Esti Hírlap, 1983. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-22 / 19. szám
Kerületről kerületre Egészségügy, üzem és iskola A XIV. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésén a kerület üzemegészségügyi helyzetéről tárgyaltak. Nemrég ült össze a XV. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy megtárgyalja az ifjúságpolitikai határozat alapján hozott állami döntések végrehajtásának tapasztalatait, és kijelölje a további feladatokat. Megvitatták az Egy üzem, egy iskola mozgalom múlt évi eredményeit. «ж •• , Az egészség- éIV. ügyi integráció változást hozott a járóbeteg-ellátásban és az üzemegészségügyben is. A Weil Emil kórházrendelőintézetben öt esztendeje működik üzemegészségügyi szolgálat: mind baleset, mind hirtelen rossz,ullét esetén gyors, szakszerű ellátást nyújt. Az üzemorvosi rendelőkben megteremtették az eredményes munkához a feltételeket. Az üzemegészségügyi szolgálat beilleszkedett az egységes, integrált betegellátási rendszerbe, így a korábban jelentéktelennek minősített r munkaegészségügyi kérdésekre is ráterelődött a többi orvosi területen dolgozó figyelme . A kerületi tantanács irányítása alatt álló intézményekben dolgozók 42,5 százaléka fiatal. Többségük rendesen, becsületesen végzi munkáját, jól érzi magát munkahelyén. Az iskolákban nagy szerepet kap a munkára nevelés, a környezetszépítés, az osztálytermek díszítése, a virágosítás és a kertrendezés. A gimnazisták évek óta dolgoznak hosszabb-rövidebb ideig a Duna Cipőgyárban. A kunbajai és a kunfehértói építőtáborokban a tanulók többsége megállta a helyét, a normát teljesítették. A tanulóifjúság részére hasznos szabadidőprogramokat tervez az Újpalota SE. A sportegyesületek közül a Testvériség SE létesítményeit használhatják a diákok szombatonként nyolc és öt óra között, a tanuszodát pedig nyolc és egy óra között. Az Egy üzem, egy iskola mozgalomban a múlt tíz év jó eredményeket hozott. Mind a tizenhat általános iskolát, mind a Dózsa György Gimnáziumot, a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolát egyegy rákospalotai vállalat, gyár, szövetkezet támogatja rendszeresen. Például a „Palota” Bőrdíszműgyár a Klíma Ipari Szövetkezet, a Rákospalotai Növényolajipari Vállalat, a Rákospalotai Kötöttárugyár és a Kerületi Ingatlankezelő Vállalat. (P. J.) MEHETTEK A MAMÁHOZ Lumpoló csaló - fizető taxisok Az alábbi bűnügy károsultjai kivétel nélkül taxisofőrök, ugyanannak a hazugságnak dőltek be, és kivétel nélkül a 24 éves Miletics Ferencnek. Akiről szabad legyen megjegyezni : csalásügyben egyáltalán nem lángelme, hogy mégis ennyi embert átejtett, annak csak az lehet a magyarázata, hogy a sofőrök túlságosan is megörültek a zsíros fuvardíjnak — a vidéki útnak. JÁKI TELEK Miletics tavaly novemberben szabadult — eddig csaknem öt esztendőt húzott le különböző börtönökben —, aztán elhelyezkedett Pakson. Mindössze három napig bírt a cérnával, visszajött a fővárosba, és ettől kezdve már egy napot sem dolgozott. Tény: volt egy telke a Vas megyei Jákon, de csak felerészben. A telek másik része külföldön élő testvérének a tulajdona. Miletics már régóta szerette volna eladni a telket, ám ehhez a külföldi testvér beleegyezése volt szükséges. Pedig — állítja ő — vevő is akadt volna. Igaz, nem igaz, a bűnügy szempontjából csupán annyiból érdekes, hogy a sofőrök valamennyien a telekeladási ügyletnek dőltek be. November 30-án vágta be magát először egy taxiba Miletics, és egyenesen Jákra vitette magát. Természetesen másról sem mesélt, mint a jáki telekről, amit meg is mutatott. Másnap érkeztek vissza Budapestre. Miletics sajnálattal közölte, nincs pénze, de ír egy elismervényt a tartozásról, és rendezi a számlát. Az oda-vissza út 3800 forintot tettki, az elismervény erről az összegről szól. Miletics persze nem fizetett, mire a sofőr feljelentette a rendőrségen. A következő jáki fuvar időpontja: december 9., a mese ugyanaz volt — a tarifa 3500 —, illetve annyi a különbség, hogy a hazatérés után fizetőként a kedves mamát nevezte meg Miletics. A mama természetesen nem fizetett, felvilágosította a pórul járt sofőrt, hogy a fia reménytelen eset. Ezt egyébként az elkövetkező időszakban többször is megismételte. December 18-án kivételesen Tatabányára és Tatára vitette magát taxival, állítólag menyasszonyát kereste. A számla 3200 forintot tett ki. A Skála Áruháznál szállt ki a kocsiból azzal az ígérettel, hogy hozza a pénzt, majd eltűnt. Január 5-ig látszólag „üres” Miletics életrajza, legalábbis eddig nincs olyan feljelentés, ami arra utalna, hogy ebben az időszakban folytatta csalásait. Január 5-től viszont már szép számmal sorakoznak az ügyek, számla együtt csaknem 4 ezer forintot tesz ki. Január 6-án megint a szokásos jáki út következett, a számla: 4100, ismét a sofőr fizette a szállodaszámlát. Másnap jöttek vissza. A sofőr ment a mamához, Miletics pedig beszállt egy másik taxiba, és újra Szombathely felé vette útját. Ezúttal már a Claudiusban szállt meg a sofőrrel, akit még arra is rávett, hogy ránduljanak át Sopronba. A sofőr kára: 7560 forint. Január 10-én bukott le, de előzőleg megint Jákon járt egy taxissal. Hazafelé Hoszszúperesztegen azonban igazoltatta őt a körzeti megbízott, és rövidesen megállapíthatta, hogy Mileticset bizony körözi a rendőrség. Korona cukrászda I. Dísz tér 16. Patinás cukrászdánk saját készítésű, állandóan friss süteményekkel várja vendégeit. Ön mit sütne nálunk? Süsse ki, megsütjük! Szolgáltatásunk: állófogadás 120 személyig. Nyitva naponta 10-től 21 óráig. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél. CUKRASZDI) ®ООАРЕб1' REKORDTERMÉS UTÁN kelendő az almaié Mintegy záz vagon a'”'a levét préselik ki a télé a Csepregi Állami Tangazdaságban. A feldolgozógépsort a Hosszúhegyi Állami Gazdaságtól bérelik a csepregiek, s az almaiét is a hosszúhegyieknek adják el. Ismeretes, hogy tavaly hazánkban is és egész Európában is rekordtermés volt almából. Az idén préselt almaléből részben üdítő ital, részben bor készül , összesen másfél millió liter. Az ötletet a jövőben is kamatoztatják. Úgy tervezik, évente 500 vagon almából préselnek majd könnyebben értékesíthető levet. (MTI) ROKONOKNÁL ismét fákra vitette magát, de ezúttal Szombathelyen szállt meg, a hotelban. Már útközben megmondta a sofőrnek, pillanatnyilag nincs pénze, ezért előlegezte neki a szállodát, étkezést, később mindent egyenlít a telek árából. Hogy ne szaporítsuk a szót, még az éjszakai mulatozást is a sofőr fizette. Aztán ő is mehetett a mamához, hogy megkapja 5200 forintját. Január 6-án, miután Miletics visszajött Jákról, előbb elment egy másik taxival Paksra és Budaörsre, majd egy harmadikkal Szigetszentmiklósra. A két KELET-AFRIKAI ŐSÜNK Bodoskalpja nyomában Negyedmillió éves kannibalizmus vagy valamiféle halotti szertartás nyomait őrzi egy kelet-afrikai koponya? Ez a kérdés dr. Tom White embertankutató érdekes — és szakkörökben nagy figyelmet keltő — megállapítása nyomán merült fel. White doktor, aki a kelet-afrikai emberszabású lények leleteivel foglalkozik, felfigyelt arra, hogy egy Etiópiában feltárt, mintegy háromszázezer éves, úgynevezett hominid,a (emberszabású) koponyán különös karcolások és vájárok látszanak. A maradványról már régebben megállapították, hogy egy aránylag nagy testű, felegyenesedve járó, Fűrészfagú kőpenge ★ Temetési szertartás Karcolások a koponyán hímnemű, emberszabású lény épségben maradt koponyája. A „Bodo”-nak becézett előember a kutatók szerint már igen messze jutott az emberréválás útján. A bal pofacsonton látható két mély, párhuzamos karcolásra, valamint a homlokcsonton keresztben haladó karmolásokra azonban sokáig nem ügyeltek. Dr. White mikroszkópos vizsgálatok alapján arra az eredményre jutott, hogy a pofacsonton látható párhuzamos bevágások nem valamilyen ragadozó karmainak vagy fogainak, hanem egy kissé egyenetlen, fűrészfogszerű köpengének nyomai. Ugyancsak a koponya bőrének céltudatos lefejtésére utalnak a homlokcsont karcolásai is, vagyis Bodo koponyáját „előre megfontolt módom" megskalpolták! A karcolások jellege azt mutatja, hogy közvetlenül halála előtt vagy nem sokkal utána kerültek a csontokra. A nyomok teljesen egyezőek az Ohio Állami Múzeumban őrzött, ősi indián koponyák megskalpolásának jellegzetességeivel. Mindebből dr. White arra a (kissé merész) következetetésre jutott, hogy Bodót hommida társai valamiféle temetési vagy halotti szertartásban részesítették, vagy egy emberfeletti lénynek szánt áldozatként ölték meg. Az ősembertan kutatóinak többsége azonban úgy vélekedik, hogy az ilyen áldozati szertartás olyan elvont gondolkodást feltételez, amellyel az előember aligha rendelkezhetett. Arra gyanakszanak, hogy Bodót a hominida csoport tagjai megették, vagyis a koponya a kannibalizmus egyik legrégebbi emléke. Számos későbbi ősemberi lehet — köztük több hazai feltárás maradványa — arra utal, hogy korakőkori ősünk valóban emberevő volt. Csakhogy ezek a leletek sokkal „fiatalabbak” az etiópiai előembermaradványoknál . Dr. Lou Binford, az Új-Mexikói Egyetem professzora arra is rámutatott, hogy a koponyán semmi nyoma sincsen a csontok feltörésének. Az új-mexikói profeszszor egyébként arra is utal, hogy a ma élő, emberszabású majmok közt nem akad példa társuk elfogyasztására. Ezzel szemben hangsúlyozta, azt a tényt, hogy testméreteit tekintve Bodo kiemelkedett társai közül, ezért elképzelhető, hogy az elhalt lény maradványait a csoport valamilyen módon konzerválni, megőrizni próbálta. Bármi volt a skalpolás oka, mindenképpen jelentős az előemberek életének megismerése szempontjából, és arra utal, hogy agyműködésük fejlettebb volt, mint azt eddig a kutatók többsége vélte. i. b. 1. ★ FELHÍVÁS Jogos a kérdés: minek utazott Miletics nap nap után Jákra, miután semmi reménye nem volt arra, hogy a telket eladja? Miletics nem túl bőbeszédű, elismeri, hogy utazásaiból mindössze kettő volt reményteli, a többi linkség. Mi is lehetne más! Mindenesetre elég szokatlan, hogy valaki sportot csináljon a taxizásból. Számlái több tízezerre rúgnak. És kérdés, csak ennyi embert csapott be? A VIII. kerületi Rendőrkapitányság ezért kéri: jelentkezzenek, akiket Miletics Ferenc november és január 10. között bármilyen módon is becsapott. Jelentkezni lehet személyesen és telefonon: 340 —380,306-os mellék. Az előzetes letartóztatásban levő Miletics bűnügyében a VIII. kerületi Rendőrkapitányság folytatja a vizsgálatot. Pethes Sándor VASI ERDŐKBE Utaznak Negyven-ötven dámvadat telepítenek januárban Vas megye erdőségeiben. E vad meghonosítását már az elmúlt télen kezdték. A Tolna megyei erdőkből akkor hozott száz példány egy év alatt megszokta új hazáját. A honfoglalók és az idei új telepesek szigorú védelem alatt állnak. A vadászatuk csak 1986 után kezdődhet meg. (MTI) MÁTRAI SZŐLŐVIDÉK Készülnek az oltványok A mátraaljai történelmi borvidéken megkezdték a szőlős vidékek jellegzetes nagy téli munkáját, a szőlőoltványok készítését. A tervek szerint csak a termelőszövetkezetekben mintegy 12 millió vadalanyra oltanak az idén nemes vesszőt. A mátraaljai oltványok eljutnak az ország minden tájára, körülbelül 50 százalékukat pedig külföldön értékesítik. A termelők tapasztalatai szerint a későn érő szőlőket hazánkban az utóbbi években gyakran súlyosan károsította a szélsőséges időjárás. Éppen ezért most már mindenütt a nagyüzemi művelésre is alkalmas korai és középérésű fehér borszőlőfajták telepítését szorgalmazzák. Érthető módon az oltványkészítésnél is előtérbe kerültek az ilyen fajták, de bizonyosnak látszik, hogy a Mátraalján hagyományos leányka, tramini, rizling és hárslevelű sem szorul ki a vidék szőlőskertjeiből. Az oltványkészítők szem előtt tartják azt is, hogy egyre keresettebb külföldön is az egri történelmi borvidék híressége, a Bikavér, ezért mind nagyobb táblákon telepítenek kékszőlő fajtákat, s ehhez az idén nagy mennyiségű oltványt készítenek. Ugyanígy az étkezési és borászati célra egyaránt alkalmas saszlából, amely az utóbbi években külföldön is nagy érdeklődést keltett. (MTI) ÚJ BÉLYEG A postai irányítószám bevezetésének 10. évfordulóján, hétfőn, 24-én új, kétforintos bélyeget bocsát forgalomba a Magyar Posta, amelyet Zelenák Crescencia grafikusművész terve alapján készítettek az Állami Nyomdában. A forgalomba hozás napján elsőnapi bélyegzéssel látják el az új bélyeget az arra kijelölt postahivatalokban.