Esti Kurir, 1934. október (12. évfolyam, 222-245. szám)
1934-10-02 / 222. szám
AA ) ( WMOKt-t ' t ' * ’ Si MA: FRANCIA FORRADALOM , Budapest, 1934 Főszerkesztő: RÁSSAY KÁROLY október 2. kedd Ipari próbabékét hirdet Roosevelt legújabb rádióbeszédében •Fegyverszünet a munkások és munkaadók közötte - Hoover éles támadása Roosevelt ellen Washington október 1. Roosevelt rádión leadottkandalló melletti csevegések során kijelentete, hogy határozott időtartamú ipari próbabékét igyekszik létesíteni. A tőke és a munkásság képviselőitől biztosítékokat követel arra, hogy kölcsönösen elfogadható egyezményeket kötnek a munkaidő, munkabérek és munkaviszonyok szabályozása tekintetében. — Nemzeti jövőnknek egyik fő feltétele az — mondotta az elnök —, hogy ne tűrjünk el nagyobb állandó munkanélküliséget. Ez a tétel legyen nemzeti alapelvünk. Ezzel állok vagy bukom. Nemzetgazdaságnk irányításának az legyen egyik fő célja, hogy minél előbb vessünk véget a munkanélküliségnek. Az amerikai nép nem ijed meg néhány reakciós prókátortól vagy politikai szerkesztőtől. Nem kérek ismét abból a szabadságból, amelynek védelme alatt a népet néhány csekélyszámú kiváltságos ember rabigájába hajtották. Az én célom a legtágabbkörű szabadság, amely fokozatosan nagyobb független-séget és biztonságot nyújt az átlagembernek, mint aminől eddig az amerikai történet ismert. Az elnök legutóbbi kitétele félreérthetetlenül a Hoover volt elnöknek ma megjelent könyve ellen, irányul, amely, az újjáépítésben a szabadság veszélyeztetését látja. Az amerikai szakszervezeti szövetség kiemeli a NIRA-törvényen alapuló kötelezettségek meghosszabbítását 1935 júniusán túl és szintén hangsúlyozza a bankjegy szaporítás veszélyét, amelyet legjobban a bérmunkások sínylenének meg. Sörorgiákat rendeztek a Fehér Házban? London, október 1. A new jerseyi methodista egyház Atlantic Cityben tartott ,értekezlete elutasította az egyház erkölcspemésitő' és' antialkoholista csoportjának 'jelentését, amely megrótta Roosevelt elnököt és feleségét a Fehér Házban rendezett állítólagos sörorgiák miatt. A jelentés azt állította, hogy az elnöki család ifjabb tagjai számára rendezett újévi ünnepen a Fehér Ház előcsarnokában söröshordókat halmoztak fel, amelyeket később csapra vertek és a jelenvolt vendégek korlátlan ivásnak és dőzsölésnek adták magukat. • .. Mit gondoljanak a szülők arról a példáról, — fejezte be, a jelentés — amelyet az elnök és az ország első asszonya a nemzet ifjúságának szolgáltatott. Richardson püspök felháborodását fejezte ki a jelentés felett, amelyet valótlanságnak nyilvánított. A sérelmezett újévi ünnepségen jelen,voltak szerint az ünnepség igen mérsékelt hangulatban és az illem legszigorúbb határai között folyt le. A meghívott ötszáz vendég összesen két hordó sört ivott meg, úgyhogy egy-egy vendégre csupán két pohár 3,2 százalék szesztartalmú sörital jutott. '% , ' ' ' • - if- Nem lesz állami tőkegazdálkodás Amerikában Roosevelt kijelentette, hogy nem akarja a vállalkozói nyereséget elvenni és nem akar állami tőkegazdálkodást bevezetni. Beavatkozásával — mondotta — megmentett igen sok bankot, amely az összeomlás előtt állott és ezenkívül segített a hitelezőkön és az adósokon. Ez volt az első lépése. Második lépésével lényegesen megjavította a tőkepiac egészségtelen viszonyait és gátat vetett a féktelen tőzsdei üzérkedésnek. Harmadik lépése arra fog irányulni, hogy a magángazdaságot a gyógyulás útjára juttassa. A továbbiakban ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a nemzeti újjáépítő bizottság vezetése alatt idáig sikerült biztosítani. A gyermekmunkát megszüntették, a munkaidőt megrövidítették, megállapították a munkabérek legalacsonyabb határát és a bérek nagyságát összeegyeztették az életfentartási költségek megdrágulásával. . Négymillió munkanélkülit tjból munkához juttattak. A nemzeti újjáépítési bizottság — mondotta — továbbra is legfőbb szerve marad a nemzeti talpraállítás munkájának, de az első év tapasztalatai alapján bizonyos módosítások-nak vetik alá. . A továbbiakban Roosevelt megemlékezett a közelmúlt sztrájkmozgalmairól is. Rámutatott arra, hogy ezeknek a sztrájkoknak a terjedelme és hevessége jóval kisebb volt, trűnt régebben. Hibát követnek el — mondotta — mind a munkások, mind a munkaadók, ha nem veszik igénybe a békéltető bizottságok közvetítését és ehelyett a sztrájk vagy a munkáskizárás fegyveréhez nyúlnak, ami végeredményben mindkét félre nézve csak veszteségeket okozhat. Közölte, hogy október folyamán tárgyalásokba bocsátkozik mindkét fél képviselőivel és igyekszik fegyverszünetet létesíteni közöttük. Londonból jelentik: Ma jelent meg az Egyesült Államok volt elnöke új könyve «Támadás a szabadság ellen» («Challenge to Liberty» ), melyben a szerző Rooseveltet zsarnoki törekvésekkel gyanúsítja. Az amerikai köztársaság épületének alapja Hoover szerint a szabadság társadalombölcseleti eszméjének megvalósítása az összes elidegeníthetetlen , emberi jogok biztosításával. Ezzel szemben a Roosevelt-rendszer olyan bilincsekbe veri a szabadságot, amin mikre Amerika gyarmati története óta nem volt példa. A kormány parancsol nap-nap után a kereskedelemnek, iparnak és földművelésnek és állandó börtönbüntetés terhével írja elő, hogy az emberek miként éljék magánéletüket, minden városban és minden faluban. .A kormány most még a pénz- és hitelrendszert is önkényes hatalma alá gyűrte, ami a zsarnokság legrégibb jellemvonása. Nem enyhíti a zsarnokságot az a tény, hogy az alkotmány keretei között próbálják azt gyakorolni. Roosevelt csalódik, ha azt hiszi, hogy a basáskodást a szabadsággal lehet egyesíteni, mert semmiféle kormányzati rendszer nem lehet részben demokrácia, részben önkényuralom. Minden önkény újabb önkényt tesz szükségessé, míg végre eltűnik a szabadság utolsó foszlánya is. Amerika közgazdászai a bankjegyduzzasztás ellen . * - • ■ • > V ' • ~ % .y'.' " **• • • ■■ i N'ewyórk, október i. ‘ (Az ksti Kurír tudósítójának távirata.) A newyorki reggeli lapok, nagyhatású cikkekben közüik. Roosevelt elnök rádióbeszédét többnyire olyan címekkel, amelyek utalnak «a munkaadók és a munkások között létrejött fegyverszünetre]. A közgazdaságiélet vezető köreiből eddig elhangzott kijelentések örömmel üdvözlik az elnök békejavaslatát. A legismertebb 53 közgazdász nyomatékos intelmet tett közzé a bankjegyduzzasztási törekvésekkel szemben. Összehívták a főváros rendkívüli közgyűlését Borvendég Ferenc főpolgármester ma délelőtt intézkedett a rendkívüli közgyűlés összehívása iránt. A rendkívüli közgyűlés összehívását a keresztény községi párt kérte az OTBA ügyben.A keresztény községi párt által benyújtott indítványban azt követelik, hogy Sipőcz Jenő polgármester vonja vissza azt a rendeletét, amellyel a főváros szolgálatában álló orvosokat az Orvosszövetségből való kilépésre kényszertette. A közgyűlés többsége előreláthatólag megszavazza a sürgősséget, ami azt jelenti, hogy az indítványt azonnal napirendre tűzik és nyomban megindul a vita. A városháza őszi munkaszezonja egyébként holnap reggel indul meg hivatalosan Holnap délelőtt 10 órakor tartja ugyanis első ülését a pénzügyi szakbizottság, amelynek napirendjén a jövő évi költségvetés tárgyalása szerepel. FÜGGETLEN ÁLLAM, BŰNÖS BUDAPEST Az idén van tizenöt esztendeje annak, hogy Horthy Miklós kormányzó — akkor fővezér — bevonult Budapestre. Ennek a jubileumnak megünneplését összekötötték a „Nemzeti munkahét” megnyitásával s ez alkalommal Gömbös Gyula miniszterelnök üdvözölte a kormányzat. Az a tisztelet és megbecsülés, amel lyel a magyar nemzet az államfő személye iránt viseltetik, valóban szervesen összekapcsolódik a „Nemzeti munkahét”” címében viselt gondolattal. Abban, hogy ez az ország a háborúsvérveszteségből, a forradalmak megrázkódtatásaiból, a megcsonkítottság fájdalmas döbbenetéből és a bomlás gyilkos pszichózisából feltápászkodva, a rettenetes gazdasági válság és politikai elhagyatottság évein át is bebizonyította komoly munkakészségét, tehetségét és életrevalóságát, hatalmas érdeme van annak a férfinak is, akit a sorsa a közügyek élére rendelt. Horthy Miklós, aki más tevékenységek teréről került az államigazgatás óriási felelősséggel járó s, végtelenül súlyos és kényes problémái közé, a maga erős hazafiságával, alkotmányos érzésével s az országot a különféle zökkenőkön átsegítő, sebeket behegesztő és kedélyeket megnyugtató bölcseségével, csakugyan a termő nyugalomnak azt a légkörét árasztotta szét, amely a nemzeti munkának legfőbb alapföltétele és egyszersmind egyik legfontosabb célja. A társadalmi béke, az erkölcsi igazságosság, az összes rétegek emberi jogait és életigényeit szerves egységbe összefogó méltányosság szelleme az, ami ennek a nemzetnek az európai népek társadalmában helyet biztosíthat és ezt az érzést kell kifejezésre juttatnia annak a szónoknak is, aki a nemzet nevében üdvözlő szavakkal fordul a kormányzóhoz. Sajnáljuk, hogy a miniszterelnök, ahelyett, hogy ezeknek az eszméknek jegyében üdvözölte volna a kormányzót, ez alkalommal a politikai állásfoglalás és az időszerűtlen történelmi reminiszcenciák területére tévedt. A miniszterelnök felszólította a társadalom rétegeit: becsüljék meg azt azáldást, hogy „ma egy szabad és független államban dolgozhatnak", s kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy ha a múltban tudtuk volna, mit jelent a teljes állami függetlenség, akkor helyesebben jártunk volna el... .Azt kell kérdeznünk ezeknek a kijelentéseknek hallatára: mit nevez a miniszterelnök függetlenségnek? Ha a tényleges függetlenségről beszél — vagyis arról, hogy egy nemzetnek minden erejével igyekeznie kell olyan anyagi és szellemi erőkre szert tennie, amelyek idegen hatalmak aggresszív, vagy akár csak korlátozó beavatkozásától megóvják —, akkor magától értetődik, hogy minden józan ember