Esti Hírlap, 1987. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1987-11-02 / 257. szám
Füredi remények, próbálkozások Telelés a Balatonnál Teljes szoláltatás ♦ Tűrhető árak A Balaton téliesítésével, a szezon megnyújtásával sokan próbálkoztak már, kevés sikerrel. Voltaképpen ebbe a sorba tartozik a balatonfüredi kemping is, az ország legnagyobb szabadtéri fogadója. Tavaly ugyanis már igyekeztek kihasználni a hó, a jég, a kényelmes, meleg házak nyújtotta téli varázst, a siker azonban elmaradt. Vélhetően azért, mert a természet zúzmarás csodáin kívül saját kuriózumot nem kínáltak vendégeiknek. A kudarcból azonban bizonyára okultak, mert idén ismét azzal a szándékkal vágnak a télnek, hogy nyitva tartanak, s várják vendégeiket. Étterem, tekepálya — Mire alapozzák idei reményeiket? — kérdeztem dr. Székely Miklóstól, a kemping vezetőjétől. — Tavaly — kis túlzással — valóban csak a téli napsugarat akartuk eladni, fűthető házainkon kívül — válaszolja. — A téli Balatonra azonban több figyelmet kell fordítani, ha a hidegben is vendégeket szeretnénk látni házainkban. Nehezen számítható ki ugyanis, lesz-e jég vagy sem. Épp ezért idén teljes szolgáltatást adunk. Nyitva lesz végig egy éttermünk, várja vendégeit a snack bár és az automata tekepálya, a társalgó játékautomatáival együtt. Van továbbá egy ígéretünk jéggyalura, így, ha kellően hideg az idő, sportolásra mindig alkalmassá tudjuk tenni a jeget. — Mennyiért kínálják a házakat? — Nyugodtan mondhatom, olcsón. Október közepétől április 15-ig a padlófűtéses, összkomfortos kőházaink éjszakánként 400 forintba kerülnek három személy részére. A betonip elemekből készült házért hatan 690 forintot fizetnek. Csak összehasonlításképpen mondom, e két típus főszezonban 2200, illetve 3000 forintba kerül naponta, például szilveszterre viszszajáró külföldiek is hangulatos óévbúcsúztatót terveznek. De természetesen az összes helyet nem foglalták le. — Hányan férnek el egyszerre a téli kempingben? — Összesen 130-an, de szükséghelyzetben pótágyat is tudnak adni. — Lesz-e fakutya- vagy jégvitorlás-kölcsönzés? — Talán néhány jégvitorlásunk lesz, egyelőre másra nem gondoltunk. — Megéri a Balatontouristnak a téli nyitva tartás? Nem lenne olcsóbb bezárni a boltot? — Szeretném, ha legalább a rezsit visszahozná a téli próbálkozásunk. Az viszont tény, ha mi hoszszú távon akarjuk folytatni a téli nyitva tartást, ahhoz előbb befektetésre, a lehetőség megismertetésére, az „áru” bevezetésére van szükség. Nyereségre csak később számíthatunk. A nyári forgalmunk azonban megalapozta a téli kísérlet pénzügyi hátterét. (h. k. j.) Legalább a rezsit — Most legalább a belföldiek is meg tudják fizetni ... — Elsősorban magyar Vendégekre számítunk, de HOLLAND ÚR ELVESZTETT FESTMÉNYE Tízmillió Az örök fényért Három nulla lemaradt • Telefon Miskolcról Országúti balesetről tudósít az a felhívás, amely a szombati Népszabadságban látott napvilágot. Közreadója, Lethenyei Tiborné arról tájékoztat, hogy október elsején egy holland illetőségű autót szerencsétlenség ért. Miután az utasokat kórházba szállították, a kocsiból eltűnt egy 50X70 centiméteres festmény, valamint négy tekercs film. Aki valamit tud, aki nyomra vezet, tízezer forint jutalmat kap. Cím, telefonszám. KÜLÖNLEGES TECHNIKA Kosztolányi Dezső tér 4. — Jelentkezett valaki? — Ez idáig senki... — mondja sajnálkozva a hölgy, aki maga is művelője a festészetnek; a falakon saját képei lógnak. A szobában van még valaki: a holland úr, aki azonos az eltűnt festmény alkotójával. — A kép címe: Az örök fény — mondja —, de úgy tűnik, nem nekem fényeskedik . .. Egy magyarországi kiállításra hoztam. Az a technika, amellyel festettem, igen különleges. A hatalmas ütközés következtében a képnek nagyon meg kellett sérülnie, de még ilyen állapotban is megéri nekem a felajánlott, hatalmas jutalmat. — Hatalmas? Tízezer forintot ígértek! — Nem tízezer. Tízmillió! — tolmácsolja Lethenyei Tiborné, aki véletlenül a traumatológián találkozott a festővel, Frans de Koninggel. — Tévesen jelent meg a felhívás: lemaradt három nulla. A Daily Newsban fotót is közöltünk, ott már helyesen szerepel az összeg: tízmillió! AZ ÜVEGESNÉL LÁTTA A holland festőművészen már nyoma sincs a balesetnek, izgatottan jár kel a szobában, fénymásolatokat szed elő, mutatja, milyen volt a kép. Azt a szórólapot is előveszi, amelyet Dabason és környékén terjesztettek. Az első sora: „A megtaláló jutalma tízmillió forint”. Képzelhető: Dabas és környéke elseje óta mást sem tesz, mint lázasan kutatja Az örök fényt. Kételkedem: megér-e ekkora jutalmat a kép. S ha ennyi a jutalom, mennyi lehet a valós értéke. Frans Koning katalógust vesz elő, mutatja a címszavakat. Több Koning is található benne, egyik az édesapja, a másik a fivére. Neves holland festőművész-famíliáról van szó. Közben megcsörren a telefon. — Ön tudja?... Hogy néz ki az a kép? ... A jobb felső sarokban sárga színek?... Excentrikus körök?... És hol van a kép?... Miskolcon, egy üvegesnél...?! Később, már otthonról felhívom a miskolci bejelentőt. Ő is a Népszabadságban olvasta a felhívást, a hangján hallom, nem jut levegőhöz, talán le is esett a székről, amikor meghallja, a fölkínált jutalom ezerszerese üti a markát, ha az a kép — az a kép ... Az úr lassan magához tér, s elmondja, hogy pénteken elment egy miskolci képkeretezőhöz, elkészült holmijáért. Miközben várakozott, egy hölgy érkezett a boltba, hóna alatt összetekert vászonnal. Látta is a képet, amit bekeretezésre szállított. Aztán vasárnap jutott eszébe újból az egész, amikor olvasta a felhívást. Nyomban telefonált Budapestre. ÉRVÉNYBEN A FELHÍVÁS És hogy ma melyik kép van a miskolci keretezőnél? Frans de Koning nem hiszi, hogy a saját műve lenne Borsod fővárosában. Azért persze értesítette a rendőrséget, várja a fejleményeket. Egyelőre nincs eredmény. A rejtély még megoldatlan, s a felhívás továbbra is érvényben van. „Tízmillió annak, aki megleli Frans de Koning Az örök fény című művét.” Nagy Ferenc képkeretező és üveges ma reggel 8- kor nyitotta ki miskolci üzletét. Szinte percek múlva sikerült telefonon elérnünk. „Tízmillió?! Ne vicceljen velem hétfőn, korán reggel!” A vonal elnémul, ám a mester mégsem tette le a hallgatót, hangfoszlányok hallatszanak a készülékbe. Mint kiderül, a feleségével konzultált. „Igen, emlékszünk a hölgyre, két képet hozott, ám csak egyiket hagyta itt keretezésre ...” Megkértem, hozza a telefonhoz, próbáljuk meg „távazonosítani”. Az én képemen háttal a nézőnek egy hosszú hajú nő áll, haja a kép jobb sarka felé lebben — előtte egy kereszt van. „Ne folytassa, ami nálam van, az egy erdőrészlet!” — tépi szét tízmilliós reményét a keretező. A távazonosítás nyomán úgy tűnik, ez a kép nem az a kép ... Lehet tovább kutatni. Bencze Szabó Péter Hosszú hajú nő,előtte kereszttel festmény Franz de Koning, aki tízmillió forintot ígér elvesztett festményéért íme, az elveszett KORSZERŰBB GYÁRTMÁNYOK Sajtgyárak a Szovjetunióba, malmok Nigériába FEJLESZTÉS VILÁGBANKI TÁMOGATÁSSAL A Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat hazai és külföldi szervező vállalatok segítségével behatóan elemezte a vállalat termelési szerkezetét, szervezeti rendszerét, s e munka nyomán közösen dolgozzák ki az Élgép hosszú távra szóló szerkezet-átalakítási programját. A gazdálkodás vizsgálata során számos olyan gyengeséget tártak fel, amely eddig kedvezőtlenül befolyásolta a vállalati eredmény alakulását. A szervezési szakemberek szorgalmazzák, hogy az Élgép gyorsított ütemben korszerűsítse a gyártmányválasztékot, s ennek érdekében célszerűnek tartják több licenc és know how vásárlását. Hét termelőüzemében a következő években mintegy 400-500 millió forintos fejlesztésre készül a gyár, részben világbanki támogatással. Az már biztos, hogy továbbra is alapvetően tej- és sajtgyári berendezéseket, malomipari gépeket és takarmánykeverő üzemeket, valamint sütőipari technológiákat készítenek. Erőteljes fejlesztéssel növelni kívánják a gépsorok automatizáltságát, s így számottevően bővíthetik piacaikat is. Az Élgép elsősorban a Szovjetunióba exportál, tejipari és sajtgyári gépeket, így főként a szovjet megrendelők igényei alapján kezdték meg a mikroprocesszorral vezérelt, teljesen automata gépek fejlesztését. Az első ilyen berendezések várhatóan már jövőre elkészülnek. Azzal számolnak, hogy e korszerű gépek a konvertibilis elszámolású piacokon is kelendőek lesznek. A malomipari gépek eddig is kelendőek voltak, éppen a közelmúltban adtak át egy napi 300 tonna kapacitású malmot nigériai partnerüknek. A malom jelenleg vegyes vállalati formában működik, szakmai irányítását magyar szakemberek látják el. Az Élgép most megjelent a piacon a jóval kisebb konténermalmokkal is. Ezek napi 20 tonna gabonát dolgoznak fel, s nagy előnyük, hogy néhány nap alatt bárhol felszerelhetők. (MTI) Pannónia— Illirikum—Itália Eredményesek voltak az idei ásatások Zalában. A legtöbb archeológus a hahóti medencében tevékenykedett. A Pannónia—Illirikum—Itália elnevezésű hároméves program keretében a neolitikumtól a középkorig próbálják nyomon követni, hogy miként váltották egymást a különböző kultúrák, hogyan befolyásolták az itt élő lakosság sorsát a délről jövő hatások. A kezdet sikeres volt, a leletek bősége a szakembereket is meglepte. Alsórajk határában például egy IX—X. századi temetőre bukkantak, amelyből Morvaországból származó sarkantyúk, aranyozott ezüst és ezüst fülbevalók kerültek elő. A Hahót melletti sárkányszigeti vár kutatását az teszi jelentőssé, hogy a szakemberek a honfoglalás utáni évektől egészen a török hódoltság végéig megismerhetik a település szerkezetét, arculatát. Itt Budapestről.. BARACK Sok éve már, hogy Párizsban a világkiállítás gyümölcsei között nagy elismerést kapott a magyar őszibarack. Most ismét terjed híre. S ma is jó neve van mindenütt a nemes kajszibaracknak, bár legtöbben csak folyékony állapotban ismerik a határokon túl. A legkiválóbb őszi századok óta Buda lejtőin terem. Találtak magot Aquincum emlékei között,é s tudjuk, hogy a török időkben, majd az újkorban a Gellérthegy oldalát elborították a barackkertek. Ezek sajnos elpusztultak — helyüket beépítették —, de Sassad táján, az óbudai Tündénkertben és másutt napjainkiban is tavasszal ezer és ezer fa bontja ki rózsaszínű szirmait. A világhír azt kívánja, hogy a tanács segítse a nagy múltú barackosok megvédését, gyarapítását. Erre van mód, hiszen idén a budai kertészek majd’ kétszer olyan magas áron adták el a termést, mint a vidéki gazdaságok, s a kereslet várhatóan növekszik. ORCHIDEÁK Nagy siker volt a magyar földön termesztett orchideák kiállítása. Sokan úgy vélik, hogy a szenvedélyessége miatt hajdan széttépett Orkhisz virágai a legszebbek a világon. Erről ugyan lehet vitatkozni, de az kétségtelen: a kosborfélék — vagyis az orchideák — változatossága elképesztő. Eddig a tudósok 22 ezer fajt írtak le. A csodálatos virágok termesztése igazi szenvedély, s olykor busás üzlet is. Megérdemli a támogatást. Most a Posta jóvoltából a bélyegekről a világ megtudja, hogy a magyar erdőn és mezőn is teremnek orchideák. Mert a bíbor vagy a vitéz kosbor rokonságban van Ázsia vagy Amerika orchideáival. Az egyik kosbor gyökeréből ma is főzhető olyan szer, amely Keleten elterjedt szerelemre gyújtó ital volt. VILÁGKONYHA Megvalósulhat-e a régi ötlet, hogy Budapesten legyen a szakácsok fővárosa? A feltételek kedvezőek. A növekvő idegenforgalom fellendíti a vendéglátást. Sorra nyílnak a nemzeti éttermek, kibontakozik a világkonyha, még a század végi ünnepségek előtt. Szakácsaink és az új ételkülönlegességek a nagyvilágban sok kitüntetést szereztek. Ez is jelzi a magyar konyha gazdagságát, készségét, hogy a kínaitól a franciáig minden hatást befogadjon, és saját ízlése szerint beolvasszon. Most bemutatókat, szakácsversenyeket kívánnak rendezni, hogy télen is vonzzák a vendégeket a fővárosba. Aczél Kovách Tamás Szigetelő kárpit Házak, lakások utólagos belső szigetelésére alkalmas polisztirolkárpit-gyártó üzemet hozott létre a diósjenői Börzsönyalja Termelőszövetkezet. Magyar szabadalom alapján, különleges minőségű papírra öt milliméter vastag polisztirollemezt ragasztanak. Ezt a kárpitot — ami 52 centiméter széles, 20 méter hosszú tekercsekben kerül ki a tsz-üzemből — diszperzit ragasztóval kell a falhoz rögzíteni. A kárpit ezután szabadon festhető vagy tapétázható. Hőszigetelő tulajdonsága hiteles mérések szerint megfelel egy réteg nyolc centiméteres tégla hőszigetelő képességének. A novemberre tervezett próbagyártás után, a tömegtermelés a jövő évben kezdődik meg.