Esti Hírlap, 1988. augusztus (33. évfolyam, 182-206. szám)
1988-08-02 / 182. szám
SZAKEMBERKÉPZÉS SAJÁT KÖLTSÉGE• Jó szállodások sosem jönnek zavarba Időközben szakdolgozat • Középvezetői beosztásban Az igazgatóhelyettes 330 ezer forintba került... De az ez egy jól képzett szállodaszakemberért, amikor napjainkban egy-egy menő futballistáért ennek többszörösét fizetik a sportklubok? Egy középvezetői garnitúra kétmillióért pedig mindenképpen jutányos ár. Különösképpen akkor az, ha tudjuk, hogy a tőkebefektetés megtérül. Hogy milyen gyorsan, az persze az ő munkájuktól is függ. Az igazgatóhelyettes, a szállodai üzletvezető, a szállodaportás, a reklámmenedzser, az éttermi vezető és az üdülőegység igazgatóhelyettese megkezdte „árának törlesztését". Megfelelő jelöltek No de mi húzódik a bevezetőben rejlő milliók mögött? Egy egyszerű felismerés. A saját költségen alaposan felkészített, tervszerű szakember-utánpótlás olcsóbb és gazdaságosabb, mint egy esetleges, kényszerű kiválasztás vezetői posztokba a sokszor vegyes munkaerő-kínálatból. Jól jár így a vállalat, mert megfelelő jelöltek közül választhat és az állásokat megpályázó is, mert nem perspektívát, hanem valódi munkalehetőséget kap, rögtön mély vízbe dobják, ha . . . — ... Ha megfelel követelményeinknek. És az eredmények azt igazolják, hogy érdemes volt ezt a vezető és menedzserképző tanfolyamot meghirdetnünk és végigcsinálnunk — mondja Serényi Lajos, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat személyzeti és szociális vezérigazgató-helyettese. — Középvezetői szakember-utánpótlásunkat kívántuk megoldani ily módon. Az előzmények 1986 nyarára nyúltak vissza. Pályázati felhívásunkra —árhelynek feltételei felsőfokú szakirányú végzettség, nyelvvizsga, pszichológiai alkalmasság és feddhetetlen előélet voltak — húsz fiatal diplomás jelentkezett. Szóbeli és írásos alkalmassági vizsgálatok alapján közülük tizen kaptak lehetőséget a kétéves vállalati tréningen való részvételre. A gyakornokokat a képzési időre havi 4000 forintos fizetéssel alkalmaztuk. Tíz szállodánkban három hónapos forgási rendben szereztek gyakorlati ismereteket. A megismert munkaterületekről rendszeres időközökben szakdolgozatokat készítettek, amelyeket premizáltunk. Összetett tananyag A vezérigazgató-helyettes vaskos dossziét tesz elém. A vezetőképzés nevelési és oktatási terve. Első pillantásra is lenyűgöző az az összetett ismeretanyag, amelyet a tartalomjegyzék szerint kellett elsajátítaniuk a hallgatóknak. A szállodai vezetési ismereteken túl gyógyászati- és fürdő-, vendéglátó-termelő és értékesítési tréningeken ismerkedtek a Danubiuszszal olyan mélységekig, hogy például tudniok kellett a hydrotherápia alkalmazási módjait éppúgy, mint a diétás étkeztetést, italkészítést vagy nem jöttek zavarba ha a szálloda műszaki berendezéseiről, marketingről, árpolitikáról, public relation tevékenységről kellett beszélniük. Egyszóval minden — a céggel kapcsolatos ismerettel rendelkezniük kellett a tanfolyam befejezésekor, amelynek végén hátukra — merthogy végül ennyien maradtak — még egy kéthetes ausztriai semmeringi tréning várt. Az ottani szállodás iskolában angol nyelvű előadásokon ismerkedtek az osztrák idegenforgalom szervezésével és nemzetközi szállodás menedzsmentképzést kaptak.rintos oktatási költséget képzésük. A menedzserképző folytatását tervezzük, olyannyira, hogy már a következő csapat tagjai is megkezdték felvételüket. És amíg a második „garnitúra” kiválasztódik, az úttörők már április óta a Danubius-házakban dolgoznak, szerte az országban. Dévai Kovács Gyula A Velencei-tó északi partján, a kemping és az evezőspálya között, csaknem 3 hektárnyi területen július közepétől tart nyitva az új északi strand. KU.OCS V Postai fejlesztések Több telefonállomás lesz az év végén Kalocsán: az idén megkezdett beruházások eredményeként a decemberig felszerelt csaknem száz új készülékkel együtt várhatóan 950 előfizetőt tartanak majd nyilván. A Széchenyi városrészben folynak a legjelentősebb munkálatok, ahol 3 kilométer vezetéket fektetnek le, amelyre a Posta szerelői előreláthatóan 70 előfizetőt kötnek. Kalocsa az utolsó olyan városa Bács-Kiskun megyének, amelyet nem lehet távhívással elérni. A telefonközpontban egyelőre öten dolgoznak, de hamarosan újabb két kézi kapcsolású egységet építenek be, és így a számítások szerint a mainál 10 perccel kevesebbet kell majd várni a hívásra. A város környéki telefongondokon is enyhítenek valamit az idén, a jelentősebb kistelepülések közül Miskén, Dunapatajon, Martán,és Solton éjjel-nappal üzemelő központokra váltják át a ma még csak nappal működőket. (MTI) Folytatás következik — A végzettek a vállalat különböző egységeiben középvezetői beosztásokban kezdtek dolgozni, eddig közmegelégedésre — öszszegzi a tapasztalatokat Serényi Lajos. — Két évvel a főiskola, egyetem elvégzése után bizony keveseknek adatik meg, hogy ilyen szinten kamatoztassák szerzett ismereteiket. Ezek a „gyerekek” még nincsenek beoltva a „szakma ellen”. Saját nevelésünk ez a gárda, megérte a kétmillió fő- TÖRTÉNETEK A WEKERLE-TELEPRŐL (1.) „Nem fedték fel igazi megbízóik...” Kós Károly tervezte a híres nyugati kaput „...1908. év tavaszán elhatározta a kormány, hogy Budapest székesfőváros környékén 8-10 ezer munkáscsalád befogadására alkalmas bérházaknak állami pénzen való létesítését hozza a törvényhozásnak javaslatba ...” — írja László Gyula, elemi iskolai igazgató Wekerle Állami Munkáslakótelep monográfiája című művében. A könyvecske 1926-ban látott napvilágot, s tartalmazza mindazon hasznos tudnivalókat melyek a lakónegyed születésével és korabeli mindennapjaival kapcsolatosak. Ma is izgalmas és tanulságos olvasmány, hiszen a törvénycikk megalkotását megelőző és követő időkben a kormány által megbízott magyar királyi pénzügyminisztériumnak rendkívül körültekintően kellett eljárnia. A század első évtizedeinek derekán ugyanis a budapesti lakáshelyzet katasztrofális nehézségekkel fenyegetett. „Mint ipari és kereskedelmi központ, természetes vonzerején felül, kulturális intézményeivel, a könnyebb és jobb kereseti viszonyok reményétől amúgy is hajtott elemeket oly mértékben vonzza a főváros lüktető életébe, hogy lakosságának megnövekedése az említett utolsó három évtizedben valósággal amerikai méreteket öltött.” Tömegével érkeztek az állást keresők, ám a letelepülés legcsekélyebb reménye sem kecsegtethette őket. A főváros nem készült fel a népvándorlás robbanásszerű felgyorsulására. Új lakások ez idő tájt szinte egyáltalán nem épültek. Ennek magyarázata, a korabeli könyvszerző szerint: „a pénzintézeti hitelek megszorítása, a telek és telekjáradék megdrágulása, az építőanyagok árának és a munkabéreknek folyamatos emelkedése, valamint az építőmunkások amerikázása és a gyakori sztrájkokban nyilvánuló bizonytalan magatartása”. Válsággal fenyegető körülmények között határozott az Országgyűlés arról, hogy állami pénzen építtet olcsó bérű lakásokat a főváros közelében, és ott elsősorban a vasútnál, postánál, rendőrségnél foglalkoztatottak egy részét helyezik el. Prioritást kaptak — természetesen — a közalkalmazottak. A majdani Wekerle-telep — a korabeli pénzügyminiszterről, a törvénycikkjavaslat indoklójáról, dr. Wekerle Sándorról kapta nevét — területe 472 000 négyszögöl, amit egy Sárkány József nevű ügyvéd örököseitől vásároltak fel a köz részére. A négyszög alakú földrész hat kilométernyire esett a főváros akkori határától, és Kispest községtől délnyugat irányba terült el. ■Külön stratégiát igényelt már a telekvásárlás is! Igazi megbízóikat fel nem fedő vevők érkeztek az örökösökhöz, és nem közölték a majdani felhasználás módját sem. Ha ugyanis idő előtt kitudódott volna a terv, akkor veszélybe kerül a legfontosabb követelmény , az olcsóság ... A háztulajdonosok minden bizonynyal igyekeztek volna megakadályozni a nagyszabású elképzelés végrehajtását, míg a föld korábbi gazdái emelték volna a kialkudott 6,5 koronás árat, négyszögölenként. A szerződés végül megköttetett, elkezdődhetett az építkezés. Az első lépésekhez hasonlóan, itt is a takarékosság szempontjait vették figyelembe, hiszen csak így érhették el, hogy a felépült lakások később olcsón bérbe adhatók legyenek. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy a telep egy bizonyos részén felépítenek egy téglagyárat, mely a helyszínen kitermelt homokból téglát állít elő. Ezzel egyrészt jelentősen csökkentek a szállítási költségek, másrészt a házak a szó szoros értelmében a földből nőttek ki. A terület rendezésére és a házak terveinek elkészítésére kiírt pályázatra beérkezett művek nem nyerték meg a bírálók tetszését. Győri Ottmárra — később ő lett a telep gondnoka — bízták a rendezési terv elkészítését. Neki köszönhetjük, hogy „egymásra merőleges vonalak uralkodnak, de ezek egyhangúságát ittott elhajló és szelíden görbülő vonalak enyhítik”. Az épületek közül jó néhányat és a Fő tér — ma Kós Károly tér — híres nyugati kapuját Kós Károly álmodta papírra. Az elkészült lakásokat folyamatosan adták át: MÁV-dolgozók, postások, rendőrök, szemétüzemi munkások, nyomdászok családjai költöztek be. 1909 decemberében már 148 lakást vehettek birtokukba az új bérlők, felépültek a házak, elkészültek a bölcsődék, az óvodák, „kinőtt” négy iskola, negyvennyolc tanteremmel (1911-ben az egyik már működött), a kereskedők pedig hatvankét üzlethelyiséget nyitottak. És még valami is a környezetvédelem. László Gyula írja, hogy a terület kiválasztásánál az egyik fontos szempont volt, hogy idáig már nem jut el a „főváros levegőjét állandóan szennyező gyártelepek füstje és ártalmas gázai, úgyszintén annak szüntelen zaja, szédítő sürgés-forgása”. A területen hetvenezer facsemetét ültettek el az utak mentén, a kertekben és a tereken. Minden lakáshoz tartozik kiskert, melybe a talaj adottságainak megfelelő gyümölcsfákat telepítettek. „Az utcák, terek, kertek, udvarok az egész területnek 80 százalékát teszik ki, ami a telepnek nemcsak kertváros jelleget kölcsönöz, hanem egészségügyi és esztétikai szempontból is igen kedvező momentum.” A Bercsényi utcai fasort minden arrajáró megcsodálja. A nyolcvan év alatt bekövetkezett tengernyi változás során sem ment feledésbe a múlt. Emléktáblát kapott, szobrát avatták Kós Károlynak, s néhány évvel ezelőtt újjáalakult az első ízben 1910-ben szerveződött Kispest-Munkástelep Lakóinak Társasköre, most Wekerlei Társaskör néven. (Következik: Szelíden ívelő sétautak „Tündérországban".) Iglódi Csaba Tovább tart a tanszervásár Egy hete tart már a kedvezményes tanszervásár, ám a vártnál kevesebb vevő kereste fel eddig az írószerüzleteket. Ezért az Apisz vezetői úgy határoztak, hogy augusztus 19-éig meghosszabbítják a kedvezményes vásárt. Továbbra is 20 százalékos kedvezménnyel kaphatók az általános iskolások számára a füzetcsomagok, az elsősök írószercsomagjai, valamint valamenynyi iskolatáska. JÖVŐ SZÁZAD MOZDONYA Nagy feladatot kaptak a Ganz Villamossági Művek, valamint a Ganz Mozdony - és Vagongyár Vállalat szakemberei: a jövő évszázad mozdonyát tervezik. A jármű a személyszállítást szolgálja majd, az új négytengelyes mozdonynál csökkenteni kell a túlsúlyt és növelni a tengelyteljesítményt. A MÁV igényei szerint a mozdony végsebessége óránként 160 kilométer, az összsúlya 80 tonna lesz. A tervezés idei munkálataihoz az OMFB ötmillió forinttal járult hozzá. Az új járművet várhatóan a kilencvenes évek közepén gyártják majd sorozatban. tilos árusítani Veszélyes biztosíték A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet megállapította, hogy a Kaposvári Villamossági Gyárban készített DO I 25 A típusú gyorskiolvadású olvadóbetét eltér a jóváhagyott mintától, nem biztonságos, nem használható rendeltetésszerűen. Ezért az intézet a terméktől a biztonsági minősítő iratot visszavonta. A MEEI vizsgálata alapján a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a hibás olvadóbiztosíték további árusítását megtiltja.