Esti Hírlap, 1984. augusztus (29. évfolyam, 180-205. szám)

1984-08-01 / 180. szám

KGST-ORSZÁGOK Bővülő együttműködés a vállalatok között A KGST-tagországok együttműködésében az ál­lamközi és minisztériumok közötti megállapodások mellett mind nagyobb je­lentőségűek a közvetlen vállalati kapcsolatok. A termelési kooperációk ki­­szélesítését és továbbfej­lesztését a KGST-országok legutóbbi csúcsértekezletén az együttműködés egyik legfontosabb irányaként határozták meg. Ennek ér­dekében a tagországok el­határozták, hogy megte­remtik a vállalatok közös tevékenységének feltételeit is. Gyártás kölcsönben A Fegyver- és Gázké­szülékgyár az NDK-beli dessaui gázkészülékgyárral abban állapodott meg, hogy kölcsönösen átadják egymásnak olyan terméke­ik gyártását, melyeket náluk eddig, gazdaságtala­nul készítettek, de a másik fél adottságainál fogva ki­fizetődően állíthat elő. A szakosodási egyezmény alapján a magyar vállalat szállítja a cirkogeszerek főbb részegységeit a des­saui gyárnak, ahol ezeket késztermékké szerelik ösz­­sze. Hasonlóképpen látja el a hazai piacot kis méretű víz­melegítővel a FÉG; ezek főbb részegységei az NDK- ból érkeznek, majd itthon állítják össze késztermék­ké. Mindkét vállalat időről időre fejleszti a gyártás­megosztás keretében szál­lított termékét, legutóbb 1982-ben váltották fel kor­szerű típussal a régi konst­rukciót, legközelebb pedig várhatóan 1986—87-ben je­lentkeznek termékük to­vábbfejlesztett változatá­val, szovjet megrendelők igé­nyeihez igazodva közösen fejlesztik a korszerű kábel­gyártó gépeket. A DIGÉP ezen termékeinek legna­gyobb vásárlója ugyanis a Szovjetunió. Most éppen a telefongyártó, illetve az ér­párosító automata gépsorok és az ugyancsak automati­zált telefonkábel-gyártó berendezések megalkotá­sán munkálkodnak. Galliumüzem Az Ajkai Timföldgyár kísérleti üzemében a szov­jet kutatók által kidolgo­zott új technológia adaptá­lását kezdték meg, amely egy igen ritka fém, a gal­lium előállítását korszerű­síti. Az ehhez szükséges be­rendezések is a Szovjet­unióból érkeztek. Az eljá­rásnak nagy előnye más technológiákhoz képest, hogy a gallium előállításá­hoz nem kell higanyt hasz­nálni, így kíméli a környe­zetet. A timföldgyártás so­rán nyert és feldolgozott galliumot szinte teljes egé­szében exportálják. Mivel a kereslet egyre nő, távo­labbi terveik szerint újabb galliumüzemet létesítenek. A gallium igen fontos anyaga a számítástechnikai és mikrohullámú távközlési berendezéseknek. (MTI) Rajzasztal sorozatban A Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalat az NDK-beli Zeiss Művekkel közösen automa­tikus vezérlésű csillagásza­ti távcsövet készít. A be­épített mikroszámítógépbe a csillagásznak csak a meg­figyelni kívánt égitest ne­vét, illetve jelzését kell be­táplálnia, ezután már az automatika keresi ki az ég­bolt koordináta rendszeré­ben a csillagot, majd gon­doskodik arról, hogy Föl­dünk mozgását is számítás­ba véve „rajta maradjon” a célon. Eddig három ilyen beren­­dezést készítettek, melyek­hez a vezérlést a Vilati, a gépészeti és optikai ré­szeket pedig az NDK-beli partner szállította. A két vállalat munkájának másik eredménye az a már soro­zatban gyártott rajzasztal, amely a hagyományos író­eszközök mellett fénysugár­ral is rajzol. A vállalatok összefogásá­val a nehéz gazdasági vi­szonyok ellenére is jó lehe­tőség nyílik a jelentős szel­lemi és anyagi ráfordítást igénylő kutatásokra, azok mielőbbi gyakorlati hasz­nosítására. A magyar gyá­rak és intézmények eddig több mint kétezer tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dési meggállapodást kötöt­tek szocialista országokbe­­li partnereikkel. A Diósgyőri Gépgyár és a szovjetunióbeli Kábelipari Tudományos Kutató Inté­zet munkatársai például a A Horgászcikk Készítő és Értékesítő Vállalat az idén százötvenmillió forint értékben készít horgászcikkeket az angyalföldi gyárban. A vállalat az idei szezonra több újdonsággal örvendezteti meg a horgászok népes táborát. Képünkön­ készülnek az úszók. (MTI Fotó : Balaton József felv.) éhány nappal ezelőtt jogos hőskölteményt írhattunk egy valódi krimi­történet egyértelműen po­zitív hőséről, Horváth Ar­túr villanyszerelőről, a Tanért alkalmazottjáról. A jól megtermett, mackó kül­sejű, 105 kilós és 48 éves nagypapa betörőket csípett el a cég területén. Az, im­ponálóan határozottan fel­lépő rendőrökkel együtt három fickót tett ártalmat­lanná, amikor azok, a Szentkirályi utcai Ámor el­nevezésű kellemes­ közis­mert találkozóhelyről éjnek idején behatoltak a válla­lathoz. Akkor kiderült, hogy pénz is eltűnt a presszó­helyszínről, elképzelhető volt, hogy a fiatalabb év­járatú behatolók elrejtették zsákmányukat. Ezt azon­ban akkor senki sem talál­ta meg. Ennyi az úgyneve­zett előzmény. A vállalatnál persze az­óta is téma a történet, so­kan szidják az elvetemült frátereket. Ebben a sajátos miliőben azonban a minap újabb fordulat következett. Krimifordulat persze, érde­kes esemény. Ebben az esetben fontos a környezet. Horváth mű­helyéből, a tmk-ból kilé­pett a gangra, amelyet egyesek körfolyosónak is neveznek. Elindult, hogy egy nemrég kapott megbí­zatását elvégezze. Két lépés után egy fiatalemberrel ta­lálkozott, aki egyből meg­szólította: „Már megbo­csásson, merre van a bü­fé?’’ A tolvajfogásban jár­tas. Horváth magától érte­tődő szívélyességgel felelt: „Nálunk nincs is büfé!”. A fiatalember erre a közlés­ MEGVAN A LEKVÁR­ re a szupervillanyszerelőre nézett, majd mint akit vil­lám csapott, rogyadozó lép­tekkel távozott. Horváth, akit Túrónak is becéznek Artúr utóneve után, abban a pillanatban ugyancsak villámcsapás gyorsasággal rájött arra, hogy ezt a fazont már va­lahol látta . . . Sőt, úgy rémlett, hogy egyike volt a betörőknek, mint igazán fiatalkorú köz­reműködő. Dehát hiába kattant be a tmnk mindene­sénél a téma, a legény, ahogy mondani szokás „le­­lécelt”. Túró úr azért ma­gát megnyugtatandó, a portán informálódott az il­letőről. Precíz személyleírása nyo­mán megtudta, hogy az ifjú a munkaügyi osztály után érdeklődve tulajdonképpen törvényesen került be az épületbe. Behatolása pedig egyértelműen azt jelezte, hogy a helyzet kovászos, azaz nem tiszta. Értesítette helyi társaival a rendőrsé­get, majd kutatás követke­zett azon az alapon, hogy a tettes nem véletlenül tér mindig vissza a színhelyre. Ez az ősrégi szokás ebben az esetben is bejött. Az emlékezések alapján kide­rült, hogy a múltkori betö­rők egyike, a legfiatalabb, ezek szerint visszajött a lekvárért. Ez lefordítva annyit jelentett, hogy az eldugott pénzt akarta ma­gához venni az ifjú gaz­ember, akit időközben ki­engedtek. Orváthék módszeresen hozzáláttak a padlás átkutatásához. Érezték­tudták, hogy itt van vala­hol az a sokszor emlegetett lekvár. Másfél órás, megfe­szített figyelemmel végzett szimatolás után az egyik poros, pókhálós zugban egy postazsákra bukkantak. Eb­ben pedig egy áruházi nylonszatyorra. Csak a szatyrot akarták megemel­ni. Nehezen ment. Tele volt fémtallérokkal, azaz a já­tékautomaták kedves fo­rintételével. Magánbecslé­sek szerint annyit találtak, hogy még most is számol­ják. Horváth Artúr ezután kissé rezignáltan mondta: „Most már elegem van, nem szeretem a folytatásos krimiket.” Szabó Ferenc Gyors rendelés, gyors szállítás A Villamosszigetelő és Műanyaggyár több mint fél­millió márkáért üvegszálas poliészter alapanyagú ar­matúrákat szállít az NSZK- ba. Megrendelőjük az üzle­ti tárgyalások során azért részesítette előnyben a ma­, gyár vállalatot, mert az mindössze négy hónapi fel­készülési idővel vállalta a fénycsövek műanyag fog­lalatának exportját. 111SZNOS KEZDEMÉNYEZÉSEK] VÉDNÖK FIATALOK szakok szervezésével járul­nak hozzá a vállalati ter­vek teljesítéséhez, és a la­kóhely vagy a munkahely sajátosságainak megfelelő konkrét munkába is bekap­csolódnak. A Gagarin Hőerőmű Vál­lalat KISZ-szervezete véd­nökséget vállalt az erőmű teljes, a következő ötéves tervben megvalósuló re­konstrukciója felett. A Le­nin Kohászati Művek ifjú­­kommunistái a gyár mel­léktermék- és hulladék­­hasznosító programját vet­ték pártfogásukba, ener­giatakarékossági és kör­nyezetvédelmi napot ren­deznek. Mindezek mellett felajánlották a városi ta­nácsnak, hogy elkészítik a miskolci Szabadság tér ön­tött lámpaoszlopait és lám­patartozékait. A Medicor Művek KISZ-esei — egye­bek között — a gyár mik­­roszámítógépes program­jához kapcsolódó oktatási részprogram felett vállal­tak védnökséget. A Budapesti Közlekedési Vállalat KISZ-szervezete védnökséget vállalt a Ba­ross kocsiszín rekonstruk­ciója, valamint a budavári sikló újjáépítési munkála­tai felett. A fiatalok foglalkoznak továbbá a BKV 150 új Tátra villamosának üzem­be állításával. A jánoshalmi Bácska Építőipari Szövetkezet KISZ-szervezetének kez­deményezésére a szövetke­zet fiataljai egy éven belül egy százalék alá csökken­tik a gyártási selejtet, fel­kutatják az elfekvő készle­tek hasznosításának lehető­ségeit, s a gépek karban­tartási munkáinak gyors elvégzésével 10 százalékkal emelik a berendezések ki­használtságát. Ifjúsági kollektíváktól, KISZ-szervezetektől érkező információk jelzik: a fiata­lok aktívan kívánnak részt venni a mind szélesebb körűvé váló kongresszusi és felszabadulási munka­versenyben. Az ifjúsági szövetség helyi szervezetei általában véd­nökséget vállalnak egy-egy kiemelkedő jelentőségű munkálat felett. KISZ-mű­ BUDAPESTEN ÉS TÖBB MEGYÉBEN Vendéglátás­i vizsgálat A legalább két fogásból álló, 40—50 forintnál nem drágább ebéd vagy vacsora sokak számára megoldja a napi étkezés gondját. Az ország csaknem valameny­­nyi másod- és harmadosz­tályú éttermében, vendég­lőjében mind a déli, mind pedig az esti órákban köte­lező legalább kétféle menü felszolgálása. Az idegen­­forgalmi főidényben ezen­kívül a főváros, a megye­­székhelyek, valamint a gyógy- és üdülőhelyek első osztályú éttermeiben is kí­nálni kell délidőben egyfé­le, úgynevezett turistame­nüt. Igaz, ez utóbbi általá­ban többe kerül, mint a II. és III. osztályú helyek napi menüi. A kereskedel­mi felügyelőségek munka­társai több mint 300 ven­déglátóhelyen ellenőrizték, betartják-e a menüfel­szolgálásra vonatkozó immár több mint tízéves belkereskedelmi minisz­teri rendeletét. Budapest, valamint Bor­sod, Fejér, Komárom, Nóg­­rád, Pest, Szabolcs és Szol­nok megye éttermeit járva az ellenőrök megállapítot­ták, hogy a menük összeté­tele általában megfelel a követelményeknek, csupán elvétve tapasztalták, hogy egymáshoz nem illő ételek­ből állították össze a kíná­latot. Az árubeszerzési le­hetőségektől, a nyersanyag­­áraktól függően törekednek az idényszerűségre, bár az idei magas zöldség- és gyü­mölcsárak szűkítették a menüválasztékot is. Ennek ellenére az ellenőrzött he­lyeknek mindössze 16 szá­zalékában ítélték egyértel­műen konzervatívnak, sze­gényesnek és egyhangúnak a menüket az ellenőrök. Kedvező tapasztalat, hogy egyre több helyen kínál­nak a kötelezők mellett gyermek-, diák-, katona-, valamint kímélő, s ahol a feltételek adottak, diétás menüket, s mind több vendéglátó­hely kapcsolódik be a va­sárnapi kedvezményes családi étkeztetésbe is. A jogszabályban előírt menüfelszolgálási kötele­zettségnek viszont — a vizsgált éttermek közül — 63 helyen egyáltalán nem tettek eleget, s köztük — különösen a fővárosban — több közismert és elismert éttermet találtak az ellen­őrök. Ezek többsége szerző­déses, vagy jövedelemérde­keltségi formában műkö­dik. Az üzletvezetők mu­lasztásukat döntően a ke­reslet hiányával magyaráz­ták, a vizsgálatok során azonban arra is fény de­rült, hogy nincsenek tisztá­ban kötelezettségeikkel. A vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt a ke­reskedelmi felügyelőségek 58 vendéglátóipari dolgozó­ra 88 ezer forint pénzbírsá­got róttak ki, huszonhatot figyelmeztetésben részesí­tettek, tizennéggyel­­ szem­ben pedig vállalati fegyel­mi eljárást kezdeményez­tek. (MTI) NAPSUGÁR, ARANYCSILLAG Barackszüret Elérkezett az őszibarack­­szedés igazi szezonja Csongrádban, a szatymazi tájkörzetben. A korai faj­táik lefutottak, és most már javában szüretelik a sok­kal ízletesebb, színesebb gyümölcsöket. Ilyen a napsugár, a bársonypír és az aranycsillag. Érdekes, jó hangzású nevüket tet­szetős küllemükről, sárgá­tól a piroson keresztül a bordóvörösig terjedő szí­nükről kapták. Az idén a tavaszi fa­gyok miatt úgyszólván mindenfajta őszibarack­ból kevesebb termett a szokásosnál, ezért az idén még exportra nem szállí­tottak. (MTI) MEGKEZDTÉK A FELTÁRÁST Csurgói ásatások A Magyar Nemzeti Múzeum és a székesfehérvári István Király Múzeum szakemberei újabb kora vasko­ri halomsírok feltárását kezdték meg Fehérvárcsurgón, az eresztvényi erdőben, ahol összesen kilenc, a halstatti kultúrához tartozó temetkezési helyet tartanak nyilván. Tavaly csaknem kétezer köbméter föld elhordásával si­került kibontaniuk a legnagyobb halomsírt, amelynek mélyén fagerendákból ívesen összerakott sírépítmény rejtőzött, sok értékes lelettel. Az idén két halomsír fel­tárása ad munkát a kutatóknak. A nagyobbakat — amely kőből készült sírkamrát rejtett — a múlt században megbolygatták, a kisebbik azonban érintetlen maradt. Az eresztvényi halomsírokhoz hasonló temetkezési helyet már korábban feltárták Süttőn, de az eresztvényi erdőben rejtőző sírok épebbek.

Next