Esti Hírlap, 1987. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1987-08-01 / 179. szám
iiai AwarizÁczii Kincsekkel teli vidék a főváros környéke, s most, hogy divat a belföldi turizmus, sze-A VÁROS KÖRÜL re^-n®n^ hétről hétre néhány kellemes kirándulóprogramot ajánlani." Petőfi védett tölgyfáid . Ha a Dunán, hajón közelítjük meg Dömsödöt, már rögtön a hajókikötővel szemben megpillantjuk a hatalmas, vastag törzsű tölgyet, amely alatt a legenda szerint Petőfi Sándor megírta ,,Piroslik már a fákon a levél” című költeményét. Emléktábla adja hírül ezt a tényt, emlékeztetve rá, hogy 1846 májusában Pálffy Alberttal, jó barátjával, egy hónapig Dömsödön lakott a nagy költő. A védett fa mögött három óriás fafaragás: Petrovics István, Hrúz Mária és Petőfi Sándor portréit véste fába az alkotó. Az elkerített, természetvédelmi területté nyilvánított emlékfa mellett tábla hirdeti: a Bajcsy-Zsilinszky út 6. szám alatt Dömsödön megtekinthető a Petőfi-emlékmúzeum, tartózkodásnak az emlékére a dömsödi múzeum anyagát. Az 1700-as évekből való térképen már jelölik Szász-Coburg Gothai Ferdinánd herceg birtokának részeként Dömsödöt. A korabeli krónikából vett idézet szerint a Pesthez délre öt-, Lacházához egymérföldnyire fekvő Dömsöd „földje fekete humuszos, leginkább megtenni a kétszer búzát”. Reprodukciók sora következik: Orlay Petrich Soma Petrovics Istvánról és Hrúz Máriáról festett olajképeinek másolatai. A kiállított dokumentumokból kitűnik, hogy Petrovics István 1845- től 1846 nyaráig bérelte a dömsödi mészárszéket (ma ez a ház Dömsödön a Petőfi Sándor utca 17. szám alatt található). Székely Bertalan rajzait is kiállították, Petőfi Sándor életrajzához szánta, s itt láthatók Petőfi dömsödi tartózkodása előtt megjelent köteteinek összes címoldalai. Az emlékházban óriási fotó mutatja Petőfi emlékfáját, a tölgyfát a Dunaparton. Tizenöt vendégkönyv A kiállítás mindennap látogatható, reggeltől késő délutánig, de mint a gondnok házaspár mondja, azt is beengedik, aki későn érkezik. Szaporodnak a vendégkönyvben a beírások. Ez a mostani már a tizenötödik könyv, amióta az emlékházat megnyitották. P. J. Nádtetős épület Ha az 51-es számú úton közelítjük meg a vízparti községet, csak a „szimatunkra” vagyunk utalva: a Petőfi, utcán jobbra kanyarodva, a Petőfi teret elérve — ahol a fehér tornácos tanácsháza áll —, eljutunk a Bajcsy-Zsilinszky út sarkára, szemben a copf stílusú református templommal, amely szintén műemlék. A saroktól a második ház a Petőfi emlékmúzeum. Ez volt a költő és barátja otthona 141 esztendővel ezelőtt. 1960-ban nyílt meg, s hét éve rendezték be most látható teljességében az alacsony, a kert végében meghúzódó nádtetős házat. Az épület felújítása, mint arról a múzeum egyik tablóján hírt kapunk, a Magyar Gyapjúfonó, a Csepeli Posztógyár és a Hazai Fésűsfonó dolgozóit dicséri. Korabeli krónika Megható, milyen gonddal állították össze annak a bizonyos egy hónapos 4 &dHfír-tufx 1987. augusztus 1. szombat VILÁGJÁRÓ GEOGRÁFUS A SZERKESZTŐ Készül az utazók kincsestára Közül a Magyar utazók kincsestára. A szerkesztő dr. Balázs Dénes geográfus — nevéhez fűződik az Érdi Földrajzi Gyűjtemény létrehozása is — eddig több mint egy évtizedet töltött idegenben. Hátizsákos turistaként járta be a világot. Első nagyobb útjára harminc esztendővel ezelőtt indult. — Akkor Dél-Kínában jártam, a különböző klímaviszonyok közötti karsztfejlődést tanulmányoztam. Majd a Közel-Kelet és Indonézia következett ... a s — Hajóstoppal az indonéz szigetvilágban címmel jelent meg az útibeszámolója. — Megírtam, milyen kölcsönautóval a Szaharában. Cikcakkban az egyenlítőn. Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig, Bozóttaxival Madagaszkáron. — Visszapillantva történelmünkben, már közvetlenül az Aranybulla megjelenése után útra kelt az első ismert magyar őshazakereső expedíció. — Ottó barát és társai Konstantinápolyon át indultak Keletnek. Az ő nyomukban járt Julianus barát. Velük — Ottó és Julianus baráttal — kezdődik a Magyar utazók kincsestára. Ezt követi a nagy felfedezések kora. Budai Parmenius István, vagy például Zalánkeményi Kakas István mellett, aki Rudolf császár követeként járt a perzsa sahnál, helyet kap Maximilianus Transylvanus is, aki bár ő maga nem utazott, de a hazaérkezett tengerészeket kifaggatva írta meg a Magellán-expedíció útját. — A XVIII. században nagyon sok magyar kelt útra. — Elsősorban azokkal foglalkozunk részletesen, akik maradandó írásos anyaggal gazdagították ismereteinket, így többek között Sajnovics Jánossal, Hell Miksával, Éder Ferenccel, Bretán Károllyal. Megemlítjük azokat, akik mindenekelőtt a kalandjaikat feldolgozó írásoknak köszönhetik népszerűségüket, mint például Jelky András. — Történelmi okok is közrejátszottak abban, hogy a XIX. század volt a magyar utazók legvirágzóbb korszaka? — Természetesen. Jelentőségükhöz méltóan a könyv fele ennek a korszaknak a felfedezőiről, kutatóiról emlékezik. Az expedíciók közül szó lesz a Teleki Sámuel, a Zichy Jenő és a Széchenyi Béla által vezetett utazásokról. Az egyéni utazók népes táborából pedig bővebben olvashatnak Magyar Lászlóról, Xantus Jánosról, Körösi Csoma Sándorról és Vámbéri Árminról. a B — Eljutottunk századunkba. — A vasút elterjedésével, az autó és a repülőgép feltalálásával ma már vitathatatlanul könnyebb a világjárás. A XX. század első felének utazói közül csak azok szerepelnek a könyvben, akik földrajzi és egyéb tudományos ismereteket szolgáló könyveket jelentettek meg. Néhány név: Princz Gyula, Stein Aurél, Torday Emil, Bíró Lajos. Legnehezebb helyzetben a második világháborút követő korral vagyunk. Azért is, mert az utazók egy része nem biztos, hogy egyetért a szerkesztőbizottság kikötésével: csak a hosszabb időtartamú, tudományos kutatómunkát végzők jöhetnek számításba. Szabó Margit KÖZIGAZGATÁSI MUNKÁHOZ Számítóközpont PONTOS ADATOK • INFORMÁCIÓI ANCOLAT ában, ezzel Bács-Kiskun és Somogy megye után Nógrád is bekapcsolódhat abba a kísérletbe, amelynek célja a közigazgatási munka segítése számítógépes rendszerekkel. A salgótarjáni számítógépes ilecentrum máris húsz saját és átvett rendszert alkalmazhat többek között olyan feladatok ellátására, mint a népesség-nyilvántartás, a településtörzskönyv, az orvosok nyilvántartása, az általános iskolák épületeinek katasztere, azok állagának leírásával. A Nógrád Megyei Tanács közigazgatási számítógépes decentrumának feladata megfelelő pontosságú és mennyiségű adattal ellátni a KSH és más központi szervek számítóközpontjait, illetve befogadni, és a helyi munka rendelkezésére bocsátani a központi információkat. A későbbiekben az információláncolatba a helyi tanácsokat is bekapcsolhatják. A cél az, hogy a közigazgatás olyan mennyiségű és pontosságú adat birtokába kerüljön, amelynek segítségével rövidül a döntéselőkészítés, alaposabbak, pontosabbak lesznek a döntések. (MTI) n Számítóközpontot adtak át a Nógrád Megyei Tanács salgótarjáni székház AZ IBUSZ-NÁL Itt a csúcsszezon ból, hatvankét csoport pedig Japánból. Svédországból harminc „grupp” látogat hazánkba, közülük sokaknak szakmai programot is biztosítanak, így például a környezetvédőknek, és azoknak, akik a magyar folklór iránt érdeklődnek. Ugyanakkor sokan utaznak a nagyvilágba az IBUSZ- szal. Tolna megyéből például a Baltikumba látogatnak, Békéscsabáról Helsinkibe, egy speciális delegáció pedig Montrealba, az állatorvosok kongresszusára, a Tisza táncegyüttes Japánban vendégszerepel. Részt vállal az IBUSZ a Nemzetközi Gitárfesztiválból is, s rövidesen megkezdődik a hegyeshalmi határátkelőhelyen egy szolgáltatóház építése. A tervek szerint, jövőre már vendégeket fogad az új létesítmény, amely éjjel-nappal működik majd. Elérkezett a csúcsszezon az IBUSZ-nál is. A cég augusztusban számos csoportot fogad a világ minden tájáról, így például kétezren érkeznek Görögország PÁRIZSI NYÁR - FÉRFIAKNAK Ékes csajok, pompás szíjak Nem divat a nyakkendő és a zokni Magas, olaszos külsejű férfi, rövidre nyírt, fekete göndör fürtökkel — Julien Clerc francia énekes, a párizsiak kedvence. Legutóbb hatoldalas, fényképekkel illusztrált interjút adott az egyik legkedveltebb francia magazin, az Elle munkatársának. Egy kellemes külsejű, híres férfi talán a legalkalmasabb arra — ha amúgy szeret öltözködni és szereti a szép ruhákat —, hogy viseletein keresztül bemutassuk mi is, mi a legújabb francia férfidivat. Mondjuk, húsz- és ötvenéves kor között. Először is a könnyű póló: rövid ujjú, kerek nyakú; ezen a nyáron inkább fekete és úgynevezett bolhaszínű. • • A nadrág — a tervezők alkalmazkodnak a kánikulához — szinte kivétel nélkül könnyű, olykor gézszerű vászonanyagból készült, szabása „gatsby”, de kedvelt a bermuda hosszúság is. A zakók béleletlenek, szintén vékony vászonanyagból készülnek, és — ahogy tavaly — még az idén is nagy divat a hoszszú trencskószabású, fehér, béleletlen nyári köpeny. A férfiruhák is széles válltömővel készülnek, s újdonság: a spárgatalpú vászoncipőt vagy a bőrmokasszint zokni nélkül viselik. Ki tudja, miért nem javasolják a szandált, a római sarura emlékeztető bőr lábbeliket az idén a férfiaknak ... • Változatlanul és feltartóztathatatlanul hódít a farmer, hűvös estéken, nyáron is, csípőig érő, sok cipzárral díszített bőrdzsekivel. Az övék hangsúlyosak, talán éppen azért, mert újabban nem divat a nyakkendő, és valahol azért a férfiaknak is változtatni kell a viseletükön... Nos ez a változás a gazdagon díszített öv: a csat is ékes, a szíj is pompás. És ismét divat a karperec, nemcsak a megszokott „döglánc”, hanem a színes indiánmintára fonott és a fekete, ezüsttel díszített perecformájú is. Ha megfelelő öltözékhez színben harmonizál, milyen alapon ítélhetjük el, mondván, hogy nem férfias? Szöveg és rajz: Pálffy Judit ALMA, KÖRTE, BARACK UTÁN NaMMmit Kmm-koktél Fejleszti gyümölcsfeldolgozó üzemét a Nagykanizsai Állami Gazdaság. Eddig évi egymillió liter rostos gyümölcslevet készítettek, s ezt a mennyiséget a 30 millió forintba kerülő rekonstrukció eredményeként akár az ötszörösére is növelhetik. Almából, körtéből, kajszi- és őszibarackból, valamint meggyből készítenek rostos italt, de tervezik narancskoktél gyártását is. A Nagykanizsán gyártott gyümölcslevek eddig „Sió” márkanéven kerültek az üzletekbe. Tagjai voltak ugyanis a márkanevet használó gazdasági társaságnak. Ez azonban az idén felbomlott, és a Siófoki Állami Gazdaság licencdíjat kért a név további használatáért. Ezért Nagykanizsán inkább az önálló márkanév mellett döntöttek, s italaikat a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet jóváhagyásával július eleje óta Kanizsa néven forgalmazzák. (MTI)