Esti Kurir, 1925. július (3. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

v * 0 ' 7 ^ t, | R .........iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiw'i'niiiiMH'wiiniii, \\ \ \ | //// \\|| iiiiii'iiiii J ^ ÉVRE 120.000 K. EGYES SZÁM ÁRA: 2000 K. HÉTFŐN | vonniin.no A1 V . TELEFON­SZÁMOK: 196-19, 92-70, 98-70, 23-45,122-82. 3000 K. JUGOSZLÁVIÁBAN 4 DINÁR, HÉTFŐN 5­0 áC® AZ ÁPOL­Y KIADÓHIVATAL, VII. KER., KERTÉSZ UTCA 24—28 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 2500 OSZTRÁK KORONA__________M. L. 2.__________TELEFON­SZÁM: JÓZSEF 156-20 III. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1­9­2­5 SZERDA JÚLIUS 1 ♦ 14 4. SZÁM mártírok tenyésztése Rövid rendőri hír, vagy izgalmas riport­ ,Vági Istvánt és pártjának harminc tagját vasárnap virradóra őrizetbe vette a rendőr­ség. A közvélemény nem­­sokat tud erről a Vági Istvánról, bár neve egy időben sűrűn szerepelt. Ő volt vezetője a szociáldemokrata párton belül keletkezett ellenzéknek, amely a párt mai fejeivel elégedetlen volt — a nyilvánosságra került tudósítások szerint — nem is annyira politikai, mint párthierar­chiai szempontból. Azután egy napon Vágiék elkülönültek a szociáldemokrata párttól és új néven külön pártot alakítottak. A fővá­rosi választásban is részt akartak venni, lis­tát azonban sehol sem állíthattak, ami elég világosan mutatja, hogy mennyi a hívük, mennyi a táboruk. Nekünk az az érzésünk, hogy Vági István és a vele együtt őrizetbe vett harminc „ve­zető tag“ úgy körülbelül az egész pártot jelenti vezetőstül és közkatonástul. Harmin­can lehetnek összesen a nagy felforgatók, akiktől most az állam rendjét és konszolidá­cióját féltik, akiknél bizonyos szálakat fe­deztek fel Moszkva felé és akiknek kasszá­jában gynús eredetű aranyak pengtek. Elég nagy hűhóval történt e kisded és jelenték­telen kommunista párt rendőri megsemmi­sítése és mi valóban attól félünk, hogy míg a pári" maga"színe nullad­­ "volt a wtfím­m­ely­ik, hűhó viszont nagyobb, mint kellett volna. Naivitás azt hinni, hogy Magyarországon egyáltalában van még talaja a bolsevizmus­­nak, hogy Magyarországon bármennyi arannyal is, olyan kommunista pártot lehet szervezni, amely mögé tömeg és erő áll. A kommunizmust itt, egy nagyon kínos és na­gyon fájdalmas, nagyon gaz és nagyon becs­telen kísérlet után, jó emberöltőkre elinté­­zettnek lehet tekinteni. Megmosolyogták bi­zony ezeket a Vágiékat és a fővárosi válasz­tások idején is láthattuk már, hogy mit és kit tudnak maguk mögé felsorakoztatni. Elé­gedetlenek, munkanélküliek, nyomorgók és elkeseredettek voltak akkor is elegen. De annyi nem csatlakozott közelök Vágiékhoz, hogy valamelyik kerületben is, — ha talán, mutatóba, csak egyben — listát állíthattak volna. A szürke jelentéktelenségben mozog­tak és kiki a maga ízlése szerint fantaszták­nak, felbérelt pártbontóknak vagy strébered­nek nézte őket. Csak komolyan vette őket­­eenki. És most jön a magyar kormány és egy­szerre súlyt és jelentőséget, komolyságot és erőt tulajdonít nekik, annyi erőt és komoly­ságot, amely már veszedelmessé lehet az or­­tzágra és amely ellen az államhatalom min­d­en készültségével fel kell lépni. És ezzel megkezdődik az a szomorú processzus, ame­lyet már ismerünk : a mártíroknak mester­séges tenyésztése és a mesterséges tenyészet­ből következő természetes megnövekedése a mártírok híveinek. Rengeteg feltevés, kom­bináció és fantazmagória kél ezekben az órákban. Lám , ezek igazi ellenfelei a kor­mánynak — mondogatják egyesek. Lám , ezeknek van erejük, ezektől fél a kormány —mondják mások. Értünk szenved — mondja a harmadik, a nép i­gazi barátja —­ mondja a negyedik. Legendássá válik, mártírrá válik egy kormányzati baklövés következtében. Pe­dig, ha nem törődnek Vele, csak egyszerűen figyelemmel kísérik apró törekvéseiket, ak­kor úgy elfullad egész mozgalmuk, mint vas­tag homokban a Soványka csermely. Mis ha már erről beszélünk, ide kívánkozik a fajvédők gyűlésének betiltása is. Miért? ugyanúgy nincs mögöttük tömeg, ugyanúgy nem jelentenek már komoly erőt és vesze­delmet és ugyanúgy felesleges sőt káros ül­dözött mártírokká avatni őket. Ugyanazok a kommentárok kísérik ezt a gyűlésbetiltást is és ha valami árthat a rendnek és konszoli­dációnak, ha valami feléjük kergetheti a mindig elégedetlen kesergőket, úgy ez a kor­mányzati bölcsesség az. A legjobb és legcélravezetőbb módszer el­­lentik, ha beszélni hagyják őket. Emlékezzünk csak az ellenforradalom misztikus legendákba burkolt hőseire, az oroszlánokra és tigrisekre, az acélemberekre, a gyémántos energiákra, a háttérből igazga­tókra, a nagy, titokzatos mogulokra, akiknek szemöldökráncolásaitól függhet a sorsunk. A választójogi javaslat vitája, amelyet az indemnitási javaslat tárgyalása miatt tör­tént félbeszakítás után ma folytatott a nem­­zetgyözés, --$iy«4.1. ütemben IjWU^frt&KföL úgy hogy az optimisták számítása szerint egy héten belül törvényerőre emelkedhet a ja­vaslat. A politikai életbe ma az a hír hozott élénkséget, hogy a kormány a választójogi javaslatnak­ az emigránsokra vonatkozó kizáró szaka­szát megváltoztatni szándékozik. A folyosókon már kora reggel szóba ke­rült ez a lehetőség, amit a fajvédők kivételé­vel, minden oldalon megértéssel és öröm­mel fogadtak. Az emigráns szakasz megvál­toztatásának hírével kapcsolatban a beava­tottak tudni vélik, hogy a kormánypárt és a szociáldemokraták között az ünnepek alatt állítólag bizonyos megállapodás jött jött létre, aminek eredménye az emigráns­szakasz lényeges módosítása, a Vági István­­féle szervezkedés megakadályozása, a másik oldalon pedig a választójogi törvényjavaslat vitájának megrövidítése. Ezek a hírek azonban nem felelnek meg a valóságnak, mert, amint az Esti Kurír munkatársának a legbeavatottabb helyen ki­jelentették: Vági Istvánék őrizetbevétele és a par­lamenti helyzet között semmiféle össze­függés nincsen. A jobb- és baloldal közötti tárgyalások hí­réből viszont csak annyi igaz, hogy több egységes párti képviselő már szom­baton puhatolódzó tárgyalásokba bo­csátkozott a szociáldemokratákkal az­iránt, nem lehet-e a választójogi javas­lat vitáját megrövidíteni, hogy a nem­zetgyűlés július második hetében meg­kezdhesse nyári szünetét. De ezeknek a puhatolódzó tárgyalásoknak sincs összefüggése a kormánynak azzal az elhatározásával, amely az emigránsszakasz módosítására vonatkozik. A belügyminiszt­­erhez igen közelálló helyről szerzett és fel­tétlenül hiteles értesülésünk szerint ugyanis a kormánynak az emigránsszakasz enyhíté­sére vonatkozó szándéka spontán elhatáro­zásból fakadt. Teljesen beavatott informá­torunk ugyanis erre vonatkozóan a követ­kezőket mondotta : " A­ kormány nem zárkózik el az emig­­ránsszakasz módosítása elől, mert az a fel­fogása, hogy van néhány külföldön élő szocialista és baloldali polgári politikus, akik egészen nyugodtan hazajöhetnek, mert semmi olyat nem követtek el, sem po­litikai, sem társadalmi szempontból, hogy hazajövetelü­k nehézségekbe üt­köznek. Bejutottak a nemzetgyűlésbe és felállottak a nemzetgyűlésben és beszéltek. És mindenki elmosolyodott. Hát ez a legendás férfiú? Ez, aki szónoknak nemcsak gyenge, de talán szá­nalmas, aki mint politikus egészen ifjú kép­viselőkkel sem veheti fel a versenyt, akinek tudása, képzettsége, műveltsége talán az érettségi vizsga próbáját sem állná ki és aki oly erőtlen, oly jelentéktelen, hogy szinte foglalkozni sem érdemes vele? Ez az igazi remédium ellenük. És sokkal bölcsebb sokkal célravezetőbb ha a kormány­zat ezzel az orvossággal­­ él velük szemben, nem pedig ügy­etlen riadalmakkal és bebör­­tönözéssel és gyűlésbetiltással és mártírokká avatja ezeket az embereket, akikből pedig mártíroknak minden lelki tulajdonsága tel­jességgel hiányzik. MÓDOSÍTJÁK A VÁLASZTÓJOGI JAVASLAT „EMIGRÁNS SZAKASZ“-ÁT — ..... - -wrvfVfkjXPuvA- 1 "■ —­A kormány lehetővé teszi Garami, Lovászy, Buc hazatérését mrt/l/l/l/l­M Enyhült a politikai feszültség — A szociáldemokraták ma reflektálnak Csáky gróf miniszter nyilatkozatára a Somogyi—Bacsó-ügyben — Nem kerül sor a klotár újabb alkalmazására A kormány tagjai között csak arra vonat­kozóan féljük most tanácskozás, hogy mi­lyen formában történnek meg az az intéz­kedő, , antalmnek "-eedmésrye ezeknek túz­­érdekelt, úgynevezett emigráns politiku­soknak hazatérése lesz. Ennek a kérdés­nek likvidálásával a kormány minden va­lószínűség szerint a külügyminisztert fog­ja megbízni, aki egyedül hivatott annak megállapítására, hogy például Garami Er­nő vagy mások a külföldön az elmúlt években milyen magatartást tanúsítottak. A külügyminiszter fogja majd megállapí­tani, elkövettek-e ezek a politikusok ál­lami és társadalmi rendellenes bűncselek­ményt, amely haza­jövetelüket akadályoz­hatná. A kormány az emigráns szakasz ilyen értelmű módosítását abban a remény­ben hajlandó honorálni, hogy a szo­ciáldemokraták az emigránsoknak csak tisztességes elemeit kívánják ide­­haza látni. H ha ez így áll, akkor a szociáldemokraták­nak ilyen irányú kívánságai elé a kormány akadályokat nem fog gördíteni. A folyosói beszélgetésekből, amelyek er­ről a kérdésről kormánypárti és ellenzéki képviselők között foly­tak, tényként állapít­ható meg, hogy az elmúlt hét folyamán a kormány tag­jai komoly formában tárgyaltak az emigránskérdés megoldásáról. A miniszterelnök helyettesítésével megbízott Vass József népjóléti miniszternek az volt az álláspontja, amit minisztertársai előtt­ erősen hangsúlyozott, hogy a választójogi javaslat emigráns szakaszának módosításá­nál nagy óvatosságra van szükség, mert a politikailag és magyar állami szempontból megbízható, annak idején külföldre menekült politikusok mellett visszacsúszhatnak az or­szágba olyan elemek is, akiknek hazajőve­tele nem kívánatos. Vass József miniszter­­elnökhelyettes konkrét javaslatot is terjesz­tett minisztertársai elé, amely szerint az emigráns szakasz módosítása helyett a választójogi javaslatba egy új szakasz felvétele volna szükséges, amely felha­talmazást adna a kormánynak arra, hogy az emigránsokat a választójogból kizáró intézkedéssel szemben kivételeket statuálhasson. Minden­esetre az a helyzet, hogy az emig­ráns szakasz módosítása — legalább is négy-öt emigráns hazajövetele érdekében, — befejezett ténynek tekinthető. Kormány­­párti képviselők kijelentették munkatár­sunknak, hogy illetékes helyen már névsort is készítet­tek azokról az emigránsokról, akiknek hazajövetele elé a kormány nem gördít akadályokat. Ezek között első helyen említették munkatársunknak Garami Ernőt, Lovászy Mártont és Buchinger Manót. A politikai helyzet egyébként talán éppen az emigráns-szakasz módosításáról elterjedt egészen pozitív hírek hatása alatt lényegesen megenyhültnek látszik. Szombaton este az ellenzék vezéreinek és több miniszternek fel­szólalása után meglehetősen izgalmas hangu­latban zárták be az ülést, úgy hogy mára a politikai körökben viharokat jósoltak. Úgy látszik azonban, hogy ezek a jóslatok nem válnak be, amit főként az a tény bizonyít, hogy az ülésteremben nagyobb vita nélkül fogadják el a választójogi javaslat részletes tárgyalása során az egy­es szakaszokat. Nem lehetetlen azonban, hogy a ma esti napirendi javaslat megtételénél lesznek ellenzéki felszólalások, amelyek nagyobb vitát provokálhatnak. ■Az ellenzék ugyanis szombaton azzal távo­zott a parlamentből, hogy nem engedi ma­gára­ zúdítani a beruházási javaslat elhúzó­dásának ódiumát. Éppen ezért úgy tervez­ték, hogy este napirendi vitát rendeznek, melynek során az ellenzék szónokai java­solni fogják a nemzetgyűlés holnapi ülésére a köztisztviselők fizetésemeléséről, a beruhá­zásokról és az adómérséklésekről szóló ja­vaslatnak napirendre tűzését. A ma esti ülés egyébként abban az eset­ben is érdekesnek ígérkezik, ha napi­rendi vita nem lesz, mer­t Györki Imre válaszolni fog Csáky Károly honvédelmi miniszternek a Somogyi—Bacsó-gyil­kosság ügyében szombaton elhangzott felszólalására. Minthogy a választójogi javaslat vitája váratlanul gyorsan halad előre, megdőlnek azok a hírek is, amelyek szerint a kormány­párt a klotür sűrű alkalmazására készül. Beszéltünk ugyanis ebben az ügyben­­ Zsitvay Tiborral, a nemzetgyűlés alelnökével, aki a követke­zőket mondotta az Esti Kamir munkatársá­nak : — Nem hiszem, hogy sor kerülne a klotür alkalmazására. A vita az ülésterem­ben meglehetősen szűk keretek között mo­zog. Az­ ellenzék egyáltalán nem él vissza a szólásszabadsággal. Indokolatlan volna tehát a többségi párt részéről a vita kor­látozásának indítványozása. A bizottság­ban a legtöbb ellenzéki módosító javas­latot a többség honorálta, innen magya­rázható tehát az, hogy az ellenzék tagjai mérsékelt számban szólalnak fel az egyes szakaszoknál. Nézetem szerint egy hét alatt véget ér a választójogi javaslat vi­tája.­­ Ára 3000 korona

Next