Esti Hírlap, 1986. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1986-10-11 / 239. szám
Emlék a századfordulóról Jubiláló múzeum Vetítés, kiállítás, hangverseny Kilencven éve nyitotta meg kapuit a közönség előtt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. E szép évforduló megünneplésére készülnek most az itt dolgozó munkatársak. A múzeum jó néhány éve túllépett már a szokásos kereteken. Rendszeresen szerveznek itt filmvetítéseket is, amelyeken a kisállattenyésztőknek és kertbarátoknak tartanak szakelőadásokat. Az egyik legszebb program, amelyen az ország minden részéből részt vettek már látogatók, a városligeti séta, amelynek során a városliget épületeit, környezetét, a századfordulós Budapestet mutatják be. A Vajdahunyad vára nemcsak a Mezőgazdasági Múzeumnak ad helyet, hanem tudományos ismeretterjesztő előadásokat és zenei rendezvényeket is tartanak itt. A Hunyadi Udvarban nyaranta 10-12 alkalommal rendeznek szimfonikus hangversenyeket, neves együttesekkel. De nemcsak a komolyzene hívei élvezhetik a kellemes nyári estéket a Vajdahunyad vára tövében, haem azok is, akik a dzsessz szerelmesei. A dzsesszkörkép sorozatban neves hazai és külföldi dzsesszegyütteseket hívnak vendégül a múzeum vezetői. Néhány éve, a zenei rendezvények nagy sikerére való tekintettel, ősszel és télen is rendeznek vasárnap délelőttönként kórushangversenyeket, amelyen részt vesznek a kerület gimnáziumainak tanulói is. A múzeum vezetői és munkatársai rendszeresen írnak ki pályázatokat, ezeken a pályázatokon neves festők és képzőművészek jelennek meg műveikkel, és a legsikeresebbeket a múzeum megvásárolja. Ezekből a képekből tavaly kiállítást is rendeztek. A múzeumnak azonban sajnos, nagyon szűkösek az anyagi lehetőségei. De még ezeket a kis összegeket is olyan kiadványok előállítására használják fel, amellyel a közművelődést szolgálják. Negyedévenként két és fél ezer példányban adják ki a programfüzetet, kétévenként pedig a munkatársak kutatási eredményeit. A múzeum a gyermekek örömére bélyegsorokat is megjelentetett és Süni címmel ifjúsági természetvédelmi magazint. De a munkatársak nemcsak a megszokott rendezvényeket ismételgetik. Számos új kiállítást, programot is előkészítenek. Nyárádi Éva ORvosi KÍSÉRLET A BARLANCRA V Expedíció a Baradlába Új, érdekes kísérleti expedícióva vonul októberközepén a Vörös Meteor Természetbarát Egyesület barlangkutató csoportja. Az aggteleki Baradla-barlangnál tábort ütő 30 tagútársaság 12 tagja egyhetes adótartamra a föld alá költözik, hogy megvizsgálja: afelszínivel azonos életmód mellett a huzamosabb ottésartózkodás miként hat az emberi szervezetre. A Baradla-barlang különösen alkalmas ilyen kísérletre, mert légköri viszonyai merőben eltérnek afelszíni körülményektől. AVizsgálatok arra irányulnak, hogy a leszálló 20 és 30 év közötti férfiak és nők, munkavégzés mellett és a felszínivel azonos táplálékozással, miként reagálnak a barlangi hatásokra. A vizsgálatok elvégzésére a leszálló csoporthoz csatlakozik szakorvos is, aki a helyszínen vizsgálja a biológiai hatásokat, egyebek közt EKG-vizsgálatokkal a szívműködést. A felszínen a barlang szomszédságába teljes laboratóriumot telepítenek műszerekkel, vegyszerekkel, a vérrel kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére. Itt helyezik el azt a speciális vérgázanalizátort is, amit egy dániai cég díjmentesen küld a kutatócsoport részére. A berendezés kezelésére a koppenhágai vállalat egy különleges felkészültségű vegyész-orvosnőt is delegált a kutatócsoporthoz. A helyszíni vizsgálatok után további számítógépes vizsgálatokkal összegezik a tapasztalatokat, amelyeket a Baradla-barlang gyógyászati hasznosítására kívánnak felhasználni. (k. z.) , 1986. október 11., szombat A KONFIDENCIA NAPIRENDJÉN Számítógépek a textiliparban főbizottság a téma választásánál figyelembe vette, hogy a vállalatok a közeljövőben — a világtendenciáknak megfelelően — szélesedő körben aknázzák ki a számítógépek előnyeit. A konferencián — a poszteres bemutatókon kívül — a komputerek alkalmazásának eddig elért eredményeiről csaknem félszáz előadás hangzik el. A számítástechnika textilipari alkalmazásának legfontosabb bázisa a Budapesti Műszaki Egyetem, a Könnyűipari Műszaki Főiskola Textiltechnológiai Tanszékén, valamint az Innovatext Textilipari Kutató és Fejlesztő Vállalatnál végzett széles körű kutatómunka. A számítógépek alkalmazásáról azonban rajtuk kívül már több termelő vállalatnak is vannak értékes, máshol is adaptálható tapasztalatai. Az egyesület nemrég megalakult számítástechnikai klubja is segíti a tapasztalatok elterjesztését. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület november 12—13-án Budapesten tartja a XXX. konferenciáját Komputerek a textil- és textilruházati iparban címmel. A szerve- VISONTÁN Felújítják a mamutgépeket A magyar szénbányászat eddigi legnagyobb gépészeti rekonstrukcióját kezdték meg Visontán. A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében 1967-ben helyezték üzembe az első gépóriást, jelenleg viszont már 11 mamutgép vesz részt a bányaművelésben. Most megkezdődött teljes felújításuk és korszerűsítésük, a tervek szerint 1992-ben fejeződik be. A széntermelő és a meddőletakarító gépekre, valamint a szállítószalagokra egyaránt kiterjedő munkálatok csaknem egymilliárd forintba kerülnek. Egy-egy gép teljes felújítása több hónapot vesz igénybe. A korszerűsítést úgy oldják meg, hogy az üzemben lévő gépek maradéktalanul kielégítik a Gagarin Hőerőmű fűtőanyagigényét. Bortároló Jelentős beruházással bővült a Szekszárdi Borászati Közös Vállalat, befejeződött a tizenöt és fél ezer hektoliteres tárolótér építése, s elkészültek a vörösbor-erjesztő tankok is Bátaszékén. A jelentős beruházás kivitelezője a Vegyépszer tamási gyára volt. MTI Fotó: Gothwald Károly) MAGYAR-NSZK KÖZÖS VÁLLALAT Energiatakarékos távfűtőcsövek A Fővárosi Távfűtő Művek vezetékei ma is a 20— 25 év előtt kidolgozott technika szerint készülnek. A helyszínen szerelt acélcsövek viszonylag rövid életűek, s karbantartásuk rendkívül költséges, ezért már régóta keresik a korszerűbb megoldást. A különböző tárgyalások közül a legkedvezőbbnek az NSZK egyik szakvállalatával, az Isokrohrral mutatkozott. Az ő technológiájuk alkalmazása rendkívül előnyös : az újfajta vezeték gyártásához szükséges beruházások kedvező költségein kívül a vezeték használata is csaknem 30 százalékos energia-megtakarítást eredményez. Lényege: a hálózatban használatos szénacél csöveket poliuretán hab veszi körül. Ezt a környezet rongáló hatásától egy külső kemény polietilén köpenycső védi. Az előre szigetelt, közvetlenül a talajba fektetett vezeték teljes mértékben ellenáll a talajvagy a csapadékvíz okozta korróziónak. Előnye az is, hogy a gyártásához szükséges öt alapanyag mindegyike kapható a hazai piacon is, így feleslegessé válik az eddigi import. Ezért határoztak úgy, hogy az újfajta távvezetékitthoni gyártására — mintegy hatvanmillió forintos beruházással, magyar és NSZK tőke igénybevételével — Főtáv—Zsolrohr néven közös vállalatot alapítanak. A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével létrejött együttműködési megállapodás előzetes jegyzőkönyvét, a két vállalat képviselői a napokban látták el kézjegyükkel. Az óbudai Kunigunda utcában a Távfűtő Művek egyik — e célra jól hasznosítható — telepén már megkezdődött az üzem berendezéseinek szerelése. Az új vállalkozás részére a tőkés piacokról vásárolható gépekről az Isolrohr — tőkerészesedésiként — gondoskodik. Az energiatakarékos csöveket gyártó üzem, a tervek szerint a jövő év elején kezdi meg termelését. (kasznár) IPARSZERŰEN TERMESZTHETŐK Új gyógynövényfa Növekszik az érdeklődés a magyar gyógynövények iránt külföldön; a nemesítők ebből kiindulva egyre-másra állítják elő azokat az új fajtákat, amelyek a vadon élőkhöz képest könnyebben, iparszerűen termeszthetők, és betakarításuk is — többnyire gépekkel — megoldható. Két új fajta: egy cserszömörce-féle és a mármályra kapott most köztermesztési engedélyt, jeléül annak, hogy a kutatók és a szaporítók teljes értékű munkát végeztek. A cserszömörce az Északi és a Dunántúli Középhegység, a Mecsek és a Balaton-felvidék jellegzetes vadnövénye. Bőven termett eddig is, ám szüretelése meglehetősen drága volt, és nem egy területen természetvédelmi akadályokba is ütközött. Nemesítésével 1976 óta foglalkozik a Pélpusztai Állami Gazdaság, amely Daránypusztán nagyobb telepet létesített a kísérletezésre. Végül is sikerült megtalálniuk a legígéretesebb változatot, amely bőven terem, és viszonylag könnyen betakarítható. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Fejlesztő Vállalat szakemberei állították elő a mármályra nemesített változatát. A bőven termű fajta az élelmiszerek természetes színezőanyagaként használatos, de gyógynövénykivonatot is készíthetnek belőle. / REGENERÁL, ERŐSEN Jön a kaukázusi kefir Új termék gyártását készíti elő a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat kaukázusi kefir elnevezéssel. A hősteú életű emberek hazájából származó receptúra alapján készülő kefir a Szovjetunióban már régóta közkedvelt. Regeneráló hatású, erősíti a legyengült szervezetet, megkönnyíti az emésztést. Különleges tulajdonságaira Európa több országában felfigyeltek, és átvették gyártási eljárását. Az újfajta kefir előreláthatóan az év végén jelenik meg az üzletekben. (MTI) STOP Megfelelő reagálás Velem együtt valószínűleg nagyon sokan látták a Televízió Delta című műsorában azt a megdöbbentő filmet, amely arról szólt, hogyan sikerült magyarázatot találni repülőgépek „megmagyarázhatatlan” lezuhanására. Ezek a szerencsétlenségek mindig felszálláskor és leszálláskor, tehát közel a földhöz következtek be. Rájöttek arra, hogy a jól ismert és jól kiszámítható levegőáramlások mellett léteznek — ahogyan a filmben mondták — mikroáramlások is, amelyek a repülőgépet eltérítik a szándékolt haladási iránytól. Ha a repülőgép több kilométer magasságban találkozik ilyen mikro-romlással. a pilóta esetleg rossz reakciója nem végzetes, mert van hely és idő a manőverezésre Közel a földhöz azonban más a helyzet. Végeredményben megállapították, hogy a tragédiák okozója a pilóták rossz beidegződése volt, nem megfelelően reagáltak a mikroáramlásokra. Pilóták vagy mindenki más, aki ért a repüléshez, nyilván egészen más szemmel — akár kritikus szemmel is — nézte a filmet, mint én, aki nem értek hozzá. Bennem csak az a mondat maradt meg: a tragédiák okozója a pilóták rossz beidegződése volt. És erről automatikusan eszembe jutott, hogy hány közúti tragédiának okozója a vezetők rossz beidegződése, a nem megfelelő vezetéstechnika. Egy autó valamilyen okból letér az útpadkádra. Mindegy, milyen okból. Már ott van, ezt a helyzetet kell megoldani. A vezető talán tudja — olvasta, hallotta —, hogy mi ilyenkor a teendő. Nem kapkodni, nem rángatni a kormányt, ottmaradni a padkán, ott lelassulni. A rossz beidegződés miatt azonban azonnal vissza akar menni az útra, azonnal visszarántja a kormányt — és a tragédia innen már szinte törvényszerű. Az autó legtöbbször vagy felborul vagy ütközik egy szembejövővel. Köteteket töltene meg azoknak az eseteknek a felsorolása, amelyeknél a tragédiát, a balesetet a vezető rossz reakciója, a rossz beidegződés okozta. A statisztikában persze ilyen rovat nincs. A statisztikában csak ilyesmit olvashatunk: nem az útviszonyoknak megfelelő sebesség, áttért a bal oldalra, elvesztette uralmát a jármű felett. A film azzal végződött, hogy a pilótákkal gyakoroltatni kezdik a megfelelő reakciót. Nem szégyen tanulni. Nem szégyen megtanulni a helyes beidegződést. Nádasi Antal