Esti Hírlap, 1983. október (28. évfolyam, 233-258. szám)
1983-10-01 / 233. szám
A LEGDRÁMAIBB UTÁN, A LEGNEHEZEBB ELŐTT Hol tart ma a konszolidáció? Beszélgetés a Varsói Pártbizottság első titkárával Marian Wozniak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Varsói Pártbizottság első titkára zsúfolt programot bonyolított le budapesti látogatása alatt. Beszélgetésünk kezdetén arról kérdeztük, milyen szálak fűzik a lengyel fővároshoz. Rövid válaszából is kitűnt: ismeretsége Varsóval nem mai keletű. Immár tizennegyedik éve kötődik a városhoz, különböző beosztásokban. 1973-tól a várost körülvevő varsói vajdaság tanácselnök-helyettese, majd a minisztertanács tervbizottságának egyik vezetője. Ezekben az években Varsó és környékének fejlesztésével kapcsolatos elképzelések kidolgozásában vett részt. Mai munkakörében erre a korábban szerzett tapasztalatra is támaszkodhat. Eredmények, gondok — Az elmúlt évek viharai után milyen ma Varsó lakosságának politikai közérzete? Hogyan értékeli a konszolidációs folyamat jelenlegi állását? — Erre a kérdésre csak címszavakban tudok válaszolni. Kezdjük a párt helyzetével. A párt szemmel láthatóan erősödik, leginkább a munkáskörnyezetben. Az 1930—81-es megtorpanás után 1982 márciusától egész Varsóban megindult a belépések folyamata a pártba. A tendencia az idén is folytatódik. Mivel akkoriban csökkent a taglétszám, ezt a folyamatot nagyon fontos jelzésként kell értékelni. Az új tagok száma még nem nagy. A varsói szervezetnek ma 150 ezer tagja van, szemben a három évvel ezelőtti 200 ezerrel. Az újonnan belépők fele harminc éven aluli. Vannak még nehézségek a különböző rétegeknél, de hát ilyen sok megrázkódtatás és csalódás után ez nyilvánvaló. Jól illusztrálja ezt az írószövetség augusztusi feloszlatása. Már létezik azonban egy jelentős írói réteg, amely hozzáfogott az új írószövetség megteremtéséhez. — Hogyan ítéli meg az ország és a főváros gazdasági helyzetét? — A gazdasági eredmények nagy hatással vannak a pozitív irányú változásokra és a párt újjászületésére. Az 1981-es mélyponthoz képest körülbelül 1982 tavasza óta nő az ipari termelés. Még nem értük el az 1979-es állapotot, de minden hónapban jobbak az eredmények, mint az előzőben. Ez természetesen hatással van a lakosság közérzetére. Alapjában véve megoldottuk az élelmiszerellátási gondokat, bár el kell ismerni, hogy jelentősen korlátozni kényszerültünk a húsfogyasztást. — A nyugati gazdasági szankciók következtében — amelyeket eddig szinte elképzelhetetlen méretekben alkalmaztak a kereskedelemben, és amelyek egyértelműen politikai, kommunistaellenes célt követnek — leállították a takarmánygabona vásárlására kapott korábbi hiteleket. Ez viszszahatott az állattenyésztésre, az élelmiszeriparra, az egész népgazdaságra. De ezeknek a szankcióknak ellenére Lengyelország boldogul, együttműködve a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, alatt újra el kell érni, majd túl kell szárnyalni ezt a mennyiséget. Az ipari üzemek és az ifjúsági szervezetek sok új kezdeményezést tettek ezért. Rendszeres párbeszéd — Milyen fő feladatok állnak a varsói pártszervezetek előtt? — Ami az egész pártot illeti, a belső eszmei tartalom megerősítése, a következetességre való ügyelés a legfontosabb. Egyetlen szervezet sem lehet passzív, mindegyiknek aktívnak kell lennie a saját területén, hogy hozzájárulhasson a társadalom életében meglevő fő problémák megoldásához. Különös gondot fordítunk a munkásosztállyal való mindennapos, rendszere párbeszédre. Nagyon figyelünk a pártszervezetektől érkező javaslatokra. Az iparban lényeges a munkások aktivitása, bevonásuk a termelési problémák megoldásába, a szakszervezetekkel és az önigazgatási testületekkel való együttműködésbe. — A LEMP több alkalommal foglalkozott az ifjúsággal. Hogyan látja a főváros ifjúságának helyzetét? — Az ifjúsággal kapcsolatban már sok dolgot kezdeményeztünk, de semmit sem teszünk önmagában az ifjúság miatt. Itt magának az ifjúsági mozgalomnak kell kezdeményeznie. A két legnagyobb ifjúsági szövetség közül a 10-18 éveseket tömörítő harcereknek 50 ezer, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségnek több mint negyvenezer tagja van. A párthozVarsóban mintegy tízezer harminc éven aluli fiatal tartozik. Kétharmaduk valamelyik ifjúsági szervezet tagja. Éppen rájuk számítunk a szocializmus iránti elkötelezettség megerősítésében. Kezdeményezések — A Varsói Pártbizottságon ifjúsági alosztályt létesítettünk. A tanácsban az alpolgármester vezetésével létrejött egy ifjúsági csoport. Itt képviselve van minden réteg és szervezet. Tevékenységüket koordinálják és ennek lényeges szerepe van az ifjúság helyzetének javításában. Azt hiszem, várható, hogy ezek a kezdeményezések mindinkább láthatók lesznek. Horváth Gábor Hároméves program — Mennyire fejlődött a fővárosban az új szakszervezeti mozgalom? — Varsóban ma 285 ezer szakszervezeti tag van. A fejlődés lassú, de nem akarjuk, hogy megalapozatlanul gyorsuljon. A szakszervezetek már így is az újjászületési folyamat lényeges elemeivé váltak. A párttagok — a pártonkívüliekkel együtt — lényeges befolyást gyakorolnak a szakszervezetek fejlődésére. Arányuk ma harminc százalék. Figyelemre méltó, hogy a szakszervezeti aktivisták is azt vallják: ha el akarunk osztani, kezdeményezni kell a termelésben. Mert elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk.. — A gazdasági lehetőségek megszadó oltasok között milyen fejlesztési tervek kapnak ma elsőbbséget Varsóban? — Az ország rendelkezik a válságból való kijutás hároméves programjával. Ez Varsóra is vonatkozik. Tisztában vagyunk ennek a folyamatnak a nehézségeivel. Ahogy jóki elvtárs is, mondta: már mögöttünk van a legdrámaibb, de előttünk van a legnehezebb. — A legfontosabb kérdés most a kereskedelemnek és a lakosság ellátásának ellenőrzése, elsősorban az élelmiszereket illetően. Különös figyelmet fordítunk a sütőiparra, a tej- és sajtellátásra. Itt lehetőségeink nem olyan korlátozottak, mint a húsellátásban. Jónak értékelhetjük a főváros zöldség- és gyümölcsellátását. Jó volt az idei termés is. A másik fontos terület a lakásépítés. Az ütem 1979-hez képest csökkent. Az idén tízezer lakást adunk át a korábbi tizennyolcezer helyett. Két év MINDEN KOROSZTÁLYNAK * Úttörőváros Kamaraerdőben Örömmel jönnek • Otthonra lelnek Úttörőtábor? Szabadidőpark? Ifjúsági centrum? Ez is, az is. Többféle funkciója van a Kamaraerdőben, a Vadász-hegy tövében épített új létesítménynek. A XI. kerületi Tanács nyolc évvel ezelőtti kezdeményezése, döntése nyomán és a kerületi vállalatok segítségével kialakított — hivatalos nevén — Kamaraerdei Ifjúsági Parkot csütörtöktől birtokba vehették a kerület fiataljai. Sétálunk a hathektárnyi területen. Ápolt park, zsenge fa, gondozott sportpályák, különleges építészeti megoldások, jó helyre települt a park, biztosan örömmel jönnek majd a gyerekek és a felnőttek. SZAKKÖRÖK Az alumínium vázas, kék burkolatú nagy központi épületben alakították ki a tizenhat „foglalkoztatót”, ahol a kerület iskolásainak tarthatnak szakköri órákat. A játékszobákat már az első nap kipróbálták a gyerekek, nem zavarta őket a megnyitó ünnepélyes külsősége sem: leemelték a polcokról a társasjátékokat, és sor került az első heves gombfoci- és asztalifocicsatákra is. Amikor csak lehet, itt leszünk, jövünk sportolni, játszani, s nincs is olyan messze ez a park, fél óra alatt ideérünk — mondják a gyerekek szinte egyszerre, de éppen hogy csak egy pillanatra fölnézve a játékból. Ez minden szónál többet mond. A központi épületben kapott helyet a 700 személyes ebédlő is. A parkban még épül a két feszített vizű medence, másfél hónap múlva ezzel is elkészülnek Odébb egy nagyméretű, nyitott Graboplast-sátor hívja föl magára a figyelmet. Közepén színpadot helyeztek el, s az egyik oldalon nézőteret alakítottak ki. SPORTPÁLYÁK A park egyik sarkában sorakoznak a salakos és bitumenes sportpályák. Szinte minden labdajátékot űzhetnek majd itt a sportolni vágyók: lehet kézilabdázni, futballozni röplabdázni, kosarazni, sőt még súlyt dobni is. — Az első elképzelések szerint napközis tábornak készült a park — mondja Monostori Károly, a XI. kerületi közművelődési intézmények igazgatója. — Ám túl nagy luxus lett volna csak erre a funkcióra megépíteni a parkot, ezért egész évben szervezünk különböző programokat. A park legfőbb feladata, hogy a kerület általános iskolái találjanak itt otthont, többek között a szakköri foglalkozásoknak, mert nálunk is nagy gondot okoz a helyhiány. Emellett azonban szeretnénk elérni azt is, hogy a tömegsport és a kultúra egy programban szerepeljen itt, Kamaraerdőn. Hét közben a diákoké lesz a park, hétvégeken pedig a lakosságnak, a családoknak kínálunk programot. Jöhetnek sportolni, úszni, strandolni, szórakozni. A kerületben mindeddig nem volt úttörőház. Most otthonra lelhetnek itt a piros nyakkendősök és nem is akármilyenre. Csillebérc és Zánka után az ország harmadik legszebb úttörőparadicsoma épült fel Kamaraerdőn. — Be kell még laknunk az intézményt — mondja Gabnai Istvánné az ifjúsági park vezetője. — Szeretnénk, ha a jövőben itt is alhatnának majd a gyerekek. Tervezzük, hogy üzemeknek is kiadjuk az új létesítményt: különböző továbbképzéseket, egyéb rendezvényeket tarthatnak. BEMUTATÓK Az új ifjúsági parkot ezekben a napokban veszik birtokba a kerület diákjai és a felnőttek. Ma egész nap is színes, változatos program várja az érdeklődőket, akik többek között hőlégballon- és karatebemutatót tekinthetnek meg, s családi sportversenyeken vehetnek részt. (borsi) DUNAI VASMŰ Lebontották a nagyolvasztót TELJES FELÚJÍTÁS: KÉTSZÁZNYOLCVAN MILLIÓÉRT Kiemelték az utolsó fenéklemezeket, végeztek a betonaljzat kivésésével, s ezzel befejezték a Dunai Vasmű felújítás alatt lévő 2-es nagyolvasztójának bontását. Tizennnyolc napig kétszázan dolgoztak a 72 méter magas, 960 köbméteres óriásolvasztó szétszedésén, s némi időelőnyre is szert tettek a brigádok. A 280 millió forintos költséggel elvégzett, hetven napra tervezett felújítás során többek között kicserélik a külső páncéllemezeket, a kohó bélését és hűtőlapjait, a tűzálló falazatot, a körvezetéket, az acélszerkezeteket és a gépészeti berendezések nagy részét. Az átépítésre már megérett a nagyolvasztó, utoljára ugyanis 1977-ben újították fel, s az azóta alaposan megkopott falazat és kohóbélés, valamint az elhasználódott hűtőrendszer sok gondot okozott, egyenlőtlenné tette a termelést, rontotta gazdaságosságát is. A felújításon húsz vállalat csaknem hétszáz szakembere dolgozik. A munkát igyekeznek a lehetőségekhez képest meggyorsítani, mivel minden egyes nap előny, 1300 tonna nyersvas-többletet eredményez. A kohóátépítéssel párhuzamosan megkezdték a vasmű érctömörítő üzemének a nagyjavítását is, idejét két hétre tervezik. (MTI) HÁROM KÖNYV PÉCSRŐL Történeti emlékhelyek Feltárták és megörökítették Pécs történeti emlékhelyeit, a város irodalmi, zenei és munkásmozgalmi múltjának legjelentősebb helyszíneit. A városi tanács támogatásával három kiadványban foglalták össze a munka eredményét, alapot teremtve a további kutatás számára. A fényképekkel gazdagon illusztrált könyvecskék egyúttal érdekes olvasmányt kínálnak a Pécs története iránt érdeklődő embereknek. A város irodalmi emlékhelyeit Tüskés Tibor író dolgozta fel. Hatvan lakóházat és középületet kutatott fel, ahol hosszabb-rövidebb ideig valamelyik író vagy költő tartózkodott, illetve irodalmi társaság vagy folyóirat működött. Olyan nevek szerepelnek a sorban, mint Janus Pannonius, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Gárdonyi Géza, Babits Mihály, Juhász Gyula és Móricz Zsigmond. Nádor Tamás zenei szerkesztő száznál több muzsikáló-emlékhelyet ismertet munkájában. A Déryné utcában áll Pécs első kőszínháza, ahol Liszt Ferenc hangversenyezett. A régi Pannónia Szálló nagytermében sok neves művész szerepelt, köztük Bartók Béla, Kodály Zoltán emlékét őrzi az a mecseki villa, ahol a Czinka Panna című operáját komponálta, és szolfézsoktatási rendszerén dolgozott. Pécs nagy múltú munkásmozgalmánakállít emléket az a könyv, amely megörökítette az egykori harcok színhelyeit: munkásotthont, pártházat, szakszervezeti központot, sztrájktanyát, illegális találkozóhelyet és munkáslap-szerkesztőséget. A Szita László helytörténész által szerkesztett kiadvány csaknem másfél száz munkásmozgalmi emlékhely leírását közli. (MTI) Er St Tffiti^up, 1983. október 1., szombat