Esti Hírlap, 1988. szeptember (33. évfolyam, 207-232. szám)

1988-09-29 / 231. szám

Mitterrand-Reagan találkozó Washington, szeptember 29. Francois Mitterrand francia államfő és Ronald Reagan elnök mai eszme­cseréjén a kétoldalú kap­csolatok és fegyverkorlá­tozási kérdések, elsősor­ban a vegyi fegyverek el­tiltása lesz napirenden, je­lentette ki Roman Popa­­ciuk, a Fehér Ház helyet­tes szóvivője. Mitterrand tegnap érkezett az Egye­sült Államokba. A szóvivő elmondta: az ENSZ székhelyén is beha­tó tárgyalások folynak ar­ról a tervről, hogy mielőbb nemzetközi tanácskozást hívjanak össze a vegyi fegyverek eltiltásáról. Po­­padiuk a kérdésre, mikor ülhet össze ilyen tanács­kozás, nem kívánt időpon­tot megjelölni, de leszö­gezte, hogy Washington az egyezmény mielőbbi meg­kötésének híve. Mitter­rand, aki az ENSZ-köz­­gyűlésen vesz részt, egy­napos washingtoni látoga­tásán tárgyal az elnökkel, aki díszvacsorát is ad tisz­teletére. Az államfőt elkí­séri Jean-Pierre Chevene­­ment védelmi miniszter is, aki tárgyal amerikai kollé­gájával, Frank Carlucci­­val és a törvényhozás ille­tékeseivel. A CHILEI ELLENZÉK SZERINT Felfüggesztheti a szavazást a katonai kormány Buenos Aires, szeptember 29. A chilei polgári ellenzék mára virradóra figyelmez­tetett annak lehetőségére, hogy a katonai kormány, szélsőséges csoportok fel­forgató tevékenysége ür­ügyén, esetleg felfüggeszti a népszavazást. Rodolfo Stange tábornok, chilei csendőrparancsnok közlése szerint a kormány tudomást szer­zett olyan „tervekről”, amelyek szerint október 5—7. között felforgató akciók készülnek. A polgári ellenzék sze­rint nem kizárt, hogy a népszavazási kampány utolsó óráiban provokált erőszakos cselekedetekre hi­vatkozva a junta kitér a választás elől. A chilei gyáriparosok or­szágos szövetségének elnö­ke tegnap a vállalkozóknak a népszavazás eredményé­vel szembeni elbizonytala­nodásával indokolta a dol­lár árfolyamának hirtelen emelkedését a chilei pesó­­hoz képest. Hortensia Bussi asszony, Allende özvegye a francia televíziónak Chiléből egye­nes adásban sugárzott in­terjújában annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy Pinochet elveszti a nép­szavazást. Csupán azt tartotta nyitott kérdésnek, hogyan reagál­na Pinochet egy ilyen fej­leményre. Arra a kérdésre, hogy nem tartozik-e köszö­nettel Pinochetnek, amiért hazaengedte, Hortensia Bussi így válaszolt: „Ugyan mit kellene megköszönnöm, azt, hogy otthon élhetek? Ugyanaz engedett vissza, aki száműzött”. NYILATKOZOTT WASHINGTON ÉS AZ ENSZ Az afganisztáni szovjet csapatkivonások Washington, New York, szeptember 29. Washington figyelmeztet­te az afgán fegyveres el­lenzéket, hogy tartózkodjék a szovjet egységek elleni támadásoktól, mert azok lassíthatják a szovjet kato­nák kivonását Afganisztán­ból — közölte tegnap az amerikai külügyminisztéri­um szóvivője. Phyllis Oakley Washing­tonban újságírók előtt hangsúlyozta: az Egyesült Államok tisz­tában van azzal, hogy az afgán fővárost mind gyakrabban érik rakéta­támadások. A fegyveres ellenzéknek tudtára adtuk — tette hoz­zá Oakley —, hogy nekik sem áll érdekükben olyan harci cselekmények kezde­ményezése, amelyek kés­leltethetik a szovjet erők kivonását Afganisztánból. A szóvivő azt is elmondta: az Egyesült Államok nem látja jelét annak, hogy a Szovjetunió február 15-ig ne teljesítené csapatkivoná­si kötelezettségvállalását. Oakley a továbbiakban kijelentette, hogy a wa­shingtoni kormányzat a „szimmetria” elve alap­ján folytatja az afgán fegyveres ellenzék kato­nai támogatását, csak abban a mértékben szándékozik csökkenteni azt, amilyen mértékben a szovjet fél csökkenti a ka­­buli kormány támogatását Az Egyesült Nemzetek Szervezete megelégedéssel tapasztalja, hogy a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonása a tervek sze­rint halad — jelentette ki tegnap New Yorkban az ENSZ-főtitkár afgán ügyekben illetékes helyet­tese, Diego Córdovez. SPANYOL-AMERIKAI SZERZŐDÉS Megállapodás a támaszpontokról New York, szeptember 29. Az Egyesült Államok és Spanyolország megállapo­dásra jutott az új katonai támaszpontszerződés felté­teleiről — jelentette be tegnap az amerikai kül­ügyminisztérium. Charles Redman külügyi szóvivő közölte, hogy a megállapodás George Scultz amerikai és Fran­cisco Fernandez-Ordonez spanyol külügyminiszter között jött létre, az ENSZ- közgyűlésen tartott talál­kozójukon. Az elhúzódó és nehéz tárgyalások után született megállapodás szerint Spa­nyolországból kivonnak 72 F-16-ost. Redman szerint a harci gépek kivonása nem befolyásolja hátrá­nyosan az amerikai kato­nai jelenlét hatékonyságát a NATO déli szárnyán, hi­szen Olaszország beleegye­zett, hogy a vadászgépek a jövőben területén állo­másozzanak. Az új szerződés, a ko­rábbi öt évvel szemben, nyolc évig lesz majd ér­vényben. A megállapodás­sal kapcsolatban amerikai és spanyol illetékesek hangsúlyozták: az mindkét ország számára lehetővé teszi a nukleáris fegyve­rekre vonatkozó politikája fenntartását. Spanyolország nem teszi lehetővé, hogy nukleáris fegyvereket vi­gyenek be, illetve tárolja­nak az országban, azonban Madrid nem ragaszkodik annak ellenőrzéséhez, hogy amerikai hajók és repülő­gépek szállítanak-e atom­fegyvereket vagy sem. BŰZ­BOMBÁBA ÉS BOTRÁNYBA FULLADT VETÍTÉSEK Tiltakozás a Krisztus-film ellen Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísérlése című filmjének bemutatóját. Párizsban és több más francia városban az ameri­kai rendező alkotását be­mutató filmszínházakban botrányba fulladtak a ve­títések. Marseille-ben há­rom moziban bűzbombákat dobtak a nézők közé, s az előadások megszakadtak. Avignonban a film közepé­nél berontottak a vetítő­szobába és széttépték a szerintük kegyeletsértő kópiát. Scorsese filmje — Krisz­tus és Mária Magdolna ágyjelenete miatt — koráb­ban Olaszországban is nagy felzúdulást keltett a kato­likus hívők körében. Tiltakozó megmozdulá­sok sorozata kísérte teg­nap Franciaországban Tüzes tűzijátékok Belgiumban tűzijátékot ezen­túl kizárólag hi­vatalos szakértő bevonásával jelenlétében két rendezni. A szigorúság indo­kolt. Rövid időn belül két balese­tet írhattak a „tűzzel játszók” számlájára. Két héttel ezelőtt egy Brüsszel környé­ei le­ki település ün­nepi tűzijátékán a visszahulló szikra egy gép­kocsi nyitott ab­lakán át a jár­mű ülésére esett. Az autóban ülő család csak sze­rencsével mene­kült meg a láng­tengerből. A múlt hét végén Mons városában egy tűzijátékkal „színesített” koncert közben a több mozihe­lyiséget magába­­foglaló épület gyulladt fel és égett porrá. Sze­mélyi sérülés szerencsére ez esetben sem tör­tént, de az anya­gi kár több mil­lió belga frank. (mécs) Kubai kezdeményezés Havanna, szeptember 29. A kubai külügyminiszté­rium nyilvánosságra hozott hivatalos közleménye sze­rint a szigetország kormá­nya kezdeményezte a dip­lomáciai kapcsolatok léte­sítését az Európai Közös­séggel. A közlemény szerint az EK „pozitívan válaszolt” a kubai kezdeményezésre. A külügyminisztérium dokumentuma emlékeztet rá, hogy a múlt hónapok­ban hivatalos kapcsolatok jöttek létre az EK, vala­mint a KGST tagállamai között, s a nyugat-európai gazdasági integráció széle­sítette kereskedelmi és poli­tikai kapcsolatait Latin- Amerikával, mindenekelőtt a közép-amerikai államok­kal. 32 HÓNAPPAL A CHALLENGER KATASZTRÓFÁJA UTÁN Bajbra készen áll a Discovery űrrepülőgép Bármennyire patetikus­­nak hat is a kijelentés, jo­gosan mondhatjuk: szinte az egész Egyesült Államok visszafojtott lélegzettel fi­gyeli az amerikai­ űrrepü­lőgép ma délutánra terve­zett fellövését. S ez alig­ha csodálható, hiszen ki felejthette volna el a Chal­lenger szívszorító kataszt­rófáját, a borzalmas lát­ványt, amikor 1986 január­jában, alig 73 másodperc­cel a start után az ég felé törő büszke jármű felrob­bant, a két asztronauta azonnali halálát okozva? Érthető tehát az izgalom, a feszült érdeklődés. A szakemberek ugyan nem győzik ismételgetni, hány­féle módosítást hajtottak végre az űrsiklón, s milyen mértékben erősítették meg a biztonsági intézkedése­ket, tökéletesítették a szer­kezeti megoldásokat, csat­lakozásokat és tömítéseket. (Emlékezetes, hogy a 32 hónappal ezelőtti szeren­csétlenségnél épp ez utób­bi alkatrészek mondták fel a szolgálatot.) Összesen mintegy 56 je­lentősebb és körülbelül 400 kisebb átalakítást végeztek el a most indu­lásra felkészített Disco­­veryn — a költségek elérték a horribilis két és fél milli­árd dollárt. Ám az előjelek ezúttal sem voltak egyértelműen kedvezőek. A hajtómű egy korábbi próbája balul sült el: halálos áldozatot köve­telő robbanás történt a hajtóanyaggyárban, végül pedig a kilövés időpontját kellett későbbre halasztani a Cape Canaveral térsé­gében tomboló Gilbert hur­rikán miatt. Legutóbb a hét elején keletkezett ki­sebb zavar az űrrepülőgép elektromos hálózatában, de ez már csak néhány órás módosítást követelt. Nagy kő eshet le az amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal veze­tőinek szívéről, ha a mos­tani, négy napra tervezett út jól sikerül. Elvégre mind több támadás érte az utóbbi években az illetéke­seket amiatt a Szovjetunió mögötti lemaradás miatt, amit a hosszú kihagyás okozott. Közben ráadásul változ­tak az igények is: a NASA jó néhány koráb­bi, potenciális ügyfele nyi­latkozott úgy, hogy immár nem egy űrsikló segítségé­vel akarja végrehajtani a szükséges kísérleteket, ha­nem egyszerű rakétával jut­tatja a világűrbe távközlé­si berendezéseit vagy csil­lagászati műszereit. Ezek felhasználása ugyanis jó­val olcsóbb, mint az űrre­pülőgépé. A NASA viszont éppen a Discovery remélt sikerét akarja alapul hasz­nálni, hogy a washingtoni törvényhozás fórumain megszavaztassa a követke­ző néhány évben szüksé­gesnek tartott, nem keve­sebb, mint harmincmil­­liárd(!) dollárt. A Discovery ötfőnyi le­génységének — valameny­­nyien kipróbált, tapasztalt űrhajósok — akad azért bőven tennivalója. Pályára állítanak egy műholdat, tu­catnyi tudományos és tech­nológiai feladatot hajta­nak végre, s elsősorban el­lenőrzik az űrjármű teljes működését. Az idők jele, hogy teendőik között van egy kísérlet az utóbbi két­­három évben világszerte mind fenyegetőbb mére­tekben terjedő AIDS-ví­­russal is ... Szegő Gábor EGYESÜLT ÁLLAMOK Hadügyi költségvetés Washington, szeptember 29. Az amerikai képviselő­ház tegnap Washingtonban különösebb vita nélkül, 369 szavazattal és 48 ellen­­szavazattal elfogadta a jö­vő évi katonai költségve­tésről szóló törvényterve­zet új változatát. Az előző törvényjavas­lat aláírását Reagan elnök augusztus 3-án megtagad­ta. Az új tervezet 299,6 milliárd dollárt irányoz elő az október 1-jén kez­dődő pénzügyi év katonai kiadásaira. A most elfogadott válto­zatban nincsenek a hadá­szati védelmi kezdeménye­zésre (SDI) vonatkozó ko­rábbi korlátozások. Egye­bek között nincs szó az űrben telepítendő rakéta­megsemmisítő rendszer ki­­fejlesztésére szánt összeg csökkentéséről. Erre a cél­ra az 1989-es költségvetési évben a terv szerint 330 millió dollárt fordíthat a katonai kormányzat, ösz­­szességében az űrfegyver­kezési program folytatásá­ra a tavalyinál 200 millió dollárral többet, mintegy 4,1 milliárd dollárt szán a tervezet. SZOVJETUNIÓ Szállodaprogram A közeli néhány évben külföldi hitelek felvételére is szükség lesz majd a ve­gyesvállalkozási formában felépülő szovjetunióbeli szállodákhoz — jelentette ki Vlagyimir Pavlov, a szovjet Idegenforgalmi Ál­lami Bizottság elnöke a Pravdában. Mint közölte, tavaly több mint ötmil­lió külföldi látogatott a Szovjetunióba, ebből csaknem kétmillió turistát az Intourist he­lyezett el. (A szervezetnek mintegy 55 ezer helye van 107 szállodájában, moteljé­ben és kempingjében.) Az évtized végére meg­épülő 30 szállodából több mint húszat külföldi válla­latok, vagy külföldi,szov­jet vegyesvállalatok építe­nek fel. A programban lengyel, jugoszláv, finn és svéd vállalatok vesznek részt, de más külföldi cégek is jelezték már érdekeltségü­ket. Valamennyi új szálloda zárt láncú tévéhálózattal, konferenciateremmel, kon­dicionálótermekkel, video­­mozival, orosz és európai ételeket kínáló éttermek­kel várja majd vendégeit. Rekordsorozat — ittas vezetésből Amikor kiszállt az autóból, hogy vásároljon, a részegség­től alig állt meg a lábán. A helyszínre érkező rendőrök nem engedték vissza a volán mögé. Igazoltatásra nem volt szük­ségük, a kis svéd város lakói, ahol az eset történt, jól ismer­ték a sofőrt. Most fogták el ugyanis 49-edszer, a 48 éves férfit jogosítvány nélküli, ittas vezetésért. A rekordok könyvébe kínálkozó sorozat 30 éve kezdődött, azóta még annyi időre sem igen volt józan, hogy meg tudja szerezni a jogosítványhoz szükséges orvosi igazolást. Ez azonban nem zavarta őt abban, hogy engedély nélkül, újra meg újra a volán mögé üljön. Mintegy két éve, hogy utoljára ünnepélyes ígéretet tett a västerviki bíróság előtt, engedély nélkül többé nem vezet, s lemond az italról. Ám néha még a tárgyalásra is részegen ér­kezett. Semmi sem használt tehát, sem a börtönbüntetés, sem az elvonókúra, negyvenkilencedszer is bíróság elé kerül. Va­jon mi lesz most az ítélet? Hány hétig lesz a rács mögött? Mert úgy látszik, amíg halálra nem gázol valakit, addig a bí­róság sem veszi igazán komolyan a kihágássorozatot. (bánki) 1988. szeptember 29., csütörtök

Next