Esti Kurir, 1926. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-28 / 95. szám

I Szerda, 1926 április 28 BnKom SZINIVMK Harminc éves a Vígszínház 1896 május 1 — 1926 május 1 Sok hatalmas homokbucka, napégette szikes földdarab állott akkoriban, harminc esztendőnek előtte azon a helyen, ahol ma a Vígszínház ha­talmas palotája emelkedik. A város szíve a Kere­pesi út, meg a belső körutak flaszterén már áradt az élet, és pezsgett az egyre fejlődő magyar főváros izgalmas lármája, itt kint, a Duna felé még pusztaság volt és az ázott föld nem kívánt életet. Egy lelkes főúr, Kegievich István gróf lel­kében születik meg az eszme: telket kell vásárol­ni az ötödik kerületben és a telekre színházat kell építeni az egyre izmosodó magyar színját­szók számára. Tervéhez megnyeri Silberstein- Ötvös Adolfot, majd dr. Váradi Antalt, Fekete Józsefet, Náday Ferencet, Faludi Gábort, akik hosszú időkön át törik a fejüket, hogyan váltsák valóra a gondolatot. A nagy társaság végre trium­virátussá olvad le, amelynek tagjai Keglevich- Faludi­ és Szécsi, akik 1894 január 20-ára köz­gyűlést hívnak össze a leendő színház ügyében. Most már hamar megy minden, a gondolat tár­sul az akarattal és a pénzzel és 189­1 április 2-án megtartják az első próbát az új Vígszínházban Ditrói Mór művészi igazgató vezetése alatt. Rövidesen a Vígszínházhoz kerülnek a követ­kező színészek: Alpár Irén, Bíró Gizella, Delly Emma, Haraszthy Hermin, Hunyadi Margit, Kal­már Piroska, Kész Rózsi, Lánciy Ilka, R­ikó Lina, Pécsi Paula, Szép Olga, Sípos Etel, Szilasi Rózsa, Varsányi Irén, Belassa Jenő, Beregi Oszkár, Feny­vesi Emil, Gál Gyula, Góth Sándor, Gyöngyi Izsó, Hegedűs Gyula, Kaza­czky Antal, Magyary Já­nos, Mátray Béla, Molnár László, Pintér Imre, Báthonyi Ákos, Szathmáry Árpád, Szerémy Zol­tán, Sziklay Kornél és Tapolczay Dezső. A színészek nagy tudással és lelkiismeretes buzgalommal készülnek a színház megnyitó­jára. Ditrói április vége felé jelenti, hogy a darab áll, megnyílhat a színház. 1896 május elsején tartják az első előadást, amelyen Jókai Mór Barangok című vígjátéka kerül színre. A vígjátékot Barna Izsó ünnepi élőzenéje előzi meg,majd prológ következik, amelyben Lenkey Hedvig, Gál Gyula, Balassa Jenő és Beregi Oszkár lépnek fel. Lenkey■ Hedvig volt tehát az, aki a színház nagyjövőjű színpadán az első szót kimondta. A Barangok­ban Tapolczay Dezsőnek volt igen nagy sikere. Kevéssel ezután francia víg­játék következik, az Államtitkár úr, amelynek mérhetetlen a sikere. Főszereplőit, Hegedűs Gyulát és Fenyvesi Emilt most ismeri meg a közönség. Se vége, se hossza nincs a ki­hívásoknak, az akkori idők krónikásának fel­jegyzései szerint. Ezután A helyettes című da­rab jön, amelyben Góth Sándor mutatkozik be és így egymásután következnek azok a mérhe­tetlen sikerek, amelyek a Vígszínházat rövide­sen nemcsak az ország, hanem Európa egyik első színházává emelik. A Millió című darab Szerémy Zoltánnak hozza meg a sikert, a Becstelenek Haraszthy Herminnek és Gál Gyu­lának, a Takarodó Balassának, A hittelen Fenyvesi Emilnek és a Csalj meg, édes­ben jelenik meg a színpadon a jövő harminc esz­tendejének egyik legnagyobb művésznője, Var­sányi Irén. Az öreg Faludi atyai gondoskodással vigyáz színészeire, akik élnek-halnak azért az épü­letért, amelynek falai az ő nemeshangzású sza­vaiktól visszhangzanak. A Vígszínházban isme­retlen fogalom a színházi törvényszék és az ügyelői lapon mindig kitöltetlen marad az a rubrika, amelyben az ügyelő a késésről vagy egyéb kisebb bűnökről szokott jelentést tenni feljebbvalóinak. 1899 .­árcius 22.-én a Vígszínház elérkezik az ezredik előadáshoz. A Dr. Pepi kerül színre. 1902 január 1.-től száz estén át magyar dara­bokból álló ciklust rendez a színház.­1903 már­cius hónapban Faludi Gábor húszezer koronval megteremti a Vígszínház nyugdíjalapját. 1906 május 1.-én üli meg a színház fennállása tize­dik évfordulóját. A jubiláns estén a Takácsok kerül színre ötvenedszer. 1906 október 18.-án tartják az első délutáni előadást. A mérsékelt helyárú előadáson Beöthy László Béni bácsi című háromfelvonásos bohózatát adják. 1910 január 15.-én nagy eseménye van a színháznak, amelynek színpadán most először shakespeari szó csendül fel : A makrancos hölgy-ben. Ugyanezen év április 25.-éjén útnak indul egy hatalmas világsiker: Molnár Ferenc Ördög­ét mutatják be. A ragyogóbbnál­ ragyogóbb sikerek sűrűn követik egymást, Faludi Gábor mégis az idők változásán elkedvetlenedve,­­ 1920. ta­vaszán eladja a színházat Ben Blumenthalnak, aki Roboz Imrét vezérigazgatóvá nevezi ki, Jób Dánielnek, a színház eddigi főrendezőjé­nek pedig igazgatói címet ad. A színház köte­lékében marad természetesen Komor Gyula, a művészeti titkár, aki művészeti igazgató lesz és Wister Ernő, a gazdasági ügyek vezetője. Harminc, esztendő telt el azóta, hogy He­gedűs Gyula kopott, fekete kabátkájában be­állított a Vígszínház igazgatói irodájába. Har­minc­ év múlott el és a Vígszínház azóta mit­­sem veszített a régi fényből. Gárdája még ma is az elsők között áll és ha a színház csillaga az utóbbi esztendők során egy-egy pillanatra mégis elhaloványult, nem a színháznak, ha­nem az utolsó évek mindent beborító fekete felhőinek tudhatjuk be. A . y Kedd A VIDÁM ÉS NAPSUGARAS évfordulók közé zordon, fekete szárnyakkal most beszö­kött egy, amely könnyeket csalt a szemekbe és néhány pillanatra sorompót szegett a mosoly­gás elé. Most múlt egy esztendeje, hogy Tapolczay Dezső, a Fővárosi Operettszínház igazgatója hirtelen, anélkül, hogy barátaitól elbúcsúzha­tott volna, meghalt. Egy esztendő perdült le azóta, eseménydús, de szegény esztendő, ame­lyet a színházat kedvelők még igen sokáig fognak emlegetni. Konzorciumok alakultak, tehetségeket dobált ide-oda a válság vészesen dühöngő vihara és hol egyik, hol a másik színházról kelt szárnyra a megsemmisülés ré­mének híre. Tapolczay egy év előtt elment, amikor még szilárdan állottak a falak és az egymáshoz illesztett téglák szűk kis résein keresztül nem járt-kelt a sok elbúsító mende­­monda, híresztelés, pletykaság. Tegnap múlott egy esztendeje annak, hogy meghalt és három nap múlva lesz harminc esztendeje annak, hogy megnyílott az a szín­ház, am­ely először otthont adott neki a fővá­rosban, ahova nagy alázattal jött fel vidékről és ahol ismert nagy színésszé lett. E két dá­tum között ráérünk a színész sorsával törődni, ráérünk emléket emelni neki, a színésznek, akinél kötelességtudóbbat keveset ismert a magyar színpad, aki a színházi törvényszéket csak hírből ismerte és akinek temetésén rend­őrök tartották vissza a tömeget, mert min­denki, akinek csak legkisebb köze is van eh­hez a színes világhoz, egy-egy orgonaszálat akart bedobni a kegyeletnek áldozva, Tapol­czay Dezső sírjába. * — Ha kitünően és hasznosan el akar szóra­kozni, űzessen elő félévre 100.000 koronáért A DIVAT-ra a kiadóhivatalban: VII., Kertész ucca 24.* TEGNAP ES­TE az étteremben, ahol hosszú esztendőkön keresztül állott Tapolczay Dezső törzsasztala, ismét összejöttek a cimborák, né­gyen : Kiss Ferenc, Zerkovitz Béla, Szabolcs­ Ernő és Nagy Jenő. Az asztal mellett négyen ültek, az ötödik hely üres maradt, egy deci bor és egy csokor orgona mutatta csak, hogy va­laki hiányzik innen. A négy pajtás egyetlen szót sem szólt, de a vendéglő törzspublikuma tudta, hogy magukba zárt mondatokban mondják el most az esemé­nyeket az ötödiknek, aki nincs itt, aki meg­hallgatja őket és aki tanácsokat ad a legsúlyo­sabb színházi problémákban is. A tegnap elterjedt hírekből ítélve legtöbb mondanivalója és legtöbb tanácsolni valója pe­dig éppen neki lett volna, de ő nem volt ott, és pont tizenkettőkor a cigány hegedűje csak szellemalakjának húzta : „Szeretnék május éjszakákon letépni minden orgonát..." ‘ SEBESTYÉN GÉZA beszéli: — A koplaló fakírt szeretném levinni Mis­kolcra. — Minek? — Hadd lássa a miskolci közönség is. — Nem tudod őt megfizetni. — Nem baj, kap majd egy kis gázsit, és a teljes ellátást.* A KITTY ÉS KATI ma délelőtti házi főpró­báján megint baj történt : Vaály Ilona, a Kati eltévesztette mondanivalóit. No hiszen Tihanyi főrendező veszekedett is, és hullott a szidás, mint a záporeső, amire Vaály megharagudott, kiment a színpadról és bejelentette, hogy ő bizony nem jön be többet, mert mégsem járja, hogy összeszidják. Kérte ez is, kérte az is, de hasztalan volt minden, a kis Vaály odakint maradt a kulisszák mögött és csendesen pityergett. — Szóval mi lesz? — kérdezte türelmetlenül Tihanyi, a főrendező. — Majd kicsalom én a kulisszák mögül, ne féljetek, — szólott Nagypál, a karmester és már felemelve dirigensi pálcáját, csendben oda­­sugott a zenekarnak, amely egyszerre rázen­dített :­­ „Kati gyere ki.. ■ és Kati természetesen kijött, mire Tihanyi mo­solyogva jegyezte meg : — Hja, könnyű Katit láncba vinni. — Ha ízlésesen akar öltözködni, vegye meg A DIVAT áprilisi számai. Megkaphatja bár­melyik újságelárusítónál. EGYIK-MÁSIK SZÍNÉSZÜNK azon panaszko­dik, hogy a rádióban nem érdemes szerepelni, mert a színész a világ legszebb muzsikáját, a tapsot nem hallhatja a rádióban. Az ő szá­mukra mondom el, hogy a rádióhallgatók a színész üdvözlésének egy új formáját találták ki, amennyiben a szereplőknek leveleket kül­denek, ami felér a tapssal. Így például a napokban gyermekelőadás volt a rádióban, amelynek során Lajtai Lajosnak, a fiatal zene­szerzőnek néhány kis dalát és zenés játékát vitték el a hanghullámok a világ négy tája felé. Az előadás után néhány napra a zene­szerző levelet kapott az égjük vidéki apáca­­zárdából. A többi között ezt írja a soror: „Már sok szép dolgot meséltek a gyerme­keknek rádión, de ez a délután ragadta meg őket legjobban és mingyárt kértek, írják a tekintetes szerző úrnak, legyen szíves kül­deni nekünk ilyen kis dolgokat, amelyeket vagy lemásolunk, vagy pedig gyűjtünk rá a faluban és megfizetjük. Kis zárdánknak mindig kellenek ilyen­­ kedves kis dolgok, mert a gyermekeket gyakran a színpadra léptetjük a nevelés, meg az ügyesedés szem­pontjából. Éppen most is készülünk a plébános úr névnapjára és nagyon szeretnénk meglepni a jó szerző úr kincseinek bemutatásával. Nagyon kérem tehát a tekintetes urat, jut­tassa el kis falunkba lelket emelő kincseit, hogy nevét ne csak azok ismerjék, akik a rádiót hallgatják. Kis falunk jó plébánosa minden szerdán és vasárnap délután juta­lomként kis tanítványainkat felváltva viszi a rádiót hallgatni, nagy a verseny, ki men­jen, így azután mindenki megismerheti az ön műveit." Művészek! Művésznők! Van-e ennél a bá­jos levélnél szebben hangzó zajos tapsorkán ? ­ Minden este: „Az alvó férj“ a Vígszínházban K4WI * Tóth Imre ünneplése. A Nemzeti Szín­ház péntek esti előadását, amelyen Tóth Im­rének, a színház volt igazgatója és örökös tagja művészi pályájának 50 éves jubileumát ünnepük, Hevesi Sándor ünnepi beszéde ve­zeti be. Utána premierként kerül színre Bar­tók József „Zsuzsi" című egyfelvonásos szín­műve és Zilalvy Lajos a „Házasságszédelgő" című új vígjátéka, a kettő között pedig a „Vén színész", Gyulai novellájának drama­tizált formája. A három darab főszereplői: Rákosi Szidi, P. Márkus Emília, Helvei Laura, Bajor Gizi, K. Demjén Mari, T. Sigely Juliska, Mihályfi Károly, Odry Árpád, Be­lügyi Lajos, Pethes Sándor és Pataky József. Tóth Imre színészakadémiai igazgatóságának tízéves jubileumát az Országos Magyar Szín­­művészeti Akadémia tanári testülete és ifjú­sága pénteken délelőtt fél 12 órakor fogja megünnepelni az Uránia Színházban (VIII., Rákóczi út 21.) (♦) Tolnai Andor egy szerelmes bonviván sze­repében, szép hangjával és férfias játékával kelt nagy hatást a „Kitty és Kati“-ban a Király­­színházban. * A magyar királyi Operaházban kedden színre kerülő „Sába királynőjé“-ben Sulamit szerepében vendég lesz Takács Klementin, a Zeneakadémia végzett növendéke. A szerdai „Hamlet“-ben Claudius királyt Kálmán Osz­kár helyett, a szombati „Rigoletto“-ban pe­dig Sparafucilet Székely Mihály helyett Ven­­czell Béla énekli. Rigoletto címszerepében a hosszabb olaszországi tanulmányútjáról visszatért Palló Imre lép fel. Vasárnap Sze­mere Árpád rendezésében ez évadban másod­szor tűzték műsorra Strauss Richárd „Salo­­mé“-ját, melynek címszerepét Németh­y Ella először fogja énekelni. „A denevér" pénteki előadására minden jegy elkelt. * A tanár úr, Forgács Rózsi Kamaraszínháza május 1.-én, szombaton este ismét premiert tart. Ez alkalommal bemutatja Fehér Jenő „A tanár úr" című egyfelvonásos színjátékát. A bemutatóval egyidejűleg természetesen to­vábbra is színre kerül a szezon legnagyobb iro­dalmi sikere, Boross Mihály poétikusan szép darabja, „A mull". (♦) Orosz Vilma egy kokott szerepében mint nagyszerű táncos-szubrett mutatkozik be a „Kitty és Kati“-ban a Király-színházban. 11. oldal A Párizsi kirakat 11 attrakciója 1. A világ legmulatságosabb operettszövegei 2. A világ legjobb sláger­muzsikája. 3. Titkos Hana énekel. 4. Csortos Gyula énekel. 5. Törzs Jenő énekel. 6. Titkos és Törzs csengetyűs nézőtéri mókája. . 7. A világ legfiatalabb koloratúr-énekesnője: Eggert Márta. 8. Gombaszögi Ella, Dénes Gyrörgy, Z. Mol­nár remek operett-együttese. 9. A legszebb párizsi toalettek a színpadon. 10. Jazz-band. 11. Esténként táblás házak a Magyar Szín­­­házban. „A királyné rózsája** Farkas Imre nagyszerű daljátéka még kétszer kerül esténként színre a Király Színházban Biller Irén tüntetésszerű ünneplése Szinte megható az a lelkes fogadtatás és tüntetésszerű ünneplés, melyben a közönség Biller Irént, a méltán népszerű primadonnát, esténként az An­drássy-úri Színházban része­síti. „Az elérhetetlen asszony" című pompás, gyönyörű zenéjű operett címszerepét játssza és már megjelenésekor percekig tapsolják ; üde, csengő hangjával, bravúros táncaival és nagyszerű játékával teljes gyis­zelm­et aratott. Vé­tó partnere Lukács Pál, aki mint énekes bonviván szenzációt kellett és Kabos Gyula, aki mindenkit megnevettet. (*) Minden este Csókos asszony szombat ki­vételével a Városi Színházban. A legnagyobb­ magyar operettsiker változatlanul zsúfolt há­zakkal halad harmadik jubileuma felé, a pom­pás szöveg, a páratlanul népszerű zene, a leg­ragyogóbb előadás minden alkalomm­al frene­tikus hatást ér el. A Csókos asszony a Városi Színháznak fennállása óta legnagyobb sikere. (*) Rose Ader és Grosavescu együttes fel­lépése a Bohéméletben, szombaton, a Városi Színházban eseménye az idei opera-szezonnak. Bőse Ader mint Jerisza lírai riválisa? Strosa­­vescu, ki magyar születése dacára világhírré emelkedett, ünnepi előadást biztosítanak Pucci­­ni operájának. Az érdeklődés városszerte óriási, helyárak 20-től 130 ezerig. (*) Nagy Margit — Szedő Miklós dr. énekli ki a Cigánybáró főszerepeit vasárnap délután a­ Városi Színházban ■— mérsékelt helyárakkal. (*) T. Forrai Rózsi az újgazdag báróné sze­­repében legnagyszerűbb alakításainak egyikét fogja produkálni a „Kitty és Kati“-ban a Király* színházban. TABARIN NEMZETKÖZI ORFEUM Rákóczi út 63 varieté műsora a tavaszi vásár szenzációja záróra órakor Jegyek kaphatók a vásár területén is

Next