Esti Hírlap, 1984. április (29. évfolyam, 79-101. szám)
1984-04-02 / 79. szám
SAKK Ma 6. forduló A szuper-sakkbajnokség 5. fordulójának hőse Grószpéter volt, aki nagy időzavarban legyőzte Faragót. Eredmények: Grószpéter— Faragó 1:0 (vezérindiai védelem, 43 lépés), Pintér— Sax döntetlen (angol megnyitás, 20), Utasi—Portisch 0:1 (Larsen-megnyitás, 41), Adorján—Lukács döntetlen (szláv csel, 32), Schneider— Csőm döntetlen (Réti-megnyitás, 11), Horváth szabadnapos. A bajnokság állása: Pintér, Grószpéter 3,5—3,5, Adorján 3 (—), Portisch 3, Sax 2,5 (—), Csőm, Lukács 2—2, Faragó, Horváth 1,5 —1,5 (—), Utasi 1 (1), Schneider 0,5 (1, —). Ma a 6. fordulóra kerül sor, amelynek párosítása: Lukács—Schneider, Portisch—Adorján, Sax—Utasi, Faragó—Pintér, Horváth —Grószpéter, Csem lesz szabadnapos. SALGÓ RALLYE Motorberregéstől volt hangos a hegykoszorúval övezett Salgótarján és környéke. A Mogürt Salgó Rallye 1984. évi versenye a szocialista országok Béke és barátság elnevezésű sorozatának második, egyben a magyar bajnokság első futama volt. A rajt előtti gépátvételnél 98 autó felelt meg az előírtaknak. A célba érkezett 52 autó közül 44 teljesítménye volt értékelhető. A verseny abszolút győztese: Tammeka—Kulgevec (Szovjetunió), Lada VFTS (b. 12), 2. Hideg—Bán (H. Volán Surján SE) Lada 1600 (b. 12), 3. Hristov—Radev (Bulgária), Lada VFTS (b. 12), 4. Ing. Peck—Soukup (Csehszlovákia), Skoda 120 LS (a. 7), 5. Pipota—Gotfried (Csehszlovákia), 120 LS (a. 7), 6. Ranga—Kurucz (H. Volán Pécs), Lada 21011 (a. 7). Csapatban: 1. Magyarország, 2. Szovjetunió, 3. Csehszlovákia. LE A SZABADKAI 1:2 UTÁN Jó úton is lehetnek buktatók Kellenek a szabadkaihoz hasonló, baráti, jó légkörű, sportszempontból hasznos találkozók: a szombati jugoszláv—magyar válogatott labdarúgó-összecsapás ilyen volt. §) Déli szomszédaink nem féltek egy magyar nyelvű városnak adni a rendezést. ф 30 ezer néző — köztük ötezer magyar — zsúfolásig megtöltötte a Szpartak Stadiont, még a környező fákon is ültek a jegyhez nem jutott szurkolók. A rendezők a mérkőzés előtt félórás műsorral is kedveskedtek: Jugoszlávia népeinek táncaiból készített látványos összeállítással. Közös volt a részvét is, Koprinik földrengés sújtottai iránt, a mérkőzés bevételét a károsultaknak ajánlották fel. Profitáltak a hazaiak és mi, magyarok is játékból a csapatépítés idején, hiszen déli szomszédaink EB-döntő előtt állnak, Mezei György szövetségi kapitány pedig a VB-csoportmérkőzések előkészülete jegyében keresi legjobb tizenegyünket. A 30. jugoszláv—magyar tehát tanulságos és hasznos volt, és aligha van szükség újabb hét évet várni a következő összecsapásra. Már csak azért is, mert a két szövetséget együttműködési megállapodás köti össze. A 2:1 (0:0)-es jugoszláv győzelem — a hazaiaknak tizennyolc év után sikerült ismét nyerniük válogatottunk ellen — lényegében megérdemelt. A „kékek” a második félidő döntő pillanataiban ritmust tudtak váltani, a kimaradt első tizenegyes után remek lövéssel megszerezték a vezetést, majd a jogosan megítélt újabb 11-essel kerekedtek felül a 90 perc végére elfáradt magyar együttesen. Hogy a szombatihoz hasonló teljesítményük mire lesz elég a nyári EB-döntő idején? Nos, gyengeségeiket ők is látták, de az biztos, hogy a sikeres szereplésre Franciaországban majd több kell... Alighanem az egyik nagy csalódásul, hogy az újoncok nemigen váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így például az új sztárnak tartott Pancsev (Vardar) a lecserélés sorsára került. És a magyarok? Mezey György szövetségi kapitánynak is hasznos lehet Szabadka néhány tanulsága: — Az első félidőben jól, fegyelmezetten játszottunk, ha nem is volt magas színvonalú a mérkőzés, de a mi taktikánk érvényesült, a szoros emberfogás, az ellenfél megállítása már a félvonalnál, gyors ellenakciók indítása. A szünet után a megítélt 11-es és Bazsdarevics remek gólja megzavart bennünket, megszaporodtak a hibák, ami megmutatkozott az ellenünk ítélt újabb 11-esben is. A cserék — melyekre a tervezettnél többre került sor — is csak arra voltak jel, hogy szépítsünk. (1:2) Jugoszláv kollégája, Todor Vaszelinovics is lényegében hasonlóképpen látta a találkozót: „Az elején nem tudtunk kibontakozni, sőt időnként a magyarok megleptek bennünket, újszerű, harcos játékukkal. Igazolódott, hogy soha nem lehet könnyű ellenfélnek tekinteni szomszédainkat. A második félidőben aztán hibákra kényszerítettük a vendégeket, és ez meghozta győzelmünket.” Mi annak örülhettünk Szabadkán, hogy a magyar válogatott ezúttal is „Mezey módra” játszott, különösen az első félidőben: harcosan, ügyesen védekeztek az egész pályát bejátszották. Ha az ellenfélhez került a labda ketten-hárman is „letámadták”, hogy zavarják a továbbításban. Sajnos ebből később nem tudott előbbre lépni a gárda. Túlságosan egyoldalúak voltak akcióink, szinte minden próbálkozásunk a jobb oldalon futott, az igen aktívnak mutatkozó Esterházyt nem foglalkoztatták (el is laposodott a Honvéd-csatár játéka). Egyre szembetűnőbb lett, hogy nincs aki összefogja a játékot, sajnos — Törőcsik, Nyilasi távollétében — sem Hannich, sem Nagy Antal nem tudott felnőni erre a szerepre, bár sokat futottak, vállaltak magukra, de a támadások befejezésére már nem maradt energiájuk. Így nem csoda, hogy fél óra telt el az első magyar kapuralövésig, és később is igen ritkán forgott veszélyben ellenfeleink hálója. A középpályások közül Gyimesi volt a legdicséretesebb (gólt is lőtt), de sajnos csak 18 percet volt a pályán, amikor klubtársait, Dajkát, Bodonyit, Esterházyt már lecserélték. A jól védő Kovács, az energikus Kardos, a szorgalmas Varga, az önfeláldozó, kemény Garaba alkotta védelem aligha kapott volna két gólt, ha elöl a támadók, Dajka, Esterházy, Bodonyi, Mészáros és az újonc Szabó Ottó lendületesebb, gólratörőbb, és az átlagnál többet vállal a hátsó sor terhéből, hiszen együttesünk idegenben sem játszott alárendelt szerepet az igazán nem verhetetlennek tűnő jugoszlávokkal szemben. Ezzel az influenzától megtizedelt és 90 percig végig védekezni, támadni még képtelen csapattal, sajnos nem tudta megvalósítani minden elképzelését, főleg azt, hogy a hollandok ellen követendő játékot alkalmazza a „kékek” ellen. Ez most a török—magyarra maradt, az első vizsgán „ismétlésre ítéltetett” a csapat. A gárda ma ismét útrakel, Isztambulba utaznak a szerdán sorra kerülő Törökország—Magyarország mérkőzésre. A keret nem változott, mindössze a sérült Szabó Ottó maradt itthon. Sirokmány Lajos CKirándulóknak és ^ nyaralóknak! ф ^ A Kőbányai Centrum Áruházban camping asztalok és székek 225 Ft-tól 350 Ft-ig, camping ágyak 510 Ft-tól 1150 Ft-ig camping ágyneműk 301 Ft-ért kaphatók Tisztes eredményt reméltünk Szabadkán és az 1:2 annak tekinthető, az otthonában esélyesebb jugoszlávokkal. Mezey György jó úton jár a csapatépítés, az új szellem kialakításában. VITÁZÓ SZÖVETSÉGEK KÖZÖTT SIKERES VERSENY Marosvölgyi és a címeres kimonó „no kontakt” szakág IBUSZ Világ Kupa karateviadalán Marosvölgyi László, a Matex versenyzője a 65 kgosok között ezüstérmet szerzett. Ez a magyarországi „fehér sport” eddigi legnagyobb világversenyes sikere. Marosvölgyi a döntőben a japán Suzuki ellen küzdött. Milyen taktikával? — Győzni szerettem volna, a „minden mindegy” szellemében álltam tatamira. Ez persze nem azt jelenti, hogy már előzetesen elismertem volna az abszolút kategóriában már ezüstérmes japán nagyobb tudását. Tény, hogy ő gyorsabb, kiismerhetetlenebb karatét tud. Ezért győzött, jogosan. Mióta karatézik? — Hat évvel ezelőtt csábítottak le barátaim a Matex edzéseire. Japán mintára készülünk, de Suzuki még magasabb tudásszinten adja elő ezt a sportágat. Marosvölgyi meglepetésre érte el kimagasló helyezését, hiszen eddig csak egy junior Európa-bajnoki 5— 8. helyet szerzett. Mit tervez? — Ha egyszer olimpiai sportág lesz a karate, akkor jó lenne magyar címeres kimonót felvenni... Lehet-e olimpiai műsoron a karate, amikor még Budapesten sem tudott megegyezni egymással a két különféle világszövetség ? Igaz, a Világ Kupán vegyes szabályokat alkalmaztak a küzdelmek során, de a NOB számára ez nem elég garancia. Loska Szilárd, a Világ Kupa szervező bizottság elnöke így vélekedik: — Nem lehet messze az az idő, amikor a két testület belátja, hogy közelíteni kell álláspontjaikat. Jellemző, hogy a Budapesten versenyző nemzetek szövetségei közös memorandumot fogalmaztak meg, amelyben a világszövetségek egyesülését javasolták. A többi már azon múlik, hogy a NOB májusban miként ért szót ezekkel a szövetségekkel. Annyi bizonyos, hogy a magyar főváros rendezésben, baráti vendéglátásban példát adott, és Marosvölgyi helytállása a sportág magyar művelőinek is sikere. Ünnepet ült a magyar karatesport tegnap a Budapest Sportcsarnokban: a Az ezüstérmes Marosvölgyi, a győztes Suzuki és a helyezettek LABDARÚGÓ NB II Huszonhat Az Eger tovább növelte előnyét a 24. fordulóban, a Békéscsaba nagy gólarányú győzelmével „kapaszkodik”. A 24. fordulóban huszonhat gól esett, és két mérkőzésen lőtt négy gólt a győztes csapat, a Békéscsaba és a Kazincbarcika. Salgótarján—Keszthely 2:0, Eger—22. sz. Volán 2:0, Siófok—Nagykanizsa 1:0, Békéscsaba—Szolnok 4:0, Ózd—Sopron 1:0, Kazincbarcika—H. Szabó L. SE 4:1, DMVSC— Szekszárd 3:1, Bakony Vegyész.—Đ. Kinizsi 1:1, Ganz- Mávag—Kecskemét 2:2, Baja— Ilódgép Metripond 1:0. az NB II Állása: 1. Eger 21 16 5 3 17:22 37 2. B.csaba 24 13 6 5 58:29 32 3. DMVSC 24 11 8 5 38:29 30 4. Ilódgép 24 11 7 6 30:20 29 5. Siófok* 24 10 11 3 43:26 27 6. Bakony V. 24 11 5 8 43:40 27 7. Szolnok 24 10 6 8 46:31 26 8. Keszthely 24 9 7 8 35:25 25 9. 22. Volán 24 9 7 8 32:36 25 10. N.-kanizsa 24 7 10 7 42:43 24 11. Ózdi K. 24 8 8 8 36 :38 24 12. SBTC 24 7 8 9 31:26 22 13. Baja 21 7 8 9 36:41 22 14. Sopron 24 8 5 11 21 :36 21 15. Kecskemét 24 8 5 11 33:50 21 16. D. Kinizsi 24 6 8 10 28:36 20 17. Szabó SE 24 6 6 12 26:35 18 18. Szekszárd 24 5 8 11 22:36 18 19. K.-barcika 24 7 3 14 33:51 17 20. Ganz-M. 24 2 7 15 23:53 11 * a Siófoktól 4 büntetőpont levonva, levonva. GANZ-MÁVAG BIRKÓZÓSIKEREK Sok váratlan eredményt hozó küzdelmében dőlt el a 77. kötöttfogású birkózóbajnokság tíz elsőségének sorsa tegnap a Körcsarnokban. A vidéki birkózósport ezúttal is látványos fejlődésről tett bizonyságot, noha a Ganz-Mávag révén budapesti klub játszotta a főszerepet. Kiss Ferenc vezetőedzőnek csak egyik szeme nevetett a tegnapi döntők során, mert bár négy aranyérmet szereztek a Gariz-sportolók, Kocsis Ferenc olimpiai, világ- és négyszeres Európa-bajnok 6. lett. " Nem féltem őt sem az olimpiától, sem az április végén Jönköpingben sorra kerülő EB-től — mondta a gyáriak mestere. — Hosszú hónapok idegőrlő fogyasztása után a magyar bajnokságra nem hozta igazi formáját, de ennél sokkal lényegesebb, hogy versenysúlyát igen. A svédországi kontinensversenyen már biztos a régi lesz. Kocsis így vélekedett: „Nem értem, hogy miért olyan szőrös szívűek a magyar bírók velem. Állítom, úgy bántak el velem, amire nem adtam okot. Döntéseik nem szolgálták olimpiai felkészülésemet.” A győztesek 48 kg-tól felfelé: Vadász Csaba (Dunaújváros), Rácz Lajos (H. Szondi SE), Bakos Dezső (Ganz-Mávag), Tóth István (Ganz-Mávag), Dudás Tibor (Ganz-Mávag), Vámos Péter (H. Szondi SE), Komáromi Tibor (FTC), Növényi Norbert (Bp. Spartacus), Gáspár Tamás (FTC), Nagy József (Ganz-Mávag), KÉZILABDAKUPA: NSZK- és csehszlovákgyőzelem A férfi kézilabda BEK- döntő visszavágóján a jugoszláv bajnok Metaloplastika Sabac 21:17-re verte a Dukla Prága együttesét. Mivel az első találkozón ugyanilyen arányú csehszlovák győzelem született, így a teljes gólegyenlőség után hétméteresek döntöttek. Ebben a Dukla játékosai voltak biztosabbak, s így elnyerték a trófeát. Az IMF Kupa döntő viszszavágó mérkőzésen a nyugatnémet TV Grosswallstadt 20:19 (11:9) arányban nyert a Gladsaxe Soborg (dán) csapata ellen, összesítésben 36:34-gyel a nyugatnémetek nyerték a kupát. 2. SZABÓ BENCE. Egy első és egy második helyet szereztek a magyar kardvívók a hét végén a bajor fővárosban. Előbb öt nemzet kardválogatottjának körmérkőzésén négy győzelemmel végzett az első helyen a magyar együttes, megelőzve az NSZK, Franciaország, Ausztria és Anglia csapatait. Az egyéni versenyben az újpestiek válogatottja, Szabó Bence a döntőbe verekedte magát, ott azonban a nyugatnémet Nolte ellenében 10:4 arányban alulmaradt, második lett.