Esti Kurir, 1928. május (6. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-01 / 99. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P., NEGYEDÉVRE 1.20 P. EGYES SZÁM. ÁRA: 10 F. CSEHSZLOVÁ­­KIÁBAN KB. 1.20. JUGOSZLÁVIÁBAN 21/1 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 25 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: VI., ARADI UCCA 8 TELEFONSZÁM: TERÉZ 261—43, 261—41, 268-28 KIADÓHIVATAL, VI., TERÉZ­ KÖRÚT 241­. L­EM. TELEFONSZÁMOK: TERÉZ 122—88 ÉS 254—05 VI. ÉV­F­O­L­YAM BUDAPEST, 1928 MÁJUS 1 KEDD 99. SZÁM A BOLSEVIZMUS ELLENSÉGEI A hullámok tovább gyűrűznek. Kun Béla sikertelen, kudarcos kísérlete és az a közönynek mondható érdektelenség, mellyel a magyar közvélemény a bécsi szenzációt fogadta, mindenkit meggyőz­hetett volna róla, hogy a hírhedt népbiz­tos budapesti felbukkanásának sem lett volna politikai jelentősége azonkívül, hogy ezt a véreskezű, lidérces emlékű embert a magyar bíróság elé lehetett volna állítani. Oly általános, oly egy­öntetű és oly őszinte volt a felháborodás, mely Kun Bélának felbukkanásával kap­csolatban iránta és „eszméi*” iránt meg­nyilvánult, hogy nincs szimptóma, mely biztosabban mutatná: mennyire immunis a magyar nemzet teste Kun Béláék mér­gével szemben. Ám a reakció — ahelyett, hogy ezt örömmel tudomásul venné és megszokott taktikájával a maga konszolidációs ered­ményeinek javára könyvelné el — most politikai tőkét akar sebtiben gyűjteni be­lőle és táplálkozni kezd a Kun Béla-féle szenzációból. Nem a nyugalmat érzi iga­zolásának, hanem úgy tesz, mintha Kun Béla bécsi kirándulása valamely komoly veszedelmét jelenthetné nálunk a bolse­vizmus fellángolásának. És természete­sen: következtetni akar belőle, drákói szi­gorúságot, uj rendszabályokat és szente­sítést kér azokra a tilalmakra, béklyókra és láncokra, melyeket a szabadságra, pol­gári jogokra rakott.* De — noha a véleménynyilvánítás sza­badsága már régen ábrándkép nálunk s noha az ellenzéki hangot brutális kézzel próbálták elnémítani a választásokon és teszik rá a maguk erőszakának szordi­­dóját azóta is — meg kell mondanunk, hogy a bolsevizmus elleni küzdelem nem privilégiuma a reakciónak. Hatalmat és anyagi javakat kisajátíthatott. De az el­lenzék és a polgári társadalom morális ereje gyöngítetlenül és csorbítatlanul ma­radt meg abban a küzdelemben, melyet a reakcióval folytat. Azok, akik ebben az országban szabad­ságot követelnek minden tisztességes pol­gár számára, azok legalább olyan erővel, legalább olyan hatással és legalább olyan presztízzsel szállnak harcba a bolseviz­mus ellen s mögöttük ott sorakozik a nemzet igazi, nagy többsége. Maga a bolsevizmus érzi és mutatja, hogy hol látja legkeményebb és legel­­pusztíthatatlanabb ellenségét. Ó, nem a diktatúrákban. A diktatúrák eszközei, módszerei, harci formái nagyon hasonlí­tanak a bolsevizmus fegyvereihez és a diktatúrák mindenütt inkább Moszkva malmára hajtják a vizet, mint ellene. Szí­nekben lehet különbség, de nem a lé­nyegben. A szabadságoknak elkobzása, a bátor és önérzetes gondolatnak elfoj­tása, az emberi méltóság letörése és a közakarat megnyilvánulásának a legim­­morálisabb eszközökkel való megakadá­lyozása: nem jég, de olaj a bolsevizmus tüzére. Ami velük bátran és a győzelemnek biztos reményében veheti fel a harcot, az az alkotmányoság, a jog és szabadság. Az igazi alkotmányosság országaiban, jognak és szabadságnak hazájában úgy pusztulnak el agitációs magvetései, mint baktériumok a sterilizátorban. A lelkek nyugodt elégedettsége s az a tudat, hogy mindenki egyenrangú és szabad polgára a nagy közösségnek: védőoltás minden felforgató igyekezet ellen. Hogy mennyire így van, mutatja a bol­sevisták harci taktikája. Legnagyobb gyűlölettel a polgári demokráciára, a szabadelvűségre és a szociáldemokráciára vetik magukat. Ezeket mondják igaz el­lenségeiknek, ezeket igyekeznek legyűrni, vagy —­ ha lehet — kompromittálni. Mert ott, ahol szabadelvűség és demokrácia van, ott ők meghaltak. Ott fegyvert sem kell emelni ellenük. Mikor, a magyar szabadelvű ellenzék az ideális parlamentarizmust követeli, mikor harcol megszerzett és elkobzott jo­goknak újból való kivívásáért, akkor va­lójában sokkal erősebb sáncokat hány a bolsevizmus veszedelme ellen, mint amire bárminő diktatúra is képes lenne. A diktatúrák nem a bolsevizmusnak ellenségei, hanem a polgári szabadságok­nak. A bolsevizm­usra inkább szükségük van, szükségük, hogy a maguk erőszakát igazolhassák vele és fenyegetéseivel. De tenni ellene valójában nem tudnak, mert minden akciójuk reakciót szül a fizika örök szabálya szerint, minden akciójuk­ beljebb nyomja a földbe egy arasszal a bolsevizmus lopakodó veszedelmét, de meg nem öli. A szabadelvűség, a demokrácia ki­rántja a szabad levegőre, a napfénybe. Minden alattomos csirának, minden gyil­kos baktériumnak legnagyobb ellensége a napfény és levegő. .. Ezt meg kell fontolnia a reakciónak is, mikor a diktatúra eszközeit és mód­szereit akarja felhasználni nem a bolse­­vizmus ellen, csak egy Bécsben pórul járt bolsevista leleplezésének apropójából. 10 fillér ISXIM­ film rendkívül szigorúan őrzik Kun Bélát Bécsben A bécsi rendőri nyomozás legújabb eredményei szerint öt hónap óta tar­tózkodik Bécsben Kun Béla­­ ..............­­ ■' ■ Egyelőre csak kihágás miatt folyik az eljárás a letartóztatott kommunisták ellen . A szovjet kormány állítólag repülőgépet küld Bécsbe Kun Béláért Bécs, április 30. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelen­tése.) A bécsi rendőrség tovább folytatja a nyomozást Kun Béla és bűntársainak ügyé­ben, noha Kun Béla és társai most már a tartományi törvényszék foglyai. A rendőr­ségi nyomozás a mai nap folyamán két szen­zációs megállapításra vezetett. Az egyik az, hogy Kun Béla már öt hónappal ezelőtt érke­zett Bécsbe, amit megerősít az a körülmény is, hogy a neubau­gassei irodát már a múlt év őszén megvásárolták és november óta az irodában állandóan dolgoztak. Kun Béla december első napjaiban érkezett Bécsbe, december óta azonban nem tartózkodott állandóan az osztrák fővárosban és többször járt Német­országban, Zürichben és Párizsban. Schweinitzer kapitány és a vezetése alatt álló magyar nyomozóbizottság ma délelőtt a Neubau-Gasseban lefoglalt iratokat tanul­mányozta. A bizottság ma estére készül el munkájával és valószínüleg még az éjszakai gyorssal visszautazik Budapestre. A bűnvádi eljárás Kun Béla és társai ellen egyelőre csupán kihágás miatt van folyamatban. A nyomozás eddig csak a tiltott visszatérési és a hamis bejelentést tudta megállapítani, míg a titkos szövetkezés vétségének tény­­álladékát kimerítő bizonyítékok egyelőre még nem állanak a rendőrség rendelkezé­sére. A tartományi törvényszék részéről a vizsgálatot Meixner vizsgálóbíró irányítja. Amennyiben mégis sikerül rábizonyítani Kun Bélára és társaira a titkos szövetkezés vétségét, úgy az ügyet C­zerny udvari tanácsos elnök­lete mellett esküdtbíróság fogja tár­gyalni. Ha Kun Bélát és társait csupán tiltott visz­­szatérés és hamis bejelentés miatt vonják felelősségre, az ügyet a járásbíróság kapja meg. A Stunde érdekes leleplezéseket közöl Breuer Ilonkáról, aki a lap pozsonyi tudósítójának jelentése szerint Pozsony­ban közismert személyiség. ■Breuer Ilona­­Győrben született, ahol atyjá­nak könyvkereskedése volt. A magyarországi proletárdiktatúra bukása után a Felvidékre menekült, ahol a magyar mezőgazdák párt­­irodájában kapott alkalmazást. Ez a párt, amely akkoriban alakult meg, lapot is adott ki: a „Népújság“-os és ennek szerkesztőségé­ben dolgozott Breuer Ilonka. Három évvel ezelőtt Prágába ment, ahol az ottani kom­munista­ pártban nyert alkalmazást. A kom­­munista pártirodában a magyar ügyeket in­tézte. Prágából néhány hónappal ezelőtt jött Bécsbe. Csehszlovák útlevele még abból az időből származik, midőn a „Népújság“ po­zsonyi szerkesztőségének alkalmazottja volt. ­ A szovjet kormány repülőgépet küld Bécsbe Kun Béláért? Bécs, április 30. (Az Esti Kurír tudósítójának telefon­­jelentése.) A Sonn- und Montagszeitung Kun Béla letartóztatásával kapcsolatban azt írja, hogy bécsi kommunista körökben már napokkal letartóztatása előtt pontosan in­formálva voltak arról, hogy Kun Béla min­den lépésére detektívek vigyáznak. Az exponáltabb kommunista vezérek ilyen körülmények között már napok­kal Kun Béla letartóztatása előtt el­menekültek Bécsből és főleg a magyar kommunisták közül az öt letartóztatot­­tan kívül alig maradt már valaki Bécs­ben. Hogy a kommunisták mégsem figyelmeztet­ték Kun Bélát, annak oka abban rejlik, hogy a kommunisták saját bőrüket jobban féltették és nem merték felkeresni Kun Bé­lát, mert attól tartottak, hogy ebben az eset­ben még jobban kompromittálják magukat és már nem lesz alkalmuk a menekülésre. A Sonn- und Montagszeitung hosszabb cikk­ben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi­lyen úton fogják visszatoloncolni Kun Bé­lát Oroszországba. A lap úgy van informál­va, hogy az osztrák hatóságok részéről eddig még nem folytak tárgyalások egyik szomszéd állammal sem Kun Béla át­utazásának lehetővé tétele ügyében. A lap bizonyosra veszi, hogy Bajorország és Lengyelország semmiesetre sem fogja meg­engedni, hogy Kun Bélát bajor, vagy me­gyei területen keresztül vigyék az oros­tárra. Ilyen körülmények között cs­­a lehetőség marad fenn, hogy kis­társait Csehszlovákián­­keres Oroszországba, amely esetben a fogolyszál­­lítmánynak nem kell bajor területet érin­teni. Ha Csehszlovákia sem járulna ehhez hozzá, úgy nem marad más hátra, mint hogy a svájci határra toloncolják a letartóz­tatott magyar kommunistákat. Nincs kizárva az sem, hogy a szovjet kor­mány külön repülőgépet küld Bécsbe és ezen viszik Kun Bélát és társait Moszkvába. Bécs, április 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Kun Béla és társainak bécsi szereplése ügyében folyó nyomozás eddig még nem ért véget s úgy látszik, egyhamar nem is ér befejeződni, tekintettel arra, hogy minyi nap újabb és újabb adatokat hoz fel.. A közönség köréből tömegesen érkeznek a bizalm­­a nyíre névtelen levelek,­­ és újabb adatokkal teni Kun Neubaugassel eddig még nei­­et kizáróan, kotlásának nagyobb anyag, agitáció:^^r nista pr.v nisták

Next