Esti Hírlap, 1982. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
1982-10-25 / 251. szám
. A szombaton bemutatott Ruttkai Éva-műsorban egy hangra komponált produkció változott át képpé, mozgássá, gesztusokká. Sőt, Másik János zeneszerző közreműködésével egy rövid jelenetben szinte drámai szituációvá, Ruttkai Interjú címmel friss lemezének dalait adta elő a színművésznő. A hangok , Világából a látvány világába úgy lépett át, hogy az intim, személyes hangulat sértetlenül született újjá ebben a más, tárgyiasabb közegben. Különös metamorfózis zajlott itt le. A szövegek elvesztették jelentésüket, a mesterkélt és finomkodó „lelkiség” szertefoszlott belőlük — Ruttkai Éva egyéniségének és őszinteségének sugárzásában. Másik János nagyszerű zenéje élt, és Ruttkai csodálatos tehetsége, amivel kitárulkozássá és vallomássá fordította át a szavak keresett és bonyodalmas széplelkűsködését. Sándor Pál, aki néhány lemez „tévéfeldolgozását” a képi ötletek és látványzuhatagok bravúros ünnepévé tette, mindig helyet adva persze a gondolattársításoknak és a néző beleérző képességének, ezúttal is a legstílusosabb megoldásra talált. Másik János zenéjének egyénisége, és Ruttkai Éva mindent eldöntő előadása köré visszafogottabb világot rakott fel a látványból. Vállalta az alárendelt szerepet, és persze éppen ez által lett, harmadikként, ennek a kimondottan televíziós műsornak a meghatározója. Tudta jól, hogy Ruttkait nemcsak a mély drámai érzékenység határozza meg, hanem a koboldos játékosság is. Becsempészett hát egy adagot ebből is. (bársony) • Mint a világ összes nagy épületegyüttese, a washingtoni Capitolium is hosszú idők során, majd egy század alatt nyerte el végleges formáját. Természetesen építése, változása, alakulása összefüggött azzal a társadalommal (világnézetével, ízlésével, szokásaival, stb.), amely megalkotta. Minderről izgalmas, az épület történetét és a történelem menetét egyaránt jól összefonó és bőven illusztráló tévéfilm adott képet, az Amerikai dokumentumok című sorozat első adásaként. Végül is milyen pofonegyszerű ez az ötlet, és ugyanakkor milyen nagy kultúrtörténeti ismeretterjesztő értéke van. Bizony, nem ártana, ha ennek mintájára mi, magyarok is összeraknánk évszázadok során összegyűlt dokumentumainkat, és valamilyen szálra fölfűzve, tévéfilmet készítenénk nézőink számára abból. Viszszakanyarodva a Capitóliumhoz, ez a film híven érzékeltette: a nagyratörő, a függetlenségére és demokratikus rendszerére oly büszke 18. század végi, 19. századi Amerika, az új világ, nem bírt valamely sajátos építészeti stílussal. Még ha az épületben számos motívum van is, amely csak ott születhetett meg, a Canitolium egésze egyszerűen le akarta pipálni az óviiág minden hasonló rendeltetésű ékítményét. A számos finom részletmegoldás ellenére végül is egy gigantikus épület született, amely furcsa módon képes volt kiferni azt az új világot is, amely létrehozta. Ha e sorozat többi darabja is ilyen átgondolt és bizonyító értékű tesz, sokat megtudhatunk majd azokróla gyökerekről, amelyek látható és láthatatlan módon befolyásolják a mai Egyesült Államok életét is. (harangozó) LEMEZEN ! Kukori és A borítón Kotkoda és Kukori — a két kedvenc. A lemez A oldalán Psota Irén és Márkus László előadásában elevenednek meg a címszereplők, a B oldalon — Kapirgálni jó címmel — Márkus László és Kotkoda Szuhay Balázs mond kedves történetet. Mindkét előadás szövegét Lovas Ferenc és Bálint Ágnes írta, közreműködik a Magyar Rádió Vonóstánczenekara Gyulai Gaál János vezényletével. A lemez a Magyar Rádió felvétele. Szalonspicc és Beatles biblia Műsoros tájékoztató a Zeneművészek Klubjában Ma délelőtt tizenegy órakor kezdődött a Vörösmarty téri Zenepalota klubjában a Zeneműkiadó Vállalat sajtótájékoztatója. A műsorral tarkított rendezvényen bemutatták a Kodály-centenáriumra, a zenei hetekre és a téli könyvvásárra megjelenő kiadványokat: új könyveket, sorozatokat, kottaújdonságokat. Beszámoltak a kiadó idei tevékenységéről. Az ismertető Sarlós László igazgató megnyitójával kezdődött, akitől dr. Eősze László, Révész Dorint és vendégként Ungvári Tamás vette át a szót. Könyvek Kodályról A Zeneműkiadó gondozásában a centenárium tiszteletére három, eddig még sehol nem publikált Kodály-mű jelent meg. 1. „Gavotte”, három hegedűre és gordonkára. A kamaradarab két változatban maradt fenn hagyatékában. Egy vázlatosan lejegyzett, kétoldalas, valószínűleg zongorára szánt kéziratban, és egy idegen kéz által írt másolatban. 2. „A bereknek gyors kaszási”; énekhangra és zongorára — Kisfaludy Sándor versére. Ez két eredeti kéziratban is megtalálható a hagyatékban. 3. „Vértanúk sírján”; vegyes karra és zenekarra. A közreadás forrásául egy vázlatos Kodály-kézirat, egy másolat fotókópiái, valamint egy sokszorosított énekkari szólampartitúra szolgált. Ezek összevetését és a hiteles kottaszöveg közlését Farkas Ferenc, Kodály volt tanítványa vállalta. A mű első és idáig egyetlen előadása 1945. október 6-án hangzott el. Több Kodály Zoltánnal kapcsolatos könyvet is kiadnak. Köztük van a Kodály Zoltán levelei című kötet, Legány Dezső szerkesztésében. 1100 levelet tartalmaz, mintegy hatvan évet felölelve a mester életéből, munkásságából. A leveleket híres művészekhez, tanítványaihoz, baráti körének tagjaihoz írta. Harmadik, bővített kiadásban jelent meg a Kodály élete képekben és dokumentumokban című könyv, valamint Breuer János Kodály kalauza, zeneműveinek keletkezési körülményeiről, bemutatójukról és fogadtatásukról. A három újdonságon kívül más, korábbi, a jubileumra készült kiadványra is felhívták a figyelmet, mint amilyen a zeneszerzőről összeállított fotógyűjtemény vagy a Háry János, a bibliofilsorozat új darabja Kass János rajzaival. Külön kötetben ünnepük hetvenötödik születésnapja alkalmából a kolozsvári illetőségű Veress Sándort, a berni egyetem professzorát, életkörelbe hozva a zeneszerzőt, pedagógust és népzenekutatót. A tanulmányok elé Ujfalussy József írt köszöntőt. Megjelenik Péteri: Régi zene, Dürr István: Bach-kantáták, Homolya István: Bakfark, Szabolcsi Bertce: Európai virradat (összes műveinek harmadik kötete), Demény: Veress Sándor című könyve. Bing: Metropolitan Általános érdeklődésre tarthat Számot a zenei közönség körében az újdonságok közül Bing, a New York-i Metropolitan Operaház volt igazgatójának Metropolitan című visszaemlékezése. Kiadnak egy könyvet a Benkó Dixielandről, az együttes jubileuma alkalmából. Nem érdektelen a Rolling Stones-kötet sem. A tájékoztatón Ungvári Tamás fűzött megjegyzéseket Beatles biblia című könyvéhez. Nagy meglepetést keltett, amikor egyszerre csak felhangzott Cziffra György, a világhírű zongoraművész hangja, a magnetofonszalagról. Az Ágyúk és virágok című önéletrajzi regényéről beszélt. A téli könyvvásáron kapható lesz ismét Yehudi Menuhin munkája: Az ember zenéje. Kották ismertetése során a Zeneműkiadó Operaházunk magánénekesének, Sólyom Nagy Sándornak felléptével adott hangsúlyt egy olasz nyelvű kiadványának. A kotta Nicolo Piccini Halászlányok című — nálunk a Hilton Dominikánus udvarában színre került — operájának zongorakivonata, amelyet Orbán György készített el. Sólyom Nagy ebből a műből adott elő áriát felesége, Pogány Imola zongorakíséretével. Korabeli kabarédalok Végül egy újszerű albumról. A Zeneműkiadó Szalonspicc címmel ezúttal először szolgál a közönségnek képekkel tarkított kottaalbummal. Magyar orfeum- és kabarédalokat tartalmaz a korabeli előadóművészek portréival Medgyaszay Vilmától Gyárfás Dezsőig. Ehhez az albumhoz Kellér Dezső írt hosszabb bevezetőt. (Lapzártakor a tájékoztató tart.) Kristóf Károly Budapesten tartózkodnak a híres Kessler-nővérek, akik ki tudja hány esztendeje énekelnek, táncolnak, már együtt. A kép tanúsága szerint, még mindig vonzó hölgyek a Maxim Varieté jubileumi gálaestjein találkoznak a hazai közönséggel. A felvétel a Fórum Szálló előtt, a Duna-korzón készült. (mti Fotó) „Legtöbb képet küldött Gallen-Kallela Akseli, ki igen sokoldalú, és kinek minden oldala jó.” „Olyan ez az ember, mint egy viharzó géniusz: ki tördeli és elsöpri a korhadó tenyészetet s szágudva hinti el új és friss vegetációk magvát.” „Főként... a Kalevala ragadta magával, melyet olyannyira átélt, hogy az ahhoz készített erőteljes képei x-illusztrácziók-K-nak már csak bajosan nevezhetők.” Ezek az elragadtatott, ajnározó sorok a művész 1906-os és 1908-as budapesti bemutatkozása után láttak napvilágot a budapesti lapokban. Odahaza, talán mert túl modernnek találták (?), már jóval kevesebb megértéssel fogadták. Az ugyancsak 1908-as párizsi kiállításon pedig semmitmondónak, maradinak hatott. A több mint hetven évvel ezelőtti lelkes budapesti fogadtatás a mostani kiállításra alábbhagyott; egy immár az idő által megméretett festő életművével szembesülhetünk a Magyar Nemzeti Galéria földszinti termeiben. Akseli Gallen-Kallela művészetét a kortársak szemében mindenképpen befolyásolta emberi sorsa is. Tizenhárom gyermekes család kilencedik fiaként született 1865-ben Poriban. A Helsinki Művészeti Egyesület és az iparművészeti iskola rajzszakán eltöltött tanulóévek után a párizsi Julian Akadémia növendéke lett. Tehetsége hamar megmutatkozott, már ifjúkorában sikert sikerre halmozott, utazgatott Európában, és hazahaza látogatván a szülőföldre, maga is felfedezte nemzetének naiv népi eposzát, azokat a mesehősöket, akik rendkívül magabiztosan mozogtak a finn erdőkben, a hideg vizű és korán befagyó tavak jegén, s akik éppen ezért Európában oly egzotikusnak számítottak, s a kor ízlése szerint oly „aranyosan” megbámulnivalók voltak. Gallen-Kallela művészete az 1900-as párizsi világkiállításon érte el csúcspontját, a finn pavilon középső kupolájára festett, a Kalevala jeleneteit ábrázoló freskóiért arany- és ezüstdíjat nyert. Meseszerű, misztikus alakjai újdonságnak, felfedezésnek számítottak, a nézőknek azt az érzést sugallták, hogy ezeken a munkákon át egy egész nép kultúrájába pillanthatnak bele. Ennek ismeretében cseppet sem tűnik meglepőnek, hogy 1908-as budapesti kiállítása olyan áhítatosan rajongó véleményekre ragadtatta a kritikusokat, akik az úgynevezett őserőt, a nemzeti férfiasságot vélték felfedezni a finn festőművész munkáiban is. Tény, hogy Európában a legismertebb finn festőnek számított, hazája művészeti életének meghatározó személyisége lett. Mind többet dolgozott, Helsinkitől kezdve Prágán, Berlinen és Stockholmon át egészen Chicagóig sok egyéni kiállításon mutatta be műveit. Amikor 1931-ben Stockholmban elhunyt, már messze túl volt dicsősége horizontján, s igazán csak odahaza fordult jelentős értékké mindaz, amit alkotott. A művészeti válságok, útkeresések és izmusok korát élő Európa már csak a professzort látta benne, az akadémizmust, a múltszázadiságot. Pedig Akseli Gallen-Kallela, a nagy művészi útkeresések idején Párizsban volt, ám a kor újszerű festői látásmódja csak a belemagyarázhatóság szintjéig érintette meg. S most a Magyar Nemzeti Galériában, itt Budapesten, egykori jelentős sikereinek színhelyén találkozva, ismerkedve műveivel, nyilvánvalóvá lesz, a művész igazi értékei nem azokon a képeken csillannak fel, amikért akkor és nálunk úgy ünnepelték. Kullervo átka, Vainamöinen és Aino, Lemminkainen anyja, s A sampo kovácsolása című képein teátrális és itt-old mosolyogtatóan naiv előadásmódban jelennek meg a figurák. A kompozíciók inkább hatnak színházi jelenetek előzetes elképzelésének, mint a népköltészet által ihletett, mélyen átélt művészi szépségnek, igazságnak. Sokkal érdekesebbnek és értékesebbnek a finn népi életet megragadó realisztikus fogantatású képei és grafikái, portréi, közöttük a Maxim Gorkij-arcmás, valamint néhány ötletes, a szecesszió ihletésében fogant plakátja. Harangozó Márta Gallen-Kallela kiállítása SZILVESZTERKOR: VICO TORRIANI Gardelli, King’s Singers, Kalinka ZENEMŰVÉSZEK VENDÉGJÁTÉKAI A Nemzetközi Koncertigazgatóság közreadta az év végéig szóló vendégszereplési terveket. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió Budapestre hívta a King’s Singers együttest. Budapesten, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán hangversenyez majd a Krakkói Filharmónia Zenekar Jerzy Katlewicz karmester és Józef Radwan vezényletével, Piotr Paleczny zongoraművész és Kaja Danczowska hegedűművésznő közreműködésével. A Magyar Rádió vendége lesz november elején Siegfried Jerusalem operaénekes, decemberben pedig Hermann Prey, akinek dalestjét közvetítik. A Sportcsarnokban lép fel szilveszter napján Vico Torriani énekes Svájcból. Onnan látogat haza Sebestyén György karmester is. Lemezfelvételen vesz részt nálunk Lamberto Gardelli. A Szovjetunióból a Leningrádi Kamarazenekar harmincfőnyi muzsikusgárdája játszik Budapesten Jurij Aliev vezényletével. Magyarországi turnéja lesz a Szovjetunió belügyminisztériuma énekes táncegyüttesének, valamint a Kalinka együttesnek. Angliába utazik Lehel György, akinek Cardiffban és Glasgow-ban lesz több hangversenye. Takács Klára, Melis György, Szenthelyi Miklós, Lantos István és Perényi Miklós nevét hirdetik majd az angol újságok a londoni Kodálykoncertekkel kapcsolatban. Novemberben öt Pillangókisasszonyt énekel Tokody Ilona Bécsben, Kelen Péter pedig négy Don Pasqualét. Ferencsik János két estén vezényli Bécsben a Wiener Philharmoniker zenekart. Seregi László rendező a Marica grófnőt állítja be Klagenfurtban. Lyonban a Kodály-centenárium alkalmából kétszer lesz műsoron a Psalmus Hungaricus. Hamburgban két Bohéméletet énekel Gulyás Dénes. A Fővárosi Operettszínház 90 főnyi társulatát a müncheni Deutsches Theater nyolc alkalommal lépteti fel. Nagy János operaénekes Düsseldorfban az Ernani, A trubadúr és a Bajazzók előadásain, Kelen Péter pedig Münchenben hétszer a Gianni Schicchi ottani előadásain lép fel. Lukács Ervin karmestert szintén körútra hívták meg az NSZK-ba, Hollandiába és Franciaországba. A Budapesti MÁV Szimfonikusok olasz turnéra indulnak, s Itáliában dirigál Oberfrank Géza. Kováts Kolost a palermói színház lépteti fel. Végül még egy érdekesség: szilveszterkor Sárosi Katalin és Zsoldos Imre Los Angelesben vendégszerepelnek. (K. K.) □ KÖRMEND KLÁRA ÉS GEOFFREY DOUGLAS MADGE zongoraestje hangzik fel október 29-én, pénteken fél 8-kor a Pesti Vigadó Hangversenytermében. . □ A KÖNYV MUNKAESZKÖZ CÍMMEL ankétot tartanak 28-án, csütörtökön délután 3 órakor a Danuvia Vállalat műszaki könyvtára, a Danuvia Gorkij Művelődési Központ könyvtára és az Állami Könyvterjesztő Vállalat közös szervezésében (XIV., Angol utca 13.). A helyszínen könyvkiállítás és könyvvásár lesz. □ KATONA KLÁRI Titkaim című nagylemeze komoly szakmai sikert hozott. Most kaptuk a hírt, hogy a napokban kazettán, is megjelent a felvétel.