Esti Kurir, 1934. június (12. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-02 / 122. szám
MA: CASANOVA XII. évfolyam -------------________________________________________________ 10 fillér 122. szám Budapest, 1934_________főszerkesztő: RASSAY KÁROLY junius 2. szombat 1 )| Siavhembevg Budapestre SÖTÉT FELHŐK Barthou külügyminiszter genfi beszéde, mely érthetően heves viszhangot keltett az egész világsajtóban, tulajdonképpen nem hoz új mozzanatot a külpolitikai helyzetbe; inkább csak hatalmas szikra volt ez, s fényénél hirtelen éles világításban látjuk meg azokat a jelenségeket, azokat a konstellációkat, amelyekről a józan, illúziótlan megfigyelőnek eddig is tudomást kellett szereznie, ha óvatosságból, vagy kíméletességből hallgatott is róluk, őszintén kell immár beszélnünk arról a tényről, amelynek tudatát régóta hordozzuk szorongva lelkünkben: arról a tényről, hogy leszerelés nincs, nem is készül , hogy a leszerelési tervek megfeneklésével egyidőben sötétednek egy új és minden eddiginél rettenetesebb háborús veszedelem felhői a civilizált emberiség fölött. Jóslatokba bocsátkozni erről persze nem igen lehet, de azt a valóságot sem lehet eltitkolni, hogy mindazok a nemzetközi erőfeszítések, amelyek a háborús veszedelem elhárítására irányultak, egym . után fulladnak el a kölcsönös bizalmatlanság és gyűlölet fülledt légkörében Barthou tüntetően határozott hangon mondta ki, hogy Franciaország nem hajlandó rálépni a békülékenységnek arra a hídjára, amelyet az angol külügyminiszter nem tudni, nem inkább csak a leszerelési konferenciák nyílt kudarcának kikerülése végett, semmint a valóságos erejű megegyezés reményétől hajtva — a szembenálló feleknek ajánlott; kimondta, hogy Franciaország ragaszkodik a biztonsághoz, mely a gyakorlatban felfegyverzettséget jelent, kimondta, hogy ragaszkodik Németország lefegyverzettségéhez s kimondta azt is, hogy Németország máris fegyverkezik. Utána Parisban Pétain francia hadügyminiszter még élesebb színekkel festette fel a német fegyverkezést, s a kamara pénzügyi bizottsága több mint három milliárd frankot szavaz meg a fegyverkezés fokozására ... Legyünk tisztában vele, hogy ez nem egyetlen francia párt, hanem jelenleg egész Franciaország magatartása; a francia nemzet, melynek államférfiai szónoki megnyilatkozásaikban ritkán szoktak megfeledkezni a humanista eszmék hangoztatásáról, ma mindenre alkalmasabbnak találja a pillanatot, mint arra, hogy ezeknek az eszméknek szellemében járjon el azzal a Németországgal szemben, amelyben — ezt is Barthou mondta —, hódolattal tisztelheti a Kant, a Beethoven, a Goethe nemzetét, de annál mélységesebb idegenkedéssel és gyanakvással látja a „porosz szellemi” uralomrajutá- Sát... Nem a magyarság feladata igazságot "tenni a nagy birodalmak pereiben. Mint tárgyilagos szemlélők, megállapíthatjuk, hogy a népszövetségi rendszer és a kölcsönös lefegyverzés szép és — ezt változatlanul valljuk — nagy jövőjű eszméinek csődje megkezdődött abban a pillanatban, amikor a Népszövetséget az önrendelkezés, a nemzeti szabadság elve helyett a győztesi erőszak teremtette erőviszonyokra építették, és megállapíthathatjuk azt is, hogy amikor már derülni kezdett a nemzetközi légkör, amikor a győzteseken már-már úrrá lett a jobb belátás és a valódi békülékenység, ami Genf, június 1. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Genfben Barthou nevezetes beszéde óta szakadatlanul tart az óriási izgalom, amelyet Petain marsall beszédének és a francia fegyverkezés növelésére megszavazandó hárommilliárdos póthitelnek hite még növelt. A diplomáciai körökben megállapítják, hogy a világ összes részeiből érkező jelentések szerint mindenütt valóságos háborús készülődés folyik, legalább is abban a tekintetben, hogy mindenütt fokozott mértékben számolnak azzal az eshetőséggel, hogy a lefegyverzési tárgyalások meghiúsulása előbb-utóbb katasztrofális következményekkel járhat. Bár a saarvidéki kérdésben Franciaország és Németország közt közeledés jött létre, ennek nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, mert a leglényegesebb körülménynek azt tartják, hogy Franciaország a leghatározottabban ellenzi a német haderő növelését, viszont Németország már-már azon autón van, hogy nyíltan megtagadja a versaillesi határozatok respektálását. A különböző találgatások és kombinációk szinte lázban tartják a Genfben összegyűlt diplomáciai társadalmat, de magán a népszövetségi tanács ülésén mindezekről nem került szó. A ma délelőttre kitűzött tanácsülés Vasconcedoz elnöklete alatt zárt ajtók mögött folyt le. Féltizenegy órakor kezdődött és egy óra hosszat tartott. Kiszivárgott hírek szerint ennek során kizárólag eljárási kérdéseket vitattak meg. Jogi szempontból volt tisztázandó, hogy a népszövetségi alapokmány 15. szakasza, amelyre Bolívia képviselője a Chaco-kérdésben hivatkozott, alkalmazást nyerhet-e. A magyar kormánynak a jugoszláv határincidensek ügyében benyújtott panasza tárgyalására még nem került sor. bár lehetővé kezdett válni, hogy a Népszövetség valóban átalakuljon a nemzetek pártatlan parlamentjévé és bíróságává, akkor ezt a folyamatot megakasztotta, sőt visszafelé fordította az a gyűlölettől és kulturálatlanságtól inspirált és középkori ideológiától fűtött pszichózis, mely főként Németországot, s Európa más részeit is, elöntötte. Ez a pszichózis s az ennek visszahatásaként jelentkező gyanakvás a legvégzetesebb gáncsvetője minden olyan törekvésnek, amelytől a gyengék, az igazságtalanul megtaposottak a maguk jogainak méltánylását remélhetik. Íme, mit köszönheA tanács kimondotta, hogy a rendkívüli tanácsülés napirendjén csak azok a kérdések szerepeljenek, amelyek miatt az összehívás történt. Azonban az ülés legelején határozhatnak más kérdések felvétele felől is. Nagy kavarodás Genfben Genf, június 1. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Barthou francia külügyminiszter szerda esti beszéde a leszerelési értekezlet főbizottságában olyan hullámokat vert, hogy a hangulat még csütörtökön estére sem nyugodott meg. Barthou éleshangú beszéde több olyan következménnyel járt, amelyek a konferencia sorsára döntő befolyással vannak. Az első következmény, hogy Henderson váratlanul lefújta a csütörtök délutánra tervezett főbizottsági ülést, azzal az indokolással, hogy az eddig elhangzott nyilatkozatok jelentőségére való tekintettel az egyes delegációknak időt kell adni az anyag feldolgozására. Beavatott körökben azt állítják, hogy az ülés váratlan lemondásának hátterében az a francia-angol ellentét áll, amely a szerdai ülésen oly kínosan kifejezésre jutott. Rámutatnak arra is, hogy a csütörtöki ülésnek tulajdonképpen szónoka sem lett volna, mert a soron lévő Aloisi báró Barthou beszédének elhangzása után Mussolinitól azt az utasítást kapta, hogy ne szólaljon fel, mert a történtek után az olasz kormánynak Genfben nincs mondanivalója. A leszerelési értekezlet köreiben mindkét esemény, és pedig a csütörtök délutáni ülés váratlan lefújása és Aloisi báró lemondása a felszólalásról óriási feltűnést keltett. Barthou szerda esti beszédével kapcsolatban említést érdemel, hogy a Népszövetség főtitkársága által kiadott hivatalos szövegünk mi magyarok s mit köszönhet az egész kulturemberiség a hol imperializmussá, hol „fajvédelemmé**, hol fehér bolsevizmussá torzított nacionalizmusnak! • • ■ • Ám ismételjük, a nemzetközi igazságtevés nem lehet Magyarország feladata. Mi csak szomorúan tudomásul vehetjük a nemzetközi viszonyok ilyen aggasztó alakulását. Nem kendőzhetjük el azt az igazságot, hogy nemcsak belső politikai életünkben, de gazdaságunkban is erősen elhomályosítja a viszonyok javulásának reményét a nemzetközi atmoszféra elmérgesedése. A kijózanító és figyelmetnem tartalmazza a francia külügyminiszter célzását arra, hogy „Németország a poroszok uralma alá jutott** és a beszédnek azokat a részeit sem, amelyekkel a francia külügyminiszter a porosz szellem uralomrajutását jellemezte. A hivatalos' szöveg' nem tartalmazza Barthou Mirabeau-idézetét sem, melyben a porosz szellemet a hadiipar megtestesülésének nevezte, pedig a francia külügyminiszter az idézetet szó szerint elmondotta beszédében. A külügyminiszter újságírók előtt tett nyilatkozatában szót emelt az ellen a beállítás ellen, mintha Sir John Simon angol külügyminisztert személyében megtámadta volna, hangsúlyozta azonban, hogy nem mondhatott le arról, hogy a francia álláspontot beszédében maradéktalanul ismertesse. három milliárd a francia fegyverkezés fokozására Páris, június 1. Pétain tábornagy hadügyminiszter csütörtökön a kamara pénzügyi bizottságában be terjesztette legújabb törvényjavaslatát a katonai kiadások hárommilliárd frankkal való gyarapításáról. Érdekes, hogy a tábornagy a javaslat sürgős tárgyalását kérte „tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre". Egészen bizonyos, hogy Pétain tábornagy javaslatát a legsürgősebben letárgyalják és a javaslatnak nem lesz komoly ellenzéke. A radikálszocialista kamarai frakció máris utasította a pártnak a pénzügyi bizottságban helyet foglaló tagjait, hogy szavazzák meg az új póthitelt, azzal a fenntartással, hogy a katonai kiadásokat szigorú ellenőrzés alá kell venni. A pénzügyi bizottság folytatta a keleti és északkeleti határok védelmének kiépítéséhez szükséges póthitelek ügyének tárgyalását tetőszavak, melyek a költségvetési és az appropriációs vita során elhangzottak, keserűen igazoltaknak látszanak. Magyarország a maga higgadtságára, bölcsességére és életerejére van utalva, s felelős tényezőinek abban a tudatban kell helyükön állniuk, hogy a nemzet sorsdöntő kérdései nehezednek rájuk. Bármilyen sötét felhők tornyosulnak az európai szemhatáron, Magyarországot az összes lehetőségek, az összes erőviszonyok gondos mérlegelésével, minden kalandos terv és lázálom következetes elhárításával kell a békés és nyugodt fejlődés útjára vezetni. Óriási izgalom Genfben, háborús készülődések az egész világon Sarthou és Pétain beszédeinek döbbenetes hatása Angliában kormányválság fenyeget a lefegyverzési tárgyalások csődje miatt