Esti Hírlap, 1989. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
SZILVESZTER A TV-BEN ÉS A RÁDIÓBAN Délután 3-tól éjjel 3-ig Délután 3-kor kinyitottam a készüléket, mert örök hiszékenyként készpénznek vettem az ígéretüket: a szilveszteri műsor délután 3-tól hajnali 3-ig tart. A megtévesztés jól indult: szobapincéri és szobaoltási egyenruhában, s a maguk bájos stílusában Antal Imre és Kudlik Juli kezdett el mindjárt főzőcskézni. Ez a pici varázslat azonban gyorsan elmúlt, az adás átkapcsolt a Margitszigetre, ahonnan különböző korú emberek futkározását, s kerékpározását közvetítették Rózsa György harsány vezényletével. A dolog később kínosabbá vált, a sport szellemi vetélkedővé fajult, és az arra egyáltalán nem önként jelentkezett (tehát felkészületlen) áldozatokat Rózsáék azzal szégyenítették meg, hogy bebizonyították róluk, milliók előtt, sem Gorkijt, sem Sütő Andrást nem ismerik. Még jó, hogy nem kellett ezért a sarokba térdepelniük, holott irodalmi ismeretek nélkül is lehet tisztességesen élni, kivált kerékpárversenyen részt venni, és ahhoz, hogy valaki végignézze Kern András és fia, Tamás kedves kettősét, még nem kötelező ismernie az Éjjeli menedékhelyet. Nemcsak ez az erőszakolt vetélkedő rontotta el a délutánunkat. Ezenkívül úgynevezett „művészetet” is adtak, egy Carmen-paródiát, amelyet sajnos még mindig nem tudtam teljesen kiheverni. A Juszt László és vendégei című laza műsor akkor lett volna hatásos, ha egy jó író megírja a „spontán” szövegét, s azt egy erélyes rendező gondosan lepróbáltatja velük. Enélkül Juszt, bár tehetséges tvriporter, de itt partra vetett hal (még?), nem képes ugyanis, csak úgy magától, show vezetésére. Vendéglátása így teljesen magánérdekű volt, s annak is unalmas, funkcióiján. Vendégei közül például Berecz Jánosnak csupán az volt a funkciója, hogy tartsa a mikrofont az éneklő-zongorázó Szenes Ivánnak, a Sierra Leone-i orvosnak ennyi, hogy kihúzza két újszülött nevét a szerencsekerékből, Tőke Péternek pedig az, hogy szó és szünet nélkül táplálkozzék. Tavaly is berzenkedtem már a reklámozók ellen, amelyet úgyis egész évben ránk zúdítanak, de hiába, szilveszterkor sincs kímélet, mert a Keravillnak sajnos év végére túl sok hirdetési kerete maradt, így aztán Torpedó című elektronikus szerencsejátékával (a Törley cég meg a Bumm!-mal) ráterpeszkedett a derűnkre. Ezek a „műsorok” szponzor nélkül létre se jöhetnének, s akkor lennénk igazán szerencsések! Minthogy idáig csak a műsor negatívumairól szóltam, az a látszat keletkezhet, hogy a Tv szilveszteri műsora összességében gyenge volt. Szó sincs róla! Ha a jó blokkokat vesszük, akkor egészen kitűnő, sőt helyenként még zseniális is volt, és miért ne (ha nem is, csak!) a szépre emlékezzünk? Az a kitűnő részlet, amit Sas József a Lépj be a S.A.S.-ba! című mikroszkópbeli új műsorából képernyőre vitt, elsőrangú volt, és fényesen igazolta olvasóink előtt kolléganőm, Harangozó Márta nemrég ezen a helyen erről írt pozitív kritikáját. Hasonlóképp élvezetes volt az a részlet, amelyet Mókabeszüntetés! című új műsorából Nagy Bandó András válogatott ide, s amely — ha nem veszik szerénytelenségnek — remélem, e sorok írójának nemrég az Esti Hírlapban erről szóló lelkes kritikáját igazolta. Megjelent Hofi Géza is, ugyanazon a színhelyen (Madách Kamara) és ugyanabban a jelmezben, mint Az élelem bére című ottani nagy sikerű műsorában, amelyről bemutatója után szintén magam írtam dicsérő kritikát az Esti Hírlapban. Most azonban kiderült, hogy nem erről 1987 szilveszteréhez képest a ’88-as esztendő véére alaposan kitárult a nyilvánosság kapuja, és sok mindenről, illetve mindenkiről lehetett bátrabban, a humor igazi erejét megvillantva szólni, mint korábban. Élt is ezzel a Rádiókabaré szilveszteri csapata, amely egyébként a nem túl szellemes Tőlünk kezdhetjük! címet adta óévzáró programjának. A műsor első percében rögtön azzal a férfiúval találkozhattunk, aki meghatározó alakja a mai, úgynevezett értelmiségi jellegű humornak. Verebes István bevezető konferansza ha itt-ott publicisztikusra sikerült is, egészében szellemes és szórakoztató volt. Mindvégig azt a hangot képviselte, amely képes humorba oltva szólni azokról a gondjainkról, bajainkról, amelyekről hiába olvasunk, hallunk egész évben, szilveszterkor szinte kéjelgő gyönyörűséggel próbálunk kinevetni. Sinkó Péter az év híreit gyűjtötte csokorba frappánsan, szellemesen. Trunkó Barnabás a fegyverhasználatról, pontosabban a gázpisztoly engedélyezéséről írt jelenetet. Nyilván jó előre dolgozott, mert poénjait közben az események kissé megkérdőjelezték, s így a végén a több jó élcet hozó szám nem csattant, durrant igazán. Ugyancsak Trunkó a szerzője Az alternatívok című jelenetnek, amely meglehetősen alant szárnyaló publicisztikus elemekből építkezett, írója nem tudta igazán az ebben a témában rejlő humorlehetőségeket kiaknázni, nem vette észre, hogy az alternatívok mellett megalakult egy sor olyan szerveződés is, amely talán nem is annyira alternatív, mint gondoljuk vagy magáról hirdeti. A kabaréban is megjelent Olaszországba származott hazánk lánya, a honanya pornósztár Staller Ilona, aki az egyre kétesebb babérokkal dicsekedni kívánó Zalatnay Saroltával együtt végül is egy kedvesen pajzán számot énekelt. Sinkó Péter és Farkasházy Tivadar egyaránt írt Jó napot! címmel rövid dialógust, amely rendkívül jól sikerült, éppúgy, mint Peterdi Pál sajtóvadászata, amely az elmúlt évekhez hasonlóan most is remek szórakozást nyújtott. Írtam! Csak a színhely, a díszlet, s a jelmez ugyanaz, egyébként azonos címmel ma már egészen más műsort ad, teljesen új szöveget mond Hofi. Bámulatos ez a megújulási képesség, ez a naprakész kritikai humor! Ami a politikai-kritikai humort illeti: szerencsére bőven ontották. Az említettek mellett a kiváló Szuperbola, a remek újságírói Mini-fórum, a tv Híradó, s a vezető politikusok teljesen eredeti teremfocimeccse (Sándor István kitűnő közvetítésében), meg Verebes István éjfél utáni újság-„olvasata” is ide sorolható. Tetszett még a Markos— Nádas duó szereplése, ügyesen összekapcsolva a Kék Végre egy szilveszteri műsorban is magára talált a Markos—Nádas duó, s a korrupt tanácselnökről, valamint a még korruptabb KISZ-titkárról kitűnő poénokkal megtűzdelt és egyéni hangvételű dialógusban adott képet. Moldova György Drótszamára immáron teljes csőd volt, megítélésem szerint ugyanis még szilveszterkor is káros összekeverni a humort az alpárisággal. Az utolsó kívánság című jelenet viszont felüdíthette a hallgatókat, majd következett egy telitalálat: Jerzy Urban és Marosán György szóvivők álltak Verebes István mikrofonja elé, s anélkül, hogy erőltették volna a humort, mondtak igazán szórakoztató poénokat. Bár feltételezem, hogy időnként nem is annyira akartak élcelődni, komolyan gondolták minden egyes mondatukat. Farkasházy 2008-ból datált exkluzív interjújában Katona János egészen bravúrosan „szinkronizálta” Grósz Károlyt. Kár, hogy a fő műsor utolsó három száma lefelé kanyarította a jókedvet. De aztán szerencsére jött Nagy Bandó András, Petíció című műsorával, amelyben ismét megmutathatta remek pofonnyel. Fanyalogva váltottam át a kettes csatornára a Házaspárbajnál, atttól tartva, hogy negyedszerre unni fogom. Ezzel szemben most is igen kellemesen szórakoztam. Mint ahogy elsőrangú, színvonalas és abszolút profi szórakozást nyújtott a több részletre elosztott, mégis egységesen üdítő, kellemes és ötletes Színházi buli. Jövőre ezt úgy lehetne továbbfejleszteni, ha rendezője, Kalmár Tibor tanulna a Házaspárbaj rendezőjétől (a vele azonos Kalmár Tibortól), és ahogy az utóbbiban — végre! — vidéken dolgozó kiváló színészek is (ezúttal a nagyszerű Koltai Róbert —Pogány Judit házaspár) szerepeltek, úgy a Színházi bulit is országossá kellene tágítani. Ha Cicciolina el tud jönni Itáliából, Ernyey Béla meg Ausztriából, akkor talán úrrá lehetne lenni az egyeztetési nehézségeken, ha mondjuk győri és egri, nyíregyházi és veszprémi színészekrőlvem szó. Barabás Tamás fizikai érzékét, valóságismeretét, poénokat csiholó hajlamát. Nem vagyok benne biztos, hogy a blokkjába tett dalok elmélyítették volna Nagy ,írandó elképzeléseit, ha jó formában van, képes ő segítség nélkül is szórakoztatni. Márpedig most jó formában volt, ezt például remek poénokat hozó káromkodásfergetege bizonyította. Egészében véve a Rádiókabaré óévbúcsúztató programja jó szórakozást jelentett. A szerzők kevés viccet használtak, annál több eredeti poént. Mindazok, akik ma este immár az 1989-es józanító évben hallgatják a programot, talán meghökkennek, hogy bizonyos magas pozícióban ülő emberekről milyen tekintélytisztelet nélkül tudnak és mernek szólni a szerzők. Én nem mondom, hogy feltétlenül örüljünk ennek, hiszen sajnos a közvélemény szemében nem minden magas pozícióban lévőnek van tekintélye. S ez a humor percei után a valóság szembenézésre késztető óráiban nekünk, hallgatóknak magyar állampolgároknak inkább rossz, mint jó. Harangozó Márta Tőlünk kezdhetjük! □ AZ MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM nyitvatartási ideje — a téli hónapokra — megváltozott. Hétfőn 15—18 óráig várja a látogatókat, kedden zárva, szerdától vasárnapig 10—17 óra között tart nyitva. □ ZSARÁTNOK — bolgár—görög—délszláv — táncház lesz 6-án, pénteken este 7-kor a Lágymányosi Közösségi Házban. □ KODÁLY VONÓSNÉGYES-koncert lesz 12-én, csütörtökön este 7-kor a Bartók Béla Emlékházban. □ A MAGYAR POSTA SZIMFONIKUS ZENEKARÁT Medveczky Ádám vezényli 12-én, csütörtökön este fél 8-kor a Zeneakadémia Nagytermében. ESTI HÍRLAP ÉS TELEVÍZIÓ Az év első popdíjai December 31-én délelőtt 10 órától január 1- jén hajnali négy óráiig, azaz egy nap alatt új nézőcsúcs született a Budapest Sportcsarnokban, hisz kétszer telt meg a monumentális épület. Délelőtt a legfiatalabbakat Eszményi Viktória, a 100 Folk Celsius, a Bojtorján együttes, Halász Judit és az Arany Popkorong műsoridejében a honi könnyűzenei élet szupersztrájai szórakoztatták a nézőket. Este hat órától indult a monstre szilveszteri program, a Boldog Új Évet, Budapest! Elsőként a tavalyi esztendő sportsztárjai, olimpiai bajnokok edzőikkel, kapták meg Az év sportolói kitüntető díjakat, melyeket a MUOSZ sportújságírói szakosztálya ítélt oda. Erről az eseményről ma este a tévé sportadása számol be felvételről. Hét órától tíz óráig a Neoton família szuperkoncertje adta meg a zenés alaphangulatot. Ezt követően Verebes István, Nádas György és Heller Tamás derítette jókedvre a tízezres publikumot. Majd indult a tánc , melyről az Arató-diszkó gondoskodott. A műsorban egy-egy dal erejéig jelentkezett Anita, Szikora Róbert, Pataky Attila az Edda Művekkel, Zalatnay Sarolta, Dolly Roll, Napoleon Btd., az Exotic, D. Nagy Lajos, a Step, valamint az Esti Hírlap MTV játékának győztesei : Zoltán Erika, Kiki, mint az év énekesnője és énekese, valamint az Első Emelet (Kiki csapata). Az év első popdíjai a közönség szavazatai alapján nemcsak a zenészeket, hanem a sportolókat is megillették: Egerszegi Krisztinát, Darnyi Tamást és az öttusaválogatottat. A Fussunk át az új évbe! futó akció is több száz résztvevőt vonzott, s minden bizonnyal a győztesnek jól kezdődött az év, hisz a Hungária Biztosítótól egy személygépkocsit kapott nyereményként. Groholy Tibor lézershowja szórakoztatta a jelenlévőket és segítette a színpadon zajló műsorok fénytechnikai lebonyolítását. Éjfél után háromig a tévé 2-es adásának jóvoltából valószínűleg több millióan kapcsolódtak a sportcsarnokból jó hangulathoz. A nagyszabású programot az Országos Rendező Iroda és a Videoart műsoriroda rendezte. Köszönet az Esti Hírlap olvasóinak, hogy szavazataikkal segítették játékunkat (Közjegyző előtt bontották fel a szavazatokat.) Idén minden bizonnyal nagyobb szavazati számot lehet majd elérni, hiszen tavaly a szavazólapok kizárólag az Esti Hírlapban jelentek meg. Idén úgy tervezzük, hogy több újság olvasóit is beavatjuk. (A nagyszabású rendezvény lebonyolításához hathatós anyagi segítséget nyújtottak a közreműködőkön kívül a Skála, a Hungária Biztosító, a Bizományi Áruház Vállalat, az adidas, a Malév, a Délkor és a sportszerető Vörös Sárkány kínai étterem dolgozói.) Egyetlen észrevétel azért akadt, bár az nem a szervezők hibája, hogy a Sportcsarnokban a vendéglátásról gondoskodó Utasellátó jobban is felkészülhetett volna... B. Egerszegi Krisztina, az év legnépszerűbb és legjobb sportolója átveszi kollégánktól, Riskó Gézától az Esti Hírlap és a Televízió közös díját és oklevelet (MTI Fotó : Németh Ferenc felv.) Életkor, megreformálva A Reform múlt évi 11—12., december 3-i kettős számában Liz, az átváltozás művésze címmel ír cikket is a világhírű sztárról. Téves adataival talán Az átváltoztatás újságírója címre tör. Szerinte ugyanis: 1. Született egyszer — már több mint hatvan éve — Amerikában egy kislány. 2. A kislányt Elisabeth Taylor néven ismerte meg a világ, s . . . tíznek becézik. 3. Ötödik házasságában a vőlegény azonos volt a harmadikkal, Richard Burtonnel. S mi az igazság? 1. Ez a kislány nem Amerikában született, hanem Londonban, ami — amíg ezt is meg nem reformálják! — Nagy-Britannia fővárosa. 2. Nem Elisabeth, hanem Elizabeth néven, minthogy az angol és amerikai Erzsébetek jó 90 százaléka — élükön a királynővel — z-vel (és nem, mint a németek, osztrákok, svájciak s-sel) írja a nevét. Elárulom a további titkot: Taylort ezért is becézik Liznek és nem Lisnek. 3. Nem több mint hatvan éve született, hanem pontosan 1932. február 27-én. (Negyven évvel később Budapesten ünnepelte ezt a napot.) Nálam ez — nem egészen — 57 év. Nem kell Lizt öregíteni, nincs rászorulva. 4. Harmadik házasságában a vőlegényt (én férjnek nevezném) nem Richard Burtonnek hívták, hanem Mike Toddnak. (Házasságkötésük után egy évvel lezuhant a saját repülőgépével.) Az első két férj neve: Nick Hilton (a szállodás) és Michael Wilding (a színész). Még a negyedik férjet sem hívták Burtonnek (hová siet annyira a Reform riportere?), ő az Eddie Fisher névre hallgat, énekes, és részt vett már Liz előző, harmadik házasságában is, ott vőfély rangban. Az ötödik férj neve (s később a hetediké is) már csakugyan Richard Burton. Nem tudom, hogy fizet osztalékot a múlt év után a Hitel Bank, de egy jó külföldi lexikon vásárlására a Reform számára bizonyára futja majd. Akkor nem kell többé világhírű személyiségek személyi adatait ennyire megreformálni. (bt) Lehetőleg Izraelt se reformáljuk meg feleslegesen: a lap ott járt főszerkesztője ugyanis jobbra-balra tuaregeket látott a Negev-sivatagban. Jó szeme van, messzire ellát: tuaregek ugyanis Észak-Afrikában élnek. A Negevet nagylelkűen a beduinoknak hagyják .. . (i. e.)