Esti Kurir, 1936. április (14. évfolyam, 76-98. szám)
1936-04-26 / 95. szám
wms A roninok kincse Kállay Miklós japán legendáját tegnap mutatta be a Nemzeti Színház A Nemzeti Színházban az új vezetés óta ez az első olyan előadás, amely előtt kalapot kell emelni Az elismerés természetesen elsősorban Kállay Miklósnak, a finom tollú, tiszta szándékú szerzőnek szól. A roninok kincse, mint a szerző mondja, szamarai történet, évszázados legenda a hűségről és becsületről, a törvény- és tekintélytiszteletről — ezek a fogalmak a világon sehol sem gyökereznek olyan mélyen az emberek lelkében, mint nippon fiainál. És hogy ez nem üres szó, hogy nemcsak a legendák szövik sejtelmes meseszálak végtelen gombolyagából ezeket az emberi erényeket, arról a közelmúlt japán események szolgáltattak az európai ízemnek csodás példát s így Kállay Miklós japán legendája belekivánkozik a ma történetébe. Kállay színpadi munkája magasrendű írói művészet. Költemény, amelynek alakjai megelevenednek a színpadon, dráma, amelynek izgalma és feszültsége, a mának ízlését, érdeklődését,főleg tetszését is tökéletesen kielégíti. Ha abból a szemszögből vizsgálom, hogy "exotikum: nem exotikusabb, mintha a mai Japánról szólna. Nekünk a mai sincs közelebb, mint a háromszázéves Nippon, amely talán ugyanebben a tisztaságban érett át a mai nemzedékbe. Ha a drámaiságot vizsgálom, a legnagyobb elismerés illeti azt a drámai erőt, amely ezt az ősi legendát ilyen mesteri bonyodalommal szőtte át. Az az érzésem, hogy a mai Japánt látom Juranosuke és Kaoyo hercegnő történetében. És még egyet. Lehet, hogy japán költő másképpen írta volna meg és a japán színpad másképpen adta volna elő, de az bizonyos, hogy Kállay munkája legalább is olyan japán, mint például magyar a Rákóczi-induló ha azt a francia Berlioz írta is át. A színház ezúttal a színpadot Jaschik Álmosra bízta. Ez a költői fantáziájú, istenáldotta művész képzőművészeti remeket alkotott minden képből, a szereplőket álomvilágba való selymekkel övezte s még a legkisebb kellék is mintha japán múzeumból került volna elő. Kitűnő a kísérő zene. franky György költői együttérzése a szöveggel tökéletes. Ha van valami kifogásolni való, az csak a koreografikus munka tévedése. Milos Aurél, a koreográfia tervezője az expresszív jellegű drámát a pantomim jellegre könnyítette. Valamivel kevesebb több lett volna. A munka azonban, amit Millos végzett a maga nemében mesteri s ez annál fontosabb, mert a színészeknek ez a teljesítménye is a legnagyobb dicséretet érdemli. Németh Antal, a színház igazgatója ezúttal egyedül jegyzi a rendezés munkáját, amely értékes, művészi teljesítmény. Az elismerés végül szóljon a színház tagjainak. Somogyi Erzsi művészi pályájának legszebb, legmaradandóbb sikerét aratja. A szerző, rendező és koreográfus elgondolásait tökéletesen megoldja. Tímár József munkája klasszikus, Sugár Károly, mint mindig, nagyszerű és megrázóan érdekes Pethes Sándor. Emlékezetes alakítás Matány Antalé, Iványi Iréné és Vándory Margité, Eöry Kató, Ungvári László, Abonyi Tivadar, Várkonyi Zoltán és két kis növendék, Szeleczky Zita és Szilassy Ibolya, valamint Patakis Jenő növendék emelkednek ki meg művészetükkel. A dráma két versmondója Abonyi Géza és Lehotay Árpád, a színfalak előtt, mint a végzet kettősszavú hírnökei, lenyűgöző hatással vezették be az egyes játékszakaszokat. Boross Mihály. Lothar igazgató is Pestre jön a Bassermann-társulattal Jövő hét szerdáján és csütörtökjén a bécsi Josefstadter Theater társulata, élén Albert Bassermannal, a Vígszínházban vendégszerepel. A társulatBécsből Prágába megy és Prágából jönnek hozzánk Budapestre. Velük jön dr. Ernst Lothar udvari tanácsos, a Josefslichter Theater igazgatója is. Salamon a rádióban Ma este 7 óra 10 perckor Salamon Béla jelenik meg a mikrofon előtt. A népszerű komikus „Salamon-est“ keretében négy kis bohózat főszerepét játssza. 1 1 * Majd a Zsuzsi... parádés előadása holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Vígszínházban. Lakner Bácsi Gyermekszínháza Európában egyedülálló brilliáns produkciója. Gyermekeknek pazar mulatság, felnőtteknek felejthetetlen élmény. . _____________ «Ijedtség sem történt« - Gaál Franciska, amikor délután autóbaleset srreccs... Hatalmas reccsenés az Oktogon-téren és a következő pillanatban az emberek már szaladnak az úttest közepe felé. Ott áll egy szép sárga kis autó. Száma: 696—AB. Pillanatok alatt százakra nő meg a tömeg. De még nem tudnak semmit Egy inasgyerek így szól: — A kis sárgába belemászott a busz. Ez magyarul annyit jelent, hogy a sárga kocsi összeütközött egy autóbusszal. Amikor már telt térre való közönség van, kiugrik az autóból a soffőr. — Gaál Franciska — zúg fel a tömeg. Valóban tegnap délután hat órakor az Oktogon-téren Gaál Franciska autóját érte a baleset. A BX 534 jelzésű autóbusz beleszaladt hátulról Gaál Franciska kocsijába, amely gyanútlanul és kötelességszerűen álló helyzetben volt az Oktogon-téren, jövet a Vilmos császárútról a Városliget irányában. Franciska olyan piros, mint a borízű alma, mellette ülő férje, Darkovich azonban, aki szintén kiugrik a sebesült kocsiból, sápadt. Franciska első kérdése: — Nem folyik a benzin? Mint egy hang szólal meg a tömeg: — Nem. — Akkor nincs baj, — nyugszik meg a színésznő. Közben megérkeznek a hatósági közegek. Két rendőr, egy autóbuszellenőr, egy autóbusz- meredotta tegnap érte (k. 1.) Nyilatkozik Mircha, az amatőr-borbély filmsztár A színhely, ahol ez a kis interjú a legújabb és legfiatalabb mozisztárral, a két nap óta Budapesten tartózkodó «Ais Chevaliere-val, Mirchával lefolyik egy fürdőszoba. A körúti szálló első emeleti apartmanjának fürdőszobája, ahol Mircha, a társadalmi szokásoknak nem a legmegfelelőbben, egy hiányosan öltözött, beszappanozott álu úr társaságában fogad. Az illető úr, R. Rappaport, a Mircha-filmek producere és a sztár éppen azzal foglalatoskodik, felgyúrt ingujjakkal, hogy nagybuzgón szappanozza a gazdáját. A nagy művelet azonban nem akadályozza meg abban, hogy közben szüntelenül ne peregjen a nyelve Chevalier kis honfitársának, akiről megtudjuk, hogy Párisban nevelkedett, de már bejárta a világot, közben megtanult olaszul, angolul, németül és az egyik liftesboytól most buzgón tanul — magyarul. Filmjének forgatását hétfőn kezdik odakünni Hunniában és Mircha főleg annak örül, hogy ideáljával, szíve bálványával, az eddig általa csak filmen csodált Szőke Szakállal játszhat együtt. Vasárnap közös énekpróbájuk van, az egyik Brodszky-dalt együtt éneklik, de a kis Mircha még egy nagy áriát is énekel a filmen, á la Kiepura és egy sanzont, bizonyára Chevalier stílusában. A csinos arcú, égő szemű, élénk tekintetű, folyton mosolygó kisfiú, miután producere beszappanozásával végzett (a borotválást Rappaport már nem bízta sztárjára), a végén még azt is elárulja, hogy egy nagy szenvedéllyel is rendelkezik: — Ez a szenvedélyem — közli határozottan — a bélyeggiyűjtés. Nagy filatelista vagyok!... Nagy szereposztásban mutatja be Reinhardt színháza a Budapest-Wient Reinhardt bécsi színháza, a Josefstedter Theater május közepére tűzte ki Carlo de Fries, Szánthó Armand és Szécsén Mihály „Budapest— Wien" című zenés vígjátékának bemutatóját, „Wien—Budapest" címmel. A színház úgynevezett nagy szereposztást adott a darabnak: európai hírű művészeket léptet fel a magyar darabban. Dayka Margit szerepét Christl Mardolyn, Latabár Kálmán szerepét Hans Thimig, Fejes Teri szerepét Friedl Czepa, Békássy szerepét Hans Olden, Köpeczi-Boócz szerepét Hans Schöbinger, Kéry Panni szerepét pedig Adrienne Gessner játssza majd. ma estétől újból játssza a főszerepét a FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN Bársony Rózsi, a népszerű primadonna két napi szünet után teljesen kigyógyulva rekedtségéből ma este újból megkezdi a Meseáruház sorozatos előadásait. Szilágyi László és Eisemann Mihály nagysikerű operettje, a tavaszi színházi szezon nagy attrakciójának bizonyult és esténként a legnagyobb sikerrel kerül szilire a Bársony Rózsi mellett ragyogó együttes vitte diadalra a látványos darabot, Gombaszögi Ella, Kabos Gyula, Békássy István, Ifj. Latabár Árpád, Gárdonyi Lajos, Peti Sándor, Keleti László játsszák az újdonság hálás főszerepeit, Fővárosi Operettszínházban. 1936 IV. 26, VASÁRNAP V Orfeo — Bemutató az Operaházban —■ Az Operaház műsora ma este remekművel gazdagodik Monteverdi Orfeójával. A zeneköltő nevét ma már mindenki ismeri, ha csak kissé is tájékozott a nyugati műveltség kialakulásán ban. Ez a név korszakot jelöl a zene történentében. Diszítő jelzőként ezt fűzik hozzá: az opera atyja. Művészi rangját azzal fejezik ki, hogy viselőjét nem kisebb mesterrel hasonlítaják össze, mint Michelangelóval. Claudio Monteverdi dicsősége ma fennen ragyog, hódolattal említi az akadémikus történetíró éppúgy, mint a legmaibb zeneszerző, aki egyik szellemi ősét látja benne, hiszen már 1600-ban hevesen támadták őt, éppen modernségéért. Modern is, ha modern azt jelenti, hogy élő és igaz. Első szeme ő annak a láncnak, amelyben Gluck, Mozart, Beethoven, Verdi és Wagner a folytatás. Csodálatos, messze világító lángelme, felülmúlhatatlan mestere a megjelenítő képességnek. Hangokkal embereket, helyzeteket, érzéseket, szenvedélyeket úgy kifejezni, mint ő, kevés költő tudott, az emberi sors tragikumét pedig talán senki. Az Orfeót, Striggio szövegére, 1607-ben írta soffőr és egy magas, nagybajus úriember. Mindenki azt hiszi, hogy detektív. Jután azonban a tömeg nem engedi előre, kénben megmondani, hogy kicsoda. — Állami végrehajtó vagyok. Egy vicces pesti ember felkiált: — Akkor foglaljon helyet a járdán. Mindenki nevet, még az érdeklődés középpontjába került Franciska is. Rendőr a tömeghez. Oszoljanak szét, mert igazolás lesz. Neve? — Gaál Franciska. — Foglalkozása? — Színésznő. A rendőr az igazolást néhány pillanatra fe függeszti. „Megnézi magának* Franciskát, akről már ő is bizonyára sokat hallott. — Van tanúja? Franciska (szerényen): Van, kérem szépen, de nem tudom, hogy el tetszik-e fogadni, mert ő már egész sor opera előzte meg, a köztudatban a férjem. Autóbuszellenőr: Hogyne, elfogadunk mindenkit, aki tanú. Rendőr: Családi vonatkozás nem számít. És jön az igazolások végtelen hosszú sora. Mindenkit igazoltatnak. Szép sorjában. Az aktus, amely nem szűkölködik vidám jelenetekben, körülbelül félórát tart. Addig mindenki közelről nézheti Gaál Francit, a kitűnő színésznőt, akinél a baleset alkalmából, mint ő maga mondja, még: „ijedtség sem történt."Úgy szerepel, mint az első dalmű. Bizonyos, egy a mai értelemben vett dalművek sorában a első remekmű. Olyan zene, amely jellemző értével, gazdagságával, változatosságával, szinetel, merészségével, egyéni hangjával ma is ámzatba ejt, elkápráztat, magával ragad. Hse a legvonzóbb hős minden művész és minden szerelmes számára. Mert a prieriai Orfeuz, aki leszáll az alvilágba, hogy vissza* hozza alott hitvesét, a thesszáliai lantos, a mű* vészét, a muzsika erejének mindenhatóságát jelképez és azt, hogy a muzsika és a szeretem erősebb halálnál. Ámor omnia vincit. Aki meghallgaja az Orfeót, ebben nem fog kátét* kedni többé. Radnai Miklósnak köszönjük, hogy Monte* verdi remikét ezután a magyar Operaházban is hallhatjuk, még pedig Ottorino Respighi fel* dolgozásában amely tavaly került szinte elő* ször, a Scafalan. Most már ő is, Respighi is a felhők mögül figyeli Monteverdi háromszázéves művének csodálatos pályafutását. Amikor Monteverdi a tizenhatodik század kilencvenes éveiben itt járt, Visegrádon, Esztergomban, Szolnokon, aligha gondolta, hogy három és fél évszázad múlva az ő dicséretétől lesz hangos Pannonia, amely akkorra rég elfeledte már Monteverdi gazdáját, a mantuai herceget, sőt azokat is, akik ellen a herceg itt, Magyarországon hadbaszállt, a törököket is ... Respighi átdolgozása művészi és hatásos, nagyi általánosságban sikerültnek mondható, budapesti előadása pedig színpadi részében tökéletes, zenei részében színvonalas. Az Orfeo-t Oláh Gusztáv rendezte, orfeuszian, mert ezeknek a színpadi képeknek varázsa ellenállhatatlan. Failoni áll a zenekar és az énekkar élén. Lányi Viktor fordítatta magyarra a költői szöveget, költőien. Az együttesből messze kimagaslik Basilides Mária hírnöke. Palló Imre széphangú Orfeója nemes, őszinte, megkapó alakítás. A többiek: Budánovits Mária, Réthy Eszter, Tutsek Piroska, Rösler Endre, Somló József és Koréh Endre is tudatában vannak annak, hogy lángész igéit tolmácsolják. Fodor Gyula, j yanítottan, hogy Rózsahegyi Zsuzsa és Marossy János május 2-án, szombaton házasságot kötnek. A gratuláció déli 12 órakor lesz a Rózsahegyi házában hogy a Kék Madár társulat június első napjaiban Budapesten vendégszerepel. hogy a legfiatalabb pesti férj, Markievitscsi Igor hétfőn már elutazik Parisba, felesége, Ni*jinsky Híjra azonban csak 30-i táncestéje utárt követheti férjét, hogy kitűnő társaság foglalta el tegnap este az előkelt Princ of Wales asztalait. Ott volt Alpár Gitta, Fejes Teri, Szombathelyi Blanka* Sennyey Tera, Fülöp Magda és egy — ex-fehér* cég, hogy a kis görl igy szólott Justh Gyulához: • Nézze, Justh úr, milyen fess a lábam .. «Bizony fes.» — feleli Justh — «ha termés len* nél, lábon migvennélek*.