Esti Hírlap, 1987. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1987-05-02 / 101. szám
Az a dolgok rendje, hogy egy új műsor első adása az elfogódottság és a nagyot akarás, a kezdetlegesség és a lámpalázas belső izgalom különféle jegyeit viseli magán. Most azonban rendhagyó esetről számolhat be a noteszíró. Olyan új műsorról, amely mindjárt első jelentkezésekor (ez csütörtökön este történt) tetszett. Megengedett sebesség címmel indította útnak új politikai kabaréját a televízió, e műfajban arádió már nagy gyakorlatot szerzett kitűnő szerkesztőre, Farkasházy Tivadarra bízva az ügy gondozását. Végig remekül mulattunk, felnőtt hangon beszélt az adás, felnőttként kezelve a nézőket még abban a jelenetben is, amellyel a műsort lendületesen vezető és abszolút biztonsággal kézben tartó Verebes István egy általános iskolai osztályba látogatott el, s a felnőtteket tudásban szinte megszégyenítő gyerekeket szólaltatott meg. . Nem könnyű bárkit vagy bármit is kiemelni a sok sikeres személy és sikerült szám közül. Különösen tetszett, ahogy Verebes népszerű tv-személyiségeket fanyar öniróniára késztetve szólaltatott meg (Osskó Juditot, Szabó Lászlót, Ráday Mihályt), ahogy Sándor György spontán módon, meglepő és szellemes új játékokba vonzotta az utcai járókelőket,hogy Koltai Róbert immár zenei megfogalmazást is talált Illetékes Elvtársa számára, ahogy Nagy Bandó sztorizott, ahogy Markos György és Nádas György önmagukat megújítva parodizáltak, ahogy Garas Dezső előadta a műsor egyik legmélyebb monológját, ahogy... folytathatnám hosszan, ha lenne helyem. A frissen pergő rendezést Molnár György neve jegyezte. (bt) □ EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI JEGYZETBÖRZE és -vásár lesz május 7-én és 8-án délelőtt 10- től délután 6 óráig a Petőfi Csarnokban. A FŐSZEREPBEN: DARVAS TVÁN Most, amikor minden virág nyílik A Csókos asszonyra készül a Vígszínház Vígszínház, reggel tíz óra. Azonnal kezdődik a próba, addig is megkérdem a József Attila Színház főrendezőjét, Iglódi Istvánt. Rendezői szűzbeszéd — Ugye, ez a rendezői szűzbeszéde itt? — Igen. Mint színész azonban a Vígszínházban játszottam először, még főiskolásként, a Karamazovtestvérekben. Sok év eltelt azóta, és örülök hogy most újra személyes találkozóm van ezzel a színpaddal. — Hogyan jött össze a ,,parti"? Iglódi mint rendező, miről jutott a Vígszínház vezetőségének eszébe? — Gondolom, a Régi nyárról. Látták a József Attila Színházban, s talán úgy vélték, hogy van érzékem az operetthez kivált oly módon, ahogy azt régen a prózai színházak prózai színészekkel évad végén vagy éppen nyaranta megcsinálták. Olyankor az ismert primadonnák és bonvivánok, szubrettek és táncoskomikusok mellett, néha helyettük, olyan prózai sztárok játszottak, táncoltak és énekeltek, mint Mezei Mária, Kiss Manyi, Csortos Gyula, Ajtay Andor, Jávor Pál, kicsit másképp persze, mint az operett műfaj „céhbeli’ képviselői. Valami ilyesmit próbálunk itt és most is. Elkezdik próbálni a második felvonást Jön három lakás, s előttük, távolságot tartva. Szalvátor, a báró Tarpataky házának („Van a Bajza utca sarkán egy kis palota . ..”) főkomornyikja, akinek libériáját Szatmári István ölti magára. Igaz, öröm munka közben látni őt, hiszen nem is olyan régen, az évad kezdetén súlyos szívinfarktussal került kórházba. Felgyógyulása óta januárban lépett először színpadra Az ügynök halálában, betegsége óta ez most a második szerepe. Szalvátor-Szatmári utasítást kát ad beosztottjainak: rövidesen kezdődik az estély, s a lakájoknak tudni kell, melyik vendég, milyen italt szeret a legjobban, s abból is melyik márkát, s évjáratot. Te vén szamár... Jön Darvas Iván, a ház ura. Ugyanaz a könnyed elegancia jellemzi, amivel negyven évvel ezelőtt, első színpadi megjelenésekor mindenkit meghódított. Apró kis játékai, tréfás csavarjai, rugalmas gesztusai láthatóan elbűvölik a partnereit is, hát még később a közönséget . . . így aztán Iglódi teljes joggal kalkulálja bele Darvas énekszáma után a tapsot — tapsos abgang, persze, hát hogyne vernék öszsze a tenyerüket a nézők miután Darvas Iván előad egy fülbemászó Zerkovitzdalt? —, s annak a ritmusában vezényli be a színre a következő szereplőket. Különben itt most éppen ezt énekli Tarpataky: Szívem beszélj, mondd gyanús nagyon a zavarod, a szerelem az, ami fáj, szégyelld magad, te vén szamár . . . Ez Zerkovitz Béla — 1926-ban, Szilágyi László szövegkönyvére írt — Csókos asszony című operettjének egyik kevésbé ismert nótája. (Az ősbemutató főszereplője Hegedűs Gyula, főkomikusa Kabos Gyula volt.) Egyébként olyan örökzöldek találhatók ebben a zenés játékban, mint a Most, amikor minden virág nyílik, meg a Debóra a neve a drágámnak és nem utolsósorban: Éjjel az omnibusz tetején ... S már gyülekeznek a többiek a színfalak mögött, a további szereplők: Pápai Erika, Kern András, Igó Éva, Kaszás Attila, Földi Teri, Méhes László. Évad végi operettjének erős szereposztást biztosított a Vígszínház, ezt tette Művész Színházában Várkonyi Zoltán is, amikor Apáthi Imre rendezésében, 1947. július 13-ára bemutatta: Rajnai Gábor, Pécsi Sándor, Bilicsi Tivadar, Németh Marika, Fejes Teri, Fónay Márta ... És száztízszer ment egyfolytában! Várkonyi első színháza, a Művész, 1945. április 1-jétől 1949. június 2-ig „élt”, ezalatt 2099 előadás, 35 bemutató ment le Az Ócskavas nagyban című amerikai vígjáték (162 előadás) és a Mélyek a gyökerek című amerikai dráma (136) után a Csókos aszony volt a harmadik legnagyobb siker. Sikert ígér t Évadvégizenés bohóságokkal, amelyeket egész nyáron játszott, telt házak mellett, kereste meg Várkonyi a kisebb közönségvonzású komoly drámákra valót — mondja Darvas Iván, aki mikor is szerepelt legutóbb zenés darabban? — Szinte soha még. A Rezeda Kázmér című Krúdy-adaptációban énekeltünk Ruttkai Évával, de azok Ady-dalok voltak. — Magam emlékszem az Egy hölgy a Maximból-ra is. — Abban csak játszottam, mások énekeltek. — Még régebbi emlék: Imádok férjhez menni, a József Attila Színházban, Nádas Gábor és Szenes Iván slágerei például az örökzöld, amit Darvas Iván gitárral a kezében énekelt. Kicsit szomorkás a hangulatom máma . .. — Csakugyan, de az több mint huszonöt évvel ezelőtt történt. Remélem, azért, hogy ez a zenés műfaj most, negyedszázad után is menni fog . . S folytatódik a próba Iglódi láthatóan eszményi légkört teremt ahhoz, hogy jól haladjon a munka: viselkedése baráti és lényegre törő, végtelenül kedves és udvarias mindenkivel, precízen felkészült, tudja az egész darabot, s úgy ad instrukciót, hogy közben minden színésze legapróbb ötletét is figyelmesen meghallgatja, és ha az csak egy kicsit is jó, köszönettel, sőt, lelkesedéssel elfogadja. Tolerancia és fegyelem, szakszerűség és kölcsönös figyelem az emberi méltóságra, ezek jellemzik roppant rokonszenves rendezői stílusát. Mindez biztosíték arra, hogy Zerkovitzcal újból sikert készül aratni egy budapesti teátrum, ezúttal (bemutató május 21-én), a Vígszínház. Barabás Tamás mi bajod. NYOLCVANSZET ÉVESEN Újrakezd a rumbakirály Xavier Cugat igen sok lemeze hallható napjainkban is a Magyar Rádióban, de a legtöbben bizonyára azt hittük, hogy a hajdani legendás rumbakirály — ez volt valaha a beceneve — már régen az örök vadászmezőkre távozott. Ezzel szemben az International Herald Tribune éppen a naplókban adott hírt Xavier Cugat 87. születésnapjáról és arról, hogy a világhírű karmester születése napján Barcelonában közölte: jóllehet, tizenöt éve visszavonult, azt most felfüggeszti, és néhány héten belül új zenekarraljelentkezik Cugat vadonatúj, 25 tagú zenekara ugyanazt a régi latin-amerikai stílust fogja képviselni, amit a neves karmester valamikori orchesztere fénykorában, a harmincas és negyvenes években. A 87 éves Cugat egyébként a múlt év végén csaknem egy hónapot töltött kórházban szív- és tüdőbántalmakkal, de szerencsére meggyógyult. 1987. május 2., szombat 2 PREMIER: Három lány kékben Ma este mutatja be a budapesti Katona József Színház Ljudmilla Petrusevszkaja szovjet írónő komédiáját, a címe: Három lány kékben. Vendégrendező, Ascher Tamás állítja színpadra a darabot, amelynek díszleteit Szlávik István, jelmezeit Szakács Györgyi tervezte. A szereplők: Udvaros Dorottya, Básti Juli, Szirtes Ágnes, Töröcsik Mari, mint vendég: Máthé Erzsi Sándor Böske, Sinkó László, Gáspár Sándor és Vajdai Vilmos. zi TIZENÖTÖDIK Woody Allen rendezése Cannes-ban Az idei cannes-i nemzetközi filmfesztiválon — ezúttal Yves Montand lesz a zsűri elnöke — bemutatják Woody Allen új, sorrendben tizenötödik filmjét, amelynek Radio Days (Rádiós napok) a címe. Ezúttal csak írta és rendezte filmjét, színészként nem szerepel benne. Játszik a filmben élettársa, Mia Farrow, korábbi élettársa, Diane Keaton, valamint Dianne West és Julie Ravner, az előbbi ,most nyerte el a legjobb mellékszereplői Oscar-díjat a legutóbbi, Hanna és nővérei című Woody Ailen-filmben nyújtott alakításáért. Az új Woody Allen-film a második világháború idején játszódik, amikor még a rádió jelentett annyit, vagy majdnem annyit az emberek, a családok életében, mint, később a televízió. Az akkori idők világhírű nagy tánczenekarai — Tommy Dorsey, Glenn Miller, Artie Shaw csapatai szolgáltatják az új simna muzsikáját. FILM-BEMUTATÓ - i..—. . — ■ | Silverado A klasszikus westernek erényeivel emelkedik a műfaj átlaga fölé Lawrence Kasdan filmje, a Silverado. (A forgatókönyvet is a rendező írta, fivérével, Mark Kasdannal közösen.) A cowboyfilmek műfaján belül tehát nemes anyaggal találjuk magunkat szemközt, s ez azt jelenti, hogy a történet nemcsak izgalmas, jó ritmusú, feszült, hanem igazi emberi sorsok fordulataival is vonzza a"a figyelmet. Séti, intelligensen bánik az iróniával és a játékos humorral is. Négy magányos hőse valamifajta belső vonzódásnak engedelmeskedve, szövetségre lép, és amikor az elmaradhatatlan jó és rossz összecsapására kerül sor, ki is tart e szövetség mellett. Mind a négy külön karakter, egyéni sorssal, s emiatt a jól ismert westernklisék is egyénivé színeződnek. Kevin Kline, Scott Glenn, Kevin Gostner és Danny Glover alakításában a négy főhősben csak két dolog közös. Egyformán halálbiztosan lőnek és egyformán jó érzékkel fordulnak szembe minden bulival, ami mocskos. Minden másban különböznek egymástól, és ez üdítő szórakozássá avatja ezt a filmet. O-bi, o-ba, avagy a civilizáció vége Pjotr Szulkin filmje egy változata a modern kor világvége-elképzeléseinek. És mint ilyen, modellje is kíván lenni valaminek, ami ezt a képzeletbeli világvégét megelőzi, azaz az öngyilkos emberiség szellemi korcsosulásának. Szulkin tehát megírta és filmre vitte a maga fantasztikus vízióját egy atomháború utáni létről, amelyben nem a művileg létrehozott vízió fantasztikuma az igazán rémülete®, hanem az, hogy a valóságban bekövetkezhet. A téma maga önkéntelenül előhívja a tudat alá nyomott fenyegetettségérzést, s ebben nem feltétlenül jut főszerep a film művészi erejének. Mert éppen ezen a művészi erő, illetve még inkább a rendezőelv hiányán bukik át a kezdeti megrendültség a közönyös szemlélődésbe a lengyel film láttán. Az O-bi, o-ba .. .-ban a forgatókönyvíró-rendező szuggesztíven rajzol meg egy látomást az emberiség utolsó maradékának szürke, elhülyült nyájáról, amely katón mozgással vegetál a föld alatti barlangrendszerben, és érzéketlen közönyben hagyja fejére hullani a főnökség közleményeit. Szulkin megteremti a szürke embermassza köré a parancsnokok, az ügyesek, az üzletelők, a prostituáltak mikrotenyészetét. S mikor ezzel készen van, az egésszel nem tud mit kezdeni. Illetve, kezd vele sok mindent, modellezést hitről meg hitetlenségről, felelősségről, meg közönyről, akarásról és önfeladásról, miegyébről, de mindez belefullad a maga gerjesztette zűrzavarba. A véletlenszerűségek e sokfelé ágazó labirintusában semerre sem lehet igazán tájékozódni. Bársony Éva KIBŐVÜLT A TATE-KEPTÁR ÚJ TURNER GALÉRIA Megnyílt a híres londoni Tate Gallery új melléképülete, amelyben elhelyezték William Turner (Anglia legnépszerűbb festője volt, John Constable mellett) valamennyi festményét Az 1851-ben elhunyt Turner végrendeletében úgy hagyatkozott, hogy valamennyi, saját tulajdonában lévő képét a nemzetre hagyományozza, és a 300 olajfestménye közül legalább azok, amelyek teljesen elkészültek, kerüljenek egy fedél alá, s a nagyközönség ott nézhesse meg azokat. A festmények mellett még több mint húszezer rajzot is hátrahagyott. Egy akkoriban új Tate-épületszárnyban 1910-ben tudták csak elhelyezni a kincseket, később azonban a papíron lévő műveket elvitték onnan, mert a hely nedves volt. Végül egy 1979-ben elhunyt, Charles Clore nevű gazdag üzletember segített: 6 millió fontot hagyott a Tate-képtárra azzal, hogy építsenek hozzá egy róla elnevezett új épületet. Így készült el a Tate Galleryhez kapcsolódva a Clore Gallery 7.8 millió fontért, ebből Clore hagyatéka 6 millió font volt, a többit az állam fedezte. □ ZOLTÁN MÁRIA FLÓRA festményeiből nyílik kiállítás az Óbudai Pincegalériában (Zichykastély, III., Fő tér 1.) 6-án, szerdán délután 6 órakor. A kiállított művek 1985—1987. között készültek. A tárlatot , amelymájus 31-ig látogatható ," Lator László nyitja meg."