Esti Hírlap, 1983. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1983-03-01 / 51. szám
ERZSÉBETES : Ne legyen peremterület a peremkerületben Felmérés a környezetről • Ellátás, közérzet Budapest külső kerületei valamikor önálló települések voltak, mint például Pesterzsébet és Soroksár — ma a főváros sorszám szerinti XX. kerülete. A kerületi pártbizottság nagy munka végére ért: felmérték, milyen ma a kerület lakóinak, dolgozóinak életkörülménye, hogyan alakult napjainkra az emberek környezete, élete. Bojtár László, a kerületi pártbizottság titkára: — Ahhoz, hogy értékelni tudjuk, amit elértünk, mindenképpen ismerni kell a múltat. A szociális és társadalmi viszonyokat tekintve a második világháború előtt Erzsébet területén a legszegényebbek telepedtek le: az itt kialakult ipar megelégedett a szakképzetlen, olcsó munkaerővel, másrészt itt voltak a legalacsonyabbak a telekárak, az építési költségek. Mi következik ebből? A rendkívül kedvezőtlen lakásviszonyok: a felszabadulás előtt Erzsébeten összesen 94 emeletes ház épült, Soroksáron a lakások 4,1 százalékának volt fürdőszobája. Ilyen örökség mellett a meglevő csatornahálózat 1944- ben megsemmisült, az elektromos és vízvezetékhálózat megrongálódott. A háború után mindezek mellé társult a jórészt megoldatlan közellátás, a rossz egészségügyi ellátás, a kevés iskola. Munkahelyi feltételek — Mikor kezdődött a fejlődés, amelynek eredményeként a XX. kerületa fővárosi összesített rangsorban a korábbi 21. helyről az ötödik ötéves terv végére már a 14-re került? — A 60-as évek közepén kialakult a kerületi gyáripar mai arculata, új gyárak létesültek, mások átszerveződtek, s ez nemcsak a munkakörülmények javulásában mutatkozik meg. Kifejlődtek a munkahelyi szociális feltételek, kialakultak a kulturálódás, a sportolás lehetőségei. Épültek könyvtárak, üzemorvosi rendelők, és a gyárak mellett gyermekintézmények. Az ipar fejlődése különösen a múlt hét ötéves tervidőszakra hozta meg gyümölcsét, és a gazdasági mutatók mellett társadalmi, szociális hatásai is megmutatkoznak. Természetes folyamat ugyanis, hogy a fejlettebb termelés magas színvonalú technikát követel, s ehhez jobban képzett emberekre van szükség. A szakmai képzettség pedig jó esetben az általános kulturális színvonal emelkedésével is jár. Mindezt elősegítik, ha úgy tetszik, kiszolgálják a korszerű munkahelyi körülmények. Óvodák, iskolák — A kerületben lakók hangulatát, közérzetét a munkahelyi körülményeken kívül jelentősen befolyásolja lakókörnyezetük kulturális és kereskedelmi ellátottsága. E téren mi volt a vizsgálat megállapítása? — A kommunális, egészségügyi és kulturális ellátás is a 60-as években kezdett számottevően fejlődni, a tervszerű várospolitika meghozta az eredményét. E fejlesztési terv jellemzője, célja, hogy az alapellátás rendszere a városrész különböző területein arányosan épüljön ki, ne legyen a peremkerületnek peremterülete.... A tömeges méretű lakásépítés — egész új városrész épült — az életkörülmények rohamos fejlődését hozta magával. A kulturális ellátottságról: lényegesen javultak az iskolák tárgyi, technikai, személyi feltételei, annak ellenére is, hogy a demográfiai hullám következtében az ötödik ötéves tervidőszakban ötezerrel nőtt az általános iskolások száma, s ez a folyamat még ma is tart. 1981-ben 1111 jogos óvodai jelentkezést kellett visszautasítani, az idén már egyet sem. — Szórakozás, ellátás? — A pozitívumok mellett el kell mondani azt is, hogy bár a közlekedés javult a belső kerületek és közöttünk, az itt lakók mégis ritkábban juthatnak el szórakozni, moziba, színházba, a felmérésben részt vevők pedig a helyi szórakozási lehetőségeket kedvezőtlennek ítélik. A kereskedelem, szolgáltatás múltjáról tudni kell, hogy örököltük a magánházakban működő, kis alapterületű, korszerűtlen bolthálózatot. Ettől az örökségtől csak lassan, sok nehézség árán tudtunk megszabadulni. 1960-ban még csak hét önkiszolgáló boltunk volt, ma csaknem valamennyi üzletünk ilyen rendszerben dolgozik. A boltok alapterülete megkétszereződött és lényegesen előreléptünk a peremterületek ellátásában is. Nagyobb gondot csak az iparcikkellátás okoz, de már épül az Erzsébet Áruház. Végül az egészségügyi ellátás gyökeres változást az elmúlt ötéves időszak hozott. A felszabadulás utáni első kórház Budapesten a kerületben épült fel. Az alap- és szakellátás, a fekvőbeteg-ellátás tekintetében is előkelő helyre kerültünk a fővárosi ranglistán. Emberi kapcsolat — A jelent valóban csak a múlt ismeretében lehet kellően értékelni. A változások az évek folyamán azt szolgálták, hogy a kerületben lakók és dolgozók jobban, könnyebben, tartalmasabban éljenek. Erről még nem volt szó.... — Pedig szólni kell, mert azzal, hogy megteremtjük például a több szabad időt, nem biztos, hogy mindenki önmaga vagy környezete hasznára fordítja a felszabadult órákat ... El kell ismernünk, hogy a szabad idő hasznos eltöltésének szervezése még gyermekcipőben jár. Nem akarom a saját felelősségünket csökkenteni, de ez a jelenség országosan is érvényes. A felvetett probléma mutatja is feladatunkat, és mindazok feladatát, akik bármit tehetnek. Nevezetesen: a szemlélet alakítását. S ez sok türelmet, jobb emberi kapcsolatokat követel... Borics Katalin ADJ Kilyj KATONÁT! A Tinári Fenetúrtól 4 ttrye. /МОХЕР/1 FELÚJÍTJÁK Tisza Az idén százéves szegedi Tisza-hidat — amelyet a második világháborúban felrobbantottak, és a felszabadulás után újjáépítettek — a következő hónapokban felújítják. Az Uvaterv által készített felújítási program alapján a Ganz-Mávag szakemberei már korábban átvizsgálták a szerkezeti elemeket, az acéllemezeket összefogó negyvenezernyi szegecset, s ezeket részben már ki is javították. Most vizsgálják a két nagy tartóívet, a pályaszerkezetet, majd azokat is javítják, s az egész hibát újjáfestik. Ez utóbbi munkák miatt hamarosan — még március első felében — lezárják a hidat a gépjárműforgalom elől. Ez idő alatt — várhatóan négy hónapig — a járművek a néhány éve átadott új északi hídon közlekedhetnek. Érinti a korlátozás a nagylaki átkelőhelyen Romániába utazókat is. A gyalogosok továbbra is a régi hídon közlekedhetnek, megfelelő védőtető alatt. (MTI) VASÚTI KOCSIBÓL *Úttörőszoba Kiselejtezett vasúti kocsiban rendeznek be úttörőszobát a szombathelyi Fürst Sándor Általános Iskolában. A kiszolgált kocsit a szombathelyi MÁV Igazgatóság adja, s a Vízügyi Igazgatóság speciális szállítójárművével, valamint az Állami Építőipari Vállalat nagy teljesítményű darujának segítségével költöztetik kijelölt helyére. A MÁV Igazgatóság KISZ-szervezete vállalta, hogy az iskolaudvaron vasúti sínekre teszik a kocsit. A tervek szerint megoldják a kocsi fűtését is, hogy télen-nyáron megfelelő csapatotthona legyen a gyerekeknek. (MTI) ÚJABB MEGRENDELÉS Lámpagyártó gépsorok TANULÓK AZ IZZÓBAN * PROGRAM tett a napokban az Egyesült Izzóba. A fénycsőgyártás tudományát tanulják az Izzó váci gyárában, az 1982 végén megkötött szerződés értelmében. Ebben az évben több kínai tanulócsoportot fogadnak Újpesten. Az Izzó tavaly decemberben 7,7 millió svájci frank értékű szerződést kötött Kínában, szerepet vállalva a kínai fényforrásipari rekonstrukcióban. A magyar vállalat az 50-es évek elején már szállított gyártó berendezéseket a kínai fényforrásgyárak számára, így a kapcsolat egyik fél számára sem újkeletű. A 70-es évek végén került sor újabb gépszállításokra, két, óránként 1200 darab teljesítményű fénycsősort helyeztek üzembe Sha-shi és Chang Chu városokban az izzósok. A kínai partnerek ekkor még nem tartottak igényt a technológia ismereteinek elsajátítására. A két fénycsősorral viszont igen elégedettek voltak, elismeréssel nyilatkoztak a magyar szakmunkások teljesítményéről. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fényforrásipar rekonstrukciójához is a magyar vállalattól kértek 1982-ben újabb ajánlatot. Kínának számottevő önálló fényforrásipara van. Nemrégiben kormányprogram készült az iparág rekonstrukciójára: korszerű gyártó berendezésekkel kívánják növelni a termelést. A kínai partnerek most már nemcsak a helyszíni szerelés elvégzését kérték a Tungsram szakembereitől, hanem az üzemeléshez szükséges szaktanácsadásra, a magyarországi betanításra, az új technológiai ismeretek elsajátítására is igényt tartanak. A tervek szerint még az idén helyszínre szállítanak két korszerű automatizált lámpagyártó gépsort. Az egyiket Sanghajban, a másikat Hong-Choungban, már működő fényforrásgyárakban helyezik üzembe. Előreláthatólag még ebben a félévben sor került a harmadik gyártósor szállítási szerződésének megkötésére. Bán Zsuzsa Kína Sanghaj és Wuhan tartományából mérnökök és szakmunkások tizenhárom fős csoportja érte- VÉGET ÉRT EGY HOSSZÚ VITA NEM MÁSOLAT -ALKOTÁS... Nemrég adtuk hírül lapunkban: a budai Várban felállítják a középkori lovag és heroldja újraálmodott szobrát. A tudósítás megjelenése után Zolnay László felhívott és elmondta: „Eltűnt gótikus művészetünk hírnökeit ismeri már a római Szent Péter Bazilika sok-sok látogatója is. Mert a magyar kápolna alkotóit a budai Várban feltárt szobrok is megihlették. Ezt bizonyítja a kép is." • • A félszáz gótikus szobrot Zolnay László ásta ki. A magyar kápolna tervezője Gerő László — a budavári helyreállítás egyik kiváló vezetője, a középkori erődrendszer újraálmodója. A kör bezárult, s egy nagy tudományos és művészeti vita lezárult. Csaknem harminc év telt el azóta, hogy megismertem Gerő Lászlót. Akkor már kiásták a királyi palota előtt az István-tornyot, a lovagterem hatalmas két oszlopát, Mátyás és Beatrix kútját, s a Zsigmond- és Mátyás-kori építkezés többi örökségét. Akkor már helyreállították a kerekbástyát és a délkeleti erődrendszer sok más részét. Ahogy bejártuk az újonnan feltárt emlékeket, kísérőm a műemlékvédelem nagy vitáiról is beszélt. A háborúban a Vár rombadőlt. Az elpusztult falak között megkezdett kutatások nem is sejtett értékeket találtak. A régi felfogás szerint a falakat úgy kell megőrizni, ahogy feltárták. Minden kiegészítés, a romok újjáépítése — hamisítás. Ami elpusztult, annak helyébe csak újat lehet építeni. Ám sok kiváló építész, tudós és művész a háború után másként vélekedett. A Vár mindig a város élő negyede volt. Ezért állásfoglalásuk szerint — s ezt a kormány is elfogadta — ahol csak mód van, a Vár erődjeit, palotáit, házait mind helyre kell állítani, de úgy, hogy közben megóvják az újonnan megtalált régi falakat, képzőművészeti alkotásokat is. • • Harminc évvel ezelőtt írta le Gerő László: „A szodatizmus megőrzi a régi idők emlékeit... A múlt korok legőszintébb tanúi a műemlékek, az egykori valóságnak leghűbb őrzői... Teljesebb képet adnak korukról az írásos okmányoknál is”. Az új műemlékvédelmi elgondolások győztek, s ma sok tekintetben máshogy látjuk a várat, mint ahogy még a háború előtt láthatták. Legnagyobb történeti együttesünk szebb, gazdagabb lett, mint volt. A királyi palota is eltér egy keveset a régitől. Nagyobb változást hoztak a középkori részek. A lovagtermet széthullt kövekből állították össze. A polgárházak legtöbbjét a romokból újjáépítették, de sok falon és falban láthatók a középkori leletek is, elsősorban a kibontott ülőfülkék. A vár erődjeit hosszú ideig föld borította. A ma látható bástyák és védőfalak a széles körű ásatás és sok-sok régi metszet nyomán készült újraálmodások. • • Közben előkerültek a régi korok hű tanúi: ötven kőférfi és kőasszony. A ki nem egészített félszáz gótikus torzót őrzi a múzeum. De elődeink újraálmodott alakjával találkozunk másutt is. Ma elfogadott felfogás — megerősíti a római kápolna is —, hogy ezek nem másolatok, hanem újraalkotások, így kapunk teljesebb képet eltűnt művészetünkről, így lesz teljesebb a nagy helyreállítási munka. Aczél Kovách Tamás 1983. március 1., kedd