Esti Kurir, 1934. július (12. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-01 / 146. szám
m 1934 VI 1.1. VASÁRNAPI mi^zóMiozz^^ AUGSBURGBÓL jelentik: a politikai megbízott javaslatára letartóztatták Adam Birner káplánt. Azt hozzák fel vádként ellene, hogy egy augsburgi hitlerifjúsági vezetővel beszélgetve az iskolai istentiszteletek elhanyagolásáról, azt vetette az ifjú szemére, hogy túl vakbuzgóan tevékenykedik mint nacionálszocialista. Az ifjú feljelentette a papot a felettes hatóságnál, amely erre Birnert a fogházba szállíttatta. AZ OEUVRE Írja: «Nincs kétség többé, hogy Pieracki lengyel belügyminiszter meggyilkolása a nemzeti radikálisok pártjának műve, amelynek iránya kifejezetten antiszemita és diktatórikus. Pieracki hetekkel előbb a legerélyesebb harcot kezdte a párt ellen; klubjait Lodzban, Vilnában és Kattovitzban bezáratta. Meggyilkolása emlékeztet Duca román miniszterelnök meggyilkolására, aki a hírhedt «vasgárda» féktelenkedését akarta megtörni. Hogy Pierackit éppen abban a pillanatban tették el brutálisan láb alól, amikor Göbbels német propagandaminiszter Varsóban tartózkodott s Pilsudszky tábornagynál kihallgatáson jelent meg: tragikus és jelképes véletlen. Az a politika, amelyet Lengyelország néhány hónapja kezdeményezett, kétségtelenül felbátorította a horogkereszt lengyel bámulóit.* Az INTERNSIGEANT Dollfuss kancellár és Mussolini legközelebbre tervezett találkozásával foglalkozva felemlíti azt az értesülését, hogy Triesztet szabadkikötővé alakítják át. A lap szerint ennek a lépésnek óriási jelentősége volna az egész Középeurópa szempontjából s nagy előrelátásra mutatna Olaszország részéről. A PEN-KLUB idei kongresszusáról elmélkedve, Így ír a berlini Nachtausgabe: «A német írók tudták, mit tesznek, amikor kilépésüket bejelentették. Az idei kongresszus, amelyen már nem vettek részt, bebizonyította, hogy a kommunista üvöltözők és irodalmi nénikék, reggeli apostolok és hiúsági hiénák eme nyájával nem lehet a közösség kapcsolatait fenntartani.*© AZ ESSENI National-Zeitunk közli ezt a kis színes riportot és a hozzáfűzött tanulságot: „Egy utas száll fel az esseni villamosra, köszön, amint illik, német köszöntéssel. A kalauz megelégszik egy rövid, nyersen odavetett Heill-lel s aztán egy számára szemmel láthatóan ismerős hölgyhöz fordul és így beszél: „— ja, a rokkantsági szolgáltatást megrövidítették, mióta a ho- I jogkereszt uralmon van és a járulékot fel- s emelték, ha...! Akkor éppen nálam járt I egy a WAW részéről. Mondom neki: saj- s nálam, nem adhatok semmit. Hogy-hogy? —- vélte a gyűjtő — hiszen maga állásban I van. — Igaz — feleltem —, de arról, hogy I mit keresek, nem tartozom magának szá- j mot adni, amint maga sem köteles elszá- I mólni, hogy mit tékozolnak el céltalanul. — Ja, — mondja ő — akkor maga fekete- listára kerül. — Bánom is én — mondom erre —, akár a vörös, vagy kék listára és I bevágtam az orra előtt az ajtót.“ Ez a kalauz várjon a megszokott miesmacherek, gáncsoskodók egyike? Nem, ez egy egész I veszedelmes uszító s annál veszedelmesebb, minthogy óránkint, sőt percenkint alkalma I van nyilvános közlekedési eszközön kiönteni fecsegéseit. Nem ártana, ha a villa- t mástársaság igazgatósága egyszer pontos nagyító alatt vizsgálná meg az alkalma-zottait.“* A FRANCIA Saint Nazaire-ban vízre bocsátották a hajóhad legújabb egységét, a Conquérent nevű tengeralattjárót. Az 1500 tonnás tengeralattjáró 6000 lóerős, sebessége víz fölött 18 csomó, víz alatt 10. Személyzete négy tiszt és ötvenkilenc tengerész, felszerelése: egy tíz centiméteres, egy 3,7 centiméteres ágyú, egy golyószóró és tíz torpedóvetőcső. Pillanatfelvételek mindenfelől Soha többé háborút! Érdekes háborúellenes propaganda Barcelona utcáin Max Baer hiába lett a box világbajnoka, az amerikai riportfotográfia szerint még mindig kikap az anyjától, ha rossz jót tesz a tüze Új ruhát kap az Erzsébet híd, amelynek pilléreit a rendes nyári nagytakarítás során most festik át De jó a gyerekeknek! Ellesett pillanatfelvétel egy pesti bérkaszárnya tetejéről a nagy kánikula idején A kis belga trónörökös és húga új testvérkéjükkel, a néhány héttel ezelőtt született Albert herceggel Egy szép amerikai filmprimadonna, Irene Hervey