Esti Kurir, 1933. december (11. évfolyam, 274-296. szám)
1933-12-02 / 274. szám
NÉV ÉS HAZAFISÁG Megindult egy mozgalom, hogy magyar emberek lehetőleg viseljenek magyar nevet. Hazafias mozgalom a szó legtisztább és legemberibb értelmében, szinte fölösleges a magyarázatára és igazolására szót vesztegetni. Az is természetes, hogy komoly ember ennek a mozgalomnak érdekében sem óhajt semmiféle terrorisztikus eszközt alkalmazni. Minden embernek tiszteletreméltó egyéni okai lehetnek arra, hogy idegen eredetű és idegen hangzású nevéhez ragaszkodjék: ki volna olyan korlátolt, hogy a lélek magyarságát a név magyarságán mérje le? Arról van szó mindössze, hogy a köztisztviselőket és katonatiszteket, tehát azokat az elemeket, kik nemcsak polgárai, hanem funkcionáriusai is a magyar államnak, rábeszélik arra, hogy magyar nevet viseljenek. Nemzeti érdek, hogy ez a mozgalom sikerrel járjon. Tudjuk, milyen megtévesztő, a magyarságra milyen kárhozatos volt már eddig is az, hogy magyar nyelvű és magyar érzésű emberek száz meg százezrei viseltek idegen hangzású nevet. Az elszakított területeken ez nem egyszer jogcímmé vált a magyarság jogainak megcsorbítására, s az egész világon tetszetős érv volt ellenségeink szolgálatában. Kinek lehetne kifogása az ellen, ha az állam maga is megkönnyíti azt a természetes folyamatot, hogy a magyarok a nevüket is megmagyarosítják? De: vagy van ilyen mozgalom, vagy nincs — vagy van hazafias kötelesség, vagy nincs. S ha van, akkor kivált nehéz mentséget találni a közéleti férfiak számára, akik e kötelesség alól tüntetően kivonják magukat s ezáltal a mozgalommal is szembehelyezkednek. Utóvégre ők nem csak magánszemélyek, de képviselői is a polgárság egyes rétegeinek s igényt formálnak arra, hogy nevük nemzeti törekvések élén szerepeljen. Márpedig, hogy ez a név magyar-e, vagy idegen, azt a legnagyobb toleranciával sem lehet merőben személyi kérdéssé minősíteni. Elismerjük, nekik is fűződhetnek becses lírai emlékeik az idegen névhez. Úgy érezhetik, hogy ezt a nevet ők ma-guk is és felmenőik is becsülettel viselték. De vájjon azok a katonatisztek, akik a háborút végigharcolták, nem érezhetik-e ezt ugyanilyen joggal? S ha egy Wolff Károlynak, ki a fővárosban uralkodó kereszténypárt élén áll, vagy egy Friedrich Istvánnak, ki egy másik kereszténypárt élén áll, vagy egy Sipőcz Jenőnek, ki a városháza élén áll, derogál magyar nevet viselni, akkor a kevésbé nevezetes hazafiak nem kérdezhetik-e teljes joggal, hogy miért kívánnak őtőlük olyan hazafias áldozatot, amilyenre a hétpróbásan nacionalista közférfiak nem mutatnak példát? S kivált védhetetlen, ha a névmagyarosítás „presszió“ ellen való tiltakozás olyan helyről hangzik , ahol egyébként semmit sem találnáléggé hitelesen és konstruktívan magyarnak s ahonnan mindig a hajrá-naeirüizmus sallangjaival fellobogózva szokták az erkölcsi humanizmus és a gazdasági bölcseség szempontjai ellen felháborodott kirohanásokat intézni. Nemzeti szempont csak a névmagyarosítás mellett szólhat, s nem szólhat ellene keresztény szempont sem: a hercegprímásnak nem derogált az ugyancsak becsületes Szapu- Ma délben újabb diákverekedések miatt bezárták a Műegyetemet Nem eresztették be a Műegyetemre a zsidó diákokat - az egyetem rektora megtorlással fenyegeti a rendbontókat Ma délelőtt a Műegyetemen újabb eltanácsolások voltak. Az izgatott atmoszférában megismétlődtek az elmúlt napok sorozatos eltanácsosai. Ma reggel 8 óra előtt az aulában diákgyűlést tartottak a műegyetemi hallgatók. A gyűlés tárgya a numerus clausus körüli ügyek voltak, továbbá az, hogy a hallgatók egy része sztrájkot akart. A Műegyetemen a mai napon az elsőéves zsidó hallgatókat nem engedték be az egyetemre. A diákok a kapuban tanácsolták el a zsidó egyetemi hallgatókat, de több eltanácsos történt tantermekben is. A rektori hivatal egyik főtisztviselője, dr. Babits kijelentette az eltanácsolásokkal kapcsolatban, hogy azok ad hoc egyéni akciók. Arra a kérdésre, hogy tudomásunk szerint a kapukban bajtársak igazoltatnak s a termekben ugyancsak sorozatos eltanácsolások folynak, dr. Babits kijelentette, hogy ez sem általános jelenség, „előfordul, hogy egy-két dikk kiáll és egy negyedóráig igazoltat". Ma is ez volt az eset. Ha tehát a zsidó hallgatók egy negyedórával később jöttek volna, bejuthattak volna az egyetemre. ......................... Ez a hivatalos magyarázat korántsem megnyugtató, az egyetemrejárást, az órákon való pontos megjelenést talán mégsem lehet negyedórás véletlenektől és sorozatosan megismétlődő ad hoc igazoltatási akcióktól függővé tenni. A közgazdasági tudományegyetemen, ahol előadások voltak, hasonló a helyzet, ott is igazoltatnak a bajtársak. Ma délelőtt folyamán több eltanácsolás történt, és az egyetemen belül s kívül minden rend* zavarástól tartózkodva, nyugodtan folytatja’ tanulmányait. Ez a nyugodt légkör lesz csak alkalmas arra, hogy az Egyetemi Tanács a maga ré széről is megtegyen minden tőle telhetőt a szegény, de szorgalmas és kiváló hallgatók támogatása és a diplomás ifjúság elhelyez* kedésének megkönnyítése érdekében. Ha ellenben újból kísérletek történnének a rend megbontására (igazoltatással, eltaná* csolással, beiratkozott hallgatók bántalma* zásával, általában az egyetemi fegyelmi sza* bályok megsértésével, amelyeknek megtartá* sát pedig minden egyes hallgató a beiktatásakor megfogadta), az egyetemi hatóságok elszánt elhatározása, hogy a fegyelmi vét*ségeket a legszigorúbban megtorolja, a rendetlenkedő elemeket az egyetemről kizárja, a büntető törvénykönyvbe ütköző erőszakos cselekmények elkövetői, valamint azok ellen, akik ilyeneket megkísérelnek, vagy ilyenek elkövetésére izgatnak, a bűnvádi felelősség* revonás végett szükséges lépéseket megtegyül (1896:XXXIII. t.-c. 87. §). Végső esetben el* kerülhetetlen volna az egyetemnek továbbra való bezárása annak súlyos következményei* vel együtt. Dr. Angyal Pál s. k. rector, Pécs, december 1 (Az Esti Kurír tudósítójának táviratai A pécsi egyetemen ma a legnagyobb rend és nyugalom van. A diákság délután tanács* kozásra ül össze, hogy ezen további maga* tartásáról határozzon. Az előadások ma rendben folynak és valószínű, hogy a diákság a ma délutáni ülésén is úgy dönt, hogy továbbra is nyugalommal várja be az eseményeket. . . Újabb verekedések A Műegyetemen a délelőtti órákban egyre jobban elmérgesedett a hangulat. Az igazoltató bajtársak, tüntetők végigjárták a termeket és sorra igazoltatták a zsidó egyetemi hallgatókat. Később a forrongó, izgatott hangulat a kora délutáni órákban odáig fajult, hogy újabb verekedések robbantak ki. A verekedéseket az egyes tantermek előtt idősebb műegyetemi hallgatók provokálták ki, több zsidó egyetemi hallgatót megvertek. Az inzultusokat azonnal bejelentették a rektori hivatalban. A bejelentés után csakhamar megtörtént hivatalos részről az intézkedés. A fekete táblán rektori hirdetmény jelent meg, mely szerint a Műegyetemet egyelőre hétfőig bezárták, tekintettel arra, hogy a tettlegességek megismétlődtek. A tudományegyetemi rektor hirdetménye A Pázmány Péter Tudomány Egyetem rektora a következő hirdetményt függesztette ki az egyetem épületeiben:". . .. . Egyetemünkön az elmúlt napokban előfordult súlyos természetű rendbontások arra kényszerítettek, hogy december 2-ig bezárólag az előadásokszüneteltetését elrendeljem. Remélem és elvárom, hogy az egyetemi hallgatóság az előadások újból való megkezdése után a törvényes rendhez alkalmazkodik •^*^*00*0*0*0*0 esek nevet ,a Serédivel felcserélni, noha v uj korszellemének, mely a pangermán * iránta való hűségét a német névvel ia bizonyára van olyan példaadóan önérj fajiság türelmetlenségével fürkészi az I dokumentálnák. Magyar racionalizmus* zeles katolikus, mint Wolff Károly. Azt emberek lelkiismeretét és származását, I nak ezt azonban a legjobb akarattal készséggel elismerjük, hogy a „dübörgő ” különös öröme telhetik azokban, akik sem lehet nevezni.*. Szociáldemokrata elnököt választott az oszt-*rák szövetségi tanács Iiées, december 1. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata. Az osztrák szövetségi , tanács, az osztrák tartományok kiküldöttjeinek parlamentje, pén