Esti Hírlap, 1984. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-02 / 1. szám
Losonci! Pá! (Folytatás az 1. oldalról.) Bármilyen nehéz megpróbáltatást jelent ez számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bárki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát. A két világrendszer között kialakult erőviszonyok következtében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erőegyensúly, a kölcsönös biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintjén is jól szolgálná a béke fenntartását. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama az utóbbi évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegyverkezési hajszát. Nekünk semmilyen érdekünk nem fűződik a fegyverkezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdeményezők az új fegyverek gyártásában és elterjesztésében. Történelmi tény, hogy mindig ellenfeleink kezdeményezték az új tömegpusztító fegyverek elterjesztését, és nekünk nem volt más választásunk, mint létrehozni a katonai erők egyensúlyát. Most sem tehetünk mást, ezt kívánja saját érdekünk, de az egész emberiség békés jövőjéért érzett felelősségünk is. Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Politikai, gazdasági és társadalmi eredményeinknek is köszönhető, hogy nemzetközi szerepléseinket széles körű elismerés kíséri. A kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai feszültség, az immár egy évtizede tartó világgazdasági válság következtében gondjaink nem csökkentek. Versenyképességünk növelésére tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltételekkel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő számos objektív és adminisztratív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életrevalóságáról tanúskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen megbirkóztunk. Gazdaságunk jól működik, megőriztük fizetőképességünket. Az alapvető fogyasztási cikkekből az áruellátás kiegyensúlyozott az ismert aszálykárok ellenére is. További erőfeszítéseket tettünk gazdaságunk belső szerkezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a külső piacokon kialakult követelményeknek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve, 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink elérése érdekében a termelőmunka és az irányítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növekedés helyett a minőségi követelmények kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesítés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredményeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyelmet fordítunk a szociális juttatások megvédésére, a legjobban rászorulók anyagi helyzetének javítására. E nehéz időkben tovább mélyült az a szocialista nemzeti egység, amely az utóbbi évtizedekben kovácsolódott össze. Világnézetre való tekintet nélkül is egységesek vagyunk a béke megvédésének, a szocialista társadalom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük, és minden eszközzel védjük vívmányainkat és mindent elkövetünk azért, hogy a nehezebb körülmények között is megőrizzük azokat. Nagy nemzeti célunk szolgálatában folytatjuk a szocializmus építését, politikai, társadalmi, gazdasági rendünk demokratikus fejlesztését. Dolgunk nem lesz kevés, és nem lesz könnyű 1984- ben sem. A jól bevált politika folytatása, szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehetsége, tenniakarása, kemény munkája, küzdelme a szövetségeseinkkel, a testvéri néppek összefogott erejével együtt — további boldogulásunk biztos záloga. Az új esztendő első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében ebben a jó reményben kívánok valamennyiüknek, egész magyar népünknek, minden barátunknak békés, boldog, eredményekben gazdag új esztendőt. UTAZNI JÓ Mérlegen a turizmus Szervezés, programok ♦ Gondosabb ügykezelés Utazni jó. Az idegen tájak, emberek megismerése életünkhöz tartozik, s jóleső érzéssel vesszük tudomásul azt is, ha a külföldiek jól érzik magukat nálunk. IBUSZ, Volán Tourist, Budapest Tourist, Express — e négy utazási iroda a társadalom mindenrétegének nyújt pihenési, utazási lehetőséget, ők bonyolítják le a beutazó túrák nagyobb részét. Az V. kerület pártvégrehajtó bizottság ezért is tűzte napirendre a négy vállalat munkáját. HETVEN SZÁZALÉK Magyarország lakosságának 70 százaléka veszi igénybe évente a turizmus valamilyen formáját. A hozzánk látogató idegenek száma tíz- és tizennégymillió között ingadozik. Az utazók e nagy tömege szervezettséget, udvarias kiszolgálást, fa túraprogramokat kíván. És mindezt nehezedő gazdasági helyzetben akkor, amikor nálunk is, másutt is elsőrendű szempont a takarékosság. A négy vállalat vezetői a gazdasági munkát értékelve szép eredményekről adhattak számot: gazdálkodásuk a tervidőszak minden évében nyereséges volt. Néhány éve szinte naponta találkoztak az utazni vágyók rossz ügykezeléssel, magatartási hibákkal, pontatlan indulással, a beígért és megfizettetett programok elmaradásával. Ma már az ilyen panaszok jó része megszűnt. A bel- és külföldi utak szervezésénél mind a négy vállalat alkalmazkodott a változó gazdasági viszonyokhoz, gondosabb az ügykezelés, sokrétűbb úti ajánlatokkal és bővülő szolgáltatásokkal várják a vendégeket. A végrehajtó bizottsághoz felterjesztett írásos anyag adatai igazolják, hogy ma már az utazási irodák jobban ügyelnek az épület, a szálláshely és gépkocsivagyonuk megóvására, karbantartására is. Mindez nemcsak takarékosságot jelent, hanem kellemes környezetet is biztosít a bel- és külföldi vendégeknek. Sajnos a fejlesztések, a beruházások lehetősége ezekben az években korlátozott. Ám még így is, szép összegeket fordítottak új szálláshelyek létrehozására. Az IBUSZ a tervidőszakban 85 millió forintot biztosított ügyvitel-gépesítésre, 54 milliót pedig a különböző programokra — például az üszögpusztai, a szilvásváradi kirándulások —, valamint szállodai férőhelyek növelésére. ÉRDEKELTSÉG Az elmúlt tervidőszakban sok vita forrása volt az idegenforgalmi vállalatok és a szállodák között az eltérő érdekeltségirendszer. A szállodák és vendéglátó vállalatok szolgáltatásai nagyon vegyes képet mutatnak. Az új szállodák általában megfelelnek a várakozásoknak, de a vendégek gyakran itt is kifogásolják az éttermi kiszolgálást, a többletszámolásokat, a súlycsonkítást és sok esetben az ételek minőségét is. A külföldön dolgozó idegenforgalmi képviseletek jól látják el feladataikat. Az IBUSZ-nál a szervezett vendégforgalmat 90 százalékban a külképviseletek biztosítják. Az Express moszkvai és berlini irodája is szép sikerrel dolgozik. A vállalati és a külképviseleti munkát egyaránt nehezíti, hogy valamennyi idegenforgalmi irodánál még mindig nagy hiány van a kellő nyelvtudású munkatársakban. Az IBUSZ-nál például a nyelvismeretet követelő munkakört betöltők közül csak 42 százalék rendelkezik a szükséges nyelvismerettel. Kevés a külképviseletek igazgatására alkalmas vezető is. TÖBB SZAKEMBERT A négy idegenforgalmi vállalat sokoldalúan támogatja a továbbtanulókat, s ez biztató reményt nyújt, hogy a közeljövőben létrejön a saját nevelésű vezetői gárda. Az V. kerületi párt-végrehajtóbizottság határozatban javasolta a négy idegenforgalmi vállalatnak a többi között a szakemberképzés gyorsítását, s hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak az idegenforgalom propaganda- és szervezési munkájára, a szálláshelyek kulturáltságára, a dolgozók munkakörülményeinek javítására. Nyárádi Éva ANYAG, TERMÉK, KERESKEDŐ Hárman együtt, idén is..., Készséges nagyvállalat *// piacok felé Csöppet sem irigylésre méltó helyzetben gyűr Köznek nem vállalataink az új esztendőnek. Az 1984-es népgazdasági térv szerint a gazdasági munka fő célja az idén is az egyensúlyi helyzet javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, az elért vívmányok védelme és gyarapítása. Az egyensúly javítását a termelés hatékonyságának és exportképességének növelésére, szerkezetének módosítására, valamint a ráfordítások csökkentésére alapozza a terv. Az iparra fontos, meghatározó feladat vár az idén is. Hogyan készülnek erre a vállalatok, miként várják az új évet? Ezúttal három céget kérdeztünk meg. Az egymást segítő, a megértő, az összefogáson alapuló munkára voltunk kíváncsiak, amikor egy alapanyag-, egy késztermékgyártó és egy eladó, külkereskedelmi vállalatnál érdeklődtünk. Az egyik munkája, sikere, kudarca meghatározza, befolyásolja a másikét is. Ez a lánc jól példázza, miként lehet a saját érdekeket összehangolni másokéval, végső soron pedig a népgazdaságéval. A vegyipar kulisszái mögé pillantunk. Ez az iparág tavaly is kitett magáért, dinamikusan fejlődött, s ebben az évben is sokat várunk tőle. Kis tétel A három cég, ahová ellátogatunk: a tiszai Vegyi Kombinát (többek között polipropilént is gyárt), a Kender, Juta és Folitextil Vállalat (zsák, tűzőalapszövet és szájtermék készül itt a polipropilénből), s a Hungarotex, amely mindezt eladja. A TVK az összes polipropilénjét exportálhatná alapanyagként, de feldolgozva értékesebb, többet hoz a népgazdaságnak. Kezdjük a sort a Tiszai Vegyi Kombináttal. A nagyvállalat (a Heti Világgazdaság számítógépes „toplistája” szerint a tizenkettedik legnagyobb cégünk) sok mindennel foglalkozik. Számukra kis tétel az a 10-12 ezer tonna polipropilén, amit a Kender Jutának szállítanak, de tudják, hogy utóbbinak létfontosságú, ebből él. A vállalat nagyságát érzékeltetve néhány adat: a tavalyi termelési érték mintegy 17 milliárd forint, 60 millió dollár tőkés, 84 millió rubel szocialista export. Tavaly 56,5 ezer tonna polipropilént gyártottak, s ebből a legnagyobb vásárlójuk a Kender Juta. Idén többet termelhetnek, csaknem a dupláját, 90 ezer tonnát. Elkészült ugyanis 1983-ban a 40 ezer tonna előállítására méretezett új, modern japán berendezésű polipropiléngyár. Ennek a próbaüzeme októberben megkezdődött, azóta folyamatosan üzemel. A TVK teljes termelési értéke — a tervek szerint — 8-9 százalékkal, a tőkés export, dollárban számítva, 15-16 százalékkal nő. Dr. Vajdahunyadi Emil gazdasági vezérigazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy nagy súlyt helyeznek a szocialista és a belföldi igények kielégítésére. Mint mondja: jó a kapcsolatuk a Kender Jutával, minden rendelését teljesíteni tudják. Jókedvű vezető A Kender Juta gazdasági igazgatója, Farkasi tvadar joneuvű. Manapság ezt kevés gazdasági vezetőről írhatjuk le. K kiváló minősítést kapott a vállalat 1981- ben és 1982-ben. Tavaly 850 millió forintos árbevételt könyvelhettek el (ez csaknem 100 millióval több, mint 1982-ben volt). Az exportjuk — csak tőkés — 75 millió forinttal nőtt. A nyereség az 1982-eshez, sőt, az 1983-ra tervezetthez képest is megduplázódott. A fejlődést egy beruházásnak, az új konfekcionálógépnek tulajdonítják. Évente 36-38 millió darab különböző zsákot készítenek (ebből 26-28 millió megy exportra). Lényegesen kisebb mennyiséget gyártanak tűzőalapszövetből és száltermékekből. Farkas Tivadar dicséri a Tiszai Vegyi Kombinátot, s harmonikusnak ítéli kapcsolatukat, sőt, — mint mondja —, figyelmesek is. Tavaly például nem emelték a polipropilén árát, noha tehették volna. Megállapodásuk szerint 3 százalék alatt nem változtatnak, az árstabilitás érdekében. A TVK-nak — nagyvállalat lévén — ez majdhogynem jelentéktelen haszon, a Kender Jutát viszont — kis cégként — érzékenyen érintette volna, s felborította volna egész éves eredményét. Idén már lesz áremelés, s ezt előre kalkulálhatta a feldolgozó vállalat: 7,3 százalékkal nő a polipropilén ára. A Kender Juta 1984-re minimális termelésnövelést tervez, mert az elmúlt három évben, úgymond, „kihajtották” magukat. Fő céljuk a szintentartás. A Hungarotex teljes forgalmának 8-10 százalékát teszi ki a különböző zsákok értékesítése. Gárdos Lászlóné, kereskedelmi igazgató szerint kelendőek a Kender Juta készítményei. Nagyon nehéz volt bevezetni a piacra a zsákokat, de ma már megvetették a lábukat, és sokan éppen ezt keresik. Ismert, nagy cégekkel is jó kapcsolatot alakítottak ki. Gárdosné dicséri — s ez ritka dolog egy külkereskedőtől — a Kender Juta rugalmasságát, azt, hogy követik a piacot, s ily módon kicsit meg is könnyítik a külkereskedők munkáját. Meglepő, honi cégektől szokatlan: a szállításban tudunk versenyre kelni a konkurensekkel. (Árban nehezen.) A külkereskedő elismeréssel szól a gyártóról, szinte minden, rövid határidőre, pontosan és jó minőségben szállítják a megrendelt árut. A kereskedelmi igazgató szerint most kedvezően alakul a piac, a polipropilén csomagolóanyagként való alkalmazása világszerte nő. Ezt kell kihasználni. A régi vevők mellett (a Közös Piac országai, különösen a Benelux államok amelyek hagyományos zsákfelvevők), új piacok felé is kacsintgatnak. Egymillió dolláros exportot terveznek 1984- ben az Egyesült Államokba és Kanadába (1982 óta rendszeres, de ennél kisebb értékű a szállítás ezekbe az országokba), és 4-5 millió zsákot akarnak eladni az idén Kuvaitnak, ahová tavaly már 100 ezer darabos próbaszállítmányt küldtek. Apróságok Így épül fel a gazdaság, így követik egymást a termelés szakaszai. Mindenki teszi a dolgát, saját belátása, s érdeke szerint. Hasznos pedig különösen akkor lesz, ha ezeket az érdekeket sikerül összhangba hozni. S ezek néha apróságokon, olykor egy-egy emberi gesztuson múlhatnak. Ezzel is kalkulálnunk kell az előrejutás érdekében. Borsi László INNOVÁCIÓS TÁRSULÁS Agrárkisbank Agrár Innovációs Társulás néven új innovációs pénzintézetet alapított az Állami Fejlesztési Bank, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ. A társulás feladata, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint az élelmiszer-gazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szolgáló ágazatokban az innovációs folyamatokat finanszírozza. Az új kis bank a teljes innovációs folyamatot átfogva hivatott segíteni a találmányok hasznosítását, új technológiák, termékek kifejlesztését és bevezetését. Mindehhez a társulás kamat ellenében innovációs kölcsönt, illetve részesedés fejében végleges tőkejuttatást nyújt, így részben átvállalja a fejlesztések kockázatát. A társulás induló vagyonát az alapítók adták össze. A tagok azonban célszerűnek tartják, hogy a továbbiakban a társuláshoz szabad fejlesztési alapjaikkal, illetve műszaki fejlesztési pénzeszközeikkel állami vállalatok, szövetkezetek, illetve állami gazdaságok is csatlakozzanak, s így bővítsék a bank finanszírozási lehetőségeit. Az Állami Fejlesztési Bank 80 millió forintot adott a társulás induló vagyonához, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a továbbiakban új tagok csatlakozásával növeli hozzájárulását. (MTI)