Esti Hírlap, 1987. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1987-11-02 / 257. szám

Füredi remények, próbálkozások Telelés a Balatonnál Teljes szoláltatás ♦ Tűrhető árak A Balaton téliesítésével, a szezon megnyújtásával sokan próbálkoztak már, kevés sikerrel. Voltakép­pen ebbe a sorba tartozik a balatonfüredi kemping is, az ország legnagyobb szabadtéri fogadója. Tavaly ugyanis már igyekeztek ki­használni a hó, a jég, a kényelmes, meleg házak nyújtotta téli varázst, a siker azonban elmaradt. Vélhetően azért, mert a természet zúzmarás csodáin kívül saját kuriózumot nem kínáltak vendégeiknek. A kudarcból azonban bizo­nyára okultak, mert idén ismét azzal a szándékkal vágnak a télnek, hogy nyit­va tartanak, s várják ven­dégeiket. Étterem, tekepálya­ ­— Mire alapozzák idei reményeiket? — kérdeztem dr. Székely Miklóstól, a kemping vezetőjétől. — Tavaly — kis túlzás­sal — valóban csak a téli napsugarat akartuk eladni, fűthető házainkon kívül — válaszolja. — A téli Ba­latonra azonban több fi­gyelmet kell fordítani, ha a hidegben is vendégeket szeretnénk látni házaink­ban. Nehezen számítható ki ugyanis, lesz-e jég vagy sem. Épp ezért idén teljes szolgáltatást adunk. Nyitva lesz végig egy éttermünk, várja vendégeit a snack bár és az automata teke­pálya, a társalgó játékau­tomatáival együtt. Van to­vábbá egy ígéretünk jég­­gyalura, így, ha kellően hi­deg az idő, sportolásra mindig alkalmassá tudjuk tenni a jeget. — Mennyiért kínálják a házakat? — Nyugodtan mondha­tom, olcsón. Október köze­pétől április 15-ig a padló­­fűtéses, összkomfortos kő­házaink éjszakánként 400 forintba kerülnek három személy részére. A betonip elemekből készült házért hatan 690 forintot fizetnek. Csak összehasonlításkép­pen mondom, e két típus főszezonban 2200, illetve 3000 forintba kerül napon­ta, például szilveszterre visz­­szajáró külföldiek is han­gulatos óévbúcsúztatót ter­veznek. De természetesen az összes helyet nem fog­lalták le. — Hányan férnek el egy­szerre a téli kempingben? — Összesen 130-an, de szükséghelyzetben pótágyat is tudnak adni. — Lesz-e fakutya- vagy jégvit­orlás-kölcsönzés? — Talán néhány jégvi­torlásunk lesz, egyelőre másra nem gondoltunk. — Megéri a Balaton­­touristnak a téli nyitva tar­tás? Nem lenne olcsóbb bezárni a boltot? — Szeretném, ha leg­alább a rezsit visszahozná a téli próbálkozásunk. Az viszont tény, ha mi hosz­­szú távon akarjuk folytat­ni a téli nyitva tartást, ah­hoz előbb befektetésre, a lehetőség megismertetésére, az „áru” bevezetésére van szükség. Nyereségre csak később számíthatunk. A nyári forgalmunk azonban megalapozta a téli kísér­let pénzügyi hátterét. (h. k. j.) Legalább a rezsit — Most legalább a bel­földiek is meg tudják fi­zetni ... — Elsősorban magyar Vendégekre számítunk, de HOLLAND ÚR ELVESZTETT FESTMÉNYE Tízmillió Az örök fényért Három nulla lemaradt • Telefon Miskolcról Országúti balesetről tu­dósít az a felhívás, amely a szombati Népszabadságban látott napvilágot. Közre­adója, Lethenyei Tiborné arról tájékoztat, hogy októ­ber elsején egy holland il­letőségű autót szerencsét­lenség ért. Miután az uta­sokat kórházba szállították, a kocsiból eltűnt egy 50X70 centiméteres festmény, va­lamint négy tekercs film. Aki valamit tud, aki nyom­ra vezet, tízezer forint ju­talmat kap. Cím, telefon­szám. KÜLÖNLEGES TECHNIKA Kosztolányi Dezső tér 4. — Jelentkezett valaki? — Ez idáig senki... — mondja sajnálkozva a hölgy, aki maga is művelő­je a festészetnek; a falakon saját képei lógnak. A szo­bában van még valaki: a holland úr, aki azonos az eltűnt festmény alkotójá­val. — A kép címe: Az örök fény — mondja —, de úgy tűnik, nem nekem fényes­­kedik . .. Egy magyarorszá­gi kiállításra hoztam. Az a technika, amellyel festet­tem, igen különleges. A ha­talmas ütközés következté­ben a képnek nagyon meg kellett sérülnie, de még ilyen állapotban is megéri nekem a felajánlott, hatal­mas jutalmat. — Hatalmas? Tízezer fo­rintot ígértek! — Nem tízezer. Tízmil­lió! — tolmácsolja Lethe­nyei Tiborné, aki véletlenül a traumatológián találko­zott a festővel, Frans de Koninggel. — Tévesen je­lent meg a felhívás: lema­radt három nulla. A Daily Newsban fotót is közöl­tünk, ott már helyesen sze­repel az összeg: tízmillió! AZ ÜVEGESNÉL LÁTTA A holland festőművészen már nyoma sincs a baleset­nek, izgatottan jár kel a szobában, fénymásolatokat szed elő, mutatja, milyen volt a kép. Azt a szóróla­pot is előveszi, amelyet Da­bason és környékén ter­jesztettek. Az első sora: „A megtaláló jutalma tízmillió forint”. Képzelhető: Dabas és környéke elseje óta mást sem tesz, mint lázasan ku­tatja Az örök fényt. Kételkedem: megér-e ek­kora jutalmat a kép. S ha ennyi a jutalom, mennyi lehet a valós értéke. Frans Koning katalógust vesz elő, mutatja a címszavakat. Több Koning is található benne, egyik az édesapja, a másik a fivére. Neves hol­land festőművész-famíliá­ról van szó. Közben megcsörren a te­lefon. — Ön tudja?... Hogy néz ki az a kép? ... A jobb felső sarokban sárga szí­nek?... Excentrikus kö­rök?... És hol van a kép?... Miskolcon, egy üvegesnél...?! Később, már otthonról felhívom a miskolci beje­lentőt. Ő is a Népszabad­ságban olvasta a felhívást, a hangján hallom, nem jut levegőhöz, talán le is esett a székről, amikor meghall­ja, a fölkínált jutalom ezer­szerese üti a markát, ha az a kép — az a kép ... Az úr lassan magához tér, s elmondja, hogy pén­teken elment egy miskolci képkeretezőhöz, elkészült holmijáért. Miközben vára­kozott, egy hölgy érkezett a boltba, hóna alatt összete­kert vászonnal. Látta is a képet, amit bekeretezésre szállított. Aztán vasárnap jutott eszébe újból az egész, amikor olvasta a felhívást. Nyomban telefonált Buda­pestre. ÉRVÉNYBEN­­ A FELHÍVÁS És hogy ma melyik kép van a miskolci keretezőnél? Frans de Koning nem hi­szi, hogy a saját műve len­ne Borsod fővárosában. Azért persze értesítette a rendőrséget, várja a fejle­ményeket. Egyelőre nincs eredmény. A rejtély még megoldatlan, s a felhívás továbbra is érvényben van. „Tízmillió annak, aki megleli Frans de Koning Az örök fény című művét.” Nagy Ferenc képkerete­ző és üveges ma reggel 8- kor nyitotta ki miskolci üzletét. Szinte percek múl­va sikerült telefonon elér­nünk. „Tízmillió?! Ne vic­celjen velem hétfőn, korán reggel!” A vonal elnémul, ám a mester mégsem tette le a hallgatót, hangfoszlá­nyok hallatszanak a ké­szülékbe. Mint kiderül, a feleségével konzultált. „Igen, emlékszünk a hölgy­re, két képet hozott, ám csak egyiket hagyta itt ke­retezésre ...” Megkértem, hozza a tele­fonhoz, próbáljuk meg „távazonosítani”. Az én képemen háttal a nézőnek egy hosszú hajú nő áll, ha­ja a kép jobb sarka felé leb­ben — előtte egy ke­reszt van. „Ne folytassa, ami nálam van, az egy er­­dőrészlet!” — tépi szét tíz­milliós reményét a kerete­ző. A távazonosítás nyo­mán úgy tűnik, ez a kép nem az a kép ... Lehet to­vább kutatni. Bencze Szabó Péter Hosszú hajú nő,előtte kereszttel festmény Franz de Koning, aki tíz­millió forintot ígér elvesz­tett festményéért íme, az elveszett KORSZERŰBB GYÁRTMÁNYOK Sajtgyárak a Szovjetunióba, malmok Nigériába FEJLESZTÉS VILÁGBANKI TÁMOGATÁSSAL A Budapesti Élelmiszer­­ipari Gépgyár és Szerelő Vállalat hazai és külföldi szervező vállalatok segítsé­gével behatóan elemezte a vállalat termelési szerke­zetét, szervezeti rendszerét, s e munka nyomán közö­sen dolgozzák ki az Élgép hosszú távra szóló szerke­zet-átalakítási programját. A gazdálkodás vizsgálata során számos olyan gyen­geséget tártak fel, amely eddig kedvezőtlenül befo­lyásolta a vállalati ered­mény alakulását. A szerve­zési szakemberek szorgal­mazzák, hogy az Élgép gyorsított ütemben kor­szerűsítse a gyártmány­­választékot, s ennek ér­dekében célszerűnek tart­ják több licenc és know how vásárlását. Hét termelőüzemében a következő években mint­egy 400-500 millió forintos fejlesztésre készül a gyár, részben világbanki támo­gatással. Az már biztos, hogy továbbra is alapve­tően tej- és sajtgyári be­rendezéseket, malomipari gépeket és takarmányke­verő üzemeket, valamint sütőipari technológiákat készítenek. Erőteljes fej­lesztéssel növelni kívánják a gépsorok automatizáltsá­gát, s így számottevően bővíthetik piacaikat is. Az Élgép elsősorban a Szovjetunióba exportál, tej­ipari és sajtgyári gépeket, így főként a szovjet meg­rendelők igényei alapján kezdték meg a mikropro­cesszorral vezérelt, telje­sen automata gépek fej­lesztését. Az első ilyen be­rendezések várhatóan már jövőre elkészülnek. Azzal számolnak, hogy e korsze­rű gépek a konvertibilis elszámolású piacokon is kelendőek lesznek. A malomipari gépek ed­dig is kelendőek voltak, éppen a közelmúltban adtak át egy napi 300 tonna kapacitású malmot nigériai partnerüknek. A malom jelenleg vegyes vállalati formában műkö­dik, szakmai irányítását magyar szakemberek lát­ják el. Az Élgép most meg­jelent a piacon a jóval ki­sebb konténermalmokkal is. Ezek napi 20 tonna gabo­nát dolgoznak fel, s nagy előnyük, hogy néhány nap alatt bárhol felszerelhetők. (MTI) Pannónia— Illirikum—Itália Eredményesek voltak az idei ásatások Zalában. A legtöbb archeológus a ha­­hóti medencében tevékeny­kedett. A Pannónia—Illi­­rikum—Itália elnevezésű hároméves program kere­tében a neolitikumtól a kö­zépkorig próbálják nyo­mon követni, hogy miként váltották egymást a külön­böző kultúrák, hogyan be­folyásolták az itt élő lakos­ság sorsát a délről jövő ha­tások. A kezdet sikeres volt, a leletek bősége a szakembe­reket is meglepte. Alsórajk határában például egy IX—X. századi temetőre bukkantak, amelyből Mor­vaországból származó sar­kantyúk, aranyozott­ ezüst és ezüst fülbevalók kerül­tek elő. A Hahót melletti sárkányszigeti vár kutatá­sát az teszi jelentőssé, hogy a szakemberek a honfogla­lás utáni évektől egészen a török hódoltság végéig megismerhetik a település szerkezetét, arculatát. Itt Budapestről.. BARACK Sok éve már, hogy Pá­rizsban a világkiállítás gyümölcsei között nagy el­ismerést kapott a magyar őszibarack. Most ismét ter­jed híre. S ma is jó neve van mindenütt a nemes kajszibaracknak, bár leg­többen csak folyékony ál­lapotban ismerik a hatá­rokon túl. A legkiválóbb őszi szá­zadok óta Buda lejtőin te­rem. Találtak magot Aquincum emlékei között,é s tudjuk, hogy a török időkben, majd az újkorban a Gellérthegy oldalát elbo­rították a barackkertek. Ezek sajnos elpusztultak — helyüket beépítették —, de Sassad táján, az óbudai Tündénkertben és másutt na­p­ja­i­nkiban is tavass­zal ezer és ezer fa bontja ki rózsaszínű szirmait. A világhír azt kívánja, hogy a tanács segítse a nagy múltú barackosok megvédését, gyarapítását. Erre van mód, hiszen idén a budai kertészek majd’ kétszer olyan magas áron adták el a termést, mint a vidéki gazdaságok, s a ke­reslet várhatóan növekszik. ORCHIDEÁK Nagy siker volt a ma­gyar földön termesztett orchideák kiállítása. Sokan úgy vélik, hogy a szenve­délyessége miatt hajdan széttépett Orkhisz virágai a legszebbek a világon. Erről ugyan lehet vitat­kozni, de az kétségtelen: a kosborfélék — vagyis az orchideák — változatossá­ga elképesztő. Eddig a tu­dósok 22 ezer fajt írta­k le. A csodálatos virágok ter­mesztése igazi szenvedély, s olykor busás üzlet is. Megérdemli a támogatást. Most a Posta jóvoltából a bélyegekről a világ meg­tudja, hogy a magyar er­dőn és mezőn is teremnek orchideák. Mert a bíbor vagy a vitéz kosbor ro­konságban van Ázsia vagy Amerika orchideáival. Az egyik kosbor gyökeréből ma is főzhető olyan szer, amely Keleten elterjedt szerelemre gyújtó ital volt. VILÁGKONYHA Megvalósulhat-e a régi ötlet, hogy Budapesten le­gyen a szakácsok főváro­sa? A feltételek kedvezőek. A növekvő idegenforgalom fellendíti a vendéglátást. Sorra nyílnak a nemzeti éttermek, kibontakozik a világkony­ha, még a század végi ünnepségek előtt. Szakácsaink és az új ételkülönlegességek a nagy­világban sok kitüntetést szereztek. Ez is jelzi a magyar konyha gazdagsá­gát, készségét, hogy a kí­naitól a franciáig minden hatást befogadjon, és saját ízlése szerint beolvasszon. Most bemutatókat, sza­kácsversenyeket kívánnak rendezni, hogy télen is vonzzák a vendégeket a fővárosba. Aczél Kovách Tamás Szigetelő kárpit Házak, lakások utólagos belső szigetelésére alkalmas polisztirolkárpit-gyártó üzemet hozott létre a diósjenői Börzsönyalja Termelőszövetkezet. Magyar szabadalom alapján, különleges minőségű papírra öt milliméter vas­tag polisztirollemezt ragasztanak. Ezt a kárpitot — ami 52 centiméter széles, 20 méter hosszú tekercsekben kerül ki a tsz-üzemből — diszperzit ragasztóval kell a falhoz rögzíteni. A kárpit ezután szabadon festhető vagy tapé­tázható. Hőszigetelő tulajdonsága hiteles mérések sze­rint megfelel egy réteg nyolc centiméteres tégla hőszi­getelő képességének. A novemberre tervezett próbagyár­tás után, a tömegtermelés a jövő évben kezdődik meg.

Next