Esti Hírlap, 1988. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1988-11-01 / 259. szám
MOLDOVA NYITJA MEG Kardos György Könyvesbolt A Magvető könyvesbolthálózat üzleteként nyitotta meg jó egy esztendeje egyik boltját a Rezi Károly utcában a Könyvért. Ez az oka annak, hogy születésének hetvenedik évfordulóján a Magvető volt igazgatójáról, Kardos Györgyről nevezik el ezt a könyvesboltot. Az ünnepélyes névadó ma délután három órakor lesz, amelyen Moldova György író mond beszédet Az ünnepségre meghívták mindazokat az írókat, akik az In memóriám Kardos György című kötetben megemlékeztek a Magvető volt igazgatójáról. □ A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN október 20. és 23. között lezajlott güterslohi nemzetközi énekversenyen a magyar Kertesi Ingrid koloratúraszoprán énekesnőt a III. díjjal jutalmazták. A zsűri tagjai között volt Elisabeth Schwarzkopf, a világhírű énekesnő. □ MOLNÁR GABRIELLA grafikusművész kiállítása nyílik holnap délután fél 6-kor a Várszínház Galériában. A tárlatot — amely december 4-ig naponta 14—18 óra között látogatható — Málnay Levente, a Magyar Televízió rendezője nyitja meg. □ MŰVÉSZETI HATÁRKÖVEK címmel Korkos Jenő Zoltán kiállítása nyílt meg — és november 23-ig látható — a miskolci Mini Galériában. KÉT KIÁLLÍTÁS Hanglemez és könyv A Hungaroton Vörösmarty téri hanglemezszalonjában holnap délelőtt nyitják meg az idei szovjet hanglemeznapokat. Kamarakiállításon mutatják be a Melódia import újdonságait. Ez a bemutatósorozat november 10-ig tart. A kiállítást Rákosy Péter, a Hungaroton kiadói igazgatója nyitja meg. Az új szovjet hanglemezek igen érdekes felvételeket kínálnak. A szimfonikus művek Schubert, Sibelius és Ravel kompozícióit a Moszkvai szimfonikus zenekar előadásában, Veronika Dudarova vezényletével, vagy azt a felvételt, amelyről Sosztakovics VII. Leningrádi szimfóniája szól a Szovjet Kulturális Minisztérium szimfonikus zenekara révén, Rozsgyesztvenszkij vezénylete alatt. Beethoven Holdvilág és Pathetik szonátáját Emil Gilelsz adja elő. Számos új művésznévvel ismerkedhetünk meg a lemezek alapján. Kiváló énekesek adják elő a Bolsoj Színház kórusával és zenekarával Glinka Ivan Szoszanyin című teljes operáját, de bemutatják az Orosz kereszténység millenniuma II. című albumot is. Külön érdekességek hallhatók a népzenei lemezeken, így az Orosz trojka címűn. Természetesen kiállítják a szórakoztató zenét feldolgozókat is, köztük a Cigányszínház egyik produkcióját. Műsorkazettákról is hallhatók a legnépszerűbb szimfonikus darabok. Az orosz nyelvtudás most igazán előnye annak, aki első kézből, gyorsan szeretné elolvasni azokat a műveket, amelyek az utóbbi időkben szenzációt keltettek a Szovjetunióban. Ma délelőtt a Gorkij Könyvesboltban megnyílt az a könyv- és hanglemez-kiállítás, amelyen az érdeklődők meg is vásárolhatják a kiszemelt köteteket. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat rendezésében e hét végéig megnézhető bemutatón már több olyan könyv is szerepel, amely friss szenzáció a szovjet könyvpiacon. Ilyen például Velemborszkaja: Édes aszszony című elbeszéléskötete, Rzsevszkaja, Berlin, 1945 májusa. A politikai irodalomból Gorbacsov: Válogatott beszédek, cikkek. — A demokrácia új útjain a szocializmus fejlődéséhez. Láthatók természetesen a tárlókban azok a kötetek is, amelyeket már magyarul olvashatunk. Mai orosz dekameron a címe annak a kötetnek, amely a Nyugat-kiadás hasonmásaként látott napvilágot, és Illyés Gyula előszavával jelent meg akkor is, most is. Suksintól látható a Hajnali eső című kötet, valamint az Október emberközelben című antológia. A politikai kiadványok között ott van Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodás című könyve. ★ BEFEJEZETLENEK ÉS BEMUTATHATÓK Filmek nyilvánossága Beszélgetés Kőhalmi Ferenc főigazgatóval Szeptember végén interjút közöltünk a Magyar Filmklubok Szövetségének munkájáról, benne jövő évi tervéről. Itt került nyilvánosságra a tény, hogy jövő év elején három, eddig betiltott filmet mutatnak be a filmklubhálózatban. Az utóbbi időben gyakran esik szó a sajtóban további, dobozban tartott filmekről. E két körülmény késztette lapunkat, hogy október elején interjút kérjünk Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatótól. Beszélgetésünk során megállapodtunk, hogy az akkor megfogalmazott kérdéseinkre írásban adja meg a választ. A válaszok most érkeztek meg szerkesztőségünkhöz. A filmbarátok már értesülhettek róla, hogy három dobozba zárt film: Jeles András: Álombrigád, Ember Judit: Pócspetri és Mész András: Bebukottak című munkája a közeljövőben nyilvánosságot kap, bár megszorításokkal. Miért csak a filmklubhálózatban vetítik ezeket a filmeket? :— A filmklubok szövetségével egyeztünk meg, hogy ők hozzák forgalomba ezeket a filmeket. Ha bármelyik film olyan sikert arat a nézők körében, hogy valamelyik forgalmazó szélesebb bemutatásra is vállalkozna, megkapná erre az engedélyt, Feltetőnek egyaránt tetemes anyagi veszteséget jelentene. Van egy további lista, főként dokumentumfilmekből. Ezeket a műveket még a filmklubok műsorán sem találhatjuk meg, tehát korlátozott nyilvánosságot sem kapnak. Igaz ez? — Nincs ilyen lista. A sajtóban keringő címek megemlítenek olyan filmeket, amelyek rendelkeznek aláírt bemutatási engedélylyel. Listáról akkor lehetne beszélni, ha sok film volna érintett. Többször betiltott filmnek minősítenek olyan alkotásokat, amelyek különböző, néha politikai okok miatt nem jutottak el a befejezéshez. Ezek esetében arra van szükség, hogy az alkotóműhely, a stúdió döntse el, befejezi-e a filmet, és ha az eljut egy végleges formához, ajánlja fel átvételre. A számunkra átvételre felajánlott filmek közül kettő nem kapott bemutatási engedélyt: Ember Judit Hagyjátok beszélni Kutruczot és Paulus Alajos Rendezni végre közös dolgainkat című dokumentumfilmek. — Mi ennek az oka? — Ember Judit filmje igazságügyi és belügyi szervek tevékenységét érinti és minősíti olyan módon, hogy igazságtartalmát nem tudjuk tételesen megítélni. Paulus Alajos filmje a magyar—csehszlovák viszonyt vizsgálja. A filmről eddig folytatott dialógusban nem tudtunk olyan közös nevezőt találni, amely a csehszlovák—magyar kapcsolatok megterhelését kizárná, bizonyult, illetve minősíttetett — például a Kovbojok —, méghozzá művészeten kívüli okból. Azért, mert bizonyos intézmények, hivatalok, amelyek érdekeiket látták sértve az adott műben, eljártak, és sikerült egy darabig megakadályozni a bemutatót. Ki és milyen alapon szólhat bele egy film bemutathatóságába? — A Kovbojok című film soha nem volt betiltva. Majd’ minden dokumentumfilmnél az érintettek egy része nehezményezi a film elkészítését, majd bemutatását. Korábban az is elég gyakori volt, hogy feletteseit nyerte meg a protestálásra. Ez aztán a film igazságtartalmáról folytatott, különböző szintű vitákhoz vezetett, és valóban előfordultak olyan esetek, amikor a filmek bemutatása ilyen okokból elhúzódott. Ez természetesen nem változtat azon a jogi tényen, hogy a bemutatási engedélyt csak a Filmfőigazgatóság adhatja ki. A Filmfőigazgatóság döntését természetesen egy politikai és kulturális erőtérben hozza meg. Döntéseinek hitelességét igyekszünk konzultációkkal megerősíteni Vannak olyan beszélgetések is, amelyek nem a mi kezdeményezésünkre jöttek, illetve jönnek létre. Klubhálózat — Elégnek tekinti-e, hogy csak megszorítással kerülhetnek a közönség elé olyan filmek, amelyek betiltottnak számítanak? — Amelyik közönség elé kerül, az nem betiltott film. Döntő mértékben szakmai okok miatt kerül egy film klubhálózatba. Ezek többségükben olyan filmek, amelyek rétegérdeklődést elégítenek ki. Széles forgalmazásban történő műsorra tűzésük a forgalmazónak és az üzem Protestáns — Kiés mikor dönt a sorsukról? — A mindenkori filmfőigazgató dönt. Ezeknek a filmeknek az esetében akkor, amikor a megítélésük változásának feltételei megteremtődnek. — Nem egy filmről tud a szakma, amely bizonyos ideig bemutathatatlannak Számon kéri — Mi a Filmfőigazgatóság, a filmfőigazgató szerepe ma abban, hogy a stúdiók által forgalmazásra felajánlott filmek a nyilvánosság elé kerüljenek? Ki köti meg és milyen kritériumok alapján, hogy ez a nyilvánosság milyen szűk, illetve milyen tág lehet? Vagy fogalmazzunk egyenesen: áll-e a Filmfőigazgatóság fölött olyan hivatal vagy személy, amelytől, illetve akitől a végső szó és döntés függ? — A Filmfőigazgatóság felett nem áll más filmszakmai hivatal. A főigazgatóságnak kell teljes felelősséggel döntenie a filmek elfogadása és a bemutatás feltételei tekintetében. A Filmfőigazgatóság felett áll a Művelődési Minisztérium felső vezetése és számon kéri a kultúrpolitikai elvek és célkitűzések megvalósítását a filmszakma területén. Bársony Éva Közvetlen kapcsolat címmel sugárzott tegnap műsort a rádió temetkezési kultúránkról. A halottak napja kínált alkalmat arra, hogy a halál, a gyász, a torokszorongató emberi érzések közepette beszéljünk arról, mennyi időt tudunk szakítani a méltó elszakadásra, a lelki kötődések tisztázására, a hirtelen felborult életrendek újraalakítására, a megszaporodott eltemettetési teendők közepette. Kivált akkor, ha kevés a bejelentési hely, ennélfogva ami van, nyilvánvalóan zsúfolt, a kisvállalkozások útján történő ügyintézés pedig meglehetősen drága. Szomorú megállapításként hangzott el az is, a sírkertek elhanyagoltak, szeme■SS tesek, többségükben nincs rendesen víz, se villany. Minden érintettnek volt a témában mondanivalója. A sírásó — egy a kevesek közül — a régi meleg posztó munkaruháját siratta, mert a mai átázik, hideg. Az illetékes arról panaszkodott, hogy a temetkezésben dolgozók társadalmi presztízse alacsony. A hallgatók a szolgáltatások színvonalát, a magas költségeket emlegették fel keserűen, többen a temetők felszámolása miatti félelmüknek adtak hangot. Nekem azt sugallta a műsor, hogy gondjaink szép csöndben fölgyűltek az utóbbi évtizedekben, egyebek közt talán azért, mert szemérmesen hallgattunk a temetők környékén fel-felbukkanó újabb és újabb viszszaélésekről. A tömegkommunikáció mintha túlzott tapintatosságból lemondott volna a temetkezéssel kapcsolatos ellentmondások feltárásáról. A jól szerkesztett, élő problémákról szóló, közvetlen közönségkapcsolatra építő műsor készítői — Pásztor Magdolna és Simkó János — a program dramaturgiai erényein túl azért érdemelnek elismerést elsősorban, mert vállalkoztak e kényes téma őszinte feldolgozására. (h. k. j.) MÁTÓL A KÉPERNYŐN Új mesesorozat Kedves család köszönti ma este az apróságokat a képernyőről. Mackó apó, anyó és a három bocsi indul a vásárba, s e mostani kaland 13 részes sorozat nyitánya lesz. Gyárfás Endre a szerző, a bábokat pedig Lévai Sándor tervezte. Sikerre számíthat ez az új estimese-sorozat. A szerző ismeri a gyermekek világát, tudja, mit szeretnének látni, hallani. Tizenöt éven át írta a Dörmögő Dömötör című újságban verses meséit olvasta a számára érkezett leveleket, és többször leült a legkisebbekkel hasznos konzultációra. A József Attila Színház immár ötödik éve játssza darabját, amely a Dörmögőék vidámparkja címet kapta. Hogyan is lehet ma kedvenc egy-egy ilyen bábfilm? Először is vagy a mesék szépen álmodott országaiba kell hogy kalauzoljon, vagy kívánatos, hogy tükrözze mindennapjainkat. Azután tüneményes figurákra van szükség. Gyárfás Endre a mai gyerekek érzéseiről, mindennapjairól szól, a bábokat pedig az a Lévai Sándor formázta, aki a Süsüvel már ismertté, kedveltté tette munkásságát. Az epizódok közül hat, színes rajzokkal a közeljövőben meg is jelent. A forgatókönyveket írta át verses mesévé a szerző. A 13 rész pedig karácsonyig videokazettán kapható lesz, mindkettőt az MRT belkereskedelmi irodája adja közre. A sorozat dramaturgja Takács Vera, a rendező Kovács Kati. (akas) A TNÁLIÁBAN Csak egy A darab nem Szécsi Pálról szól, hanem egy bizonyos Szűcs Péter nevű táncdalénekesről. Látszólag. Valójában persze a tizennégy esztendeje elhunyt énekessztár élete ihlette. A nevek nem éppen túlzott erőfeszítést kívánó elváltoztatása megkímélheti az alkotókat attól, hogy a könnyűzenei élet volt potentátai, a volt oroszlánok és a volt hiénák, valamint a védelmükben meghúzódó apróvadak hangot adjanak érzékenységüknek. Mert ettől a darabtól minden érintett megsértődhet, kivéve azt az egyet, akinek nemcsak oka, módja sem lehet a sértődésre. Tragédiákból szőtt sorsa a szerző szerint végzetszerű és példa értékű, s így gyakran megidézett dalai mellett érdemes ezen is elandalodni néhány órára. Siposhegyi Péter újonnan írt darabja,, a Csak egy tánc volt... a Tháliában került színpadra. A szerzőre a legrosszabb indulattal sem foghatjuk rá, hogy ne ismerné messzemenőkig a közönség igényeit. A kedvelt énekes ismert dalai, összekötve egy éppen csak botrányszagú történettel, mely még azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy néhány intimebb részletet is elárul — nos, ez sokakat érdekel. Vonzó a táncdalfesztiválok leghősibb korszakára emlékeztető helyszín, a függöny mögött lassan surranó forgó színpaddal, rajta az énekes színpadon kívüli életének, legfőbb színterei: saját nyomorúságos!?) lakása, tánc volt barátainak újgazdagosan hivalkodó, enyhén ízléstelen lakhelye (meglehet, ez nem az ő rovásukra írható, hanem a díszlettervezőére), az öltöző és a „főnöki” szoba. Az a bizonyos — nagy valószínűséggel az ORI dzsungelében, vagy a hanglemezgyár őserdejében —, ahol elhatározzák, hogy a tehetségével minden kollégáját beárnyékoló sztárt úgymond „kicsinálják”. A nagy leleplezés azonban — melynek tanúi lehetünk — nem más, mint egy unos-untig ismert, tragikusan végződő karriertörténet, melynek tessék-lássék társadalombírálata nem lép túl a fecsegős közhelyeken. Ha viszont nem annak nézzük, aminek a szerző alig titkoltan akarja, tehát korhoz kötött sorstragédiának, akkor lehetőség szerint még el is szórakozunk rajta. Az előadást rendező Kőváry Katalin, a darabnak mélyebb rétege nem lévén, nem is bajmolódott azzal, hogy annak látszatát keltse. Revüjében bátran támaszkodott főszereplője egyéniségére. Az Erdélyből érkezett Dávid Sándor tökéletesen alkalmas az illúziókeltésre, vagyis a volt táncdalénekes alakjának a megidézésére. Nem leplezett megilletődöttségét is el lehet fogadni, bár az inkább szól új közönségének, és nem szerepének a része. Az árnyalt, mélyértelmű, jellemmel gazdagított megjelenítésre ezúttal nem adódik sok alkalma, mint ahogy a darab többi szereplőjének — Kánya Katának, Mécs Károlynak, Emőd Györgynek és Csarnóy Zsuzsának — sem. Forgács Péternek és Gesztesi Károlynak — akik egyébként a színészzenekar tagjaiként is működnek —, a két zenész szerepében annyival van több lehetőségük, hogy dalaikat saját maguk írták. És ezek a dalok egészen profik. Kállai Katalin □ MAURIZIO POLLINI zongoraestet ad az Erkel Színházban, ma este fél 8- kor. □ BREITNER TAMÁS vezényli a Pécsi szimfonikus zenekart november 3-án, csütörtökön este fél 8-kor a Zeneakadémia Nagytermében. Közreműködik — zongorán — Némethy Attila.