Esti Kurir, 1926. március (4. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-19 / 64. szám

Péntek, 1926 március 19 iserKimle^ s arca az Kodály Zoltán magyar dalestje Szerdán este magyar dalest volt a Zeneaka­démián, Kodály Zoltán magyar dalestje, a magyar zene, a magyar kultúra, a magyar géniusz felemelő ünnepe. Az est műsora — három új szám kivételével — ugyanaz volt, mint a múlt esztendei magyar­­esté. De külső­ségekben nagy és — tegyük hozzá! — örven­detes változást mutatott a hangverseny. Tavaly alig félig telt meg közönséggel a Zeneakadémia nagyterme. Az idén sem jelent meg a „divatos koncertek"­ estélyi ruhás, a legújabb „kreáció­kat" felvonultató publikuma, a Heifetz és Vecsey közönsége és nem jelentek meg a hi­vatalos zenei élet reprezentálói sem, hogy illő alázattal megálljanak ama férfi élemmunkája elől, aki nem a hivatalos életet reprezentálja, de reprezentálja a magyar zenét és a költészetet. A Zeneakadémia terme — a távolmaradottak elle­nére is — az utolsó helyig megtelt közönséggel­ ifjú, képzett, tehetséges és lelkes zenészek szá­zaival s ennek az előkelő kultúrájú közönség­nek soraiban, amely a művészet alkotásait többre becsüli a divat „kreációinál", ott láttuk a magyar irodalmi és zenei élet büszkeségeit : Herczeg Ferencet, Bartók Bélát, Csathó Kál­mánt, Hevesi Sándort, Lengyel Menyhértet, Lyka Károlyt, Surányi Miklóst s a Zeneaka­démia legkiválóbb művésztanárait. Ez a válasz­tékos ízlésű közönség Kodály Zoltánt és művé­szeit oly hódolattal ünnepelte, amely kárpótlás lehetett 16 esztendő közönyéért, mert 16 eszten­deje annak, hogy Bartók Béla és Kodály Zol­tán, miként Hunor és Magyar, űzőbe vették a magyar népi zene fehér szarvasát, amely az­után elvezette őket a zene egy számunkra mindennél értékesebb, de akkor még teljesség­gel ismeretlen ígéretföldjére, amely föld ma már — hála Bartóknak és Kodálynak — nem­csak az ígéret földje, de a beteljesülésé is. Tizenhat év előtt néhány muzsikus ismerte csak fel a két szegény vándorlegényben, akik sze­kéren járták be az országot s hónapszámra sza­lonnán éltek, az álruhás királyfiakat, néhány zenész és három fiatal zenekritikus... A többiek... Ne beszéljünk róluk, mert ma már mindenki tudja, a kultuszminisztérium illetékes ügyosztályán, a Tudományos Akadé­mián, a Kisfaludy és a Petőfi Társaságon kívül, mindenki, széles e világon, hogy Kodály Zol­tánt mély tudománya, őserejű faji érzése, lé­nyének etikai magasrendűsége, kifejező képes­ségének újsága és egyénisége és mindene­stél­ett: csodálatos költői tehetsége az új zene leg­nagyobb mestereinek egyikévé avatja, hogy ama fainák sorába ta­rtozik ő, akiknek - alkotásai nélkül- nem színezhetünk teljes képet korúnk kultúrájáról, zenéjéről.. Kodály Zoltán három gyermekkorához, valamint a Várj merj mada­ram... Siralmas nékem... Ifjúság, mint só­lyommadár... Megégett Rácország... és Ver­tünk című dalaihoz költészetünkben csak Ba­lassa, Csokonai, Petőfi és Arany remekeit hasonlíthatjuk. Ezek a remekművek, örökéletű tükrei a magyar léleknek, már ma: klassziku­sak. A magyar századok suhanását érzed halla­­tukra, a magyar múltat, de a magyar jövőt is. Ha a világ bomlásának, a kultúra széthullásá­nak jazzbandes esztendőiben valamiből bizal­mat meríthetünk, úgy ebből a művészetből. E hasábokéva nemcsak a nagy költő alko­tásait nem méltathatjuk zenei szempontból, de azokról a lelkes és önzetlen művészekről sem szólhatunk érdemükhöz méltón, akik Kodály művészetének heroldjaiul szegődtek. Székely­hídi­ Ferenc lelkü­lete, valamint művészetének megejtő előkelősége, nemes férfiassága, sallang­­talansága,­ tisztasága, oly tulajdonságok, ame­lyek a kiváló művészt egyenesen predesztinál­ják arra, hogy Kodály mindent kifejező dalla­mait teljes sikerrel szólaltathassa meg. Kodály előkelő konzervativizmusa, lírájának páthosza és férfias heve , Székelyhidy előadásában ma­radéktalanul jut kifejezésre. Érzelmességét, magyar melankóliáját, új versekre írt dalait igen szépen váltja hangra Marschalkó Rózsi. Kentner Lajos kongeniálisan adta elő a Kodály­­dalok zongorarészét és a Zongoramuzsika ne­héz darabját. A legnagyobb sikert az estén a Wesselényi uccai polgári filúis­kola énekkara aratta. Nem hisszük, hogy sok ilyen énekkar akadna Euró­pában s meghatott tisztelettel írjuk le meste­rünk nevét : Borús Endre tanárét, aki úgy állt előttünk a dobogón, mint a magyar idealizmus megtestesülése, mint a nemzet napszámosa. Fájdalom : kulturális életünkben felettébb so­kan vannak a méltóságosak és igen kevesen az illyen napszámosok. „ * Az egyik kórus után Kodály Zoltán, a közön­ség fergeteges tapsának közepette megsimo­­gatta egy éneklő kisdiák arcát. A kisfiú meg­csókolta Kodály Zoltán kezét. Mint a magyar jövő jelképe , úgy állott e pillanatban a kis­diák, társai között, a dobogón. Fodor Gyula. * Forgács Rózsi Kamaraszínháza vendég­játéka a Terézkörúti színpadon, március 20.-án, szombat este 8 órától. Második előadás 21.-én, vasárnap este. A bemutatásra kerülő szenzáció­san mulatságos vígjátékok szerzői Vázsonyi János, Vándor Kálmán, Gogod és Csehov. A be­mutató előadásra már csak korlátolt számban árusít jegyeket a Terézkörúti színpad pénz­tára. Us­amieátyá­m sógorasszony a legjobb a CS0H9S fflSSZÍNN­ A míttott Csütörtök NAGY DIPLOMÁCIAI bonyodalom kezdődött a múlt vasárnap délután a Király Színházban. Az „Alexandra" került ugyanis színre, amely­ben Somogyi Nusi játszotta régi szerepét, az a Somogyi Nusi, akinek most a Városi Színház „Csókos asszonyáéban van pompás szerepe. Hát kérem Somogyi Nusi játszott, táncolt, énekelt az „Alexandrádban és ami még soha­sem történt : Lázár direktor nem látogatta meg őt öltözőjében. — Mi történhetett Lázó direktorral ? — spe­kulált Somogyi Nusi, — hogy be sem jött hoz­zám ? Másnap, hétfőn a kérdés eldöntésére sür­gönyt menesztett a Király Színházba. A sür­göny így szólt : „Lázár Ödön igazgató Király Színház. Alexandra ment, ön nem járt engem üdvö­zölni. Jövő vasárnap nem játszom. Somogyi." A táviratra ma jött meg a válasz : „Somogyi Anna vendég Városi Színház. Bocsánat, hogy nem jöttem, de bűnöm mentségéül szolgáljon, hogy a maga új sze­repén fáradoztam. Különben is megbüntetem magam és más darabot tűztem ki vasárnap délutánra. Lázár:" A „más darab", amelyet Lázár direktor ki­tűzött, „A régi jó Budapest". Pepi szerepét So­mogyi Nusi játssza. De ezt Lázár igazgató el­felejtette.­ • MI TÖRTÉNT AZ ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ­BAN ? Ezt is elmondom. Tegnap este félkilenc felé Kökény Ilona az Andrássy úti Színház felé tartott és — ilyesmi bizony megtörténik a dalos kedvű fővárosban — a Csengery utca sarkán megszólította va­laki, aki már vagy negyedórája követte lépés­­ről-lépésre. — Menjen tovább, — szólt rá keményen, a tolakodóra Kökény Ilona. ~ ' -•'t De az űr kitartó volt, nem engedett a negy­­vennyolcból és hevesen ostromolta a művész­nőt. Amikor azután már minden érvéből kifo­gyott, előállott a nagy ágyúval . — Elmegyünk szépen színházba ■­, Kökény Ilonának felcsillant a szeme. — Rendben van. Ez a feltételem. Bemegyünk mindjárt ide az Andrássy úti Színházba. Az úr majd odalett a boldogságtól, hogy az imádott hölgy egyszeriben olyan lett, mint a kezes bárány és örömmel váltotta meg a pénz­tárnál a páholyt. Amikor már kézben volt a jegy, Kökény Ilona engedelmet kért és kiment a páholyból, az úr pedig sugárzó jó kedvvel ült a helyén és várt, várt türelmesen szíve höl­gyére. A helyzet már kezdett aggasztóvá válni, mert teltek,­­múltak a percek és Kökény még mindig nem jött vissza, amikor egyszerre — mi az, káprázat talán­ — megjelent — a szín­padon, hogy nagyszerű kupléját elénekelje. A nézőtér egyik páholyának ködös sötétjéből egy meglepett /a//-kiáltás repült kifelé és né­hány pillanat múlva üres lett a páholy. * A „REIGEN" jön a Belvárosi Színházban, a híres, mondhatnám hírhedt Reigen, amely annyi fejtörést okozott már a hivatalok komoly urainak. A Schnitzler-darab egyik főszerepét Csathó Gitta játssza, aki most állandóan hatal­mas könyvekbe merül. Csathó Gitta a „Reigen" első próbája óta szakadatlanul olvas, sőt a próbákra is magával visz olyan könyveket, amelyek hogy ismondjam­­csak, bizony a fehér leányszobák asztalkáin aligha kaphatnának otthont. Ma azután az egyik színész beletekintett valamelyik könyvbe és megkérdezte: Gitta, pont ilyen könyveket olvasol? — Hogyne — felelt Csathó Gitta — a „Reigen" előtt pirulni tanulok. * AMÍG WUNDERLICHNÉ híres asszony volt, így hirdetett Sebestyén Géza: A CSÓKOS ASSZONY A * A DELEJES ASSZONY Most, hogy kicsit megtépázták hirét-nevét, így szól a hirdetés: KI AZ IGAZI DELEJES ASSZONY ? A A CSÓKOS ASSZONY! A 303. HŐSÉG SZÉRUMÁBAN, Bús Fekete Renaissance Színházbeli új darabjában van egy jelenet, amelyben Vaszary Piri amúgy isten­igazában elnáspángolja Gázon Gyulát. Ma azután Vaszary Piri levelet kapott Berky Lilitől, Gőzön feleségétől. A levélben csak ez állott: „Kedves Piri! Helyettem is, Lili."* ILOSVAY RÓZSI lett egyébként a 303 női főszereplője, a nagyszerű Ilosvay Rózsi, akit esténként lelkes tapsokkal fogad az Andrássy úti Színház közönsége, így bizony tengersok a dolga most a kis Ilosvaynak, aki délelőtt pró­bál, este ma még egy színpadon,­ nemsokára ízét színpadon játszik,­­délután p­edig a legnehe­zebb szerepére készül. A legnehezebb szerep kérem az autóvezetés, még­pedig nem ám az egyszerű autóvezetés, mert az már kitűnően megy, hanem a verseny­­autóvezetés, mert tavasszal autóversenyre ne­vezik be Ilosvay Renault-kocsiját. Tegnap azután hogy, hogy nem, a kis autó úgy nekiindult a Budafoki úton, hogy llosvay, bár összeszedte minden tudományát, nem tudta megállítani. Az oktató soffőr csendesen meg is jegyezte: ■ — Hát nem csacsi egy ilyen kocsi? — Miért? — kérdezte llosvay Rózsi. — No kérem, hogyne. Ilyen gyönyörű mű­vésznőtől el akar szaladni... AZ ALVÓ FÉRJNEK,­­ Szenes Béla új víg­színházi darabjának világítási effektusait pró­­bálták ma délelőtt. A „napsugár" azonban se­­hogysem akart szuperálni, Góth Sándor hát felment a zsinórpadlásra és a magasból nézett lefelé, a korzójelenetre, amelyet a ragyogó nap­fénynek kellett volna aranyozni. A színpadi korzó közönsége mosolyogva nézte a magasban sétáló Gothot és nagy derült­séget keltett, amikor Rajnay megjegyezte: — Nézzétek! Goth über die Welt! Kardos István. * Dohnányi Berlinben, Berlinből jelen­tik. A Dohnányi-ciklus harmadik estéjén a magyar művész a zongora mellett jelent meg. Saját szerzeményein kívül Beethovent és Lisztet játszott. /A nagyszámú közönség lelkesen ünnepelte Dohnán­yit. T­AB­ARIN most Nemzetközi Orfeum 5 Vill., Rákóczi út 63. Telefon: 1. 21-16 márciusi műsora vezet! Ma, csütörtökön záróra 5 órakor Biffian­ * Vitaest az új művészetről. E hónap 26.-án, pénteken este 6 órakor a Mentor előadótermé­ben érdekes vitaest lesz az új művészet kérdé­seiről. Előadó : Komlós Aladár. A vitában részt­­vesz: Bálint Imre, Gyergyai Albert, Hevesy Iván, Ignotus Pál, Komor András, Nagy Lajos, Szabó Lőrinc, Szegi Pál, Wolff Ernő dr., Zsolt Béla. (♦) Gyerekek, ott legyetek okvetlenül szom­baton délután a Városi Színházban. Parádés előadásban kerül színre a legszebb gyerekmese, a Hamupipőke. A helyárak rendkívül olcsók. (*) Az Alvó férj első házi főpróbáját hangos derültséggel fogadta az intim hallgatóság. Sze­nes Béla vígjátéka az első pillanattól kezdve mindvégig fogja tartani az érdeklődést, tréfák és élcek tömegével mulattat és kedves humor­ral viszi színpadra a kis vihart, amely egy fiatal házaspár családi boldogságát fenyegeti. A vi­dám bonyodalmat jóleső, derűs megoldás kö­veti. A Budapesten és Abbáziában történő cse­lekmény három fényes, stílszerű díszlet kere­tében játszódik le. A pénteki premierre már minden jegy elkelt. (♦) Majomszínház. Herczeg Ferenc nagyha­tású bohózata, a Majomszínház, e héten még csütörtökön szerepel a Vígszínház műsorában. Következő előadása hétfőn lesz. 9. oldal Az Andrássy úti Színház új műsorának nagy szenzációja a „Krumplikapálás“ Török Rezső legjobb parasztkomédiája, ci­gányzenével, gyönyörű magyar nótákkal. Két­órás kacagás, nyíltszíni tapsok, leírhatatlan si­ker­­ A ragyogó előadás főszereplői: Dajbukát Ilona, Bársony István és Fekete Pál. LaePs: mashara-r­enaissance Kisbán Miklós bolondsága 25 Csókos asszony 25 Városi Színház — március 22. hétfő Szakadatlan táblás házak során, hétfőn, 22-én érkezik el a Városi Színház diadalmas operettje első jubileumához. Fölöslegessé válik minden dicsérő jelző, hiszen hovatovább 63.000 főnyi közönség lelkes hangulata visszhangozza a Zer­­kovitz-Szilágyi operett maximális sikerét. A 25-ik ünnepi előadás alkalmából az igazga­tóság hálája jeléül minden látogatónak művészi értékű emléket juttat a híressé vált Bajza utcai palotából. Külön érdekessége lesz az estének, hogy a harmadik felvonás májusi ünnepén a színpadon a főszereplők mellett a fővárosi tár­sadalom sok nevezetessége, színe-java fog sta­tisztálni. Addig is persze minden este a nagyszerű Csókás asszony uralja a műsort. ||»» «« ■DM VIP •« a legnagyobb siker KIRÁLY-SZÍNHÁZ (*) 303 „Hűség-Szérum", március 20, péntek. Bús-Fekete László szenzációs vígjátékát már­cius 26.-án, pénteken mutatja be a Ren­aissance Színház legelsőrangú szereposztásban. Fősze­­replők:*Som­lay, Ilosvay Rózsi, Kertész Dezső, Papp Joli, Gőzön, Vaszary, Piroska, Földényi, Szeghő, Sugár, Hoykó. (♦) Kovács Dezső operaénekes, akit Titta Ruffo képeztetett ki, egyetlen hangversenyét Schik Lily zongoraművésznővel f. hó 26-án­ adja. (7. 9. Jegy Zipsernél, Andrássy út 4. ma: Holnap reggel Belvárosi Színház tragikomédiái (♦) Óriási érdeklődés előzi meg a Hajdúk had­nagya vasárnap délutáni előadását a Városi Színházban. A gyönyörű zenéjű, érdekes tárgyú operett a bemutató pompás szereplőivel, mér­sékelt helyárakkal kerül színre. (*) A Fővárosi Operettszínház színházi és va­rieté programmja a leggazdagabb változatos­ságban sorakoztatja fel a színdarabok, tréfák, dalok, táncok és artistamutatványok sokaságát. Minden este az új műsort adják Biller Irén és Rátkai Márton felléptével. Al­uhrn mérsékelt helyárak* Marikakai ________________RERAISSANCE (*) Péterffy Anna és Erzsébet tánciskolájá­nak matinéját, a nagy sikerre való tekintettel, március 21.-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Belvárosii Színházban megismétlik. Jegyek az intézetben, IV., Váci ucca 11/B kaphatók. Április 8-án­­ feltétlenül megtartják az Mk­t­arom 1 ■■■■■ÉtaBHnBHSESBHi é­s 5 9 húzását i!

Next