Esti Kurir, 1927. december (5. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-13 / 282. szám

12. oldal mondat, amellyel a maga lelki hangulatát írta körül: „Minden lépésemet egy hit vezérli, amely már nem él bennem. 2­3". Az emberiség utolsó prófétája Renan, próféta abban az ér­telemben is, mint minden igazi költő, aki az élet legtöbb és legfőbb misztériumának mé­lyére nézett. Renan azt hirdette, hogy a kinyilatkozta­tott vallások alkonya nem jelenti még egyúttal a vallásos érzés hanyatlását is. „Mindenáron a mennyországot akarjuk, — mondotta egy­szer baráti társaságban — kevesebbel meg sem elégszünk. Pedig jó lenne, ha az emberi­ség nem lenne olyan követelődző." Néhány esztendővel ezelőt Rothschild báró az izraelita konzisztóriumban igen élénken bizonyítgatta, hogy a lélek halhatatlanságának a tana benne van a Mózes vallásában. Egy tudós ortodox­zsidó a következő megjegyzéssel beszélte el nekem: „Igazán érthetetlen. Egy ilyen gaz­dag ember! . . . S ráadásul még a paradicso­mot is akarja! . . . Legalább ezt hagyná meg nekünk, szegény ördögöknek!" Renan ezzel az anekdotával akarta bizonyítani, hogy a vallásos érzés független a szociális társadalmi berendezkedésektől, független a kasztoktól: minden ember saját belső lelki meggyőződé­sének legszentebb joga. Ez a lelki beállított­sága jelenti Renan hallatlan világsikerét, amely független a társadalmi rétegektől, a politikai viszonyoktól és a felette elmúlt idők históriai eseményeitől. Renan, mint minden becsületesen gondol­kodó ember, maga is keresztülment nagy lelki válságokon, amelyek őt az őszinte szkep­szis magaslatai felé vitték. Vallásos krízise voltaképpen nem egyéb, mint a mi egész ko­runk vallásos krízisének megrövidített, egy becsületes ember lelkében összesűrített folya­mata. De viszont bizonyos az, hogy az ő szkepszise olyan mélyen vallásos érzületben gyökeredzett, amely már-már maga is a val­lás megrendítő erejével hat az olvasóra. Az az író, aki ezt a mondatot tudta leírni: „Az élet nem más, mint csupán egy kis zajos közjáték két végtelen némaság közepette", az az író maga is a próféták váteszi magas­latán él. És az is bizonyos, hogy Jézusról szebben, emberileg megragadóbban még nem itt senki más, mint Renan. Amikor a fiatal Romain Rolland 1886 de­cember 26-án beiratkozott a College de Fran­céba, első útja Renanhoz vezetett, akit fiata­los merészséggel nyomban meginterpellált afelől, hogy agg mester váljon stoikus, vagy pedig spikureus-e a lelke mélyén. Renan hosz­­szasan beszélt Rollandnak a maga szkeptikus világszemlélete gyökereiről. Mindjobban be­­temetegedett szavainak benső tüzébe és végül egy optimista-idealisztikus élethimnuszban fejezte be rögtönzött előadását: — Ne veszítse el azért bátorságát! Az élet jó, jótékony világalkotó műve az, főként ha az ember mindazt átgondolja, ami örömet ez az élet nyújthat, úgy a nagy szellemnek, mint a hétköznapi telkeknek­ . Én már hatvan­négy éves vagyok. Ha még egy-két évet élek, nagyon megelégedetten fogok innen távozni. Hatvannégy éven keresztül mindazt látni, amit én láttam, ennek a világegyetemnek büszke képét, az emberi szellemnek nagy­szerű eredményeit, akkor önkéntelen rakad fel bennünk a diadalmas kiáltás: csudásan szép ez az élet!... Renan életének két főműve van, az egyik az „Izrael népének története", amelynek ma­gyar fordítása sajtó alatt áll és az 1928. év folyamán jelenik meg; a másik: „A keresz­ténység eredetének története", amely decem­ber hó 15-én jelenik meg. Fájdalomtól megtörve jelentjük, hogy drága, jó, szeretett édesanyánk, a legjobb anya, nagy­anya, dédanya és rokon. özv.Blotti Fülöpné sz. KLEIN MÁRIA f. hó 11-én, életének 83. évében, hossz betegsége után elhunyt. A megboldogult földi maradványait f. hó 12-én hétfőn d. n. 3 órakor kísérjük a rákoskeresztúri izr. temetőben örök nyugalomra. Emléke felejthetetlen lesz részünkre. Bioel Sándor és neje sz. Gertner Józsa, Bipett Mór és neje sz. Büchter Nelly, Bloch Miksa, Quittner Miksáné sz. Bloch Regina, özv. Ring­­wald Lapótné sz. Bloch Mina, Waldner Lajosné sz. Bloch Fanny, gyermekei és menyei. Quittner Miksa, Waldner Lajos vejei. Somosi Lajosné sz. Quittner Bözsi, Daróczi Vilmosné sz. Quittner Gizi, Quittner Géza, Ringwald Béla és Zoli, Waldner Baby és Klári unokái. Somosi Loli és Pista, Daróczi Tomi dédunokái. Kedd, 1927 december 13 zsolt. A Slávia elkeseredett küzdelem után győzte le a Hungáriát minimális gólkülönbséggel Prága, december 12. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Hófúvásos hi­deg időben találkozott a két csapat a Slávia­­pályán. A prágai sportkörök nagy érdeklődés­sel tekintettek a mérkőzés elé, amelyet legjobb­ban bizonyít az a körülmény, hogy a kellemet­len, zord időjárás ellenére is tízezer főnyi kö­zönség jött ki a mérkőzés megtekintésére. A prágai közönség nem is csalódott, mivel a kék-fehérek nagyszerű játékot produ­kálva, elejétől végig méltó ellenfelei voltak a prágai bajnokcsapatnak. A közönség nagy szimpátiá­val fogadta a magyar exbajnokcsapatot és a játék folyamán tapssal honorálta a magas ní­vójú teljesítményüket. A mérkőzés végig heves és izgalmas volt. A két nagy technikájú együttes szebbnél szebb akciókkal és trükkökkel operált. Mindkét csa­patból a közvetlen védelmek játéka emelkedett ki A magyar kapuban Fehér igazolta nagy hírét, de a cseh csodakapus, Planicka is beiga­zolta kivételes képességeit. Különösen Hirzer és Opata bombáit fogta szenzációsan. A magyar csapatban még Mancit, Kieber, Schneider, Hir­­zer, Opata és Jeny, a Sláviánál Planicka, Reihardt, Vodicka, Svoboda és Pác játéka emelkedett ki. Göbel biró kitűnően vezette a mérkőzést. A Slávia góljait Svoboda és Pác, a Hungáriáét Braun lőtte. A kék-fehérek vasárnap este utaztak el Prá­gából. Befejeződött a hivatalos futballszezon Vörös jelzésű hófehér pályán döntötték el tegnap az Újpest-Sabaria bajnoki mérkőzésen az első osztályú ligabajnokság második helyé­nek sorsát. A havas, csúszós pályán meglepő nagyvonalú játékot produkált úgy az Újpest­ (a második félidőben), mint a Sabaria legény­sége. A két csapat találkozója megfelelt a várako­zásnak és élvezetes, kemény, — de mindenkor fair keretek között — mérkőzést vívott a hu­szonkét játékos kilencven percen keresztül. A mérkőzés 4:2 (3:0) arányban az Újpest győzelmével végződött. Még soha eredmény nem fejezte ki oly reálisan a játék képét, mint a tegnapi. Az első félidőben az Újpest legény­sége szokta meg leghamarabb a szokatlan ta­lajt és ekkor abszolút ura volt a mérkőzésnek, amelyet a félidő gólaránya is eklatánsan­ iga­zol. A második félidőben a kék-sárgák is meg­szokták a talajt, biztosabban mozogtak és jobb játékukkal ők voltak a többet támadó fél. En­nek ellenére az Újpestnek többször adódott alkalma gólokat elérni, de az indiszponáltan játszó Ströck több biztos helyzetben hibázott. A lila-fehérek legjobbjai különösen az első félidőben — Spitz, Wilhelm, Péter, Jakube és Borsányi voltak. Jól játszott még a mérkőzés elején P. Szabó, csak a második félidőben hi­bázott sokat. A védelem megbízhatóan és szo­lidan végezte munkáját. Az újpesti csapatnak a második félidőben mutatott gyengébb telje­sítményét magyarázza az a körülmény, hogy a havas pályához szükséges „stoplik" leestek a legtöbb játékos cipőjéről és így sokat csúsz­káltak és bukdácsoltak. A szombathelyi legénység munkáját két részre kell osztani. Az első félidőben a csapat meglepő bizonytalanul mozgott és csúszott a hófödte talajon és ekkor csak a két hátvéd és Wein­­hardt játéka érdemel dicséretet. A második fél­időben azonban a halfsor is magára talált, de a csatársorban itt is csak Szófián és Buresch játékát emelhetjük ki az átlagteljesítmények fölé. Általában a szombathelyi csapat ,,túlját­szottnak“ látszik és a legfőbb ideje, hogy a csapat megkezdje jól megérdemelt téli pihenő­jét. A mérkőzés maga egyike volt az utolsó idők legszebb találkozójának, mindkét csapat részé­ről lendületes támadások egész sorozatát lát­ Góllövők: Spitz, Spitz, Jakube, Fogl III., il­letve Tárnok és Szoffján. A mérkőzés eredmé­nyeképpen egyenlő pontszám után, de jobb gól­aránnyal az Újpest foglalta el a második he­lyet.* Meglepetésszerűen imponáló gólarányú győ­zelmet aratott a Vasas együttese a letört Bástya felett. 5:2 arányban győztek a kék-pirosok a szegediek ellen, akik már a startnál elveszítet­­ék a mérkőzésüket, miután kénytelenek voltak a sérült és beteg játékosokat szerepeltetni. Kü­lönösen a szegedi védelem mondotta fel a szol­gálatot. A Vasasoknak konveniált a csúszós, fagyott pálya. A piros-kékek legjobbjai a köz­vetlen védelem, a halfsorban a volt újpesti Wilhelm­ volt a legjobb, míg a csatársorban Jellinek volt jó. Góllövők: Jellinek (2), Him­me­r, Wilhelm Báder, illetve Höss és Weigl­hofer* 2:-2 arányban döntetlenül végződött a Nem­zeti—III. kerület mérkőzés, bár a játék muta­tott képe alapján az óbudaiak érdemelték volna meg a győzelmet. A gyengén bíráskodó Iváncsics ezenkívül két ítélkezésével súlyosan sújtotta a III. kerületieket. Az egyik, hogy a már megítélt tizenegyest visszavonta, amelynél pedig kétségkívül meg volt állapítható, hogy Török a tizenhatoson belül kézzel ütötte le a labdát. A másik tévedése pedig az volt, hogy a Hossóval összeütköző Dresslert kiállította és így az óbudaiak csak tíz emberrel játszhat­ták végig a mérkőzést. Az óbudaiaknál az egész csapat játéka érdemel dicséretet, míg a Nemzetinél csak a közvetlen védelem. Gól­­lövők: Mácsoly, Konyor, illetve Bihami, Odry. * A nap negyedik mérkőzésén a Budai 30-as aratott bravúros győzelmet az Attila felett. A szimpatikus budai legénység ezáltal négyes holtversenyben az ötödik helyre került. Az első félidőben a miskolci csapat volt a többet támadó, a második félidőben azonban a fekete­­fehérek kicsikarták a győzelmet. Végeredmény 3:2 (1:1).* Az első oszt. bajnoki mérkőzések sora tehát egy idényre befejeződött. A bajnoki sorrend a következő: 1. Ferencváros 20 pont, Újpest 17 pont, Sabária 17 pont, Hungária 15 pont, Nem­zeti 9 pont, Vasas 9 pont, Bástya 9 pont, Bu­dai 33-as 9 pont, III. kerület 8 pont, Kispest 7 pont, Attila 6 pont, Bocskay 6 pont. A Ferencváros megnyerte második , belgrádi mérkőzését i­s. Vasárnap délután a Beogradski volt a bajnokcsapat ellenfele. A belgrádi legénység erős ellenállást fejtett ki, úgy hogy a zöld-fehéreknek ugyancsak meg kellett eről­tetniük magukat, hogy győztesen hagyják el a pályát. A Ferencváros legjobb része a köz­vetlen védelem volt, jól játszott a halfsor is, míg a csatársorban Szedlacsek és Takács já­téka érdemel dicséretet. A gólokat Takács II. (3) és Bukovi, a belgrádiakét Beck (2) lőtte. A zöld-fehérek hétfőn este utaznak tovább Athénbe. Végeredmény 4 : 2, félidő 2 :1. * * Futball eredmények : Rákospalota—Erzsébet­város 7 : 0, Somogy—Húsos 1 : 0, BAK—Városi 2 : 0, Kanizsa—II. kerület 2 : 0, MAFC—Zugló 10 : 0, MTK—Vasas 2 : 0, Törekvés—III. kerület 3 : 3, Testvériség—Fér. Vasutas 1 : 1, NSC— BEAC 2:1. A mérkőzések legnagyobb része a havazás miatt elmaradt. Rapid—WSC 5 :2. * Vasárnap ünnepelte a TTC 25 éves fenn­állásának jubileumát. Délelőtt díszközgyűlést tartottak, amelyen a társegyesületek és szövet­ségek képviselői üdvözölték a jubiláns egyesü­letet, este pedig kétszázterítékes díszlakomán emlékeztek meg az egyesület negyedszázados fennállásáról.♦ A BKE koronghockey csapata 1 : 1 arányban játszott a Wiener Eislaufverein koronghockey csapatával. A budapesti csapat tavaly óta ha­talmasan fejlődött, a csapat balszerencséjére a kiegyenlítő gólt is saját játékos ütötte a hálóba. * Gáborfy Antal az NSC—Beszkárt klubközi versenyén 61 másodpercre úszta a 100 métert. ♦ A bécsi Rapidot meghívta a Pináról egy dél­amerikai túrára. A zöld-fehérek valószínűleg a bajnokság befejezte után utaznak Délamen­­­kába.♦ Az osztrák-csehszlovák futballviszályt előre­láthatóan békésen intézik el, amennyiben a CsAF felajánlotta az osztrák szövetségnek, hogy Pozsonyban vagy Brünnben tartsák meg a konferenciát. De később ennek színhelyéül Prágát ajánlották fel, az osztrák szövetség azon­ban máris közölte a CsAF-fal, hogy szíveseb­ben venne, ha semleges területen tárgyalhatnák­­le az affairt. FIATALSÁG, SZÉPSÉG, TÁNC, VIDÁMSÁG, POMPA: Mersz-e Mary? 3BL AlIP H Hétfő, december 12. Budapest 555.6 (3): 9.30: Hírek, közgaz* daság. — 12: Pontos időjelzés, hírek, köz* gazdaság. — 1: Időjárás- és vízállásjelentés. — 3: Hírek, közgazdaság, élelmiszerárak. — 4: „Lányok iskolája". Szederkényi Anna előadása. — 4.45: Pontos időjelzés, időjárás, vízállásjelentés és mozik műsora. — 5: Filo­­zófiai előadás. Báró Brandenstein Béla dr.: „Isten és a lélek problémája a bölcseletben". — 5.30: Cigányzene. — 6.30: „Mit üzen a Rádió?" — 7.30: A Filharmóniai Társaság hangversenye a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Vezényel: Knappertsbusch Hans, a müncheni állami Operaház igazga­­tója. Közreműködnek: Csuka Béla, a m. kir. Operaház magángordonkása, Szerémy Gusz­táv, a Zeneművészeti Főiskola tanára, a m. kir. Operaház magánviolása és Holcz János, a m. kir. operaház első harsonása. — 10.10: Pontos időjelzés, hirek, közlemények. — 10.30: Az Ostende-kávéházból Vörös Feri és zenekarának hangversenye. Kedd, december 13. Budapest 555.6 (3): 9.30: Hirek, közgaz­daság. — II: Ultraphon hangverseny. — 12: Pontos időjelzés, hirek, közgazdaság. — I: Időjárás- és vízállásjelentés. — 3: Hírek, közgazdaság, élelmiszerárak. — 4:45: Pontos időjelzés, időjárás, vízállásjelentés és mozik műsora. — 5: Az Első Budapesti Citerakör hangversenye. Vezényel: Bundschuli István karmester. — 6-15: Természettudományi elő­adás. Gaál István dr. egy. magántanár: „A borostyánkő az észak aranya". — 7: A m. kir. Operaház „Carmen" előadása. — 10.30: Pontos időjelzés, hírek, közlemények. — 10.50: Cigányzene. KÜLFÖLD: 11.00: BARCELONA: Harangjáték BÉCS: Zenekari hangverseny 11.30: KÖNIGSBERG: Délelőtti hangverseny 1.00: BERN: Gramofonhangverseny 1.05: LANGENBERG: Déli hangverseny 4­ 00: BERN: Zenekari hangverseny 4.15: BÉCS: Délutáni hangverseny 4.30: FRANKFURT a/M.: Házihangverseny LEIPZIG: A házizenekar hangver­senye 7.30: MÜNCHEN: Orgonahangverseny 7.30: BÉCS: Das Wunder der Heliane (Korogok!) BRESLAU: Karácsonyi gyermekelő­adás 8.20: BERN: Cselló- és hegedüszonáták 8.50: MÜNCHEN: Schubert-dalok LAUSANNE: Ének- és hegedű­hang­verseny BERN: Dalok és hegedüszonáták 9.15: GRAZ: Zenekari hangverseny 9.20: BERN: Zenekari hangverseny 9.45: BRÜSSZEL: Tánczene Rádióhírek Biztosító intézetek és a rádió-antenna. A Magyar Rádió Újság legújabb számának vezér­cikkében felhívja a rádiózó közönség figyelmét arra, hogy egyes biztosító társaságok vidéki ügynökségei, néhány esetben, az ingatlanok tűz­kár elleni biztosításánál felárat számítottak fel oly ingatlanok bebiztosításánál, melyekre tető­antenna volt szerelve. Ez a teljesen abszurd és felelőtlen egyéni akciója volt egyes vidéki ügy­nökségeknek, amiről a társaságok nem is tudtak és ha a jövőben bárhol is előfordul, a legeré­lyesebben vissza kell utasítani. E számban je­lent meg Magyarország kiküldöttjének rövid beszámolója a washington­i rádió-konferencia határozatairól, melyek minden rádióamatőrt érdekelnek. Kapcsolások közül e számban egy detektoros vevő, egy két és háromlámpás vevő­­gép váltóáramú lámpákkal és a Strobodyne modern nyolclámpás vevőgép leírása jelent meg. A legtökéletesebb vevőállomás. A Budapesti Értesítő szerint különösen figyelemreméltó tö­kéletességű vevőállomást állítottak fel London­ban a Lambeth-kórházban. Ez a vevőállomás 17 lámpás és az áramszolgáltatást motor végzi, nem pedig etem Egyidejűleg 2000 kagyló és 80 hangosan beszélő kapcsolható rá. A vevőál­lomást egyúttal arra is használják, hogy azon keresztül magából a kórházból adott közlemé­nyeket is továbbítsák a hallgatókhoz. c­las­ter­ux)

Next