Esti Hírlap, 1995. október (40. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-07 / 236. szám
1995. október 7., szombat Mi lesz veletek? Természetesen a bölcsődék sem maradtak ki a tavaszi átszervezési hullámból. Alacsony gyermeklétszámnál ugyanis már nem éri meg fenntartani az önkormányzatnak egy bölcsődét. Helyükre más intézmények kerültek, beköltözött a könyvtár, a rendőrség, jobb esetben egy óvoda. Hogy mi lesz azokkal a gyermekekkel, akiket bölcsődében szeretnének elhelyezni, az már a szülők dolga. Rábízzák a nagymamára, a szomszéd nénire, egy gyesen lévő anyukára, utaztatják valamelyik távolabbi bölcsődébe, rosszabb esetben faluból a városba. Ha egyáltalán meg tudják fizetni a gondozási díjat. Sok helyen ugyanis az étkezési térítés mellett bevezették az úgynevezett gondozási díjat, amely sokak számára túl nagy anyagi megterhelést jelent, s inkább lemondanak a bölcsőde nyújtotta szolgáltatásokról. Országos körképünkben némi ízelítőt kívánunk adni a bölcsődék helyzetéről. Gyermekcipőben járó gyermekintézmények Kiskunhalas önkormányzata a város költségvetéséből a múlt évben még öt bölcsődét tudott üzemeltetni, s ezel 247 gyermeknek biztosított szakképzett ellátást. Májusban a szűkös anyagiakra hivatkozva három bölcsődét bezártak. A fennmaradó kettőben a napi 100 forintos étkezési díj mellett szeptembertől havi 2000 forintos gondozási díjat is kell fizetniük a szülőknek. A több mint 4000 forint/fő összeget a jelenleg 96 szülő 40 százaléka tudja fizetni. Az önkormányzat — szociális rászorultság esetén — támogatásként az összeg 25-50 százalékát hajlandó fizetni. A bölcsődei ellátás nélkül maradt gyerekek részére a város — magánvállalkozót keresve (és találva!) — „családi napközik” létesítését szorgalmazza. Anyagi támogatásként a vállalkozóknak 5000 forintos támogatást fizet gyerekenként, havonta. A szülőknek a családi légkör napi 400 forintba (azaz körülbelül 8000 forint) kerül. Eddig két ilyen jellegű vállalkozás működik — egy épületben — összesen 10 gyermekkel. A vállalkozók ugyanis 5 gyereknél többet nem vállalhatnak. Érdekessége a dolognak, hogy ehhez a vállalkozáshoz nem szükséges a szakképzettség. A bölcsi nélkül maradt 140 gyerek anyukája (vagy apukája) mehet vissza gyesre. Ha pedig dolgozniuk kell, mert momentán még nem milliomosok, hát marad a nagyi, vagy a szomszéd nénik Egerszegi karcsúsítás Zalaegerszeg öt bölcsődéje közül egyetlenegy sem szűnt meg. A különbség a korábbiakhoz képest csupán annyi, hogy az öt, önálló jogi személyként funkcionáló intézényből létrehozták az Egyesített Bölcsődék Intézetét, és az öt magasabb besorolású vezető helyett most csak egyetlenegyet soroltak be ebbe a közalkalmazotti kategóriába, így az öt intézmény egységes szakmai vezetés alá került. A bölcsődékben a beiratkozottak száma szerint önkormányzati normatíva van. Bevezették a napi 105 forintos étkezési térítés mellett a napi 84 forintos gondozási díjat, így csaknem 4000 forintba kerül a gyerekek havi bölcsődei ellátása, természetesen továbbra is van mód a méltányosságból adható díjmérséklésre és -mentességre. A bölcsődék visszajelzései szerint eddig lényeges visszaesés volt tapasztalható a gyermeklétszámban, de ilyen rövid időszak tanulságaiból óvakodna következtetéseket levonni Hajdubé Judit, a városi önkormányzat népjóléti osztályának vezetője. De elképzelhetőnek tartja, hogy a negyedik negyedévre férőhelycsökkentés is szóba jöhet a bölcsődéknél. A közgyűlés ugyan meghirdette a bölcsődék vállalkozásba adását, de a három pályázó anyagát szakmailag nem tudták elfogadni, így a 360 bölcsődéskorú kisgyerek elhelyezésére az Egyesített Bölcsődék Intézete a legkézenfekvőbb megoldás a szülők számára. Benyó Mariann ■ körkép Munkát keresnek Fejér megyében a gondozónők Fogynak a bölcsődék Fejér megyében: 15 év alatt tízzel csökkent a számuk. Legutóbb a dunaújvárosi, illetve a csákvári önkormányzat döntött egy-egy intézmény megszüntetése mellett, s ezzel húszra apadt a kisgyerekeket gondozó hálózat. A bölcsődékből kikerült gyermekek egy része más intézményekbe került át, a többiek — főként azokon a településeken, ahol a helység egyetlen hasonló jellegű intézménye szűnt meg — gondozását a jövőben családon belül kénytelenek megoldani. A gondozónők egy része — ha vállalni tudja — más intézményhez, más munkakörbe került, sokan végkielégítést kaptak, s kereshettek munkát maguknak. A bölcsődék férőhely-kihasználtsága — bár alatta van a korábbi 140-160 százalékos „telítettségnek” — még mindig 120-130 százalékos. Annak ellenére, hogy rövid idő alatt tetemesen emelkedtek a térítési díjak, s bevezették a szülők nettó jövedelmétől és a családban nevelt kiskorú gyermekek számától függő gondozási díját. A nettó 13 ezer forint feletti jövedelem után fizetendő gondozási díj minimum 20, maximum 200 forinttal növeli meg a gyermekenkénti napi 102 forintos étkezési díjat. Mindez azonban nem jelent tetemes bevételtöbbletet a bölcsődéknek, jövedelmük alapján ugyanis mindössze a szülők egyharmada köteles gondozási díjat fizetni. Számuk — s ezt jól tudják a gondozók — jóval több is lehetne, ha a szemmel láthatóan jó módban élő magánvállalkozók egy része nem igazolna minimális vagy annál is alacsonyabb jövedelmet. Mivel az önkormányzatoktól kapott támogatás csak a legszükségesebbekre elegendő, a bölcsődék kénytelenek különféle szolgáltatásokkal gyarapítani a játékok és egyéb berendezések beszerzésére fordítható pénzüket. A székesfehérvári módszertani bölcsődében például napközbeni gyermekfelügyeletet vállalnak. A lehetőséget szívesen igénybe veszik a gyesen, gyeden lévő kismamák, annál is inkább, mert a szolgáltatásért a „piaci árnál” jóval kevesebbet, óránként 60 forintot kérnek. A szakemberek szerint változatlanul van igény a bölcsődékre, sőt új jelenség, hogy egyre több a néhány hónapos apróság ezekben az intézményekben. Míg tavaly 12, tizenegy hónaposnál fiatalabb csecsemő töltötte napjait „bölcsiben”, addig az idén már megyeszerte 35-öt bíztak a gondozókra. Az elképzelések szerint az önkormányzatok által megszüntetett bölcsődék helyére a magánbölcsődék, az úgynevezett családi napközik lépnének. Érdeklődés azonban egyelőre nincs irántuk, legalábbis Fejérben még egyetlen vállalkozó sem jelezte, hogy kész ilyen jellegű gyermekintézményt nyitni. Dávid Erzsébet ■ Lehúzott roló Szentesen Szeged megyei jogú városnak 17 önkormányzati bölcsődéje van (egy bentlakásos), magánbölcsőde azonban nem működik a Tisza-parti városban. A férőhelyek száma az elmúlt évihez képest nem csökkent, 920, plusz a 30 bentlakásos. Utóbbiban — szombat és vasárnap kivételével — éjszaka is bent vannak a csöppségek, mivel a szüleik például börtönben vannak, a nagyszülők pedig nem képesek eltartani, gondozni őket. Szerencsére kevesen, csupán tízen vannak. Várhatóan növekszik az igény a bölcsődei ellátásra, jellemző, hogy egyetlen intézményt sem kellett megszüntetni az elmúlt évben (előtte igen), sőt 8 millió forintot nyertek pályázaton a szegedi bölcsődék, amiből javítani lehet a felszereltségükön, a konyhai berendezések, eszközök színvonalán. Sajnos megmaradt a „jó szokás”, miszerint a szappant, a papírszalvétát, a WC- papírt és a játékokat a szülők viszik a bölcsődébe. Szentesen egy intézményt zártak be 1994-ben, az Ady Endre utcait (bár teljesen nem szűnt meg), a Vásárhelyi útiba pedig 60 gyermek jár. Évekkel korábban még 90 bölcsődéje volt a Kurca-parti városnak, ám a munkanélküliség miatt egyre kevesebb kismama viszi bölcsődébe a kislányát, kisfiát. Egyszerűen nem tudják kifizetni a gondozási díjat. Az önkormányzat teljes mértékben gondoskodik a bölcsődék ellátásáról, egyedül a saját ruhájukat vihetik be a szülők a gyermekekkel az intézménybe, hogy abban játszhassanak. Hódmezővásárhelyen a volt Lenin úti (Andrássy úti) bölcsődét zárták be a könyvtár bővítése miatt, azonban az intézmények kihasználtsága sem csökkent. Augusztus végén 310 körül volt a kisdedek száma, időközben egy részük óvodába került. Az új jelentkezések következtében így jelenleg 85-90 százalékban foglaltak a férőhelyek. Vásárhelyen is sikerrel pályáztak a bölcsődék, 1,5 millió forintot nyertek a Népjóléti Minisztériumtól. Mindszent két bölcsődéjéből az egyikbe a rendőrség költözött, a másikat is a megszűnés veszélye fenyegeti, mivel az oda járó húsz gyerek miatt az önkormányzatnak nem éri meg fizetni a fenntartás költségeit. Csongrádon is bezártak a város három bölcsődéjéből egyet, pontosabban leánykollégiummá alakították át. Lányi ■ Molnár árpád rajza Gtí H iránt havi 5000—10 000-ig illegálisan. Lehet, hogy holnap már nekik sem jut hely bölcsődében Fotó: Fazekas István/Esti Hírlap Pécsett mindenki egyformán fizet A baranyai megyeszékhelyen minden bölcsődéskorú kisgyermek bejutott az intézményekbe. A valamivel több mint hétszáz helyet lassan teljesen betöltik, ám nem riadnak vissza attól, hogy tavaszig mondjuk 130 százalékos legyen a kihasználtság. Ugyanis még így is meg tudnak felelni valamennyi egészségügyi és egyéb követelménynek. A bölcsődéskorúak zömét most a nyár végén vették fel, de számítanak arra, hogy a fiatal anyák folyamatosan mennek vissza dolgozni, ahogy a gyed, illetve a gyes lejár. Nem tömeges tendencia, de észrevehető, hogy elsősorban a kvalifikáltabb munkahelyeken dolgozók még a gyed lejárta előtt visszamennek, ha meg akarják tartani munkahelyüket. Pécsett egyébként egyetlen bölcsődét sem zártak be pénzhiány miatt. Kettőt azonban más egészségügyi intézménnyé szerveztek át. Ezekben fogyatékos fiatalokat és felnőtteket gondoznak majd. A két intézmény amúgy is feleslegessé vált, hiszen máris kevesebb gyerek születik, mint néhány évvel ezelőtt, és ez a tendencia sajnos folytatódik. Ami a pénzt illeti, a városban egységesen 103 forintot fizetnek minden gyerekért, ez az összeg az élelmezést fedezi, a többit az önkormányzat vállalja, így a város 14 bölcsődéjében jövedelmi viszonyoktól függetlenül mindenki ugyanannyit fizet. Az intézmények tatarozásában, karbantartásában részt vesznek a szülők, anyagilag egy-két „eltévedt” szponzor, akit csupán a jó érzés vezérel. Egyelőre ezek a gyerekintézmények léteznek, anyagilag nehezen, szakmailag, pedagógiailag azonban jó színvonalon, felelősséggel. S. M. ■ Az oldalt szerkesztette: Fiedler Annamária