Esti Kurir, 1935. március (13. évfolyam, 51-74. szám)
1935-03-06 / 54. szám
11935 III. 6. SZERDAbsso rsnKüBm ÉLJEN A CSÁSZÁR! NAPÓLEON, AZ EMBER, A HÓDÍTÓ, A DIKTÁTOR Irta: TATÁR ANDRÁS Mialatt az austerlitzi csatatéren felvonult seregek farkasszemet néznek egymással és az ágyuk csak az adott jelre várjának, hogy eldördüljenek — a császár Savary grófot küldi Olmützbe, abban a reményben, hogy talán még most, a legutolsó pillanatban sikerül megegyezést teremtenie I. Sándor cárral. A cár a kihallgatáson barátságosan, de túlzott önbizalommal és fölénnyel fogadja Savaryt. — Teljesen méltányolom urának eljárását, — mondja neki. — Magam is sajnálom, hogy kénytelen voltam fegyverbe lépni ellene és örömmel élek a kínálkozó alkalommal, hogy erről meggyőzzem. Az ön ura már régen bámulatom tárgya ... Ezek azonban csak szavak, amelyekben legfeljebb az lehetne feltűnő, hogy a cár gondosan elkerüli azt, hogy Napóleont „császárinak titulálja. És még bántóbb momentum, hogy a levelet, amelyet válaszképpen Savary útján küld, így címezi: „A francia kormány fejének“ ... A francia békekövet megdöbbenten forgatja kezében a levelet. Mire I. Sándor gyorsan megjegyzi: — Óh, ez csekélység, amit nem tartok fontosnak ... Pedig a valóságban ez a csekélység a lényeg. Ezért a csekélységért folyik a harc hosszú esztendők óta és folyik még vagy tíz esztendőn keresztül. Savaryt talán megnyugtathatja a cár békítő kijelentése, Napóleon azonban teljesen tisztában van a címzés jelentőségével és később ezzel kapcsolatban ezeket írja elbai emlékirataiban: „Annak, hogy engem ily feneketlen 301 gyűlöltek, nem, mint uralkodásomat nevezték, a népek elnyomása volt az oka, de vájjon eltűrhették-e, hogy egy porból származó ember, mint ők nevezni méltóztattak, saját erejéből felemelkedjék és vakmerően helyet foglaljon a népek vezetői között? Egy egyszerű plejbejus az ősök végtelen sorával dicsekvő ■uralkodóházak között? Megengedhették-e hogy más jog is uralkodjék, mint a születésé?" Békevágya azonban elég erős ahhoz, hogy felülemelkedjék a személyes sérelmeken. És így reménykedően várja a cár levelében jelzett személyes találkozást. Néhány óra múlva csakugyan jelzik, hogy valami magasrangú űr közeledik fényes kísérettel az orosz állások felől. Napóleon — aki éppen egy parasztkunyhóban, egy szalmaágyon pihen , felugrik fektéből, gyorsan rendbehozza öltözetét és siet ki az országútra, a magasvendég elé. Eredménytelen tárgyalások A fényes csoport már csak néhány lépésre van tőle, amikor arca hirtelen elkomorodik. Az érkezők között hiába keresi a cár képekről ismert vonásait — és a csapat élén lovagló díszruhás férfi nem az, akit vált, hanem Dolgorucky herceg, akit I. Sándor maga helyett küldött a plebejus uralkodóhoz. Kedve volna sarkon fordulni és szó nélkül otthagyni őket. De ez a hirtelen és elhamarkodott mozdulat talán katonáinak tízezreit tenné ki szükségtelenül a pusztulásnak! Erőt vesz tehát érzésén és igyekszik barátságos arccal fogadni Dolgorucky herceget, akivel a többiektől különválva fel-alá jár az országúton és igy beszéli meg a cár üzenetét. Rögtön az első szavakból nyilvánvaló, hogy az egész tárgyalásnak kevés értelme van: az idő még nem érkezett el a megegyezésre. A cár követelései ugyanazok, mint Angliáéi: nem kevesebbet kíván, mint hogy Napóleon ürítse ki egész Olaszországot, adja vissza Ausztriának 54 a Rajna balpartján lévő németországi területeket és vonuljon ki Hollandiából — más szóval adjon vissza mindent és mondjon le mindenről, amit a francia fegyverek a Forradalom első megmozdulása óta diadalmasan és véres csaták árán meghódítottak! Az utolsó követelésre azután már Napóleont is elhagyja a hidegvére. — Hogyan? Még Hollandiát is? — csattan fel gúnyosan. — Ön úgy látszik elfelejti, kedves herceg, hogy e pillanatban még Morvaország területén vagyunk! Márpedig ezekről a feltételekről csak akkor lehetne szó, ha az önök szövetségének ágyúi már a Montmartre dombjáról ásítanának Páris felé!... Dolgorucky herceg sajnálkozva vonogatja vállát, mint aki a maga részéről már kimondta az utolsó szót, amelyen úgysem lehet változtatni többé. Napóleon azonban még nem felejtette el teljesen, hogy másnap lesz az évfordulója annak a napnak, amikor a Notre-Dame székesegyházban a franciák császárává koronázták. Most már ő is hideg és elutasító. — Ha csak ennyi a mondanivalója, herceg uram — jelenti ki végül —, úgy menjen vissza és jelentse urának, hogy nem egyeztem volna bele ebbe a találkozóba, ha sejtelmem lett volna ilyen követelésekről!... Ha így áll a dolog, akkor harcoljunk! De én ártatlan leszek a kiontott vérben és mosom kezeimet!... Mikor a békeküldöttség elrobog, Napóleon bosszúsan pillant utánuk és méltatlankodva mondja a mellette álló Bourrienne-nek: — Ezek az emberek örültek! ... Azt követelik tőlem, hogy mondjak le Olaszországról, mondjak le mindenről, amikor pedig saját erejükből Bécset sem képesek visszahódítani!... Mi lehet a szándékuk, ha így tárgyalnak velem, amikor győztesen állok itt az ő területükön? És várjon mire volnának képesek, ha legyőznének? ... Nos, legyen meg Isten akarata! De hitemre mondom, negyvennyolc órán belül meg fogom fenyíteni őket fennhéjázásukért!... A táborba visszatérve maga köré gyűjti a marsallokat és késő estig tanácskozik velük, majd miután kiadja az utolsó parancsokat, aludni tér. Szüksége van másnapra minden erejére és biztonságára. S bármennyire érziis a kockán forgó tét nagyságát, nyugodtan álomra hajtja a fejét, hogy azután tiszta szemmel és friss elmével intézkedhessek ... Ez különben is egyik jellegzetes tulajdonsága: minden körülmények között, még a legéletbevágóbb események küszöbén is, bármilyen környezetben, tetszése szerinti ideig tud aludni. Mintha csak a természet maga gondoskodnék róla, hogy ebben az emberi porhüvelyben lakozó kivételes és rendkívüli lélek fel ne eméssze a benne rejlő energiákat! ... A nagy diadal Reggel négy órakor már talpon van. Körülötte még alszik a tábor, amikor lóra ül és körüljárja az állásokat, hogy meggyőződjék róla, várjon az éjszaka folyamán az ellenség nem tett-e olyan mozdulatokat, amelyek megzavarhatnák terveit. „Az őrök jelentése, — írja később ezekről a sorsdöntő órákról, s megerősítette, hogy az ellenség jobbszárnyáról jön a zaj: úgy látszik a tüzérek tovább vonultak Anjest felé. Napfölkeltekor könnyű köd fátyolozta el kissé a láthatárt, különösen lenn, alacsonyan. A köd hirtelen eltűnik és egész tisztán látjuk a pratzeni magaslatokat, amelyeket nemrég még csapatok fedtek, most azonban elhagyta az ellenség balszárnya. Világos, hogy folytatta tervét és tovább fejlődött Telnitz felé. Ezalatt ugyancsak könnyen észreveszek egy másik mozdulatot is, amely a centrumból halad a jobbszárny felé. Holibitz iá- COPYRIGHT BY ESTI KURÍR nyába. Most már bizonyos volt bra~*- «ellenség, saját maga kínálja fel védtelenül hagyott centi uiu-t uzo.. ^ ,i támadásokra, amelyeket kedvem ,volt ellene intézni... Reggel nyolc óra. Soult csapatai két bataillon-sorba állanak fel támadó oszlopokban Puntowitz mélyén. Megkérdezem a marsalltól, hogy mennyi idő alatt tudná elérni a pratzeni magaslatokat. Azt ígéri, hogy legkevesebb húsz perc alatt. — Várjunk még! — felelem. — Ha az ellenség rossz mozdulatot tesz, tartózkodjunk attól, hogy félbeszakítsuk! A tüzelés nemsokára élénkebbé válik, Sckelnitz és Telnitz felől. Egy hadsegéd azt jelenti, hogy fenyegető erővel bukkant fel az ellenség. Erre vártam. Megadom a jelt, Murát, Lannes, Bernadotte, Soult azonnal elvágtatnak. Én is lóra ülök, hogy a sereg zöméhez menjek. A csapatok előtt elvonulva újra lelkesítem őket. — Az ellenség, — mondottam, — ügyetlenül kiszolgáltatta magát támadásainknak! Azt akarom, hogy ez a csata úgy végződjék, mint egy mennydördés!" Úgy is végződik. Megmozdulnak a hadoszlopok, Bernadotte Murat által támogatva előrenyomul, Lannes ugyanabban a vonalban a brünni út két oldalán halad, követve a császári gárdától és a tartalékoktól. Soult mint a villám nyomul előre a magaslatok felé és csaknem elfogja Sándor cárt, Kutuzovot és az egész orosz vezérkart. Sckelnitz falucska körül ádáz és elkeseredett küzdelem dúl, Davoust marsall hadosztályai háromszor foglalják el és az oroszok háromszor veszik vissza, de aztán mégis kénytelenek visszavonulni, mert mellettük kétoldalt a francia csapatok ellenállhatatlan támadása mindenütt benyomja az arcvonalat. Már az osztrák csapatok is beavatkoznak a veszélyeztetett centrum védelmére. Lichtenstein herceg azt sem tudja, melyik jelentésre hallgasson, merre segítsen; segédcsapatai azonban már csak arra jók, hogy tanúi lehetnek a döntő vereségnek. Az austerlitzi síkon feltarthatatlanul száguldanak előre a francia hadtestek és a vert orosz és osztrák sereg mindjobban beszorul a magaslatok közé. Huszonnyolc orosz zászlóalj, amely a tüzérséget kísérte, az Aujest melletti tó lecsapolásával hátramaradt csatornákon át akar elmenekülni, a híd azonban leszakad az ágyuk súlya alatt. A katonák erre a befagyott tó szélén akarnak átkelni, hogy megmentsék ágyúikat. A jég azonban, amelyet a francia golyók már össze vissza hasogattak, beszakad a tömeg alatt és elnyeli az embereket és ágyukat. Több, mint kétezer ember fullad a vízbe a golyózáporban ... (Legközelebbi számunkban folytatjuk) A His Master’s Voice lemezeiről ismert Teddy Ehrenthal által szerződtetett MAREK WEBER világhírű zenekarának premierje MÁRCIUS 6-ÉN NEW-YORK HÉVEN ÍZBEN Naponta: Délután 5-től 7-ig Este Vsl0-tól 1-ig Kedd, március 5 BUDAPEST I. 4.10: Asszonyok tanácsadója. 5.00: Őrei Géza kereskedelmi iskolai főigazgató előadása. 5.30: Erőss—Takács szalon- és jazzzenekar műsora Kalmár Pál énekszámaival. 6.10: Garzó Miklós dr. franciát tanít. 6.40: Veress Károly és cigányzenekara. 7.30: Dallas Sándor elbeszélése Kenyér címmel. 8.00: Csuka Béla Viola da gamba számai zongorakísérettel. 9.00: Pesti farsang. BUDAPEST III 5.35: Ballenegger Róbert dr. kertészeti előadása. 6.15: Szalon- és jazz-zene Kalmár Pál énekszámaival. 6.45: Mezőgazdasági hírek. 7.35: Veress Károly és cigányzenekara. 8.05: Bartucz Lajos dr. előadása az ásatásokról. 8.35: Gramofon. Szerda, március 6 BUDAPEST 1 6.45: Torna, utána hanglemezek. 10.20: Jámbor Lászlófelolvasása. 10.45: Fazekas István felolvasása a tűzhányókról. 12.00: Déli harangszó. 12.05: Ilosvay-hármas. 1.30: Szervánszky szalonzenekara. 4.10: Diákfélóra. 5.00: Dr. Brischits Frigyes előadása. 5.30: Hanglemezek. 5.50: Olasz lecke. 6.20: Hanglemezek folytatása. 6.40: Népművészet a száraz fán címmel dr. Spur Endre előadást tart; közreműködik Lendvay Csicsó Jóska. 7.30: Közvetítés az Operaházból: Karnevál és Bohémélet; közben Kilián Zoltán előadása. 10.30: A Mándits szalon- és jazz-zene műsora. BUDAPEST II. 6.05: Lugossy István tárogatózik. 7.45: Dr. Mozolowsky Sándor előadása Mire intenek a balesetek címmel. 8.10: A Budapesti Hangversenyzenekar Mozart—Schubertestjének közvetítése a Zeneakadémiáról. 9.20: Pertis Pali és cigányzenekara. 13 A Kernevál és a Bohémélet a rádióban Szerdán este 7.30 perckor a budapesti Stúdió a Karnevált is a Bohéméletet közvetíti az Operából. A Karnevál szereposztása ez: Columbia .... Ottrubay Melinda Coquette .... Bordy Bella Pierrot .................Zsedényi Károly Harlekin.................Brada Rezső Florestan ..... Harangozó Gyula Eulalia .................Vécsey Elvira Eulalia férje .... Kőszegi Ferenc Paganini.................Csányi László A Bohémélet szereposztása pedig a következő: Rodolphe, költő . . . Laurisiu Lajos Schumard .... Vitéz Tibor Marcel, festő .... Svéd Sándor Colline, filozófus . . Székely Mihály Musette ..... Halász Gitta Mimi ......................Nagy Margit Alcindor.................Komáromy Pál Benoit, háztulajdonos . Toronyi Gyula Parpignol .... ifj. Toronyi Gyula Finánc-őrmester . . Bertók István Egy finánc .... Lakatos Sándor Gyümölcsárus . . . Gaál József SZÍNHÁZI MŰSOR Operaház (3,/%81. Kedd: Istenek alkonya (kezd. 1/17-kor) (A 20), szerda: Karnevál, Bohémélet, csütörtök: Don Carlos (B 20), péntek: Tristan és Isolda (Wagner-ciklus I., kezdete Vi7-kor), szombat: Arabella (D 21), vasárnap délután: Denevér, vasárnap este: A milói Vénusz, Karnevál (C 19), Nemzeti Színház (ki, V 78). Kedd: Baskircsev Mária, szerda: Ének a búzamezőkről, csüt.: Az aranyember (a Nemzeti Színház barátainak előadása, kezdete 7-kor), péntek: Az utolsó szerep (A 16), szombat: Az utolsó szerep (B 16), vasárnap délután: Kísértetek, vasárnap este: Baskircsev Mária. Vígszínház (V74, 8). Kedd: A három sárkány (H-bérlet), szerda: A szerelem nem olyan egy,szerű, csütörtök: A három sárkány, péntek: , három sárkány (E bérlet), szombat: Reménység (bemutató előadás), vasárnap d. e. (‘All): Lakner bácsi gyermekszínháza, vasárnap délután: A szerelem nem olyan egyszerű, vasárnap este: Reménység. Magyar Színház (1/2 4, 8). Minden este és vasárnap délután: Viki Belvárosi Színház (4, 8). Péntekig minden este és vasárnap délután: A vallomás, szombat és vasárnap este:" A becsület nem szégyen Kamaraszínház (ki, 8). Szerda kivételével minden este és vasárnap délután: 120-as tempó!, szerda este: Akadémiai vizsgaelőadás. Városi Színház (4, 8). Kedd, péntek és Szombat: Nincs előadás, szerda: Artistavizsga (VíD)• csütörtök: Bohémélet, vasárnap délután és este: Csárdáskirálóné. Fővárosi Operettszínház ('/1i, 8). Minden este és jövő vasárnap délután: Én és a lestöcsém. Andrássy uti Színház (4, 9). Minden este és vasárnap délután: Fgyszer vagyunk fiatalok. Terézkörúti Színpad (4, 9). Minden este és vasárnap délután: Annyi Imi legyen! Bethlen-téri Szinház. Minden este Vs9. csütörtök, szombat V-6-kor is, vasárnap du. 3, ’/ifi-kor is: Főút, fizetek! Komédia Kabaré (Vac. 9). Minden este és vasárnap délután: Körömtanya (Rott, Solti, Mm’de. Pádéi főkéntévek. Roya! Reviszinhéz (4. Minden este és vasárnap délután: Mimi. Magyar Más-tükör. Vasárnap (4,*7): Eltörött a hegedűm.