Esti Hírlap, 1995. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

­ Az ÁV Rt. igazgatósága mó­dosította — a kormány janu­ár 31-ei döntése értelmében — az rt. portfoliójába tartozó kizáró­lagos vagy többségi állami tulaj­donú társaságok vezetőinek vég­­kielégítését. A határozat értel­mében a vezetői végkielégítés csak a munka törvénykönyvében meghatározott esetekben és mér­tékben illeti meg. Az első számú vezetők szerződéseit ennek meg­felelően módosítják. 1995. február­­szerda belföldT. ! Hatpárti találkozó lesz ma a kormányfő­ meghívására, amelyen — laptársunk informá­ciója szerint — Horn Gyula nemcsak a privatizációs törvény tervezetéről, hanem az ország jelenlegi helyzetéről is konzul­tálni kíván a parlamenti pártok vezetőivel, akik eleget tesznek a kormányfő meghívásának, bár az SZDSZ véséről Pető Iván a párt elnöke és a parlamenti frakció vezetője nem lesz jelen. ■ Elkészült a családi pótlék idei, egyszeri kiegészítésének elosztási terve.­ A szakértők azt javasolják, hogy az idén a gyer­mekek száma szerint differenci­áljanak. Eszerint egy gyerek után kétezer, kettő után 2400, három és több után gyereken­ként háromezer forintot lehetne egyszeri juttatásként kérni. Mindez még javaslat, a kormány az ÉT-tel is megvitatja. ■ Mától a turistaforgalomban is bevezetik az azonnali vámfizetést a magánszemélyek Magyarországra hozott vámkö­teles áruira. Ha a határon nem tud a behozó vámot fizetni, ak­kor az árut a kötelezettség tel­jesítéséig ott fogják a határon. ■ közélet — belföld Spekulációs tőke áramlik be délről Rossz irányba halad a privatizáció (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter expozéjában szólt arról, hogy az állami vagyont reális értéken, piaci áron kell privatizálni. Emiatt azonban már többször tá­madták a kormányt, mivel a készpénzes vásárlás a külföl­dieknek kedvez. Hangsúlyoz­ta azonban, hogy ma már ne­hezen különíthető el a hazai és a külföldi tőke, hiszen gyakran magyar személyek nevében fektet be külföldi vállalkozó hazánkban. Köz­ismert, hogy ilyen formában jelentős spekulációs tőke áramlik be az egykori Jugo­szláviából és a volt Szovjet­unióból is. Békési László elmondta, hogy a jövőben értékes kíná­latot teremtenek a kárpótol­tak részére az ÁVÜ hatáskö­rébe tartozó vállalatok, a vil­­lamosenergia-ipar vagyonré­szeiből. A stratégiai nagyvál­lalatoknál kompromisszumos megoldást alkalmaznak a privatizáció befejeztéig, az ötszáz főnél többet foglal­koztató cégeket lehetőleg külföldieknek kell készpén­zért eladni. Fontos szempont, hogy az állami részesedést a legkedvezőbb ajánlatot tevő kapja meg, de fenn kívánják tartani a viszonylagos esély­­egyenlőséget. Ezért feloldják a pályázati rendszer bürok­ratikus ellentmondásait. A miniszter hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat előké­szítésekor többször egyeztet­tek a munkavállalói és mun­kaadói oldal képviselőivel. F. A. M. Tőkebefektetővé vált Megkésve került a parla­ment elé a privatizációs tör­vény módosításának tervezete, hiszen olyan gazdaságpolitikai változások után vagyunk, me­lyek következtében a tervezet minden pontja időszerűtlenné vált — fejtette ki véleményét a kormány által benyújtott in­dítványról Varga Mihály fide­­szes képviselő. Mint mondta, augusztusban már egy változat a parlament elé került, novem­berben újabbat nyújtott be a kormány. Vagyis fél esztendeje nem történt semmi e téren, áll a privatizáció. A képviselő úgy véli, hogy nem sok értelme van a vitának, hiszen a jövőben kü­lön miniszter felügyeli majd a privatizációt, és nem a pénz­ügyi tárca hatáskörébe tarto­zik. Ráadásul a korábbihoz ké­pest nem tartalmaz új elemet a tervezet, csupán az ÁVÜ és az ÁV Rt. összevonása számít új­donságnak. Varga Mihály leszögezte, hogy csak a kormányzati szándék segíthetné a privati­záció felgyorsítását. Ha nincs valódi üzletkötés, a törvény­­tervezet írott malaszt marad. Kifogásolja továbbá, hogy tel­jes körű felhatalmazást kap a vagyonkezelő szervezet. Olyan áron és annak adhatja el az állami vagyont, akinek akarja, mivel a tervezet szerint esély­­egyenlőséget kell teremteni, az ország így egyesek kevesebb pénzért is hozzájuthatnak az állami vagyonhoz. Ez a kiforratlan pongyola fogalmazás tág teret ad a visszaéléseknek, ugyan­akkor az ellenőrzés javítására nem tesz javaslatot — hangsú­lyozta Varga Mihály. Parlamenti beszédében Or­bán Viktor, a Fidesz elnöke arra a tényre hívta fel a fi­gyelmet, hogy a privatizáció miatt hazánk tőkebefektetővé vált. Pedig ahhoz, hogy gaz­daságunk megerősödjék, tőke­­befektetésre szorul, ezzel szemben tőle a legváltozato­sabb formában vándorol ki az országból. ______ Fiedler A miniszter garancia a nyilvánosságra Gyorsítják a magánkézbe adást Máté László országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke szerint a pénzügyminiszter távozása nem hoz olyan változást a gazdaságpolitikában, amit az ország lakossága a saját bőrén érzékelne. A szocialista párt gazdasági szakértője nem hisz abban, hogy Békesi László leköszöné­se és majdani utódjának szín­relépése megbolygatná Pista bácsi és Mari néni életét. A személyek cserélődésétől az árak sem nem nőnek, sem nem csökkennek, a családok költ­ségvetése ettől még nem válto­zik. Más kérdés az, hogy a kormány gazdaságpolitikájá­ban milyen hangsúlyeltolódá­sok lesznek. Máté Lászlónak az a véleménye, hogy a priva­tizáció gyorsításának időszaka következik, miután a folyamat az utóbbi hat-nyolc hónapban lelassult. A képviselő úgy lát­ja, hogy gondolni kell a társa­dalombiztosítás 300 milliárd forintnyi vagyonigényére, a 200—250 milliárd forint érté­kű kárpótlási jegyre, amelyért vagyont ígértek, valamint a költségvetés egyensúlyban tartására, és máris kiderül, hogy mindez nagyrészt a pri­vatizációs bevételekből telje­síthető. Kérdésünkre, hogy Békesi László miért nem teljesítette a vele szemben támasztott köve­telményeket, a képviselő kifej­tette: a leköszönő pénzügymi­niszter által képviselt gazda­ságpolitika alapvetően helyes, más nem is nagyon képzelhető el. Ő a pénzügyminiszter le­mondását személyes konfliktu­sokra vezeti vissza. A kor­mányfő és minisztere között olyasféle viszony alakult ki, mint egy vállalatban, melyben az igazgató és a főkönyvelő nem tud tovább együtt dolgoz­ni, ezért el kell dönteniük, mit tegyenek. Békesi László úgy döntött, hogy lemond. Máté László szerint a priva­tizációs törvényre nagy szük­ség van, és reméli, hogy hama­rosan meg is születik, de sem­mi okát sem látja annak, hogy az új törvény életbelépéséig le­álljon a privatizáció. Úgy látja, hogy a magánosítás folyamata gyorsítható a most életben lévő paragrafusok szerint is, hiszen azok az elmúlt években is jó alapot szolgáltattak ehhez. A szocialisták szakértője — aki gyakorló vállalkozó — helyesli azt a gondolatot, hogy a jövő­ben miniszter felügyeljen a privatizációra, mert ott van a parlamentben, ahol kérdéseket lehet feltenni neki, interpellál­ható, és személyén keresztül az Országgyűlés is ellenőrzést gyakorolhat a folyamatok fö­lött. Máté László cáfolja, hogy ő is szerepelne a miniszterel­nök e posztra kiszemelt jelölt­jei között. Azt az elvet vallja — mondotta —, hogy a suszter maradjon a kaptafájánál, ezért nem vágyik kormánytisztségre. Erdélyi Ildikó Közös megegyezéssel még lehet változtatni Fordulópont a koalícióban Az SZDSZ úgy érzi, hogy fordulópont következett be a koalícióban - jelentette ki lapunknak nyilatkozva Hack Péter, frakcióvezető-helyettes tegnap este a szabaddemokra­ták frakcióülése után. Hack szerint a Szabad De­mokraták Szövetsége nem osztja azt az álláspontot, amely a január 31-i sajtóban megjelent, s amely szerint a koalíció most erősebb, mint valaha. A hét végi, MSZP-n belüli fordulat — itt Békesi László, pénzügyminiszter le­mondására utalt a frakcióve­zető-helyettes — kedvezőtlen képet mutat. Lapunknak arra a kérdésé­re, hogy melyek feltételei a to­vábbi kormányzati együttmű­ködésnek a szabaddemokra­ták szerint, Hack azt nyilat­kozta, hogy az egyeztetés to­vábbi javítása és a koalíciós megállapodásban szereplő gazdasági program következe­tes végrehajtása. Békesi László lemondásá­val megkérdőjeleződött egy program végrehajtása — tette hozzá Dornbach Alajos, a szabaddemokraták országos tanácsának elnöke. Azt is el­mondotta ugyanakkor: a Ko­alíciós Egyeztető Tanács nyi­latkozata mellett Horn Gyu­la, miniszterelnök is hitet tett. Ha a hétfői nyilatkozat a minta, akkor szerinte van esély a koalíció fennmaradá­sára. — Mindent meg akarunk tenni a koalíció megtartása érdekében — emelte ki Dorn­bach Alajos. A külkapcsolatok minisztériu­mának létrehozása Dornbach véleménye szerint nem akadá­lyozza a további kormányzati együttműködést, ellenben a nyá­ri koalíciós megállapodásban rögzítették a felek, hogy a priva­tizációt a Pénzügyminisztérium irányítja. Dornbach ehhez hoz­záfűzte: a koalíciós megállapo­dáson közös megegyezéssel per­sze változtatni is lehet. ______ R. A. P. kÉszt­ÉÉÉÉ Önöknek van hiányérzetük? Nekem speciés nin­­­csen. Tudják, mire gondolok. Már hetek óta nincs a Magyar Nemzeti Banknak elnöke, vasárnap meg arra ébredtünk, hogy pénzügymi­niszterünk sincs. Nem arról van szó, hogy az MNB elnök nélkül is ké­pes leértékelni a forintot, hiszen — mint a reklámból is tudjuk — a pénz dolgozik. Kitartó és fárasztó munkával leértékeli önmagát. Ilyesmihez az elnök felesleges, sőt kifejezetten akadályozó tényező is lehet. Ha egyáltalán van, ami dolgozzon, mármint pénz. Ezért nincs nekem hiányérzetem. Nem létező területekre felesleges minisztert állítani. Az első felelős magyar kormányban még volt „a király személye körüli miniszter”. Mert akkor még volt király. Miután megszűnt a királyság, miniszter­re sem volt többé szükség. Ha maradt volna, csupán egyetlen feladata lett volna, az, hogy rendszeresen hangoztassa, miszerint nincs király. Hasonlatos ehhez a pénzügyminiszter küldetése is. Közjogi felha­talmazása nagyjából arra jogosította, hogy bejelentse: nincs pénz. Kínos, sokszor sajnálatra méltó misszió ez. Cseppet sem csodál­kozhatunk azon, hogy Békesi László bedobta a törülközőt. Kérdés, mihez kezd ezután. A király személye körüli miniszternek mégsem nevezhetik ki. Jut eszembe, hogy volt egy minisztérium 1956-ban, melyet meg­szüntettek ugyan, de annak működési területén Békési mégis jó ered­ményeket mutatott fel. Ha már két új minisztériummal akarják sza­porítani az apparátust, ezt a harmadikat is hozzácsaphatnák. A Begyűjtési Minisztériumot. __________ Ugró Miklós ^ ----------------. Ausztráliában vagy valahol ott a környékén találtak egy fát. Ausztráliában vagy valahol ott a környékén találtak egy völgy­ben egy erdőt. Az erdőről kiderült, hogy olyan fák alkotják, amelyek a dinoszauruszok idejében nőttek, és sehol máshol az­óta nem nőttek még olyan lombok, mint amilyenek ebben a ka­nyonban, Ausztráliában. Az ausztrál kormány ugyanolyan szigorúsággal, mint a leg­fontosabb államtitkoknak, hírzárlatot rendelt el, hogy avatatla­nok ne vihessenek haza ágakat, hogy ne vághassák ki ennek az erdőnek a fáit. Szóval, visszatérve az első mondatra, találtak egy fát. A fa fiatalabb, földön felüli részei négyezer évesek, idősebbek, mint Jézus Krisztus, akiről úgy tudjuk, ő volt az Isten fia. Gyökerei­ből újabb fák hajtottak ki, amitől ez az egész fa úgy nézett ki, mintha erdő lenne. A tudósok megállapították, hogy ez az erdő egy fa. Amint vizsgálni kezdték, rádöbbentek, hogy az utóbbi 30 év alatt e fa, amely mint mondtuk, több ezer éve él, a legszára­zabb 30 évét élte át. A tudósok számára ez azt jelzi, hogy a bioszféra úgy 30 éve válságba került, és olyan helyen is, ahol ez a kis ökoszféra, ez a kis flóra létezik, éli mindennapjait, válság­ba került. Nyugat-Európában soha nem látott vihar tombolt az utóbbi napokban, többméteres árhullám nyomult be a házak közötti résekbe, amelyeket utcáknak hívunk. A belga királynő végig­csónakázott a főutcán, s közvetlen közelről beszélgetett az első emeleti lakókkal. A királynő és alattvalói megállapodtak ab­ban, hogy mást nem tehetnek, imádkoznak. Hátha elvonul az árhullám. Tegnapelőtt meghalt egy ember, Gerald Malcolm Durrellnek hívták, többet köszönhetünk neki, mint bárki másnak, aki itt él közöttünk a földön. Durrell Buddha és Jézus reinkarnációja volt, azt tanította nekünk, hogy amit Isten mond, az helytelen: lásd Biblia, nagyjából így: Hajtsátok igátok alá a földnek kar­mait, víznek halait. ______________________________________ _________________Főszerkesztő: D. Kovács Attila________________ Főszerkesztő-helyettes: D. Horváth Gábor_____________ Lapszerkesztő: Bisztricsány Julianna, Császár László,________ ___________ Fekete Zoltán/ Tarr Péter_____________________ Művészeti vezető: Horváth Gy. Gábor Képszerkesztő: Dudás Dénes Szerkesztőség: Vili., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Kiadja: a MAHIR Rt. Felelős kiadó: a MAHIR Rt. igazgatósága ________1053 Budapest, Ferenciek tere 2. Telefon: 1­18-3444________ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi terjesztők hírlapárusainál: Magyar Posta Rt., Extra Hír Kft., Medvecz és Társa BT., R. Pressz Hírlap- és Könyvterjesztő Kft., Acsai Mihály magánvállalkozó, Zana László magánvállalkozó. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ISSN 0133—2201

Next