Esti Hírlap, 1984. július (29. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-12 / 163. szám
• • ___ • 0 FORGALOM A DUNA KÉT PARTJA KÖZÖTT Budapesti hídtörténelem Buszok, villamosok ♦ Több mint 800 ezer utas Egyszer a pesti hidakra érdemes úgy is rápillantani, hogy milyen rajtuk a közlekedés biztonsága. Naponta látjuk Duna-hídjaink szépségét, a Pest-Budát összekötő karcsú, csipkés vasíveket, s újabbart a szélesedő, korszerűsödő, hamarosan átadásra kerülő Árpád-hidat is. De most vizsgáljuk meg, mi van a pilléreken nyugvó keretek között, hogyan halad itt a villamos, az autóbusz és a személygépkocsi-áradat. A BKV szakembereit ez is jellemzi a téma időszerűségét, napirenden tartását — éppen most, az Árpád-hídi gyorsvillamos beindítása előtt, ismételten megvizsgálják az összes hídra vonatkozóan érvényes előírásokat, házi szabályaikat, például: indokolt-e a sebességkorlátozások jelenlegi szigorú előírása, megtartása ismeretes: még az idén, valószínűleg november elsején, átadják a forgalomnak a kibővített, átépített Árpád-hidat. Az új híd teljesítőképessége lényegesen meghaladja a régit, s ezzel együtt várhatóan — forgalombiztonsági szempontból is — számottevő javulás, jobb közlekedési helyzet kialakulásának leszünk tanúi. De fontos tudni: a BKV baleseti adathalmazában mindig „előkelő” helyet foglalt el az Árpád-híd. Alapvetően balesetveszélyes volt a hídon a villamosközlekedés, hiszen mellettük csak a személygépkocsik tudtak folyamatosan haladni — összeütközés veszélye nélkül. Évente átlagosan tíz-húsz között volt azoknak a koccanásoknak a száma, amely a villamos, illetve a közúti jármű között a hídon történt. Az új híd átadása után Észak-Pest és Észak-Buda között 2x3 sávon haladhatnak a járművek. A közúti forgalomtól elkülönítve ismét megindul a villamosforgalom is. Várható, hogy ennek a nagy beruházásnak elkészültével megváltozik több ezer ember utazási szokása. A Dunán átívelő, a két városrészt összekötő hidak jelentősége vitathatatlan. Legszebb mind a mai napig az elsőnek épült Lánchíd. 1849. november 20-án adták át, nyitották meg a közönség előtt, majd 1850- ben indult első útjára az omnibusz, az autóbusz jóval később, 1924-ben. Azután következett a Margithíd 1876-ban. Itt lóvasúttal kezdődött az akkori „tömegközlekedés”, 1879. június 21-én csaptak először a lovak közé. A villamosok 1896-ban, az omnibuszok 1894-ben, az autóbuszok 1929-ben vették fel első utasaikat. A hídtörténelem következő állomása az először Fővám téri híd, majd később Ferenc József és jelenleg Szabadság-híd. Megnyitása 1896. október. A villamosok 1893- ban, az autóbuszok 1923- ban haladtak át először rajta. Az Erzsébet-hidat 1903. október 4-én adták át a forgalomnak és a villamosközlekedés 1914-ben, az autóbusz 1928-ban indult. 1964-ben nyitották meg ismét és ezzel egyidőben premiert tartottak a villamosok és az autóbuszok is. Viszont 1973. január elsején megszűnt a hídon a villamosközlekedés. A Boráros téri híd, később Horthy Miklós-híd, majd jelenlegi nevén a Petőfi-híd először 1937-ben, majd 1952. november 25-én nyílt meg. A villamos- és autóbuszközlekedés 1937-ben, majd 1952-ben indult. Legfiatalabb hidunk az először Sztálin-híd, majd az Árpádról elnevezett hidunk. 1950. november 6-án nyitották meg és azóta is közlekedett rajta a villamos és az autóbusz. — Mennyi BKV-jármű közlekedik a budapesti Duna-hidakon és milyen rajtuk az utasforgalom? — Kezdjük a legészakibbal, az Árpád-híddal — mondja Gyene László, a BKV forgalmi igazgatója. — A négy autóbusz viszonylatban 55 jármű halad át. Csúcsidőben 1 perc 20 másodperc követési távolsággal. Egész nap 72 ezer utast szállítanak. Ha az év végén az 1-es gyorsvillamos a Bécsi úttól a Lehel útig közlekedik, akkor a Tátra-szerelvények háromperces gyakorisággal 12 perc alatt teszik meg a két végállomás közötti távolságot. — Mi a helyzet a Margit-hídon? — Hét autóbuszjárat, hatvannyolc jármű, a legnagyobb forgalomban 45 másodperces követési távolsággal halad át a hídon, két villamosjárat 80 kocsival, 1 perc 42 másodperces időközökben. Itt az egésznapi utasforgalom 195 ezer. — A Lánchídon? — Négy autóbuszviszonylat, 46 jármű csúcsórában 1,25 a követési távolság, egy nap alatt 40 ezer utast szállítanak. — Az Erzsébet-hídon? — Kilenc autóbuszvonal megy át, 112 járművel, csúcsórában — elég sűrűn követik egymást — harminckét másodperc, vagyis félpercenként. Az utasszám is elég magas, 167 ezer naponta. — A Szabadság-hídon? — Csupán két autóbusz halad át, huszonöt a járművek száma, csúcsórában két és fél percenként követik egymást. Két villamos is közlekedik a hídon, 93 járművel kétpercesként. Az egésznapi utasszám 120 ezer. — A Petőfi-hídon? — Két villamosvonal, 80 jármű, 1 perc 42 másodperc. Itt jár a 12-es, a vonalnak 29 járműve van, csúcsórában két és fél percenként haladnak a kocsik. Az utasszám 134 ezer. — Talán még néhány szót ejtsünk a Kvassayhídról. — A két munkáskerület között egy autóbuszvonal működik, négy járművel, csúcsórában 7 perces követéssel. A csepeli gyorsvasútnak harminc járműve van és 7 percenként közlekednek, egész nap 63 ezer utast szállítanak az autóbuszok, illetve a gyorsvasút szerelvényei. A Gubacsi-hídon áthalad négy autóbuszjárat, 49 járművel, csúcsórában 1 20 másodperces követéssel. Itt 46 ezer utast visznek az autóbuszok. Mi tehát a nyolc Duna-híd forgalmi mérlege? — Van harmincegy autóbuszjárat, 360 járművel, 4 villamos 173 járművel, egy HÉV-vonal harminc kocsival. Ez összesen harminchat BKV-járat és tartozik hozzá 563 darab jármű. A forgalomban levőknek 18 százaléka áll az utazóközönség részére hétköznapokon. Érdemes azt is tudni, hogy a csúcsforgalom óráiban 63 ezer, egész nap két irányban 842 ezer utast visznek, így az összes napi utazásoknak mintegy 20 százaléka a Duna hídjain halad át. — Milyen sebességgel? — Az érvényben levő forgalmi utasítások szerint autóbusszal, trolibusszal, villamossal a hidakon az autóbusz, a közlekedés fokozott biztonsága érdekében, azokra le és fel legfeljebb óránként 30 kilométeres sebességgel közlekedhet. A trolibusznál az óránkénti 30 kilométeres sebességnél sem lehet nagyobb a sebesség, hasonló,képpen a villamosoknál, de itt a hidak emelkedőjén és lejtőjén óránként 20 kilométernél nem lehet nagyobb a sebesség. Mindehhez persze hozzá kell tenni, hogy a hidakon való áthaladást, egyáltalán a sebesség tartományát jelentősen befolyásolja a mindenkori forgalmi helyzet, mint ahogy azt jól tudjuk: hídjaink, különösen a Lánchíd, gyakran „eldugul”. S ilyenkor sebességről beszélni alig lehet. Ilyen ma az Erzsébet-híd, lényegesen szélesebb útpályát, biztonságosabb közlekedést engedve a sok személygépkocsinak. Mégis éppen ez az útpálya arra inti a gépkocsivezetőket, hogy körültekintően, óvatosan vezessék járműveiket, különösen a budai pillérek után a kanyarban, ahol csúszós, esős időben gyakran kisodródnak a járművek, kisebb-nagyobb közlekedési balesetet okozva Az első Erzsébet-hídról készült ez a felvétel. A kép érdekessége nemcsak az, hogy visszapillantást enged az egykori Erzsébet-híd szép ívére, tartószerkezetére, hanem az is, hogy ekkor a fővárosban még bal oldali irányban haladtak a járművek Helyzetkép a Szabadság-hidról: szabálytalanul haladó Lada személygépkocsi a villamossíneken, ott, ahol ezt záróvonal tiltja. A járművezetők sok esetben így is akadályozhatják a villamos közlekedését