Esti Hírlap, 1987. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

A Kisalföld pereméről Friss hús a fővárosnak Rugalmas gazdálkodás A Kisalföld keleti pere­mén terülnek el a komá­romi mezőgazdasági kom­binát földjei, összesen több mint 7600 hektáron. A kombinát 1650 dolgozója 1986-ban 1,3 milliárd forint termelési értéket produ­kált. A nyereség ebből 140 milliót tett ki. Közvetlenül a boltokban — A 123 állami gazda­ság és a 11 mezőgazdasági kombinát között a múlt évek átlagában a tizedik helyen helyezkedünk el — mondja dr. Pulay Zoltán vezérigazgató. — Földjeink közepes minőségűek, de jó technológiával, gondos munkával az aszály elle­nére is magasak voltak a terméshozamok. Igyek­szünk minden eszközt meg­ragadni az eredmények nö­velésére, a kis és nagyobb lehetőségeket is. A hagyo­mányos termelés mellett egy rugalmas gazdálkodási szerkezetet sikerült kiala­kítani. Ezt fejlesszük fo­lyamatosan. A gazdaság központja Komáromban található. A kombinát egyik büszkesége a húsüzem, amelynek bő­vítése, korszerűsítése nem­régen fejeződött be. A fő­technológus egy fiatalasz­­szony, Csere Lajosné. — A múlt évben levá­gott sertések száma nem érte el a 100 ezret, az idén 117 ezret vágunk. Húsuk egy részét tőkehúsként tel­­jesen frissen, a többit fel­dolgozva értékesítjük. Mintegy 300 partnerünk van Komárom, Győr-Sop­­ron megyében és Budapes­ten. Az idén jelentősen kí­vánjuk növelni eladásain­kat a fővárosban. Elsősor­ban közvetlenül a boltok­ba szállítva szeretnénk ezt elérni. Mintegy 60-70 féle húskészítményből áll kíná­latunk. Minden évben ki­jövünk egy-két újdonság­gal: üzem épületei magasod­nak. 880 millióért sörgyá­rat építenek az olajiparral közösen. 12 partner fogott össze. A kombinátot bízták meg a gesztori szerepkör ellátásával, s több mint 40 millióval a beruházásba is beszáll. A sörfőzés még az idén megkezdődik. Egy sörnek már biztos a neve: Komá­romi világos. Az új sörgyár évente 25 millió liter folyé­kony kenyeret gyárt, egye­lőre három fajtában. A többit majd meglátják. Pihenés kastélyban Aki elfárad a nagy ha­tárjárásban, megpihenhet a kombinát szabadidő-köz­pontjában, egy felújított régi épületben, a Giczy­­kastélyban. Az egykori ro­mos kastélyt több mint 10 milliós ráfordítással rend­behozták, és a dolgozók pi­henésének szolgálatába ál­lították, ízlésesen berende­zett tanácskozó, szórakozó klubhelyiségekkel. A kelle­mes környezetről télen is padlófűtés gondoskodik. A kastély mellett halastó szolgálja a horgászat sze­relmeseit, akik már készül­nek az első fogásokra, s jó­kora lékeket vágtak a vas­tag jégtakaróba. , Cseresznyék István Közös feldolgozó A kombinát tehenészetei több mint 12 millió liter tejet adnak a hazai ellátás számára. Az egy tehénre eső tejhozam megközelíti a 7 ezer litert, ami országo­san is a legjobbak közé számít. Ezért is tervezik egy közös feldolgozó építé­sét a tejiparral. Komáromtól jó néhány kilométerre délre találha­t a kombinát ipari részlege. Itt 100-an dolgoznak, s a múlt évben 110 milliós ár­bevételt produkáltak, több mint 30 milliós nyereség­gel. Nehéz lenne felsorolni, hogy mi mindent gyárta­nak. Egyebek között — import kiváltásként — al­katrészeket francia, nyu­gatnémet kombájnokhoz, hűtőipari berendezéseket, speciális öntvényeket. A részleghez tartozik egy kis öntöde. Mindössze 18-an dolgoznak benne. Fejen­ként 3 milliós termelési ér­téket produkáltak 1986- ban. A 10-es főútvonal mel­lett, Szőny határában, új 4­1,­­ 1987. február 2., hétfő ÁPRILISTÓL Skála-Sopron Kereskedelmi közös vál­lalatot alapított Skála-Sop­­ron néven a Skála Buda­pest Kereskedelmi Leány­­vállalat, a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Sopron és Vi­déke Áf­ész. A társulási szerződés aláírói közösen hasznosítják az építőipari vállalat meglévő soproni telephelyét. A 3000 négy­zetméteres alapterületű üzemcsarnokot kisebb mó­dosításokkal kereskedelmi célokra alakítják át. A kö­zös vállalat — amelynek tulajdonjogából­ a Skála 55 százalékkal, a Gyáév 41 százalékkal és az áfész 4 százalékkal részesedik — kezdetben nagykereskedel­mi tevékenységet folytat. Április elején nyitja meg kapuit a viszonteladók előtt. Kötött ruhák Amerikába A megrendeléstől számí­tott hat héten belül 2500 kétrészes női kötött ruhát elkészített egy­­amerikai cég számára a Hódmező­vásárhelyi Divat Kötött­árugyár. A divat diktálta piaci igényekre történő gyors reagálást nagyban segíti a múlt hónapokban bevezetett korszerű techno­lógia. Felszerelték például az NSZK-ból beszerzett 8 elektronikus vezérlésű sík­kötőgépet, amelyeknek a programjait a vállalat nagy számítóközpontjával összekapcsolt mintázó kis­­számítógéppel készítik. HIVATALNOKNAK HITTÉK... Szabályzatot küldött hiszékeny vállalatoknak „Elbutult" csaló agyafúrt ötlete Az elmeszakértői vizsgá­lat szerint dr. Pető Gyula ,,elbutulásban” szenved az erős alkoholfogyasztás miatt. Ez azonban nem akadályozza meg, hogy ne álljon bíróság elé csalás vádjával. Nem tudni, hogy az „elbutulás” mikor kez­dődött, tény, hogy amit el­­tervelt és végrehajtott, az meglehetős agyafúrtságra vall. MEGTARTOTTA A PÉNZT Az ötvennyolc esztendős férfi 1970-től 1982-ig a Ke­reskedelmi Munka- és Ü­zemszer­vezés­i I­n­tézet munkatársa volt, és külön­böző költségvetési szabály­zatok kidolgozása volt a feladata. 1979-­ben enge­délyt kért vállalatától, hogy ezt a tevékenységét kiterjessze és másodállás­ban végezze. Amikor dr. Pető Gyula 1982-ben megvált az inté­zettől, úgy vélte, hogy az engedély égisze alatt to­vább folytatja tevékenysé­gét, különböző szabályza­tokat küld a vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek és mindenféle más intézmé­nyeknek. Először még csak aján­latot küldött, s ha meg­rendelést kapott, akkor postázta a szabályzatot. Később ezt a módszert megváltoztatta és minden­féle megrendelés nélkül küldte el a hivatalosnak tűnő irományt — a cím­zettek ezt többnyire átvet­ték, kifizették és csak ké­sőbb döbbentek rá, hogy ezt ők nem kérték, nem igényelték. Néhányam visz­­sza­küldték a postai külde­ményt és kérték a pénzt, mások nem. A feladó sen­kinek sem adott vissza pénzt — „lakásvásárlásra kellett az összeg, nem volt módomban semmit vissza­téríteni”. Mintegy 145 000 forint haszonra tett szert ily mó­don, „sok kicsi sokra megy” alapon. CÍMEZZEN borítékot A volt feleség mint semmit nem tudó munka­társ működött közre. Val­lomása így hangzik: — Férjemtől elváltam, két gyermekünk eltartásá­ról nem, vagy csak nagyon kevéssé gondoskodott. A bíróság úgy döntött, hogy ne vonják le tőle a gyer­mektartási díjat (lelke nyugalma érdekében), ha­nem ő adja át nekem a pénzösszeget. Nem adta át. Később kilépett vállalatá­tól, s ekkor már semmire sem számíthattam. — Amikor meglátogatta a gyerekeket, minden al­kalommal szóvá tettem a gyermektartást. Azt mond­ta, tud egy lehetőséget. Legyek a munkatársa, cí­mezzek borítékokat külön­böző helyekre, ahová ő szabályzatokat küld. A könnyebbség kedvéért fel­adóként magamat jelöljem meg és vegyem át a pénzt. KEZDŐDIK A TÁRGYALÁS így is történt, később postás­zeferény-megh­iivá­­sodás miatt; a saját pénzét is hozzám küldette. Fo­galmam se volt, hogy ez jogtalanul felvett összeg ... Dr. Pető Gyula nem is­meri el bűnösségét, jóaka­ratára, segítőkészségére hi­vatkozik, arra, hogy mind­ezzel segítette a vállala­tok, intézmények munká­ját. Háromszáz károsult gon­dolkodhat azon, hogy öt­száz forint esetében is kö­rül kell nézni, s azután fizetni. A tárgyalás rövidesen megkezdődik. (bende) Alpinista hómunkások A békéscsabai háztetők­ről alpinisták takarítják a havat. A gyulai MHSZ- klub tagjai vállalkoztak arra a feladatra, hogy még a nagyobb olvadás kezdete előtt letisztítják a magas épületek tetejét. A Békés­csabai Ingatlankezelő Vál­lalat szívesen fogadta be alpinisták jelentkezését, hi­szen a hócsúszások ellen csak alkalmankénti járda­elzárással tudnak védekez­ni, és a lezúduló hó már balesetet is okozott a vá­rosban. A hegymászók már a belváros sétálóutcájának több épületét megszabadí­tották a hótehertől. 1 _ "c►o *5 s [& il • » e Hogy kinek, mi jut eszé­be az Édenről, az egykori Széna téri lokálról, az em­lékek dolga. Sokaknak a zene, az éjszakai bárvilág, másoknak a lökdösődés, tu­multus a táncparketten. Most van ám csak „lö­­ködés” igazából a Széna téri Éden bárban, ponto­sabban a helyén nyílt első biliárdklubban, amelyet tegnap nagy érdeklődés mellett nyitott meg a Pan­nónia Szálloda- és Vendég­­látóipari Vállalat. Hogy mi kell egy valamirevaló biliárdklubhoz? Zöld posz­tós asztalok, golyók, előírá­sos méretű dákók, persze alaposan bekrétázva, kon­centrálási, s természetesen ördögi ügyesség, ha úgy alakul, virtuóz svédtorna a találatért. (Barcza Zsolt felvételei) IM Ic­­ 5-áO E E E V c " 4 c 5 c09 co co •JE CO **09 f 09 E; j2

Next