermelése. Az almatermés — két héttel előbb ért meg — közel áll a rekordterméshez. De mérhetetlen sok gondot ad a tárolás, a megőrzés. Jövő héten az országgyűlés előtt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámol majd az ágazat helyzetéről, egy évtized, két ötéves tervidőszak eredményeiről. Készül a miniszter expozéja. Elszámolás az ország előtt, amelyet „együtt készít” a törvényhozókkal. Kőbányai György TERVPÁLYÁZAT Belvárosi közműfolyosók Nálunk is bevált a közműépítésnek az a korszerű módszere, hogy miszerint az új lakótelepeken közműfolyosókban vagy közműalagutakban jutnak el a víz-, gáz-, elektromos és távfűtő vezetékek a lakóházakhoz, illetve a lakásokhoz. A pécsi s főleg a debreceni kísérletek azt tanúsítják, hogy a közműfolyosók építésének, beruházásának költsége is kevesebb, mint a hagyományos közműépítés. A külföldi próbálkozásokból, s elsősorban az NDK eredményes kezdeményezéseiből kitűnt, hogy a közműépítésnek ez a korszerű módszere még gazdaságosabb eredményekkel kecsegtet a régi városközpontok, városrészek korszerűsítésében. Ezért megvásároltuk az NDK-tól azt a licencet, amely műszaki és gazdasági módszert ad a mély vezetésű és kéreg alatti közműalagutak és főleg a közműfolyosók megépítésére a régi városrészekben. Ennek kidolgozására hirdetett országos pályázatot az érdekelt tárcák, tanácsok és szervezetek közreműködésével az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. A pályázóknak Budapest Belvárosának — nagyjából a Lenin körút, a Wesselényi utca, a Népköztársaság útja és a Madách tér által határolt területére , vagy Pécs belvárosának mintegy 60 hektár körüli területére kell vázlattervet készíteniük a közműfolyosós hálózatról, s ezen belül egy területen még a részleteket is aprólékosan ki kell dolgozni s javaslatokat, műszaki megoldásokat adni a korszerű kivitelezésre.