Esti Hírlap, 1986. április (31. évfolyam, 76-100. szám)
1986-04-01 / 76. szám
• Őze Lajos utolsó filmje, a Hány az óra, Vekker úr? lett volna. Halálos betegen kezdett ehhez a feladatához, és a felvételeknek csak egy részét tudta megcsinálni, munka közben érte utol a halál. Újra kellett forgatni az egészet, Őze szerepében Jordán Tamással. A film így került a mozikba. Ami nem került a mozikba, amit egyelőre csak a Televízió mutatott be, tegnap este, Az utolsó tangó címmel, az egy dokumentumfilm, ennek a filmnek a forgatásáról. Arról, hogyan dolgozott életének szinte utolsó percéig századunk egyik legragyogóbb magyar színésze — de a magyar jelzőt nyugodtan elhagyhatjuk, mert úgy is igaz. Már minden lépés, minden mozdulat, talán minden kimondott szó is fájdalmat okozott neki, már néhány lépcsőnyi távolságon is ketten emelték és vitték, de ő még mindig úgy dolgozott, ugyanolyan fegyelemmel, odaadással, legjobb tudása szerint, mint egész életében. Szívszorító volt nézni az arcát, amelyről a ragasztott bajusz és a gondos smink sem tudta elűzni a halál jegyét. Szívszorító volt nézni a Bánsági Ildikóvaleljárt utolsó tangóját, hiszen az valóban az utolsó volt. Szívszorító volt arra gondolni, hogy éppen egy halálra ítélt ember szerepét formálja meg, önnön halálra ítéltségének végső óráiban. Műhelyfilm? Dokumentumfilm? Pályatársi emlékezés? Kegyeletes tisztelgés? Mindez együtt volt. Tolmár Tamás tegnap esti egyórás filmje, emlékezetes, megrendítő élmény. (barabás) □ LAMBERTO GARDELLI vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart április 8-án, kedden fél 8-kor az Erkel Színházban. Bizet Ráma-szvitje és Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága — szimfonikus töredékek, valamint A tenger című műve szerepel a programban. Az olasz karmester — aki jelenleg a dán rádió zenekarának vezető karnagya — 1959 óta állandó vendégünk. A sevillai borbély a fiatalokkal Békés András az új rendezői megoldásról Új betanulással, fiatal énekesgárdával, április 5- től látható Rossini vígoperája, A sevillai borbély az Erkel Színházban. Magyarországon a mű előbb a régi Nemzeti Színházban került színre 1837-ben. Operaházunk 1884 óta tartja műsorán; 1984. április 1-ig 507 alkalommal játszotta. A felújításról beszélgettünk Békés Andrással, a háromfelvonásos opera rendezőjével. — Ott kezdtem — mondta —, hogy A sevillai borbélyt az én beállításomban két részben adjuk. A szerepeket szép hangú, fiatal művészek, éneklik, mégpedig örvendetesen csak egy szereposztásban, s így a munkára valamennyien könnyebben koncentrálhatunk. Almaviva Berkes János, Bartolo Tóth János, Rosina Pánczél Éva, Figaró Csurja Tamás, Basilio Kováts Kolos, ■ Berta Horváth Eszter, Fiorillo Sárkány Kázmér f. h., az őrtiszt Merkei Miklós, Ambrosio Rajna András. Vezényel Kovács János. A díszleteket, vendégként, Székely László tervezte. Az előadáson a műszakiaknak is igen nagy szerepük lesz, amit nyilván a közönség is észrevesz majd. Igyekszem megragadni a fiatalok lendületét, amely elősegítheti, hogy ez a produkció csakugyan eltérjen az eddigiektől. Az előadás egyik lényeges momentuma Bartolo személyének megfogalmazása. Ezt tradicionálisan öreg, buta alakként játszszák. Pedig, úgy gondolom, hogy ő a darab szerint sem az. Tehát, szerintem Bartolo ugyan lehet idősebb, de potenciális férjlehetőség Almavivával szemben. Különben nem volna érdekes a történet, ha ennyi ember forog, pörög azért, hogy egy tökkelütöttet átejtsenek. Ennek a szerepnek az újrafogalmazása mozgatja az egész darabot. — Nem érzi majd szokatlannak a közönség az újítást? — Elképzelhető, hiszen eddig is kérdezték már tőlem, hogy mi az ördögöt akarok még a Sevillaival. Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy én nem vagyok az a rendező, aki a feje tetejére állítja a műveket, és visszafelé olvassa, hanem olyan, aki megpróbálja újra megélni. Tudom, ez a nehezebbik, mert A sevillai borbélyt visszük színre, de nem úgy, ahogy megszokták. — Szerencsés helyzetben vagyok, hogy a színház jóvoltából egyetlen szereposztásban mutathatom meg Rossini operáját. Egy rendező szempontjából ez a tény rendkívül fontos dolog, pláne az ilyen bonyolult vígjátéknál. Számon akarom magunktól kérni, hogy az opera presztízsében mi hol tartunk. Mert, lehet, hogy A sevillai borbély „csak” egy vígopera, de bizonyos szempontokból annál nehezebb, mivel sokkal színpadszerűbbnek, színházszerűbbnek kell lennie. Az operajátszás korszerűségét kell tőle megkövetelni, és jómagam ennek a legmagasabb igényű kihívásnak szeretnék ezzel az előadással megfelelni. Kristóf Károly NAVI OLVASMÁNYOK Megtalálták az első orosz lexikont Az első orosz, lexikon több mint négy évszázaddal ezelőtt íródott, és igen sok címszót tartalmaz. A lexikont a Novgorod Történeti Építészeti Múzeum könyvtárában találták meg. Összeállítója és szerkesztője Makarij novgorodi metropolita korának legműveltebb embere volt. Ő gyűjtötte össze, és azzal a nem könnyű feladattal bízta meg az írástudóikat, hogy másolják le az összes könyvet, amely „az orosz földön található’. A 12 kötetes mű összeállítása 1541-ben fejeződött be. A címszavak nem ábécésorrendiben következnek, hanem naptár rendben, hónapokra bontva. Innen az elnevezése: „Havi, olvasmányok”. Az egyik kötetben ismeretlen kézírással sajátos véleménytolvashatunk:„Sok ember törekszik a gazdagságra. Erőszakkal szerez földet, gyűjti az aranyat, a gyöngyöket, más köveket. E könyvek összeállítója nem kereste sem az aranyat, sem a drága gyöngyöket, hiszen tudja, hogy a Földön minden gazdagság múlandó, csak a bölcsesség örök”. (APN) BERLINI MAGYAR KULTÚRA HÁZA Kiállítások, koncertek a liszt-évfordulón A Liszt-évforduló alkalmából számos kiállítással és koncerttel idézi fel a zeneszerző és zongoraművész életét, munkásságát Berlinben a Magyar Kultúra Háza. Nagyszabású , részben magyarországi, részben helyi anyagból összeállított kiállítással gazdagítja majd a Weimarban május 5. és 10. között rendezendő ünnepi Liszt-hét programját a Magyar Kultúra Háza. Mint Gerics Tamás igazgató sajtóértekezletén elmondta, a Liszt-rendezvények mellett a ház a jövőben is sokszínű, színvonalas programot kínál a látogatóknak. A Magyarország társadalmi és gazdasági életét bemutató előadások mellett különösen nagy népszerűségnek örvendenek a filmsorozatok. Rendkívüli érdeklődés kísérte a Szabó István, valamint Bódy Gábor munkásságát bemutató retrospektívokat és a Pannónia animációs filmstúdió munkájából ízelítőt adó esteket. Az európai kulturális fórumon részt vett NDK-küldöttség tagjai tartalmas és izgalmas beszélgetésen idézték fel budapesti élményeiket. Nagy sikere volt, ezért folytatása következik, annak a találkozónak, amelyre a Magyarországon tanult egykori diákokat hívták meg. 2 1986. április 1., kedd Búcsú James Cagneytől 1899. július 1-jén született New Yorkban, és 1986. húsvét vasárnapján halt meg, a régi Hollywood talán utolsó nagy bölénye, James Cagney. Huszonegy éves korában szerepelt először a Broadwayn. Statisztaként kezdte, de alig öt év múlva már vezető szerepeket kapott New York színházaiban. E sikerek nyomán csábították át Hollywoodba, ahol ötödik filmjével ugrott ki, 1931-ben. Közellenség volt a címe, gengsztert játszott benne, mint később aztán oly sok további filmben. Évtizedekig nem volt nála kapósabb és rangosabb gengszterszínésze Hollywoodnak. De hogy mást is tud, mindent tud, azt már 1935-ben Max Reinhardt egyetlen hollywoodi filmjében is bebizonyította: Zubolyt játszotta a Szentivánéji álomban. 1942-ben egy énekestáncos szerepéért jutalmazták Oscar-díjjal. 1981-ben még eljátszotta a Molnár Ferenc Egy, kettő, három című vígjátéka nyomán készült film főszerepét, aztán visszavonult, talán túlságosan is fiatalon. Jó húsz év múlva Milos Forman rábeszélte: vállalja el a rendőrfőnök szerepét a Ragtime-ban. Cagney, talán, hogy még egyszer, utoljára megmutassa, önmagának is újra bebizonyítsa, milyen remek színész — kötélnek állt. Az eredményt láttuk. Nagyszerűvolt a Ragtime-ban. (is) □ A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ szimfonikus zenekarát Lehel György vezényli április 9-én, szerdán este fél 8- kor a Zeneakadémia Nagytermében. Közreműködik: Perényi Miklós. KICSENGETÉS BEMUTATÓ A PESTI SZÍNHÁZBAN Egy angol magániskola tanári szobáját ábrázolja Kiss-Kovács Gergely díszlete. Felnőtt külföldieket avatnak itt be az angol nyelv és irodalom, életvitel és intézmények rejtelmeibe. Érezhetően a bevétel a fő cél, tehát a bérezést sem viszik túlzásba, ezért nem a legkiválóbb pedagógusok oktatják a „jól tejelő” japán meg svéd növendékeket. Becsengetéstől kicsengetésig ábrázolja az iskola igazgatójának, s hat tanárának egy életszakaszát Simon Gray úgy, hogy a délutáni kicsengetéstől a másnap reggeli becsengetésig, azaz magánéletükről is mindent tudunk. Mert ha „élőben” nem, de elbeszéléseikben nagyon elevenen, hozzátartozóik is „jelen vannak” a színpadon. Első perctől megragadó a realista és sokoldalú ember- és helyzetábrázolás, az áradó mesélőkedv a jellemek és történetek igazsága és életszerűsége. A humor és az irónia közben kifogyhatatlan. A tragédiának azonban, bizonyára tudatosan, mindig csak a határáig megy el az író. Mintha azt sugalmazná: középfajú dráma az élet, amelyben a nagy szélsőségek — mint a szerelem vagy a gyilkosság —, inkább csak képzeletünk, mint cselekvésünk termékei. Verebes István rendezésében eredeti ízeket kap, igazi hangulatra lel az angolos , jellegzetességeket is felmutató előadás, amelyet csupa kitűnő alakítás emel. Kár, hogy a produkció felületességektől sem mentes. Nem tudjuk például, hogy az utolsó jelenetben Meadle tanár miért visel nyakpáncélt? Tán abban a szövegben van rá utalás, amit kihúztak? S ugyanebben a jelenetben miért jön be bot- jával tapogatózva, megvakulva Loomis igazgatóhelyettes, azt is kihúzták, ami ezt magyarázná? Ami maradt, az éppen ellenszöveg, ugyanis: „Láttam a fényt, azért jöttem be, s örülök hogy most mindannyiosokat itt látlak együtt” — mondja a „megvakult”. Akad még hebehurgyaság, s felesleges, meg gyönge vicc. A lényeg azonban az, hogy Vajda Miklós pontos és poétikus fordításában a történetnek is, a játéknak is van valami szomorúságában és vidámságában is csehovi atmoszférája, halk szépsége, finom költészete. Tahi Tóth László megrendítően éli át tragédiáját: hiába a minden kollégáját magánéleti gondjaiban is kisegítő vajként kenyérre kenhető, félszeg szívjósága, a végén őt dobják ki, s mégcsak nem is igazságtalanul: e nem túl színvonalas tanári karban is ő teljesít a leggyengébben. Előbb anyja, majd egy szekta szellemi zsarnokságát nyögi Melanie tanárnő, akit Gray alkalmasint Csúnyácska, ellenszenves, tüskés vénkisasszonynak írt meg. A gyönyörű Szegedi Erika egészen más alkatú, de drámai erővel tökéletesen hitelesíti alakját: torokszorító, s lenyűgöző, amit csinál. Balázs Péter Henryjé szószátyár, a többieknél kisebb képességű, mégis vezetővé válik. Kern András Markjának szerelmi bánatára akad gyógyír, regényírói tehetségtelenségére nem. Venczel Vera Anitáját férje hol megcsalja, hol anyává teszi, Harkányi Endre Eddie-je kétszínűen simulékony és zsarnoki természetű, a fiatal Rudolf Péter törekvő Derekje slemilből karrieristává keményedik. Mindegyik alakítás kiváló. Barabás Tamás Balázs Péter és Szegedi Erika (MTI Fotó: Ilovszky Béla felv.) A NYOMORULTAK LONDONI SIKERE Lloyd Webber nagy sorozata Az idei londoni színházi évad legnagyobb sikere egy francia musical, a Victor Hugo klasszikus műve alapján készült Les Miserables, vagyis a Nyomorultak. Szinte minden perce melódia, amelyet a régmúlt homályába veszett suszterinasok helyett — a nagyközönség fütyül, szerte a brit fővárosban. Szerzői Alain Boublil és a 42 éves Claude-Michel Schönberg, aki párizsi születésű, de magyar származásúnak mondják. Eddig négy különböző díjra javasolták, s minden bizonnyal elnyeri az 1985-ös év legjobb musicalje címet is. Van „má másik” Andrew Lloyd Webber íróasztalában is. A londoni zeneakadémia néhai igazgatójának és zongoratanárnőjének szikrázóan tehetséges fia már diákkorában három musical zenéjét komponálta, igaz, annál gyengébb előmenetelt tanúsított az érettségi tárgyak vonatkozásában.Maga A. L. W. rossz emlékezőtehetségével magyarázta iskolai sikertelenségét, ez azonban aligha áll zenei memóriájára. Tanárai mindenesetre azt javasolták, hogy ne kísérletezzék a nevezetes Oxforddal, amit a zeneszerző nem fogadott meg, beiratkozott, majd hat hónap után távozott. ..) Musicaljei (Evita, Jézus Krisztus Szupersztár, Macskák, Starlight Express, Dal és tánc, József és a csodálatos technikolor álomkabát stb.) világszerte ismertek, de legutóbbi sajtóértekezletén újabb négy fantasztikus tervet említett és jó ismerői szerint legalább tíz kész mű rejtőzhet íróasztala különböző fiókjaiban. Majd meglátjuk, a következő bemutató egyébként Az opera fantomja lesz, s ebben második felesége, a gyönyörű hangú Sarah Brighton is szerepet vállal. A termékeny A.’ L. W mindössze harminchét esztendős , és szavai szerint gyermekei, a nyolcéves Imogen, valamint a hatéves Nicholas mellett, tovább fiatalodik. Mayer Mária □ A KODÁLY VONÓSNÉGYES (Falvai Attila, Szabó Tamás, Fias Gábor és Devicsh János) hangversenyét 10-én, csütörtökön fél 8-kor rendezik meg a Pesti Vigadóban. Beethoven és Láng István zenéje szerepel a programban.