Esti Kurir, 1931. október (9. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-01 / 222. szám
Mas Fel a kezekkel! ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY HÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ UTCA ti 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA JO F. CSEHSZLOVÁ __ TELEFONSZÁM: 261-41, 261—42, 261-43, 268-28 RIÁBAN 1.50 Ke., JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR. PAQYAY KÁROLY KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24/K. I. EM. AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI 1 * TELEFONSZÁMOK: 122 — 88 és 254 — 05 IX. ÉVFOLYAM. ♦ BUDAPEST, 1931 OKTÓBER 1 CSÜTÖRTÖK ♦ 222. SZÁM VIZEK Van valami fájdalmasan, valami kétségbeejtően lesújtó ebben az ötlettelen ötletben, az ásványvíz- és keserűvízadóban. Valami megdöbbentő szegénység, tervtelenség, bénult kormányzati tehetetlenség, mely mint egy mechanikus csavart, úgy forgatja és forgatja az adóprést, de szikkadt aggyal, szélütött fantáziával már nem tud egyebet kifundálni, mint az ásványvíz és keserűvíz adóját. Hát ha már minden kormányzati bölcseség a közterhek emelésében merül ki, ha a válság problémája, mely talán kivételes tehetségeket is nehéz feladat elé állítana, oda egyszerűsödik, hogy egy számvevő hivatalnok koncepcióján túl nem emelkedve a felduzzadt kiadási oldalhoz akarja duzzasztani a bevételi oldalt, nos, még így is, ilyen vérszegény program mellett is nem jut eszükbe más, csak a keserűvíz megadóztatása? Egy adó, amelynek pénzügyi eredménye egész jelentéktelen marad, amelyben sem ötlet, sem fantázia, sem lehetőség, amely amellett egy kalap alá von orvosságot és gyógyvizet, amely már-már a nevetségességbe lendítiezt a keserves szanálási elgondolást — amelynek oktalanságánál csak elgondolásának szimplicitása nagyobb: ugyan mirejó? Ahelyett, hogy erélyesen hozzáfognának végre a kiadások csökkentéséhez, felesleges intézmények megszüntetéséhez, külföldre buzogtatott hivatalos pénzek megszűréséhez — vagy akár csak az igazi fényűzés, a külföldi borok, pezsgők kemény megadóztatásához: ez minden, amit a mentő munka érdekében még ki tudtak találni — a keserűvíz. * ErélyesenCsak erélyesen: úgy látszik ez a jelszó most a kereszténypártban, melynek tegnapi értekezlete a karakán kuruckodás jegyében folyt le. Szinte elképesztő, mi mindent tud követelni egy ilyen párt, ha egyszer rászánja magát. Még a márciusi pontokon is túltesz — legalább mennyiségben — az a lista, amelyet egyhangúan fogadott el az értekezlet, s amely szigorú ukázokat tartalmaz kormány és főváros felé, hogy mit követel a kereszténypárt. A felszólalások is nagyon szigorúak voltak. Szigorúak a kormánnyal, a fővárossal szemben, a harminchármas bizottsággal, Teleszkyvel szemben, általában úgy látszott, hogy a kereszténypárt nem ismer semmiféle kíméletet, tekintetet, ha egyszer a közjó szempontjairól van szó. S ami a legkedvesebb: csinálták mindezt a legkomolyabb arccal, senki el nem mosolyogta magát. Mikor egymásra néztek az urak, megőrizték legméltóságosabb komolyságukat. Ámde ne haragudjanak: a közönségtől ne várják ugyanezt. A közönség úgy nézi ezt a látványosságot, hogy jól tudja: ez a kuruckodás, ellenzékiség csak mark. A rendszer hűséges támogatói, mandátum-osztozkodás haszonélvezői, s az eseményeknek, melyek idáig juttattak, felelős tényezői voltak. Igen, felelős tényezői. tíz a felelősség el nem múlik, ha most nem tizenöt, deszáztizenöt pontban foglalják is össze mindazt, amit már megvalósíthattak volna. Persze. Mielőtt megbuktak. Most már késő egy kicsit. Cselekvésre is, mosakodásra is. fit fűlég Nem emelhetik a szén árát a ma elfogadott szénrendelet után, amely nem vezeti be a kötött széngazdálkodást A 33-as bizottság ma hosszas vita után elfogadta a külföldi szén behozatalának korlátozásáról szóló rendelet-tervezetet Minden vagon külföldi szénben 10-12 idegen munkás napszámát fizetjük meg, mondja a kereskedelmi miniszter Kenéz kereskedelmi miniszter ma terjesztette a 33-as országos bizottság elé a szénellátás zavartalan biztosítására hivatott rendelettervezetet. Eszerint " kőszenet, barna szenet, brikettet és kokszot csak miniszteri engedéllyel szabad Magyarország területére behozni és a szükséglet kielégítése érdekében kibocsátandó rendelkezések fogmatosítására miniszteri biztost és helyettes miniszteri biztost fog a kereskedelmi miniszter kinevezni. A miniszteri biztos az államvasutak szénellátásának ügyét is intézi, de természetesen a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt áll és utasításai szerint jár el. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a rendelet intézkedéseit megszegi, vagy kijátssza. ■A pénzbüntetés legmagasabb mértéke: 8000 pengő. Ama kőszén-, barnaszén-, brikett- és kokszkészlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékét az országos insegakció céljára kell fordítani. A kereskedelmi miniszter teljes felhatalmazást nyer arra, hogy az országnak a kőszénnel, barna szénnel, brikettel és koksszal való ellátása érdekében szükséges rendelkezéseket megtegye. A 33-as országos bizottság ma délelőtti ülésén, amelyen a kormányt Károlyi miniszterelnök, Kenéz és Ivády miniszterek képviselték, Temesvári Imre előadó ismertette a szénrendeletet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági életben minden megkötöttség zavarólag hat, mégis szükség van — fontos érdekekre való tekintettel — a szénkérdés szabályozására. Hangsúlyozta az előadó, hogy a háztartási szénellátás semmiféle korlátozásnak nincs alávetve. Kenéz Béla: külkereskedelmi mérlegünk legterhesebb tétele a külföldi szén értéke Kenéz Béla kereskedelmi miniszter rámutat arra, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlegének egyik legterhesebb tétele a külföldről behozott szén és koksz értéke. Ezt a helyzetet tovább fenntartani lehetetlen. Először is nincs külföldi valutánk és ami van, azt a termeléshez szükséges anyagok beszerzésére kell fordítani. Külkereskedelmi mérlegünk és fizetési mérlegünk passzivitása vagyoni helyzetünket rontja és valutánkat deprimálja. Továbbá minden vagon külföldi szénben legalább 10—12 idegen munkás napszámát fizetjük meg ugyanakkor, amikor nálunk a munkanélküliek száma éppen a téli hónapokban sok ezerrel nő. Mindezek az okok a kormányt arra bírták, hogy a külföldi szén behozatala elé korlátokat állítson, amit annál könnyebben megtehet, mert hazai szenünk mennyisége elegendő és minősége is a legnagyobb részben alkalmas külföldi szenek pótlására. A közműveknek, a mezőgazdaságnak és a közlekedésnek egyáltalában nincs szüksége külföldi szénre. Ipari szenünk van bőven. Pótolható a tavaly háztartás céljára behozott 47.000 vagon háztartási szén is. Ebben az esetben napi 360 vagon hazai darabos szénnel kell bányáinknak többet termelniük. — A hazai szénbányák — folytatja ezután a kereskedelmi miniszter — vállaltak körülbelül 278 vagon több termelést. Ez már meg is indult, ezentúl Tatán napi 35 vagon, Pécsett napi 5 vagon brikettet termelnek, a MÁV mozdonyszenének kiutalása pedig 60 vagon durvaszéntöbbletet ad, ami együtt 378 vagont jelent a szükséges 360-nal szemben. Nem lesz korlátozás a háztartási szénben A külföldi szén elmaradása következtében szükséges hazai szén mennyisége tehát a termelés fokozásával biztosítva van. A minőségi pótlás nem egészen tökéletes, mert bizonyos kényelmetlenséggel jár, (többszöri tüzelés, gyakrabbi hamukiszedés) másrészt pedig a közönség idegenkedésével is találkozik. Ez az idegenkedés azonban jórészt indokolatlan. Vannak olyan magyar kályhák, amelyek még a legsilányabb lignitet is olyan tökéletesen égetik el, hogy a szobában semmi füst és bűz nem keletkezik. Gondoskodni kívánok arról, hogy ezeket a kályhákat csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos fajta szenek kötelező vásárlása ellenében a szegényebb háztartások is megszerezhesék. A fűtés megfelelő módjának szemléltetésére pedig a legközelebbi nappokiban egy fűtési kiállítást rendezünk. — De ha mindezek ellenére átmenetileg itt-ott némi kényelmetlenség mutatkozik is, ezt a közönségnek el kell viselnie három nagy cél érdekében. Ez a három nagy cél: kereskedelmi mérlegünk javítása, devizakészletünk megkímélése és a kettős cél megvalósításával pénzünk értékállásának biztosítása, végül pedig a magyar munkáskezek ezreinek biztosítása. A 360 vágón napi többlettermelés a tél öt hónapjában körülbelül 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt legalább 16.000 embernek ad kenyeret — Hangsúlyozni kívánom — fejezte be szavait Kenéz kereskedelmi miniszter —, hogy a kötött széngazdálkodásra áttérni eszem ágában sincs. Nincs is erre szükség, mert a szükséglet telje® mértékben fedezve lesz. A rendeletben tervezett szankciók inkább csak intelmek, amelyek a tömegcikkek forgalombahozásánál esetleg felmerülő visszaéléseknek elejét akarják venni. Ehelyen csak azt kérem a nagyközönségtől, bízzék a magyar szénben és igyekezzék szükségleteit lehetőleg november előtt fedezni, hogy a torlódást elkerüljük. Ne emeljék a hazai szénárakat Szterényi József báró elvi ellensége minden kötött gazdasági rendszernek. Sajnálatos devizahelyzet közepette azonban meg kell aludni az elvi kérdéssel. Ettől eltekintve aggályai vannak a rendelet-tervezettel szemben kereskedelempolitikai szempontból. A tervezett tilalmi rendelkezés beleütközik a fennálló kereskedelmi szerződések rendelkezéseibe és esetleg retorziókra ad alkalmat. Megnehezíti a rendelet azt is, hogy újabb kereskedelmi szerződéseket köthessünk, vagy pedig drágábban kell ezeket megfizetnünk. Indítványozza, hogy a behozatal engedélyezése a devizakorlátozás tartantára és csak a devizaellátás céljára korlátoztassék. Ha a hazai széntermelés javára kivételes intézkedéseket teszünk, történjék gondoskodás arról is, hogy