Esti Kurir, 1927. augusztus (5. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

#­i. NÉGYHÓNAPI ELZÁRÁS (b. i.) Zömök, szélesvállú, kevésbeszédű ember jelentkezett ma a mátyásföldi rend­őrségen. Azért jött, hogy megkezdje bünte­tését, melyet valami kihágás miatt rótt ki rá a rendőrbíró. Az ítélet nem volt a leg­enyhébbek közül való : öthónapi elzárás. Felebbezésre a belügyminiszter elengedett belőle egyet. Maradt négy. Jogerős négy hónapra vonult be a zárkába ma Szeder Ferenc, volt nemzetgyűlési képviselő, aki sajtórendészeti kihágásban találtatott ily főbenjáró bűnösnek. — ...... !*! "",7........ Igen, a mátyásföldi fogda friss lakója , Szeder Ferenc, nős, volt nemzetgyűlési kép­viselő, a magyar földmunkásmozgalom egyik vezére. Mindnyájan emlékszünk még rá. Pedig hogy elhanyatlottak, ködbe vesztek leg­többen azok közül, akik kiszámíthatatlan h­angulatok szellőjén perdültek a porondra, akiket kevés bizonytalan lebegés után a nagyi forgószél újra kihajtott. Kevesen, na­gyon kevesen írták bele nevüket az eltávo­zottak közül emlékezetünk könyvébe, de Szeder Ferenc ezek közül való volt. Parasztsorból, az igazi, nem ünneplő­­csizmás paraszti sorból verekedte föl ma­gát s nem a könyöknek, vagy harsogó száj­nak eszközével. Egyike volt a legtanultabb, legműveltebb­­ képviselőknek. . . Hatalmas könyvtára romantikus regényt mesélhetne arról, hogy az izmos kétkezi munkás Szeder Ferenc nappali nyolc-kilenc-tíz munkaórája után hogyan erőltette szemét olcsó faggyú világa mellett a könyvre s hogyan formálta, hogyan égette egymásután, megfeszített aka­rattal, imponáló szívóssággal maga a téglá­kat, melyeket egymásra rakott, hogy ma­gasra hághasson. Beszédeit — már a parlamentben — ki­tüntető érdeklődés fogadta mindig. Készült, komoly, alapos volt s valóban sohasem tá­volabb az objektivitástól, mint amennyire más oldalon is, mindig és mindenkit elvisz őszinte heve, meggyőződésének hajtóereje. Modorában szerény és még — mily ritka­ság — küzdelmeivel, szegénységével, sze­rény származásával sem kérkedő. Képviselő­társai tudták róla, hogy milyen komoly munkával, odaadással és áldozattal hagy el magától minden egyebet s csak a földmun­kásság szociális problémáinak gyötrő sú­lyán igyekszik könnyíteni valahogy. Becsülés vette körül idegen pártokban s a maga pártjában. Most pedig bevonult négy hónapra laka­­tolt vasajtó mögé.♦ Négy hónap! Gondoljuk csak el: százhúsz szívdobogtató nap. S mitért? Mi az a ször­nyű bűn, amit ilyen keményen kell megto­rolni a konszolidáció kiegyensúlyozott kor­szakában? Sajtórendészeti kihágás. Értsd: mikor a földmunkások lapja a kormány jóvoltából nem jelenhetett meg, Szeder Ferenc röpira­­tokban próbálta tovább szolgálni ideáljait és céljait. Röpiratokat adott ki a földmun­kásnép számára, nem többet tesznél egy esztendőben, miként a törvény előírja. De __ bár a röpiratok tartalma szorgos vizsgá­lódás ellenére sem adott peranyagot Szeder ellen — valahogy valahol mégis találtak hi­bát, formában, külsőségben. És öt hónapot szabott ki rá a nagyhatalmú rendőrbíró úr, öt hónapot, majd fél esztendőt a munkás­­embernek mindig rövid életéből. A belügyminiszter úr nagy jóindulattal és kegyelmes szívvel végre csökkentette a hónapok számát. De a négyet aztán jogerőre emelte és Szeder Ferenc mögött ma kattant a lakat.­ A belügyminiszter úrnak ma különösen­­g­y napja lehet. Nagy öröme, nagy elégte­­l­­ főleg megnyugvása, hogy a lelkek bé­kéje érdekében megtesz minden lehetőt. A földmunkások lapja nem jelenhet meg s talán azt gondolja, hogy ezzel a sínylődő, ha­talmas réteg problémáját is megoldotta már. Szeder Ferenc négy hónapig zár alatt lesz. S hiszi talán, hogy ezzel elrettenti őt és a hozzátartozókat, hogy folytassák küzdelmü­ket, mely életüknek célja. Milyen rövidlátás, milyen meg nem értése helyzetnek, időnek, törekvéseknek. S mi­lyen jellemző erre a kormányzati rendszerre, mely az égető szociális kérdések megoldá­Az Esti Kuri. szombati számában megírta, hogy a büntetőtörvényszék A­uper-tanácsa a kitűzött tíz árdrágítási pert kénytelen volt elnapolni, mert a kirendelt ülnökök nem je­lentek meg. Ma délelőttre újabb tizenöt ár­drágítási ügy tárgyalását tűzték ki. A vád­lottak közül tizenhárom asszony, kettő férfi s vala­mennyien piaci árusok. A vádhatóságot Rudi­ Oszkár dr. ügyész kép­viselte, míg valamennyi vádlottat Csányi Miklós dr. ügyvéd védte. Egyébként a mai tárgyalás megtartása is meglehetős akadá­lyokba ütközött, mert a kirendelt ügyész megbetegedett és csak hosszas várakozás után rendelték ki helyette Rudy ügyészt. A tárgyalóterem előszobájában a vádlott asszo­nyok hangosan és izgatottan védekeztek és egymást biztatták, hogy nem kell megijedni, hanem meg kell mondani a bíráknak, hogy az árut kitől és mennyiért vásárolták. — Nem mi vagyunk az árdrágítók — mondták, — máshol kell azokat keresni. Az első vádlott, Vozák János ellen az volt a vád, hogy a fokhagyma kilóját 60 fil­lér helyett 1 pengő 50 fülérért árusította. — A detektív urak tévedtek, — védeke­zett a vádlott — mert én nem egy kilogram­mot, hanem egy egész füzért árultam 1.50-ért, ennek pedig a súlya két és fél kilo­­gram. A kihallgatott detektívek azt vallották, hogy lehetséges, hogy ők tévedtek, mert a vádlott felesége félreértette az ő kér­désüket. Vozákot természetesen felmentették­ Ezután Sztranek Józsefné következett, aki a zöldbabot 90 fillér helyett 1.20-ért árusí­totta. . ................ — Nem vagyok bűnös. Igaz, hogy ennyiért adtam a zöldbabot, de ennyiért vettem is. Nem nyertem rajta semmit. A bíróság Sztraneknét felmentette. Ugyan­ez történt özv. Krizsán Györgyné, Szakács Ignác, Újvári Mihályné, Strompf, Béláné, Wimmayer János esetében is, akik részint tököt, részint zöldbabot adtak el 50 fillér helyett 60 fillérért. A vita a vádlottaknál akörül mozgott, hogy július 4-én, vagy ko­­rábban vásárolták-e az­ árut, mert­ 4-én már mára egyetlen módszert ismer: a közigazga­tási beavatkozást. Mintha minden korban nem élesztette volna tüzek erejét az önkény s az elfojtott szó nem visszhangzott volna százszoros keserűséggel a lelkekben. Négyhónapi elzárásra ítélték Szeder Fe­rencet egy olyan kihágásért, mely csak azért kihágás, mert a sajtószabadság gúzsban hever s még a megnyomorított, megcsúfolt sajtószabadság korában is a jelentéktelensé­gek közé tartozik, s ne feledjük: ezt a bün­tetést nem a független bíróság szabta ki. Ez a belügyminiszter közegének s magának a belügyminiszternek ítélete, a kormányzat ténye és felfogásának tükre. Négy hónap, sokkal olcsóbb volt minden, míg elsején még­­megfizethetetlen volt a zöldségféle. A b­író­ság, miután a vád terhelőbizonyítékot nem tudott produkálni, ezeket a vádlottakat is felmentette. Az első elítéltek Salamon Izsidorné piaci árust azzal vádol­ták, hogy a Lehel­ téren 48 fillér helyett 60 fillérért árusította a gyalult tök kilóját. A szakértők szerint Salamonna 20 fillérért ve­hette volna meg az árut, melynek legjobb esetben 39 fillér lehetett volna az ára, tehát 50%-os árdrágítást követett el. A bíróság bűnösnek mondotta ki Salamonnét és elitélte jogerősen hatvan pengő pénz­­büntetésre. Krusnyik Lajosné zöldbabot drágított és pedig 70 fillér helyett 90 fillérért sózta ve­vői nyakába az árut. A bíróság bűnösnek mondotta ki őt is és elítélte negyven pengő fő- és tíz pengő mellékbüntetésre. Amikor az asszony meghallotta, hogy el van ítélve, siránkozni kezdett és ezt kiabálta: — De, kérem szépen, hogy lehet az, hogy tíz fillér miatt engem ötven pengőre büntet­nek meg? Én fellebbezek. Az elnök: Nem lehet fellebbezni. Az ítéle­tet jogerősnek mondom ki. Menjen haza és vigyázzon, hogy újabb árdrágítást ne kövessen el, mert akkor szigorúbb lesz az ítélet. Krusnyikné fejét csóválva, szemeit töröl­­getve ballag ki a teremtől és sehogysem tud megnyugodni abban, hogy őt ilyen csekély­ség miatt megbüntessék. „Ahogy parancsolják, Surányi Sándorné azzal van vádolva, hogy silány minőségű árut harminc fillér helyett negyven fillérért árusított. Amikor a detek­tívek őt is megrazziázták és megkérdezték tőle, hogy mennyire tartja az áruját, így fe­lelt: h úgy adom, ahogy parancsolják. Egyébként Surányiné is úgy védekezik, mint a többi, hogy nem aznap, amikor már sajtórendészeti kihágásért, a helyreállított jogrend aranykorában. Hogy csalogatja a tollat ironikus össze­hasonlításra ez az ítélet olyan eredmények­kel, amelyeket komoly és komor bűncselek­mények nyomozásánál és megtorlásánál kel­lett volna produkálni. De ne emlegessük a múltat céltalanul. Bele kell törődnünk, hogy szigort és erélyt éppen ott lássunk, ahol a megértésnek és bölcseségnek lennének fel­adatai és el kell viselnünk ezt a kormányzati politikát, amelyről minden nyitott szem látja, hogy sebeket szaggat gyógyítás helyett és a vak önteltséget ültette trónusára. , Szomorú idők krónikájának egyik lapja ez: olcsóbb volt a Dunánál az á­ru, hanem pár nappal korábban vásárolta az áruját". A bíró­ság a szakértők véleménye alapján megálla­pítja, hogy mindössze három filléres árdrá* gitás történt, ami azonan annyira jelenték* télen összeg, hogy a vádlottat fel kellett menteni. Ugyancsak háromfilléres árdrágítást köve­ tett el Somogyi Józsefné aki tököt árult drá* gábban. A bíróság őt is felmentette. Sálig Józsefné cukorborsó kilóját hetven fillér helyet nyolcvan fillérért árusította, őt is és Truba Annát is aki tököt árult drágán, felmentette a bíróság, mert ezekben az ese­­tekben is csak háromfilléres áttúllépés történt. A következő vádlott Szőcs Istvánná rákos­­palotai asszony, akitől megkérdik, hogy volt-e már büntetve. — Egy kis paradicsom miatt ítéltek el háború alatt tíz korona pénzbüntetésre. A championgomba luxuscikk Szőcsné azzal volt vádolva, hogy cham* pion gombát 4.80 pengő helyet 5.60 pen*­gőért árusított. — Kérem — mondja a vádlottnő —. Champion gomba luxuscikk és nekem száz percenttel több helybért kell fizetnem, azon­kívül pedig kénytelen vagyok a gombát öt dekagrammos s a székesfőváros által adott stanicsikban árusítani. A szakértő megállapítja, hogy­­ a Champion gomba nem elsőrendű élet­szükségleti cikk és hogy ennek ára 5,30 pengőnek felel meg. A bíróság özvegy Szőcsnét is­­felmentette a vád alól. A mai tizenöt vádlott közül tehát a bíró­­ság két piaci árust ítélt el pénzbüntetésre, tizenhármat pedig felmentett. Holnap ked­­­den a Brenner-tanács tárgyal uzsorapereket,­ amelyek sokkal súlyosabbak, mint a maiaki MA KEZDTÉK MEG AZ ÁRDRÁGÍTÁSI PEREK TÁRGYALÁSÁT ......­­............................................... Tizenöt árdrágítási perben csak két vádlottat ítélt el ma a büntetőtörvényszék uzsoratanácsa ......" •­­ Ötven és hatvan pengőre ítéltek két piaci árust . A tizenhárom felmentést örömujjongva hagyta el a törvényszéket ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2 PENGŐ 40 FILLÉR NEGYEDÉVRE 7.20 P, FÉLÉVRE 14.40 P, EGYES SZÁM ÁRA: 10 F„ JUGOSZLÁVIÁBAN 2V1 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 25 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI 10 fillérXf , ff ff jf,l^"71®mei»is,1k^ 10 fillér V. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1927 KEDD AUGUSZTUS 2 17 3. SZÁM FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: VI., ARADI UCCA . TELEFONSZÁM: TERÉZ 261—43, 261-41, 268-28 KIADÓHIVATAL : VI., TERÉZ­ KÖRÚT 24.K. I. EM. TELEFONSZÁMOK: TERÉZ 122-88 ÉS 254-05

Next