Esti Kurir, 1929. július (7. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

4­­TÍ140 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE FŐSZERKESZTŐ: , S­Z­E­R­K­E­S­Z­T­Ő­S­É­G: V., V­A­D­ÁS­Z­ UT­CA U 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁK , TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268- 28 RIÁBAN KB. 1.50, JUGOSZLÁVIÁBAN 2V. DINÁR, O­R­D­A 'V­II­A­P­IÍ I­Y KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24/k. I. EM. AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI It.*. XTA *J.­M. VT JS-I­M. T­E­L­E­F­O­N­S­Z­Á­M­O­K: 122 — 88 és 254-05 VII. ÉVFOLYAM. ♦ B­U­D­A­P­E­S­T, 1929 JULIUS 2 KEDD_________♦_________146. SZÁM ■ 1 ■ Ferenc Ferdínánd meggyilkolásától a világháború kitöréséig TAKARÉKOSSÁG, RENDSZERVÁLTOZÁS Teleszky megállapításainak hangulatá­ban ment szét a törvényhozás. Takaré­koskodjunk, mert különben súlyos bajok következnek. Takarékoskodjunk, mert a kormány gazdálkodását nem bírja to­vább a magyar társadalom. Amit az egész esztendőn át hirdettek a törvényhozás két házában, azt domborította ki pregnánsan Teleszky és tulajdonképpen minden köz­gazdász és minden politikus lelkéből b­észélt, amikor a hibákra rámutatott.­­Hogy most visszatérünk Teleszkyre, an­nak tulajdonképpen nem kellene külön magyarázatát adni, mert nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire létünkbe vágó volna végre egy új gazdálkodás kor­szakát elkezdeni. De külön alkalmid szol­gál a Teleszky-féle kritika fölelevenítése, mert hogy szétment a Ház és szétment a felsőház, máris azt jehent tapasztalni, hogy minden megy a maga régi útján. Pusz­tába kiáltott Teleszky és falrahányt bor­sóként pattogod le egy esztendő gazda­sági kritikája a kormányról. Lám, való­­ban semmi remény, mert amint Teleszky mondotta, mindaz, amit az ország érde­kében most tenni kellene, csak gyökeres rendszerváltozás után várható. Ha nincs gyökeres rendszerváltozás, hiába remél a magyar társadalom, ha a politika terén marad minden a régiben, a gazdasági ál­lapot nem változhat meg. És hogy ez mennyire így van, ezt már a legújabb példák demonstrálják. Olvassuk egy párizsi jelentésben, hogy a párizsi magyar követség eladja a Champs Elysées mögötti elegáns palotá­ját, illetve elcseréli egy másik, nagyobb­­méretű épülettel, amelybe a fölállítandó magyar kollégiumot fogják ugyancsak el­helyezni. Megvan tehát az újabb magyar Collegium Hungaricum az eddigiek mellé. Berlin, Róm­a után Párizs és a kultur­fölény dicsőségére rövidesen bizonyosan lesz ilyen intézményünk Londonban és egyebütt is, mert a kulturfölény nem is­mer takarékosságot. A kulturfölény nem ismer lehetetlent, nem ismer gazdasági krízist, nem ismer semmi akadályt, amint a kormány gazdákodásában még sok ilyen akadálynemismerés jut kifejezésre. Hiábavaló minden érvelés a teherviselés határának hangoztatásával, a kormány egész gazdaságpolitikájában változatlanul megy a maga útján. A kritikát elutasítja fölényesen és napirendre tér fölötte. Min­den argumentumra megvan az ellenmon­dást nem ismerő kormányzati jelszó. Még a búza árát is Bethlen tekintélyével akar­ják rendbehozni, amint ezt a belügyi ál­lamtitkár vasárnapi beszédében Szarva­son megkísérelte. Majd Bethlen tekintélye becsü­lést hoz nekünk a külföldön és olyan kereskedelmi szerződéseket kötünk, amelyek lehetővé teszik a magyar föld termésének kedvezőbb értékesítését, így véli a kormány egyik exponense és talán komolyan is gondolja. Hogy Bethlen te­kintélye fogja megingatni Chikágót, a Világparitást és teszi majd lehetővé, hogy a magyar föld termékeit kedvezőbben ér­tékesíthessük. Nekünk azonban az adott­­viszonyokat fel­adott realitásokat kell sajnos, mérle­gelnünk a gazdasági helyzet megítélésé­nél és így föl kell adnunk azt a kísérletet, hogy a kormány egyik funkcionáriusá­nak hangulatos megállapítását kövessük. Eddig nem sokat segített rajtunk gazda­sági téren a Bethlen-féle tekintély. A föld hozama összezsugorodott és az ipar krí­zise után bekövetkezett a mezőgazdaság krízise is. Nem követjük a példaadó de­magógiát és elismerjük, hogy másutt is van gazdasági depresszió, hogy bizonyos mértékig európai jelenségről van itt szó. Csakhogy másutt levonták a depressziós állapot minden konzekvenciáját és­ még Ausztria is a takarékosság eredményeit hirdeti ma már diadalmasan. Az angol költségvetési megtakarításokról már nem egyszer szóltunk. A bajokkal szemben a magángazdaságban mindig az a szokás, hogy a cégek, a vállalatok fokozottabb takarékosságra térnek át. Jobban meg­nézik a kiadásokat és így igyekeznek a nehéz időkön átvergődni. Ezt kellene tennie a kormánynak is, összébb húzódni, szerényebben gazdálkodni és ezen az úton könnyíteni az emberek terhein. Min­den megtakarított fillérrel a dolgozó tár­­sadalom gondját lehetne így enyhíteni.­ De ettől a kormányzattól ezt hiába vár­juk. Megmondotta Teleszky is, csak gyöke­res rendszerváltozás segíthet itt. (F. O.) A RAJNAVIDÉK ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG KÉRDÉSE AZ ANGOL TRÓNBESZÉDBEN -- -------------------------------------------------------­Az angol kormány megtesi az első hivatalos lépést a rajnavidéki, J^regr^ szálló csapatok visszahívása u­gyeB^xi „Ősszel már nem lesznek a Rajnavidéken hadgyakorlatok“ — György király ünnepélyes bevonulása Londonba — MacDonaldon és Hendersonon kivül Cecil lord konzervatív és Gilbert M­urray liberális képviselőket is kiküldi a kormány a Népszövetség ülésére — Francia-angol nézeteltérés London, július 1. (Az Esti Kurír tudósít­ójának távirata.) A Daily Mail értesülése szerint a Rajnavidék kiürítése ügyében megtörtént az első lépés. Az angol kormány közölte az angol meg­szálló csapatok wiesbadeni főhadiszállásával, hogy az idén ősszel már nem lesznek a Rajnavidéken hadgyakorlatok. Miután a megszálló csapatok angol legénységét az utóbbi tíz évben ezeken az őszi hadgyakor­latokon képezték ki, az őszi hadgyakorlatok elmaradása egyet jelent a Rajnavidék küszö­bönálló kiürítésével. Tizenkét font sterling egy ablakért.. . London, július 1. Az uralkodópár ma délelőtt 10 óra 30 perc­kor kíséretével együtt Windsorból autón Lon­donba indul, ahová 11 óra 45 perc körül ér­kezik meg. Ha az időjárás megengedi, akkor a londoni Albert­ Hallnál, a Kensington-park e­lőtt nyitott, négyfogatú udvari díszhintó fogja várni őket s az uralkodópár az autóból átszáll a díszhintóba és a Hyde-parkon át körülbelül 2 és fél kilométernyi kerülővel bemegy a vá­rosba. A király és a királyné ezután a főbejáraton keresztül bevonul a Buckingham-palotába. Az udvari hintókat lovastestőrszakasz fogja kísérni. A király úgy rendelkezett, hogy a hintók cs­aik lassú menetben vagy lépésben haladja­nak, hogy a közönség jól megnézhesse az egész bevonulást. Az uralkodópár bevonulása iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozik, hogy az útvonal mentén levő jobb ablakokért 12 fontot is elkérnek egy órára. A szolgálatra kirendelt lovastestőrök csapatok­kal és udvari hintókkal ismételten gyakorlatot tartottak a Hyde-parkon való átvonulásból. Kedvezőtlen időjárás esetén az uralkodópár bennmarad a kocsiban, amelyek lassan fog­nak haladni. A londoni tartózkodás után a király Sandringhamba megy, ahol a nyár hátralevő részét tölti és valószínűleg néhány vadászaton is részt vesz. bányatulajdonosok szövetségének küldöttsé­gét. Ez alkalommal nemcsak a munkaidőről, hanem az általános rekonstrukciós kérdések­ről is szó esik, így többek között a szénbányajogok állami kisajátításá­ról is. Ez a kormány programjának egyik pontja. A vas- és acélipar állapotának megvizsgálása ki fog terjedni a vámvédelem lehetőségeire, amit szakszervezeti körökben különös érdeklődés­sel várnak. A legutóbb kiadott egyik kommüniké sze­rint Ram­say MacDonald miniszterelnök Hen­­derson külügyminiszterrel együtt utazik majd a népszövetség szeptemberi ülésszakára. A miniszterelnök valószínűleg csak a teljes ülé­seken­­fog résztvenni, a külügyminiszter pe­dig az összes tanácsüléseken megjelenik. A külügyminiszter általában a legszorosabb érintkezést szándékozik fentartani a népszö­­­vetséggel. A hivatalos angol népszövetségi delegá­cióban a miniszterelnökön és a külügy­miniszteren kívül a két ellenzéki pártnak egy-egy képviselője is részt fog venni, így liberális részről Gilbert Murray tanár, aki egyébként nem tagja az alsóháznak, m­íg a konzervatív párt képviseletében Lord Cecilt szeretnék bevonni a delegációba. Pénteken MacDonald a szénbánya tulajdonosokkal a bányajogok állami kisajátításáról tárgyal lamdon, július 1. A Daily Herarld szerint a trónbeszéd a kö­vetkező pontokat fogja érinteni: a béke és a leszerelés, az Oroszországgal való összeköttetés, a m­unkanék­ség, a nyolcórai munkanapról szóló washing­toni egyezmény ratifikálása, a szénbá­nyák munkaideje és a szénipar­ reorga­nizációja, a szakszervezetek jogai, a la­káskérdés és a nyomortanyák eltüntetése, a vas- és acélipar állapota, a nyugdíjak. A leszerelés ügyében a trónbeszéd célozni fog a kormánynak ama szándékát, hogy konferenciát hívjon össze. A beszéd a Rajnavidék kiürítésével is fog foglal­kozni. A felirati vita a hét parlamenti programjának hátralévő részét egészen ki fogja tölteni. Az általános felirati vita szerdán kezdődik, az első konzervatív módosító javaslat péntekre várható, az esetleges liberális javaslatok csak a jövő hét elején kerülhetnek sorra. Csütör­tökön lesz az első interpellációs nap. A felirati javaslat indokolása alkalmával a miniszterelnök hosszabb beszédben ismerteti politikájának általános elveit. Szerdán Tho­­m­­as adja elő terveit a munkanélküliség le­küzdésére. A miniszterelnök pénteken fogadja a szót A francia kormány nem hajlandó Londonban tárgyalni London, július 1. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A’ Yorung-egyezménnyel kapcsolatban tervbevett jóvátételi kormánykonferencia előkészítése ügyében folyó angol-francia diplomáciai tár­gyalások súlyos akadályokba ütköztek, mi­után a francia kormány az angol kormány hangsúlyozott kérése ellenére sem akar hozzájárulni ahhoz, hogy a kormány­­konferenciát Londonban tartsák meg. Tisrrell lord, párizsi angol nagykövet ily kö-

Next