Esti Hírlap, 1985. december (30. évfolyam, 282-304. szám)
1985-12-02 / 282. szám
HETVENÖT ÉVES A GYÁR Csőddel kezdődött a Chinoin sikere A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. ma több mint kétszáz törzskönyvezett gyógyszerrel és növényvédőszerfajtával van jelen a hazai és a nemzetközi piacon. Termékeit és eljárásait ötszáznál is több magyar és sok ezer külföldi szabadalom védi. Az ötezer vállalati dolgozó 15 százaléka egyetemi végzettségű, s a kutatásfejlesztés területén dolgozók közül csaknem kétszázan tudományos fokozatukkal is bizonyították szakértelmüket. A termelékenység kedvező alakulását jelzi, hogy az egy főre jutó évi termelési érték 30 esztendeje 64 ezer forint volt, tíz éve 625 ezer, 1983-ra pedig 1 millió 403 ezer forintra emelkedett. A napokban a gyár 75. születésnapjáról munkásgyűlésen emlékeztek meg a dolgozók. A legtöbb sikertörténet egy véletlennel kezdődik, így volt ez a Chinoinnal is. A magyar gyógyszeripar kereskedelmi forgalmának egynegyedét adó nagyvállalat alapítása egy Nagymező utcai festékbolt csődjének köszönhető. A volt tulajdonos Berlinben taníttatta fiát, Wolf Emilt, hogy a vegyészdiplomás fiatalember majd átvegye az üzletet. Csakhogy mire a tehetséges ifjú ledoktorált, az apa lehúzhatta a redőnyt, mert az üzlet tönkrement. Előd, az ALKA Dr. Wolf először az 1907- ben alapított Richter Gedeon-féle gyógyszergyárban helyezkedett el, de ott összekülönbözött szigorú főnökével, és felmondott. Ekkor találkozott korábbi évfolyamtársával, dr. Kereszti Györggyel. Elhatározták: saját üzemet alapítanak. Szerencséjükre — gyáralapításhoz kevéske, 20 ezer koronányi — alaptőkéjükhöz egy jóval tehetősebb földbirtokos további 50 ezer koronát adott, s így egy Petneházy utcai kisüzem ajtajára 1910 őszén fölszögezhették a cégtáblát: ALKA Vegyészeti Gyár. Enyhén viszontagságos — a századelőn sem ritka szakmai intrikákkal, akadályokkal terhes — út után, 1912-ben részvénytársasággá váltak. A tulajdonosok megvették az újpesti Tó utca 1—3. számú telket, ahol megalapították a mai gyártelep magvát. 1913-ban egy chininszármazék számára új nevet konstruáltak, amelyet végül nem a gyógyszer, hanem a gyár révén ismert meg a világ; ettől az esztendőtől kezdve él a Chinoin márkajelzés. Karriersztori A karriersztori néhány fontosabb állomása: 1927: a Novurit, 1928: a Sevenal, 1931: a Papaverin és a Preparin, 1941: a B, vitamin kidolgozása. Közép- Európában elsőként, 1950- ben itt indult meg a Penicillin nagyüzemi gyártása, majd sorban a többié: készült a Streptomicin, az Oxitetraciklin, a Gentomicin. Az utóbbi évtizedek sikerterméke a No-Spa, a Liberin, a Sensit. Napjaink Chinoin-sztárja a Jumex — a Parkinson-kór elleni gyógyszerspecialitás. Gy. Kárpáti György **■ IPARJOGVÉDELMI TANÁCSADÁSSAL Újítási börze és kiállít A II. budapesti újítási börze és kiállítás keretében ma délután Müller István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese tart előadást a szellemi termékek menedzseléséről a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában (XI., Fehérvári út 47.). A résztvevők között lesznek a szellemi termékek menedzselésével foglalkozó szervezetek és intézmények, valamint a televízió Felkínálom adásának munkatársai is. A Fővárosi Újítók Klubjának tagsága az ISZFMH-ban december 16-án, délután fél 5-kor ismét találkozik. „Évzárót” tartanak, ahol értékelik elmúlt évi tevékenységüket, s megbeszélik a jövő évi tennivalókat. Iparjogvédelmi tanácsadás is lesz a II. budapesti újítási börze és kiállítás időtartama alatt December 5-ig minden hétköznap délután 2-től 6-ig a művelődési ház földszintjén, december 9-én, délután 5-től 7-ig az első emeleten. Steiner János klubtitkár december 10-én, 11-én és 12-én, továbbá 17-én, 18-án és 19-én szakmai tanácsadást tart délután 4-től 6-ig az első emeleten. Az újítóklub szekcióülésére december 9-én kerül sor. ^ Est Tifi Enix ! 1985. december 2., hétfő A népgazdaságnak szinte minden területén megtalálhatók a Műanyagfeldolgozó Vállalat termékei. A szigetelőiésiától a gyermekfürdőkádig terjed termékválasztékuk. A hazai igények kielégítése mellett jelentős az exporttevékenységük is. (Fotó : Víg László Endre Isj./j NAPKÖZELBEN VIZÉT VESZTI Halley halványan / Fokozott kutatások • Új megfigyelések A modern csillagászat történetében szinte páratlan az a figyelem, amelylyel világszerte követik a Naphoz rohamosan közeledő Halley-üstököst. A hagyományos és a legkorszerűbb elektronikus észlelő eszközök, rádiótávcsövek és műholdak érzékelik az egyébként nem túlságosan fényes üstökös sugárzását, fizikai sajátosságait. A fokozott mértékű és nemzetközileg összehangolt kutatómunkának már eddig is sok értékes eredménye volt. Egyes észlelések megerősítik az üstökös természetéről korábban kialakított elképzeléseket, más adatok módosítják, vagy éppen cáfolják azokat. Legutóbb az angol és francia megfigyelők, továbbá a „Nemzetközi Ibolyántúli Kutató"-műhold (rövidítve az IUE-hold) feldolgozó csoportja közölt érdekes adatokat az üstökös anyagáról. A múlt három évtized során a csillagászok többsége elfogadta azt a feltevést, amely szerint az üstökösök „szilárd" — vagyis többé-kevésbé állandó — magja egy porból és jégből álló, kicsi anyagtömeg. Az üstökösmagot alkotó jég, az utóbbi száz év vizsgálatai alapján főként fagyott szén-dioxid, cián, esetleg víz. A Halley-üstökös beható tanulmányozása arra mutat, hogy ennek az égitestnek jégtömege — ellentétben a régebbi feltevésekkel — elsősorban tiszta víz, amelyhez csak csekély mennyiségben keveredik más anyagok „jege”. Az üstökösök magja legfeljebb néhány kilométeres anyagtömeg, amely igen elnyúlt pályán kering a Nap körül. Ahogyan ez a por-jég mag a keringése során közelebb kerül a Naphoz, folyamatosan felmelegszik, és mind nagyobb gázmennyiséget bocsát ki. Ebből az elillanó ritka gázburokból jön létre a tízezer kilométer átmérőjű fej (szaknyelven a kóma). A Nap sugárzása lesodorja a kóma gázanyagát és porfelhőjét, így keletkezik a sok millió vagy több tízmillió kilométer hosszú csóva. Mivel azüstökösmagok a Naptól kapják a hőenergiát, érthető módon annál nagyobb a gázképződés, minél közelebb vannak a központi égitesthez. A La Palma-szigeti nemzetközi (angol—spanyol— dán) csillagvizsgáló kutatói ez év nyarán vizsgálhatták behatóbban a Halley-üstökös gázanyagát. Az Isaac Newton nevét viselő óriás távcsővel végzett elemzés tanúsága szerint az üstökös fejében elsősorban a hidrogén- és oxigénatomból összekapcsolódó hidroxilgyök volt fellelhető. Ez a hidroxilgyök úgy keletkezhetett, hogy az üstökös magjából vízmolekulák léptek ki — két hidrogén- és egy oxigénatomból álló kapcsolat —, de ennek egyik hidrogénatomját a Nap ibolyántúli sugárzása „leszakította". A hidroxil-gyök tehát arra utal, hogy az üstökös jéganyaga főként vízből áll. Emellett, kimutatható volt a cián, a kétes háromatomos szénmolekulák jelenléte, de ezek együttes mennyisége is elhanyagolható a vízhez képest. A Nancyban működő francia rádiótávcsővel azt is sikerült megállapítani, hogy augusztus végén naponta mintegy huszonötezer tonna vízjég illant el a Halley-üstökös magjából. PETŐHÁZA HATÁRÁBAN Villagazdaság a régi Rómából Római kori villagazdaság maradványaira bukkantak Petőháza határában. A felső földrétegek eltávolítása után egy nagyobb kiterjedésű épület nyomaira, továbbá a hozzá tartozó gazdasági épületekalapjaira és falmaradványaira találtak rá. Közelükben padlófűtésű fürdő is előkerült. A további leletekből egy római kori kovácsműhely körvonalai bontakoztak ki. Szomszédságában különféle vastárgyakra, szerszámokra, köztük zablára, ekeláncra, fogóra, kalapácsra, baltára akadtak. Ezek a használati és munkaeszközök a szakemberek véleménye szerint Nagy Constantinus idejéből, azaz a római birodalom fennállásának utolsó előtti évszázadából származnak. Feltételezésüket megerősítette, hogy akovácsműhelyben egy bronzérmet leltek, amelyen a császár képmása látható. A kutatást jövőre folytatják. A területet légi felvételeken örökítik meg. Erre annál is inkább szükség van, mivel a villagazdaság rekonstruálását és helyszíni bemutatását nem tervezik. A tárgyi emlékeket viszont rekonstruálásuk után a soproni Liszt Ferenc Múzeumban tárják az érdeklődők elé. Tükörsima Megújítja sikeres, de eddig kissé drága termékét, az aljzatkiegyenlítő Padlopont a Kemikál barcsi Építési Műanyagfeldolgozó Gyára. E folyékony anyag a vízhez hasonlóan magától szétterül a burkolásra kijelölt területen, s tükörsima felülete már két nap múlva elég szilárd ahhoz, hogy járjanak, dolgozzanak rajta. A praktikus anyag előállításához azonban olyan sok — tőkés országokból — importált drága adalékanyagra volt szükség, hogy az már eleve erősen csökkentette versenyképességét itthon és külföldön egyaránt. A gyár szakembereinek végül is sikerült olyan, már szabadalomra is bejelentett vegyi eljárást kidolgozniuk, amellyel lényegesen kevesebb külföldi anyag felhasználásával azonos minőségű Padlopont készíthetnek. Ezzel kereken 20 százalékot sikerült lefaragniuk a korábbi árból. Az IUE-műhold a szemmel nem érzékelhető sugárzástartományban mérve azt is kimutatta, hogy az üstökösmag vízvesztesége a Naphoz közeledve rohamosan nőtt. Szeptember 12-én kétszerese volt már a rádiótávcsővel észlelt „elpárolgásnak”. Az ibolyántúli műhold adatai alapján a Halley-üstökös szeptember 21-én naponta már százezer tonna jeget párologtatott el. Ez a veszteség nyilván még fokozódni fog, amint az üstökös a Naphoz közeledik. Mivel az üstökösök magjának össztömege aránylag csekély, ez a jelentős anyagveszteség megmagyarázza, hogy miért látszik a Halley- (és más) üstökös minden egyes Visszatértekor halványabbnak és halványabbnak. Lb. 1. Visszajelzés a lámpákról ismert közlekedésbiztonsági szakemberrel (nem titok: a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács titkárával) futottam össze, és természetesen azonnal elkezdtük megbeszélni az aktuális gondokat, bajokat. Nem mondhatnám, hogy témahiányban szenvedtünk volna. Elmesélt többek között egy történetet, amelyet megpróbálok szinte szó szerint visszaadni. — Valamelyik déli után, már sötétben jöttem haza valahonnan. A szembejövők rosszul beállított fényszórójáról most nem akarok beszélni. Az külön téma lehetne, hogy milyen leleményességgel teszik be rosszul a helyére azt az izzót, amelyet — kialakításánál fogva — csak jól és egyféleképpen lehet betenni. Az tűnt fel, hogy mennyi autónak rossz a hátsó világítása. Volt olyan, amelyiknek egyik zárófénye sem égett, csak a féklámpája. Az egyik zárófény hiánya változatos képet mutatott: az egyik autónál a jobboldali, a másiknál a baloldali nem égett. Aztán volt olyan autó, amelyiknél valamelyik féklámpa nem világított. Utolértem olyan autót, amelynek a vezetője hátborzongató előzésekbe kezdett, aztán rájöttem, hogy csak az irányváltoztatás váratlansága miatt volt annyira hátborzongató a dolog, ugyanis nem égett a bal oldali indexlámpa. Tulajdonképpen miért nincs az autókban, a műszerfalon olyan viszszajelzés, amely a világítás hibájáról tudósít? Megvitattuk a dolgot. Végeredményben vannak olyan autók, amelyekben létezik ilyen visszajelzés. Ezeknek az autóknak az ára azonban több százezer forintnál kezdődik, és így a világítás területén is visszajutunk a régi tételhez: a biztonság pénzbe, sőt nagyon sok pénzbe kerül. Az idő azonban nekünk dolgozik: valamikor a tárcsafék, a kétkörös fék volt kuriózum és nagyon drága, ma viszont már megszokott tartozék. Sajnos, ez senkinek nem vigasz , ma. Valamelyik indexlámpa kiégésére egyébként létezik visszajelzés: a műszerfalon vagy nem villog, vagy a megszokottnál sűrűbben villog az ellenőrző lámpácska. Amíg az automatikus visszajelzés a kocsiknál nem lesz általános, marad a félautomatikus módszer: körbe kell járni a kocsit, és amelyik lámpa nem ég, azt automatikusan — és azonnal — kicserélni. Nádasi Antal