Esti Kurir, 1926. augusztus (4. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-01 / 172. szám
r "ik m^it L pillintf.....iijf 'ttf 000.....“"""'................................................................................................................................................................... .. I PÍ J ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 40.000 K. NEGYED- r-Ac’zrdr'Krc 77yÁ SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ UTCA 11 ÉVRE 120.000 K, FÉLÉVRE 240.000 K, EGYES SZÁM /USZUK&VÓZIA: TELEFON: L. 996-19, T. 122-82, 122-83, 122-84, 26-10 ÁRA- MINDENNAP 2000 K, JUGOSZLÁVIÁBAN 2'!1 f1 A A VADASZ KIADÓHIVATAL: V., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 34 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 2500 OSZTRÁK KORONA IKJDIJK ÜL A TEL.: T. 122-88. HIRDETÉSI OSZTÁLY TEL.: T. 26-10 ki ..... i KK IV. ÉVFOLYAM_______BUDAPEST, 1926 VASÁRNAP AUGUSZTUS 1172. SZÁM A VALÓSÁG Aggódva írtuk meg tegnap, hogy a választókerületek beosztásáról szóló törvényjavaslat körül különös és bizalmatlanságot keltő tüneteket észlelhet az éles szem. Suttogások kelnek, hírek szivárognak át a túlsó táborból és mind arról szólnak, hogy a kormány a nyíltszavazásos választások rendszerét még azzal is tetőzni akarja, hogy még tovább csökkenti a titkos választókerületeknek amúgy sem túlságos nagy számát. Nagyon jól megfontolt, igen elmésen megtervezett választási geometriával átszabdalja az ország területét — még inkább a maga képmására. A jelek, amelyek erre engednek következtetni, igen komolyak. Elkezdhetnék ezerkilencszázhuszonkettő emlékeivel. A kormány és pártjának obstrukciója tette lehetetlenné akkor a választási törvény megalkotását és egy igen ügyes parlamenti taktika, néhány naiv technikai eszköz segítségével módot teremtett a kormány a maga számára, hogy rendeleti úton választathasson. A múltnak ez a kellemetlen emléke valóban feljogosít mindenkit, hogy az elkövetkező időkben ne reméljen a kormánytól demokratikus megoldásokat, ne várja, hogy önkéníves módszereiből csak egyet is felad. Most az a helyzet, hogyha a felsőházi törvényjavaslat életbe lép anélkül, hogy a kerületek beosztása már törvénybe volna foglalva, akkor a kormánynak jogában áll ezt a kérdést törvény hiányában rendeleti úton szabályozni. És már halljuk is az illetékes nyilatkozatot, hogy a kormány ősszel sürgősen előveszi a felsőházi javaslatot. Tehát nem a választójogi törvény betetőzése, a kerületi beosztás törvényes rendezése, hanem a főrendiház reformja a sürgős. A cél könnyen átlátszó: így lehet biztosítani a rendelettel szabályozás jogát. Azután itt vannak a titkos tanácskozások. A kormány és az őt kívülről támogató pártok között hetek, sőt hónapok óta folynak bizonyos beszélgetések, melyek a nyilvánosságra úgy látszik egyáltalában nem tartoznak. A beavatottak tudni vélik — a reménykedők és várakozók nem is titkolják, — hogy itt bizonyos kerületekről esik szóbeszéd, amelyeket hű szolgálatok és jövőbeli támogatások fejében osztogatnak. És végül: egy cáfolat jelent meg ma tegnapi cikkünkre és ez a cáfolat jobban megerősíti feltevéseinket minden logikai okfejtésnél. Azt mondja az illetékes hely cáfolata, hogy a belügyminisztériumban készült választókerületi törvényjavaslat tervezetéről közölt kombinációink nem egyebek egyszerű kitalálásnál, amelyek a valósághoz még csak nem is hasonlítanak. Ami magyarul azt jelenti, hogy van egy ,,valóság" s ez a valóság más, mint a mi tegnapi hírünk. Illetékes hely nyilatkozata elismeri, hogy van már egy tervezet, mert ha nem lenne, akkor ugyan mihez hasonlítaná a mi ,,kombinációinkat", mi lenne az, amihez a mi feltevéseink „még csak nem is hasonlítanak"? Van tehát egy valóság: ez a tervezet. S van egy másik valóság: az, hogy ezt a tervezetet, ezeket az elgondolásokat eddig elfelejtették közölni a nagy nyilvánossággal. Elfelejtettek módot adni az ország nagy közvéleményének, hogy maga mondjon ítéletet: hasonnlítanak-e váljon a mi ,,kombinációink" a valósághoz, vagy sem. És van egy harmadik valóság: az, hogy a nyilatkozat a hasonlóság kétségbevonásán kivül semmit sem cáfol. Nem cáfolhat — úgy látszik, — mert a „kombinációk" mégis csak megállnak. Tudjuk, hogy alternatív tervek is vannak. Tudjuk, hogy az elgondolás még nem végletes. Lehet, hogy az a felfogás érvényesül, amely Budapestnek a jövőben nem tíz, csak nyolc képviselővel akart kevesebbet adni. Talán a kormánypárt ,,liberális" szárnyának óhajtását veszik figyelembe s a főváros kerületeinek beosztását változtatják majd meg, itt találnak ki új gruppírozást, mely ügyes és bonyolult választási matematika segítségével neki is juttat mandátumot. De az árnyalatokban eltérő és különböző tervek között magasan és élesen emelkedik ki a gondolat: a nemzeti akarat valódi megnyilvánulása helyett csupán a kormányzópárt hatalmi forrásává tenni a választásokat. Ez a valóság. Ezért kell gondosan kizárni a nyilvánosságot, ezért kell titkos konferenciákon tárgyalni kerületekről és mandátumokról. Ezért nem szerezhet a polgárság tudomást arról, hogy mit készülnek dönteni felőle, az ő megkérdezése nélkül. Ám hogy mi hasonlít és mi nem hasonlít a valósághoz, azt csak azután lehet eldönteni, miután a valóságot meztelenül és őszintén megmutatták. Addig csak egyet tudunk, s ez az, hogy egy szóval meg nem cáfolták az új kerületi beosztásra való készülődést, meg nem döntötték azt az aggodalmas feltevésünket, hogy amit nyílt választás, közigazgatási beavatkozás, befolyásolás még meghagyott, azt most a kormány a kerületi beosztás megváltoztatásával akarja szinte teljesen megsemmisíteni. Elég hosszú idő választ el bennünket az őszi parlamenti kampány megindulásától. Ezt az időt a szabadelvű ellenzéknek maradéktalanul ki kell aknáznia. Fel kell rázni a közvéleményt fásultságából, meg kell mutatni neki a rideg valót. A rideg valóság az, hogy a szabad politikai véleménynyilvánításnak még elmélete fölött is megfordíthatjuk a címerpajzsot, ha a kormány háborítatlanul megcsinálhatja és életbe léptetheti azt az elgondolást, mely most születik titkos értekezleteken, zárt ajtók mögött. A magyar parlament akkor nem lesz egyéb, mint adományozott mandátumlevelek színtelen gyülekezete. Fel kell rázni a közvéleményt és megmutatni neki, hova masírozunk, s az ellenzéknek itt kell megmutatnia harci frontját, itt kell bemutatkoznia, itt kell porondra lépnie és erejének minden megfeszítésével küzdeni ez ellen a „valóság" ellen. A KORMÁNY ÚJ BERUHÁZÁSI PROGRAMJA MEGBÉNÍTJA A KERESKEDELMET -¡Az\5\5M\W'e-Országos tiltakozásra és kereskedelem a kormány mely szerint a beruházások vetkezetek alapítására akarják fordítani • ■ ■ —mxr.'/l/l/la* A szövetkezetek indokolatlan támogatása megbénítja az ipart és a kereskedelmet. — A tiltakozó gyűlés memorandumot nyújt át a kormánynak.— A szakszervezeti tanács sürgeti, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás törvényjavaslata az ősz elején a nemzetgyűlés elé kerüljön A kormányhoz közelálló helyekről már hetek, sőt,,hónapok óta hirdetik, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök és a gazdasági reszortminiszterek a nemzetgyűlés nyári szünete alatt nagyszabású programot fognak kidolgozni a magángazdaság talpraállításáról. A kormány, úgy látszik, ezekkel a hírekkel akarja ellensúlyozni azt a nagy elégedetlenséget és kétségbeesést, amelybe a magángazdasági érdekeltségeket, az ipart és a kereskedelmet, a kormány gazdasági impotenciája kergette. Kereskedelmi körökben nagy felháborodással állapítják meg, hogy amíg a kormány egyfelől a magángazdaság szanálásának szükségességét hirdeti, addig a kormányzati intézkedések éppen az ellenkező eredményre, vagyis a magángazdaság újabb és újabb megterhelésére vezetnek. A helyzet ugyanis az, hogy az újabb beruházásoknak körülbelül 20 százalékát a kormány szövetkezeti célokra, vagyis az iparnak és a kereskedelemnek további megbénítására fordítja. Az Esti Kurír munkatársa ebben az ügyben az OMKE-hez fordult felvilágosításért, ahol kijelentették, hogy országos értekezletet fognak összehívni a szövetkezetek túlzott állami támogatása ellen való tiltakozás céljából. Ezt az országos értekezletet, amelyen valamennyi magángazdasági érdekeltség képviseltetni fogja magát, a jövő héten fogják előreláthatóan augusztus 15-ére összehívni. Az érdekeltségek felfogása szerint ugyanis immár elérkezett a tizenkettedik órája annak, hogy a kormány szakítson eddigi gazdasági politikájával és a szövetkezeteknek teljesenindokolatlan és a magángazdaságot megbénító támogatásával. A helyzet ugyanis az, hogy a termés előmozdítása érdekében nemcsak hogy támogatni akarja a most működő szövetkezeteket, hanem újabb szövetkezetek alakítására is támogatást kíván nyújtani. Kereskedelmi körökben érthetetlennek tartják, hogy amikor Bod János pénzügyminiszter legutóbb is kijelentette, hogy a kereskedelem szanálását attól teszi függővé, hogy a kereskedőknek a szükséglettel arányban nem álló számát miképpen fogják visszafejleszteni, akkor éppen a kormány az, amely újabb kereskedőket termel a szövetkezetek támogatásával és új szövetkezetek alapításával. A magángazdasági érdekeltségek elhatározták, hogy a gazdasági életnek ilyenfajta „szanáláson ellen a legenergikusabban fognak tiltakozni, s az iparnak és a kereskedelemnek tönkretételét minden eszközzel megakadályozzák. Ebből a célból nagy energiával fognak az augusztus 10-iki országos értekezleten felsorakozni a kormány gazdasági politikájával szemben és az értekezlet határozatát monstre küldöttség fogja Vass József helyettes miniszterelnök elé terjeszteni. Milyen szociális törvényjavaslatokat készít elő őszre a népjóléti minisztérium A nemzetgyűlés őszi ülésszakában Vass József népjóléti miniszter egész sor fontos, szociálpolitikai törvényjavaslatot készül a parlament elé terjeszteni. Az Esti Kurír munkatársának ma délelőtt alkalma volt ezekről a készülő törvényjavaslatokról Papp Géza államtitkárral, a népjóléti minisztérium törvényelőkészítő osztályának főnökével beszélnie, aki a következőket jelentette ki: — A népjóléti minisztériumban már elkészült a bányamunkások nyugdíjbiztosításáról szóló rendelet tervezete, ugyannyira, hogy ebben az ügyben legközelebb már értekezletre fogjuk meghívni a különböző érdekképviseleteket. A megoldásnál arról van szó, hogy a nyugdíjbiztosításról tőkefedezet megteremtésével gondoskodjunk-e, vagy pedig évi költség kirovásával. Minden valószínűség amellett szól, hogy ezt az utóbbi megoldást fogjuk választani, mert az érdekeltségekre ez jelenti a legkisebb megterheltetést. Törvényjavaslat készül az anya- és csecsemővédelemről. A javaslat lényege az, hogy a nőket közvetlenül szülés előtt és után a munkától megkíméljük és megfelelően segélyezzük. Ebben a törvényjavaslatban rendezzük a dajkaság kérdését is és gondoskodunk az anya- és csecsemővédő intézetek kiépítéséről. Előrehaladott stádiumban van már a fürdőtörvényjavaslat előkészítése is, amelynél az a szempont vezeti a népjóléti minisztériumot, hogy a fürdők és az ásványvíztelepek a közérdeknek megfelelően kezeltessenek. Éppen ezért a törvényjavaslat felhatalmazást fog adni a kormánynak arra, hogy azokat a fürdőket és ásványvíztelepeket, amelyeket nem megfelelően kezelnek, kisajátíthassa és a maga kezelésébe vehesse. Előkészítés alatt áll a kórházi ápolási költségek viseléséről szóló törvényjavaslat is. Eddig ugyanis csak az volt megállapítva, hogy a költségeknek milyen részét fedezzük az állam általános bevételeiből és milyen részét a pótadókból. Most azután azt is meg kell állapítani, hogy a magánérdekeltek milyen mértékben viseljék majd a kórházi ápolási költségeket. Vasárnap Esztergom díszpolgárrá választja Bethlen gróf és Vass minisztereket Ugyancsak e helyen említjük meg, hogy Vass József miniszterelnök-helyettes holnap reggel több kormánypárti képviselő társaságában Esztergomba utazik, ahol a katolikus legényegylet kultúrpalotájának házszentelési ünnepélyén vesz részt. Társaságában Petrichevich-Horváth Emil báró államtitkár, Dréhl Imre, Bozsik Pál, Hailer István és Bartos János nemzetgyűlési képviselők utaznak Esztergomba. A legényegylet új kultúrházát Csernoch János hercegprímás fogja felszentelni, az ünnepi közgyűlésen pedig Vass József mond beszédet. Vasárnap délután Esztergom városa tart díszközgyűlést, amelyen az Esti Kurír munkatársának értesülése szerint, Bethlen István gróf miniszterelnököt és Vass József népjóléti minisztert a város díszpolgáraivá választják.