Esti Kurir, 1925. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-01 / 1. szám

­ ^ B. u. é. k. i LEOPOLD GYULA hirdetővállalat 4 I VTI. Erzsébet köri­t 39- sz. 1 Alapi­ttatott 1896. Telefon: József 121 — 55 flRSV 4. oldal ÚJÉVI AJÁNDÉK I | — Hoztál ? [ — Hát persze, hogy hoztam. [ — Hol van ? ! — Mingyárt itt lesz. . — Mi lesz itt mingyárt ? — Tudod, szivecském, úgy gondoltam, hogy I b nők január végén már úgyis tavaszi kalapot I viselnek, hát megvettem neked újévi ajándékul I c tavaszi kalapot. — Köszönöm. — Ezt úgy mondtad szivecském, mintha nem s örülnél a kalapnak. .. Még örüljek? December 31-én veszel egy tavaszi kalapot újévi ajándékul és még örüljek. ! Nekem január végén úgy is jár egy tavaszi ka-­­lap, hol van hát itt az újévi ajándék. Tavaszi­ kalapot venni a feleségnek, a férj kötelessége és s ami kötelesség, az nem ajándék. Te megspórolsz­­ a tavaszi kalappal egy újévi ajándékot és azt­­ mondod, hogy vettél nekem újévi ajándékot. — Szivecském, én nem így gondolkoztam. — Épp az a baj, hogy mindig másképpen gondolkozol. Különben én nem is akartam az idén tavaszi kalapot venni. — Persze, amikor már megvan a tavaszi ka­lap, te nem is akartál tavaszi kalapot venni. — Ha azt mondom, hogy női akartam, ak­kor nem is akartam. Úgy gondoltam, hogy el­kérem tőled a kalap árát és átalakíttatom a ta­valyi kalapot. Te adsz egy milliót egy kalapra, az átalakítás belekerül háromszázezerbe és a megmaradt hétszázezerén veszek valami egyebet. — Szivecském, te mindig két milliót kértél egy kalapra. — Amikor veszek kalapot, két millió kell egy kalapra, de amikor nem veszek kalapot, elég egy millió egy kalapra és mert az idén nem akartam venni, hát elég lett volna egy millió a kalapra. — Szivecském, én két milliót adtam azért a kalapért. De ha te az idén egy milliót akartál tőlem kérni, és én mégis két milliót adtam a kalapért, akkor tulajdonképpen mégis adtam egy­millió ajándékot. — Adtál ? Hol van ha adtál ? A masamódnak jidt-Al, de nem nekem. ■ — Szivecském, most már bevallom, hogy nem is vettem, csak akartam venni két millióért egy talapot. Minthogy pedig neked elég egy millió is, itt az egy millió, ebből lesz neked tavaszi talap, hétszázezer korona újévi ajándék és m­eg­­m­aradt egy millió újévi ajándékul nekem. Utálatos vagy. l­ynkeusz. Hollófilcek, futóid| stanteforBsutár* mindennemű I­llfiliM szőnyegek | H^BtorozeveteU, príma brokátok 230 ezer H­ágó és Társa . karpacs^ki^ ékek | W10., Kam­mermayer Kftroty-u- 3. (Kízp. Vírosnaz op.) | BÚTOROK! Hálói, ebédlők, urtszobák szalongarniturák nagy vita­z­­tékbaui, legolcsóbb Árboc, I.A­­ VI, l’od­mna­­jitezky-u. huszonhét, Teréz körút sarok (Nyugatinál), vidékre szakszerű­ csomagolás és W*to­ttotl szállítás. MiNDOT HAZNÁlTeGYD­T I Mi van a paktumban? A Népszava ma közzétette a szociáldemokrata pártnak a kormány­­­nyal kötött paktumát . A pártvezetőség kötelezettséget vállalt­­arra, hogy szakít a liberális blokkal és felveszi a harcot kül­földön is az emigránsokkal ■-............"•r-r/iytst/i— " • ■ -■ A szocialisták annak idején nem akarták, hogy a paktum nyilvánosságra kerüljön Bethlen István gróf miniszterelnök né­hány nappal ezelőtt a Neue Freie Pressé­ben nyilatkozott a magyarországi szociál­demokrata párttal kötött paktumáról és eb­­ben a nyilatkozatban többek között a kö­vetkezőket mondotta : — Ha az ellenzék tagjai mandátumaik­ról lemondanának, úgy kénytelen leszek azt a paktumot, amelyet a szociáldemo­­krata párttal kötöttem, hogy lehetőséget nyújtsak nekik a parlamenti életben való részvételre, nyilvánosságra hozni. Néhány nap múlt még csak el a mi­niszterelnök e nyilatkozata óta és a szociál­demokrata párt hivatalos lapja ma reggel váratlanul leközli a paktum teljes szövegét. Ebből mindenekelőtt kiderül, hogy a pak­tumot megelőző tárgyalások 1921 december 8-tól december 21-ig tartottak. A szociál­demokrata párt vezetősége részéről ezeken a tárgyalásokon többek között Farkas István, Peyer Károly, Jászai Samu és Propper Sán­dor vettek részt. A kormányt Bethlen mi­niszterelnökön kívül Klebelsberg Kunó gróf, Tom­ácsájsyi Vil­mos Pál igazságügy miniszter, P­ernolák Nándor népjóléti miniszter, Hegyes­­hal­m­y Lajos kereskedelemügyi minisz­ter és Keletii Dénes Már elnök-igazgató képviselték. A jegyzőkönyv, amelyben a tárgyaló felek meg­állapodtak, két részre oszlik. Az első részben a szociáldemokrata­ párt által felho­zott egyes sérelmek orvoslására nézve tör­ténik a kormány részéről kötelező ígéret, a paktum második részében pedig a szociáldemokrata­ párt akkori vezető­­sége vállal kötelezettségeket a kormány részéről felállított követelések teljesítése tekintetében. Az egyesülési és gyülekezési jogra nézve a paktum szerint az értekezlet megállapodott abban, hogy­ a belügyminiszter sürgősen rendelettervezetet készít, amelyben a poli­tikai és gyülekezési jogot valamennyi pártra nézve egyenlő elbánás mellett visszaállítja. Külön pontként szerepel ebben a szakasz­ban az a megállapodás, hogy „a budapesti szociáldemokrata­ párt szer­dai pártnapjai egyszers mindenkorra ■ szóló bejelentés alapján a kérdés újabb szabályozásáig engedélyeztetnek". A tárgyaló felek megállapodtak abban is, hogy szakszervezeti gyűlések engedélyezés­e helyett ezután csupán bejelentési kötelezett- s ség alá fognak esni. Különböző, a szakszer­vezeti élet körébe eső sérelmek orvoslására vonatkozó kötelező ígéreteik után a paktum utal az Általános Fogyasz­tási Szövetkezet ügyében a kormány és a szociáldemokrata­ párt között létrejött külön megállapodásra. Az internálási és jelentkezési kényszer ügyé­ben a kor­mány kijelenti, hogy az internálás intézményét fenn kell tartania. Ezzel szem­ben kész a­z állami és társadalmi rend vé­delme szempontjából foganatosított inter­nálásokat a minimumra, azaz a terroristákra és kommunista agitátorokra és más köz­veszélyes egyéneikre csökkenteni. Ígéretet tesz a kormány arra nézve is, hogy miután a jelentkezési kényszer sem szüntethető meg teljesen, ezt is a minimumra fogja csökken- t teni. „A sajtószabadság helyreállt** A sajtószabadság biztosítása tekintetében a kormány és a szociáldemokrata párt kö­zött létrejött paktum szövege szerint a szociáldemokrata párt megelégedett annak megállapításával, hogy a kor­mány a sajtócenzúrát megszüntette és ezzel a sajtószabadságot helyreállította.­­ A kolportázsjog engedélyezése körül fenn­álló háborús rendelkezések fentartása ellen a szociáldemokrata párt megbízottai nem emeltek szót és nem tartották kötelességüknek annak megállapítását, hogy a sajtócenzúra megszüntetése egyáltalán nem állította helyre a sajtószabadságot és hogy a háborús rendelkezések fentartása sajtócenzúra nélkül is illuzóriussá teheti a sajtószabadságot. A szociáldemokrata párt megbízottai ehelyett egyszerűen megállapít­ják, hogy a sajtószabadság helyreállt. „A szociáldemokrata munkásság meg­bízottai ezután előadják, hogy az általános amnesztia végrehajtása ma már annyira közszükséglet, hogy a megnyugvásnak és a politikai konszolidációnak úgyszólván elő­feltétele, mert e tényben kétségtelenül meg­nyilvánulna az államéletnek oly ténykedése, amely mindenki előtt bizonyítaná, hogy a­ kivételes állapotok megszül­tek és vissza-t­­értünk a normális idők rendszeréhez.“ így egészen röviden és tömören. Az amnesztiái ellenében j­ó szociáldemokrata párt akkori vezető-­­­­ége hajlandó volt erkölcsi bizonyít­ványt kiállítani a kormány számára abban a tekintetben, hogy a kivételes álla-­ potok megszűntek. Ezután a kormány a be­­ mutatta a kész rendelettervezetet, majd a­­ szociáldemokrata párt akkori vezetőségével­­ együtt­­ megállapodtak az amnesztiarendelet teljes és részletes szövegében. A kormány megígérte, hogy a gyorsított I eljárás szabályai szerint új eljárás nem teszi többé indítható, az 1921. évi LXIII. t.­c. és I az azt kiegészítő és módosító törvények alap­­­ján kibocsátott miniszteri rendeletek és kor-­­­mányintézkedések pedig ..sürgősen revízió alá I­­ognak vétetni és fokozatosan meg fognak­­ szüntettetni“. A munkásbiztosítás autonómiája I ügyében a kormány megállapítja, hogy haj-­ landó a munkásbiztosítás autonómiáját ren-1­­dületileg visszaállítani. Majd a bányamunké-­ sok panaszai, a munkabérek szabályozása, a I. szakszervezeti betétek és szaklapok ügyében is tesz ígéretet a kormány a szociáldemokrata párt vezetősége által elő­­r terjesztett sérelmek orvoslása tekintetében, politikai sztrájkoktól föltétlenül tartóz­kodik és a bérkérdések megoldását­­ azon szervezetre bízza, amely a jelen jegy­i s­zókönyv 11. pontja határozati részének II. I bekezdésében említtetik. Belpolitikai téren szakít a liberális blokkal , a polgári demagógia és az októbrista elemek támogatásától tar­tózkodik. 1.A kormánnyal szemben, mint annak el­­l­lenzéke, tisztességes fegyverekkel küzd és s mint komoly ellenzék, fakciózus demagógiát­­ nem fog­ csinálni. Köztársasági propagandát nem tíz. Tudomásul veszi a miniszterelnöknek I azon kijelentését, hogy az egyesülési és ú­j gyülekezési szabadságra vonatkozó pontot I a kormány úgy értelmezi, hogy a szociáldemokrata párt nem fogja­­ agitációját a mezőgazdasági munkás­rétegekre kiterjeszteni, s úgy mint 1918 őszén a vidéken tette. A magyar szociáldemokrata munkásság kiküldöttei kijelentik, hogy a miniszterelnök úr által fölállított kí­vánságokat mind kül-, mind belpoliti­kai tekintetben magukévá teszik és azoknak teljesítését a maguk részéről biztosítják. Teszik ezt annyival inkább, mert az ország jóhírnevének helyreállításával, belső kon-­­szolidációjával és gazdasági föllendülésével­ kapcsolatos mindezen érdekek a magyar szociáldemokrata munkásságnak is érdekes.­ A maguk részéről kiküldöttet neveznek meg, aki a kül­ügyminisztériummal az összeköttetést állandóan fentartja. Végül kötelezik magukat arra, hogy ezen érdekeknek és szempontoknak tömegeiknél és szervezeteiknél érvényt szereznek. Tehát : a szociáldemokrata párt mint a liberális blokk tagja, a liberális blokk pol­gári pártjainak háta m­ögött és azok tudo­mása nélkül többek között megegyezett a kormánnyal abban, hogy „szakít a liberális blokkal". Ehhez, úgy hisszük, e helyen felesleges minden bővebb kommentár. A paktum nyilvánosságra hozatala Érdeklődtünk beavatott helyén aziránt is, hogy nincs­­ valami megjegyezni valójuk a szociáldemokrata pártvezetőség tegnap esti elhatározására, amelly­el nyilvánosságra hoz­ták az 1922-es választások előtt a kormány­nyal­ kötött megegyezést. A kormányhoz közelálló helyen a következőket mondották az Esti Kurír munkatársának: •­­ Feltéve, hogy a Népszavában közölt jegyzőkönyv a szociáldemokrata párt és a kormánnyal kötött megegyezésről ponton­­ként és szövegszerűen megfelel a valóságnak, a kormányzatnak ehhez semmi hozzáfűzni­valója nincsen. Ném­ a kormányon múlt, hogy a megegyezés szövege eddigelé nem ke­rült nyilvánosságra. A kormányt ugyanis ak­kor, amidőn a szociáldemokrata párttal ezt a megegyezést megkötötte, az a szándék ve­zette, hogy a nemzetet újjáépítő munkába bekapcsoljon mindenkit, akinek munkájára szükség van és akik hivatottak arra, hogy az ország talpraállításának küzdelmében részt vegy­enek. Ez az intenció vezette a kor­­mányzatot akkor, amidőn a szocialistákkal ■zt a megegyezést kötötte. Annak azonban, hogy a megegyezés ed­dig nem került nyilvánoságra, egyedül a szociáldemokrata párt az oka, amely­nek vezetősége a megegyezés megköté­sekor a leghatározottabban azt az óhaj­tását fejezte ki, hogy a szöveg nyilvános­ságra ne kerüljön és ez a kívánság bizonyára a szociálde­­­mokrata párt tagjaira való tekintettel tőr- S tént. Mire kötelezte magát a szociáldemokrata­ párt? Amint a paktum második részéből kide- I rül, a kormány ígéreteivel szemben a szociál- s demokrata­ párt a kormány igen súlyos ki- I­vánságainak teljesítésére vállalt kötelezett- I séget. A paktum szerint ugyanis a párt vállalkoz­­­zik arra, hogy aktív propagandát fejt ki I egyfelől a külföldi szociáldemokrata pártok I vezetőségeinél, kormányoknál stb. és c cél-I ből I a magyar királyi külügyminiszterre! kooperál- másfelől megszakít minden érintkezést az emigránsokkal; ezt nyíl­tan, teszi és velük a harcot a külföldön is fölveszi.­­ Külpolitikai tekintetben a szociáldemokrata párt kötelezi magát, hogy a külföldön mér­sékelt szociáldemokrata körökkel való ösz­­szeköttetéseit fölhasználja, s a Magyaror­­­ szágról terjesztett alaptalan terrorhíreket megcáfolja és befolyását oly irányban érvényesítse, hogy a külföldi Magyarországról a valóságnak megfelelő képet nyerjen. Ezen cél elérésére mindenekelőtt a szociáldemokrata párt a Népszavában fog tárgyilagos hangot megütni és a polgári társadalommal való együttmű­ködést a lapban lojálisan kifejezésre­­juttatja, aminek természetes következménye, hogy­ annak visszhangja a külföldi sajtóban is­­ meglesz. A párt törekedni fog a külföldi szociál-­ demokrata sajtót a megállapodásról infor-­ málni, különösen vállalja, hogy nevezetesebb párttagok nevük föltüntetésével a külföldi jobb­oldali sajtóban (például Németország, I Franciaország, Anglia, Svájc, Svédor­ I­szág, Hollandia, Egyesült Államok) I néhány cikket fognak írni, a megtör- I tett megegyezésről.­­ A külföldi sajtóban terjesztett nyilván I hazug, rosszindulatú hírekkel szemben a­­ Népszava kötelezte magát, hogy — amen­­­­nyiben maga is bizonyságot szerez arról,­­ hogy ezen hírek valótlanok — a külügyminisztérium sajtóosztályának­­ felkérésére cáfoló közleményt adjon. Szakítás a liberális blokk és az októbristákkal Belpolitikai tekintetben a párt az országi újjáépítését a munkásság érdekében is oly­­ fontosnak tartja, hogy e célból a polgári­­ osztályokkal gazdasági téren kooperációra­ is hajlandó. Csütörtök, 1925 január 1

Next