Esti Hírlap, 1984. december (29. évfolyam, 283-306. szám)
1984-12-01 / 283. szám
Az MSZMP KB irányelvei a párt XIII. kongresszusára sének lehetőségeit, ezért, hosszabb távon nem tartható fenn. A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megalapozott gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagiműszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növekedés és fejlődés programja, amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. A tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés kiterjesztése a termelési folyamat minden elemére. Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét. Adottságainkhoz, a hazai és a külpiaci kereslethez jobban igazodva meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége közelítsen a műszaki-technikai haladás mai nemzetközi színvonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrásainkat fokozottan és ésszerűbben hasznosítsuk, a termelést szolgáló infrastuktúrát fejlesszük. A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodóképességét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttműködést. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő tevékenység eredményességét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya. Előtérbe kell állítani azokat a beruházásokat, amelyek az intenzív fejlődés gyorsítását, a technikai haladást, a meglevő termelőeszközök jobb kihasználását, a ráfordítások csökkentését szolgálják. Adottságainknak és a nemzetközi műszaki-gazdasági fejlődési tendenciáknak megfelelően az iparfejlesztésben mindenekelőtt néhány kiemelt területre célszerű összpontosítani erőinket: az elektronika fejlesztésére és elterjesztésére; a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jól alkalmazható gépek, berendezések, vegyipari termékek gyártására és a biotechnikai eljárások kifejlesztésére; természeti kincseink komplex, gazdaságos hasznosítására; az energiát, a nyersanyagokat takarékosan feldolgozó technológiák bevezetésére, az ezeket szolgáló berendezések gyártására és üzembe állítására. Erőteljesebben folytatódjék az energiatakarékosságra, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítására kidolgozott központi programok végrehajtása. Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelői és lakossági kereslet kielégítésében, az export bővítésében. A kisipar továbbra is segítse a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését, az áruellátás javítását. Az építőipar termelési szerkezete igazodjon jobban a kereslethez. Gyökeresen javuljon a gazdálkodás, a munkafegyelem, a munka szervezettsége. Meg kell követelni az építési határidők megtartását, a jó minőségű kivitelezést. Az építőipar alkalmazkodjon az igényekhez, a lakásépítés legyen továbbra is kiemelt feladata. Az építőanyag-ipar bővítse a korszerű, jó minőségű anyagok kínálatát. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar összehangolt fejlesztése, termelésének a kereslethez jobban igazodó növekedése továbbra is biztosítsa a lakosság élelmiszer-ellátását, és járuljon hozzá az export bővítéséhez. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokozza a jövedelmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anyagi-műszaki feltételeit. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok változatlanul meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Növeljék alap- és kiegészítő tevékenységük eredményességét. Társulásaik továbbra is biztosítják a gazdasági és a szellemi erők célszerűbb koncentrálását, a fejlesztési források ésszerű áramlását. A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését. A mezőgazdasági nagyüzemek, a felvásárló vállalatok és a fogyasztási szövetkezetek erősítsék kapcsolataikat a kistermelőkkel. Az élelmiszeriparban előtérbe kell helyezni a nemzetközi versenyképességet és a gazdaságosságot növelő fejlesztést. A vízgazdálkodásban a fő feladat az igények jobb kielégítése, a vizeinkkel való takarékoskodás és a minőségvédelem. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az egészséges ivóvízellátás bővítésére, a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. A környezet- és természetvédelem feladatait fokozott felelősséggel kell ellátnia minden termelőegységnek és intézménynek. Több figyelmet kell fordítani a természeti környezet, a termőföld megóvására, a levegő tisztaságának és a víz minőségének javítására, valamint a hulladékok csökkentésére és ártalommentes elhelyezésére. A közlekedés fejlesztése tartson lépést a termelés növekedésével, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével, a lakosság szükségleteivel. Az áruszállításban növelni kell a gazdaságosságot, mérsékelni a fajlagos energiafelhasználást, a személyszállításbantovábbra is érvényesüljön a tömegközlekedés elsőbbsége, folytatódjon a fővárosi metró építése. A hírközlésben a legfontosabb feladat a távközlés, a telefonhálózat gyorsabb ütemű fejlesztése. Javítani kell a rádió és a televízió műsorának vételi lehetőségét, a postai szolgáltatásokat. Hazánk természeti-gazdasági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvételünknek. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az alapvető energiahordozók és egyes fontos nyers- és alapanyagok, fejlett műszaki berendezések, technikai eszközök beszerzési forrása, termékeink fő vásárlója. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felsőszintű értekezletén elfogadott program megvalósításában, kezdeményezzük újabb együttműködési formák és módszerek kialakítását. A fejtett tőkésországokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési együttműködést. A világpiaci követelmények fokozottabb érvényesítése szükségessé teszi, hogy emeljük külkereskedelmi tevékenységünk színvonalát, javítsuk a termelés és a külkereskedelem összhangját. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit és országunk adottságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista tervgazdálkodás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocialista társadalom építését, alapvető társadalmi-gazdasági céljaink elérését. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás hatékonysága, fokozódjon a vállalatok önállósága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, fejlődjön vállalkozói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása és ellenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfordításokat fejezzék ki, és ne legyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, a hanyag munka költségeit a fogyasztókra hárítsák. A fogyasztói árak jobban igazodjanak a termelői árakhoz. Társadalompolitikai szempontból indokolt területeken a fogyasztói árak állami támogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. El kell érnünk, hogy a népgazdaság minden területén nyereségesen, korszerűen gazdálkodó, jól szervezett és irányított, versenyképes állami vállalatok és szövetkezetek működjenek. Az állami vállalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támogatjuk a Lakosság igényeinek kielégítésében jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két évben a kiegészítő és kisegítő gazdasági tevékenység új formái alakultak ki. Az új szervezetek fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárulnak a vállalati gazdálkodás eredményeihez, a lakosság színvonalasabb ellátásához. A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társadalmi méretekben teljesültek. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása — bár rétegenként eltérően alakult — összességében növekedett. Az áruellátás kiegyensúlyozott volt. Jelentős eredmény, hogy megvalósulnak az életkörülmények javítását szolgáló, kiemelt programok a közoktatásban, az egészségügyben és a lakásellátásban. A reálbérek azonban csökkentek, egyes rétegek megélhetése nehezebbé vált. A következő tervidőszakban a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. A szociálpolitika legfontosabb célja továbbra is a szociális biztonság fenntartása, a munkateljesítménytől független társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. Az anyagi források gyors növekedésével nem számolhatunk, ezért a meglevőket célirányosabban, hatékonyabban kell felhasználni. A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. Részesüljön fokozott elismerésben az eredményes alkotómunka, a műszaki fejlődést előre vivő tevékenység, a sikeres vállalkozói magatartás. Szocialista államunk biztosítja a teljes foglalkoztatottságot. A munkához való jognak azonban együtt kell járnia a vállalt kötelezettségek teljesítésével, a lelkiismeretes, gondos, fegyelmezett munkával. A munkaerővel való hatékony gazdálkodás a vállalatok feladata, ésszerű hasznosítása végett növelni kell az A társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést pedig az aktív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocialista eszmék természetes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világnézeti elveink teljesebb érvényre jutásának igénye, de tapasztalható politikai és világnézeti érdektelenség is. A párt ösztönözte a szocialista építés napirenden lévő feladatainak elméleti megalapozását, mélyítette a szocialista gondolkodást és a nemzeti önismeretet. Az e téren jelentkező kedvezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, következetesen érvényt kell szerezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításának segítése és ellenőrzése, a dolgozók mozgósítása politikai eszközökkel, érdekeltséget gazdasági céljainkkal összhangban álló áramlásában. Az ötnapos munkahét általánossá vált, a továbbiakban a gazdasági feltételek megteremtésével a 40 órás munkahét széles körű bevezetése a feladat. Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. A szociális támogatások növelésével is el kell segíteni a születések számának emelkedését. Fokozatosan növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás, és ezáltal váljon kedvezőbbé a gyermekes családok helyzete. A családalapító fiatalok lakáshoz jutását meg kell könnyíteni. Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében enyhíteni szükséges a nyugdíjrendszer feszültségeit. Biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, az áruellátás biztonságát. A szükségessé váló fogyasztóiár-változásokat az életszínvonal-politika céljaival összhangban kell megvalósítani. Különösen fontos társadalompolitikai feladat a lakáshelyzet további javítása, a második 15 éves lakásépítési program fő céljainak elérése. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. Ezt az állam a központi és a helyi támogatás bővítésével, kedvezményes hitelekkel is segítse. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdülés terén megoldandó főbb feladatokat is. Ideológiai életünkben ugyanakkor megélénkültek az eszméinktől idegen jelenségek is. Előfordulnak kísérletek történelmi utunk, nemzeti értékeink polgári szemléletű vagy nacionalista átértékelésére. Tapasztalhatók osztályszemléletet nélkülöző vagy illúziókkal terhes nézetek a szocializmusról, a kapitalizmusról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szemben álló nézetek, a reális lehetőségeinket figyelmen kívül hagyó elképzelések, javaslatok. Fékezi az alkotó gondolkodást az elméleti munkában is meg Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód