Esti Kurir, 1937. július (15. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
Politikai és pénzügyi izgalmak Franciaországban . ^ ’ " V - • s . A KORMÁNYZÓI JAVASLAT VITÁJA a közjogi bizottságban ■k RALSAY KÁROlY BESZÉDE A JAVASLAT MELLETT Nagyjelentőségű ülést tartott ma délelőtt a képviselőház közjogi bizottsága. Rendkívüli érdeklődés mellett, magas színvonalú vitában tárgyalta a krmányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzó választásról szóló törvényjavaslatot. Az ülésen jelen volt Darányi Kálmán ministerelnök, Lázár Andor igazságügyminiszter s a párt-mert ekkel az élen a bizottságnak csaknem valamennyi tagja. Pesthy Pál elnök javaslatára a bizottság a törvényjavaslat előadójául Ángyán Bélát választotta meg. Ángyán Béla nyomban megtartotta előadói beszédét. Ismertette a törvényjavaslatot és kérte annak elfogadását. témájában, az államfői hatalom gyakorlása tekintetében végleges helyzetet tudjon teremteni. Elfogadom tehát ezt a törvényjavaslatot azért, mert a legfőbb alkotmányjogi szempontokat megvédi és figyelembe veszi, mivel azt a dekórumot a kormányzó személye iránt, amely a nemzeti közérzésben gyökerezik, kifejezésre juttatja és mi-vel a jelenlegi helyzetben nem tesz semmi olyat, ami prejudikálhatna a nemzet végleges elhatározásának az államfői hatalom mikénti gyakorlásának végleges rendezése tekintetében. Rassay: Elfogadom ; a javaslatot ; Rassay Károly volt a vita első szónoka. — Az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom, — kezdte nagy figyelemmel kísért beszédét Rassay Károly. — Úgy érzem, bizonyos tekintetben indokolt felhoznom azokat az okokat, amelyek arra vezetnek, hogy a törvényjavaslatot főbb elvi tételeiben magamévá tegyem. Egy pillanatig sem állítom, hogy ideális közjogi törvény ez, amely előttünk fekszik. Az is bizonyos azonban, hogy a mi közjogi helyzetünk is rajtunk kívül álló okokból akként alakult, hogy nem lehet ideálisnak tekintenünk és nem alkalmas arra, hogy tradicionálisan kialakult alkotmányjogi elveinket formailag is száz százalékig érvényesíteni tudjuk.— Mégis elfogadom a törvényjavaslatot, mert úgy érzem, hogy az előzményekkel szemben szerencsésen egyeztet össze két szempontot. Az egyik szempont a nemzet közérzése az államfővel szemben. A javaslat úgy a jelenlegi államfő iránti tisztelet szempontját, mint általában véve a nemzetet jellemző királyhűséggel szerencsésen összeegyezteti azzal a másik nagy szemponttal, hogy minél bizonytalanabb időkben élünk és minél bizonytalanabb a jövő, annál inkább kötelességünk gondoskodni arról, hogy alkotmányjogi törvényeink a nemzeti szuverenitást és a nemzeti akaratot, megvédjék i1 és biztosítsák. Elfogadom a törvényjavaslatot azért is,mert mind rendelkezéseiből, mind indokolásából kiviláglik, hogy mi a jelenlegi provizóriumot akarjuk fenntartani addig, amíg az 1920 évi I. törvénycikkben lefektetett tétel szerint a nemzet abba a helyzetbe fog jutni, hogy az államfői hatalom végleges gyakorlásának mikéntje tekintetében határozni lesz képes. .. Nagyon jól tudjuk, hogy azok a körülmények, amelyek 1920-ban fennállottak és amelyek lényegükben azóta sem változtak, megakadályozták a nemzetet abban, hogy a maga legfontosabb közjogi prob f V in \ ; \ W , jtv*ff * &f I ■ ':) f m :, M A: zl R A XV. évfolyam 146. szám 10 fillér Budapest, 1937 Főszerkesztő: RÁSSAY KÁROLY július 1. csütörtök Az engedmények magyarázata — kétségtelen — folytatta Rassay —, hogy vannak a törvényjavaslatnak olyan rendelkezései, amelyek szigorú ortodox közjogi szempontból talán kifogásolhatók. Ezeket a rendelkezéseket védeni azonban azzal a megállapítással, hogy ezek lényegében dekórumot jelentenek a jelenlegi kormányzó iránt és remélem, dekórumot fognak jelenteni a jövőbeni kormányzókkal szemben is, mindaddig, amíg ez az ideiglenes helyzet fennáll. Ide tartozik a felelőtlenség kérdése és az utódajánlás tekintetében a törvényjavaslatban koncentrált megoldás. A felelőtlenség kérdése tekintetében elfogadom a törvényjavaslat rendelkezését, mert közjogi felfogásom szerint, a kormányzó mindaddig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának végleges rendelkezése bekövetkezik, a királyt helyettesíti, indokolt tehát ennélfogva, hogy e helyettesítő működésében mindazzal az immunitással fel legyen ruházva, amely immunitások a királyt a maga államfői teendőiben megilletik. Felvetheti valaki azt a kérdést, hogy miért rendelkezett az 1920. évi 1. törvénycikk másképpen. Erre csak azt felelem: máskép rendelkezett azért, mert amikor az 1920. évi I. törvénycikkét a nemzetgyűlés megalkotta, mindazok, akik e törvénycikk alkotásában részt vettek és maga a nemzetgyűlés is, abban a hitben volt, hogy rövid időn belül véglegesen tudja rendezni az államfői kérdést. Indokolt volt tehát, hogy a rövidre gondolt provizórium alatt a nemzet jogai százszázalékosan meg legyenek védve, még ebben a tekintetben is. Azóta azonban a helyzet úgy alakult, hogy bár hosszabb idő telt el, még bizonytalan idő áll előttünk addig, amíg az államfői hatalom végleges rendezését meg tudjuk ejteni. Elfogadom a kihirdetés tekintetében koncentrált megoldást is azért, mert ez nem érinti a nemzeti szuverenitást, hanem egy alkotmányjogilag is védhető olyan megoldáshoz fordul, hogy a szuverén nemzet kifejezésére alkalmas országgyűlés önmagát korlátozza az államfő számára átadott bizonyos visszatartó jogok megteremtésével, amelyekkel a törvényhozás működését kívánja tökéletesebbé tenni. Ez nem a törvényalkotás szisztematikus megváltoztatása, ez csak a törvényalkotás technikai módjánál a szabályozását jelenti. — Elfogadom az utódkijelölés tekintetében is a törvényjavaslatban koncentrált megoldást, — mondotta Rassay, — mert ez a megoldás a nemzet számára adott MELEGEBB IRÓ A Meteorológiai Intézet jelenti június 30-án. Déli hőmérséklet 17 Celsius-fok. Várható időjárás a következő huszonnégy órára: Délután még sok helyen eső, nyugaton élénk szél. Éjjel és holnap délelőtt változó felhőzet, kevesebb eső, élénk nyugati-északnyugati szél, déli hőemelkedés. nagy erkölcsi értéket képviselő ajánlás jellegével bír, amely semmi tekintetben nem akadályozhatja meg a szuverén országgyűlésnek ebben a kérdésben való állásfoglalását. Kétségtelen viszont, hogy amíg ezek között a keretek között mozog az államfő ajánlása, nagy erkölcsi értéket képvisel, amely erkölcsi értéknek közjogi rendszer rönkbe való beillesztése nem ütközik alkotmányjogi akadályokba, sőt ellenkezőleg, gyakorlati eredményt is jelent, feszült érdeklődés közben így fölytatta ezután: " Van még egy rendelkezése ennek a törvényjavaslatnak, amely ezzel a kérdéssel függ össze, mégpedig az ellenjegyzés kérdése, amely magánál az ajánlásnál az ajánlás érdemi részénél mellőzte. Amikor a törvényjavaslat első vezete napvilágot látott, valanyien abban az érzésben vol, hogy az utódaládás bizony kintetben, nem állítom, hogy denciával, de esetleges eredmében többet jelenthet, mint egykölcsi ajánlást és közjogi hatályt cselekedetté alakulhat. S a tkintetben tehát helyes volt az követelmény, hogy általános alapvető közjogi tételeinknek megfelelően, a miniszteri ellenjegyzés megköveteltessék. Az utódajánlás mai konstrukciójában, amikor ennek erkölcsi értéke emeltetik ki és annak hatályossága kizárólag az Országgyűlés együttérzésének kifejezésével van biztosítva, a miniszteri ellenjegyzés mellőzését a magam részéről elfogadhatónak tartom. Egy kifejezés kritikája a törvényjavaslat indokolásáról szólt ezután: " Tekintettel arra, hogy az indokolás ilyen közjogi törvénynél különösen fontos és különös tekintettel arra, hogy itt egy közérzés nyilvánul meg abban az irányban, hogy ezt a javaslatot a plénum vita nélkül fogadja el, az indokolás még súlyosabb és nagyobb jelentőséget nyer. Helyénvaló, hogyha valahol kétely merül fel az indokolásban, azt tisztázzuk és amennyiben ez a kétely általános visszhangra talál, esetleg a vonatkozó részt rük. — Első megjegyzésem az indokolásban minden nélkül többször előfordul használat: «a királyi székséig». Nekünk számolnunk zal a közjogi felfogáss már az 1920:1. törvénycikk]]