Esti Hírlap, 1988. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-02 / 1. szám
ZALAEGERSZEG Autójavítás új műhelyben Elkészült a Magyar Autóklub új műszaki bázisának épülete Zalaegerszeg délnyugati szélén, az Alsóerdei úton. Alapterülete 666 négyzetméter, s ebből 451 négyzetméter a műszaki tevékenységet fogja szolgálni. A tágas, jól felszerelt műhelyben egyszerre nyolc személygépkocsit javíthatnak majd. A fő profil továbbra is a műszaki vizsgáztatás, illetve a kocsik erre való felkészítése lesz. Lézeres fényszedő Scantext 2000-es típusú lézeres levilágítású, fényszedőrendszert vásárolt a Komárom Megyei Nyomda Vállalat. Az NSZK-gyártmányú, csúcstechnológiának számító berendezést a Tatabányai Lapnyomdában állították munkába, ahol 26 üzemi lap és a megyei napilap előállítása mellett újabb folyóiratok, nagy példányszámú füzetek, illetve könyvek nyomtatását is tervezik. Hazánkban ez az első ilyen fényszedő gép. Előnye, hogy integrált nyomóforma-készítésre alkalmas, azaz a hagyományos nyomdai megoldással szemben egyidejűleg dolgozza fel a szöveget, a képet és a rajzot. Kicsi, de szép a lila színű ház Elefántos épülettömb Városrekonstrukció Pécsett Eredeti szépségében állították helyre a régi Pécs egyik jellegzetes részletét, a hat házból álló elefántos épülettömböt. A több utca és tér által határolt épületcsoport — felülnézetből — leginkább egy pecsétgyűrűhöz hasonlít. A pecsétkő helyén álló ház homlokzatát fehér elefántszobor díszíti, erről az érdekes cégérről kapta nevét az egész épületegyüttes. A gyűrű ívét különös formájú házak alkotják; a kívül-belül megújult épülettömb a város egyik kulturális, idegenforgalmi, kereskedelmi és vendéglátó centruma lett, amely két nagyobb épület közé van beszorítva és az utcai homlokzata mindössze három méter széles. Igazi régi pécsi hangulatot árasztanak ezek a házak, az elefántos tömb értékes része a megújuló óvárosnak. 1974-ben megmozdult a föld az ódon házak alatt. A mélyben rejtőző félelmetes pincelabirintusban volt az omlás, s ez olyan nagyfokú állagromlást okozott az épületekben, hogy életveszélyessé nyilvánították és kiürítették őket. Még annak a gondolata is felmerült, hogy lebontják a megrongálódott háztömböt és újat emelnek a helyén. Mivel azonban városképi szempontból meghatározó jelentősége van, az újjáépítés mellett döntöttek. A hajdani szépségét visszanyert és jól hasznosított épületkomplexum a döntés helyességét igazolta. Középkori eredetű A történelmi belvárosban álló házcsoport középkori eredetű, első írásos említése 1712-ből való. A XIX. században átépítették a házakat. Stílusuk teljesen különböző: barokk, romantikus, klasszicizáló, eklektikus. Mégis rendkívül egységes utcaképet alkotnak, bármelyik oldalról szemléli az ember. Különösen érdekes az a lila színű ház. Két változat a termékváltásra Stratégiai tervet dolgozott ki a Peremartoni Vegyipari Vállalat hagyományos terméke, a szuperfoszfát műtrágyának felváltására. A készítményből az utóbbi években ugyanis egyre kevesebbet igényelt a mezőgazdaság, a termelés már a veszteségesség határát súrolja. A gyár kapacitása 260 ezer tonna, az idei termelés viszont nem haladja meg a 200 ezer tonnát, a következő évre pedig csupán 120 ezer tonnára jelentette be igényét a mezőgazdaság. A rohamosan csökkenő szuperfoszfát-kereslet most gyors és határozott lépésre kényszeríti a vállalatot. Erre készült el a kétvariációs terv. Az első változat szerint a gyár megőrzi profilját, nem mond le a foszfátműtrágya gyártásáról, ám a szuperfoszfát-termelést visszaszorítja és helyette a mezőgazdasági üzemekben használatos monoammonfoszfát gyártására készül fel. A technológiára és a kulcsberendezésekre már pályázatot is hirdettek, s két ajánlatot kaptak, a francia Technimp és az angol David McKee cégtől. Emellett széles körű piackutatásba kezdtek, és ha gazdaságosan tudják beszerezni az alapanyagot — a foszforsavat —, ezt a tervvariációt valósítják meg. Ha viszont a monoammonfoszfát importja a gazdaságosabb, úgy a Peremartoni Vegyipari Vállalat profilváltásra kényszerül: gyártmányskálájában az eddigi szervetlen vegyipari termékek helyét szerves vegyipari termékek veszik át. E tekintetben sem a nulláról indulnak. Hiszen termelésük 25 százaléka már szerves intermedier, vagyis különböző alapanyag, különböző vegyipari segédanyag és növényvédő szer. Két új kísérleti üzem készült el ebben az évben, ezekben is gyógyszeripari intermediert állítanak elő. Amennyiben a második variáció mellett döntenek, e termékek gyártását futtatják fel. (MTI) Főbejárat: Hild-kapu Az elefántos épülettömb pontosan egy tucatnyi — különböző funkciót ellátó — egységnek adott otthont. 1933-ban kezdődött meg az épületrészek birtokbavétele és 1987 végén fejeződött be. Étterem, söröző, kávézó és cukrászda működik benne. Ott vannak az IBUSZ irodái. Pécs legelegánsabb női divatháza, a Zsolnay-gyár eozinboltja és az Amfora ajándékboltja, továbbá egy fotócikküzlet, az idegennyelvű és művészeti könyvek boltja, valamint a Pannónia könyvesbolt is. Az intézményegyüttes legrangosabb része a művészetek háza. Hangulatos belső udvara — három kapujával — bekapcsolódott a városközpont gyalogos forgalmába. Főbejárata a Hild-kapu nevet kapta, amikor Pécs 1986-ban elnyerte a Hildérmet. (MTI) KÖPENY, PELERIN, MALACLOPÓ Escamillo-módi hölgyeknek Alig néhány éve, hogy világot hódított a Carmenstílus, nem kisebb inspirációra, mint az egy időben megjelent két mozifilm — a balett- és az operafilm — hatására. (Laura balettfilmjét nálunk is bemutatták.) Ki tudja, miért, de ezen a télen a francia divattervezők ismét a népszerű történetből merítettek — nem a hölgy, hanem a férfi főszereplő ruházatát idézik. Az új stílust nevezhetjük akár Escamillo-módinak is. Lényege: fekete, testhezálló pulóver és nadrág, széles, karcsú derekat hangsúlyozó öv és torreádorkalap. Talán az enyhe időjárás okozta, hogy a divatdiktátorok újraélesztették a köpeny és a pelerin divatját. Nemcsak a már említett, a Bizet-remekműre emlékeztető öltözék kiegészítője a széles, körgalléros, rózsaszín — aranysárga bélésű — általvető, hanem más alkalmi ruhákhoz is javasolják a viseletét. Csontfehér selyem garbópulóver, szűk szárú, fekete nadrág és csizma kiegészítője a bokáig érő malaclopó, amely kívül fekete bársony, belül piros selyem. A játékos kedvű franciák ötlete: fekete, testhez tapadó trikó és nadrág, hozzá majdnem térdig érő, fekete, fehér szegélyű körgallér, amely nemcsak vállat borító köpenyként, hanem a derékon ékszercsattal erősítve, hosszú szoknyaként is viselhető. Habár évről évre újabb és újabb ötletekkel rukkolnak ki az ékszertervezők, akik a különböző nemesfém ötvözetek és drágakövek kombinációival kápráztatják el a hölgyeket (nem elsősorban a pestieket) és kishíján anyagi csődbe döntik férjeiket (ez más okból kifolyólag Pesten is megtörténhet), mégis támadhatatlan a bizsu sikere. Az utánzatok, a fémből, bőrből, műanyagból, üvegből készült fülbevalók, karkötők, nyakláncok parádés díszítői lehetnek a legegyszerűbb ruhának is. És végül is nem az a fontos, hogy egy szép ékszer valódi legyen, hanem az, hogy ízlésesen egészítse ki az öltözéket. Pálffy Judit VADÁSZAT - PUSKA NÉLKÜL Rugalmas hálóba terelik a nyulat A legjövedelmezőbb vadászat az eleven mezei nyulak zsákmányolása, exportra. Csongrád megyében ezért ma már elenyésző számú tapsifülest lőnek ki, s egyre több puska nélküli vadászatot szerveznek. Ez úgy történik, hogy erre a célra készített, ötszáz méter hosszúságú hálókat kifeszítenek, s azokba hajtók serege tereli —, nagy zajt csapva — a vadnyulakat. A száguldó állatok beletekerednek a rugalmas hálóba, a közelben rejtőző vadászok pedig pillanatok alatt kiszabadítják és szállítóládakba rakják a zsákmányt. A különböző külkereskedelmi vállalatok Svájcba, Franciaországba és Olaszországba szállítják a magyar mezei nyulakat az ottani gyérülő állomány felfrissítésére. Csongrád megyében a mostani idényben a tervek szerint legalább tízezer tapsifülest hálóznak be. Az exportból származó bevételt a vadgazdálkodás fejlesztésére, elsősorban a megritkult fácánállomány gyarapítását szolgáló nevelőtelepek építésére fordítják. tv c ONCO cn -cacc i CD . bp .cs ■ (MTI — Fotó: Míg a naptár lapja ünnepélyesen fordult az óévről az új évre, a Tiszai Vegyikombinát műanyaggyárában szokott hétköznapi rendjükbe és folyamatosan forogtak a gépek. A Biafol-gépsoron, ahol Turzsi János is dolgozik, szünet nélkül folyamatos volt a termelés. U IV( Itii 1IIIv V VÁLTOZÓ KOROK, VÁLTOZÓ NAPTÁRAK Volt, amikora Felfénylő Szíriusz ♦ A cézár parancsára Most, hogy az új naptárt zsebünkbe süllyesztjük, íróasztalra állítjuk, a falra függesztjük, olyan természetesnek érezzük a megszokott időrendet, a hónapok egymásutánját, hogy fel sem tesszük a kérdést: lehetne-e másképp tagolni a megállíthatatlan időt. Az időszámítás, a napok, hónapok, évek „mérése” azonban a történelem során sokat változott. Az angliai Stonehenge kövei, vagy az ősi indián építmények úgy fogadják be a napsugarakat, hogy azok pontosan a tavaszi napéjegyenlőség napján hatoljanak át rajtuk. ÚJ ÉV ŐSZTŐL A babiloni — 4000 év előtti — időszámítás már megfejthető. A tavaszi munkákkal együtt kezdődött az év. Ezt megelőzően őszre, a tiszíta, kezdetet jelentő hónapra esett az év kezdete. Ennek az a logikája, hogy befejezték az évi mezőgazdasági munkát, de az évet is kezdődhet az új. (Az izraelita naptárban máig thiszi hónap elején kezdődik az új év.) RÓMAI EREDET Az egyiptomiak a Nílus életet jelentő, kenyeret adó áradásától számították az évet. A csillagászat titkait ismerő — és titokként őrző — papok megállapították, hogy a termékeny iszap akkor borítja el a sivatagos partokat, amikor a Sziriusz csillag, az ő nyelvükön Szóthisz felfénylik a láthatáron, ők az égi jelenség feltűnésétől, július 19-étől számították az évet. A mi naptárunk római eredetű. A rómaiak a mezőgazdasági munkák kezdetétől, márciustól 10 hónapra osztották az évet. Az új év tehát náluk eredetileg március 1-jére esett, nem pedig január első napjára. Nem is eshetett, mert akkor még nem volt január. Amikor azonban belátták e beosztás célszerűtlenségét, március elé két hónapot, a januárt és februárt téve bevezették a most is érvényben lévő 12 hónapos évet. Így érthető, hogy a kilencedik hónapot, szeptembert, máig is hetediknek, októbert nyolcadiknak, novembert kilencediknek, decembert pedig tizediknek nevezzük, a latin sorszámoknak megfelelően. Időszámítás előtt 46-ban született meg mai naptárunk közvetlen őse. Julius Caesar rendelte el, hogy az év kezdete január elseje legyen. SZINKRONBAN A TERMÉSZETTEL A Julián-naptárt 1582- ben Gergely pápa pontosította. A Nap járásához képest késését úgy hozta rendre, hogy ebben az évben október 4. napja után október 15-e következett. A Gergely-naptárban ezután a hónapok szerinti évszakok szinkronba kerültek a természet időrendjével. A gregorián naptárt 1583- ban Habsburg Rudolf vezette be Magyarországon, és több mint négyszáz év után ma is ezt használjuk. (csoma) •U • (DAI ATO JET V) 0) +-»L. VLU