Esti Kurir, 1938. április (16. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-09 / 80. szám
Sajtókamara és színművészeti kamara A törvényjavaslat szószerinti szövege a következő: 1. §• Felhatalmaztatik a m. kio. minisztérium , hogy a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézkedéseket a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi §§-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg, abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. 2. §. Utasíttatik a m. kir. minisztérium, hogy a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamara; b) színművészek, filmszínészek, színházi és filmrendezők, úgyszintén színművészeti és filmművészeti ügyvezetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban alkalmazott művészi segédszemélyzet (karszemélyzet) részére színművészeti kamara felállításáról gondoskodjék. Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. Színháznál, mozgófényképet előállító vállalatnál az 1. bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozások körében rendező, előadó vagy művészeti segédszemélyzet tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3. §. A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti kamarának tagja csak magyar állampolgár lehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg. I A kamarák tagjai csak 20 százalékban lehetnek zsidók 4. §. A színművészeti kamara tagjaiul | A sajtókamara, úgyszintén a zsidók csak olyan arányban ve- KW, IW 88 AP/Lige 12 Numerus clausus a vállalatoknál 8. §. Az 1937. évi XXI. t.-c. hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma tíz vagy ennél több, a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk a vállalatnál értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának 20 százalékát ne haladja meg; bármi címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az értelmiségi munkakörben alkalmazottak termi címen járó illetményei évi összegének 20 százalékát. ■ J . . . ___ Az a vállalat, amelynél az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számában a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyek száma az előző bekezdésben meghatározott arányszámnál nagyobb, a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyi értelmiségi munkakörben csupán az újonnan fölvett tagok 5 százaléka erejéig vehet fel mindaddig, amíg a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyek száma az értelmiségi munkakörben az előző bekezdésben meghatározott arányszámot meghaladja. Az arányszám egyenletes elérésének részletes szabályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja y ^ y , MXVI. ^ fHtér Budapest, 1938 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY április 9, szombat aVTiráfai szor&fant A „ZSIPOTOBVEXI SZÓSZERINTI SZÖVEGE Adatszolgáltatási kötelezettség 9. §. Az 1931. évi XXVI. t.-C.-ben a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseknek rendeleti útán megtételére adott és legutóbb az 1937. évi X. t.-c.-kel meghosszabbított felhatalmazásnak az 1938. évi junius hó 30-án lejáró határideje az 1939. évi junius hó 30-ik napjáig meghosszabbittatik, mégpedig azzal a kiegészítéssel, hogy a fölhatalmazás kiterjed a termelés folytonosságának biztosítását célzó rendelkezések megtételére is. Az 1931. évi XXVI. t.-c.-nek az 1932. évi XVII. t.-c.-kel kiegészített rendelkezései egyébként változatlanul hatályban maradnak és hatályban marad az 1937. évi X. t.-c. 2. és 3. §-a is. , 10. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik. Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a jelen törvény rendelkezéseinekvégrehajtása v_h Ki számít zsidónak a javaslat szerint és milyen sorrendben hajtják végre a rendelkezéseket Példátlan érdeklődés előzte meg a képviselőház mai ülését, amelyen Darányi Kálmán miniszterelnök benyújtotta az úgynevezett zsidójavaslatot. E törvényjavaslat hivatalos címe: «Törvényjavaslat a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról.» A javaslat még nincs kinyomtatva és így a képviselők között sem lehetett még kioszttatni. Ennek ellenére a képviselőház folyosóin órákon keresztül egyébről sem folyt a vita, mint a zsidójavaslat rendkívül messzemenő rendelkezéseiről. A javaslatot nagyszámú együttes bizottság fogja a húsvéti ünnepek után tárgyalni, amennyiben a közjogi, a közgazdasági és közlekedési, az igazságügyi és a közoktatásügyi bizottságoknak adták ki megvitatás céljából. Az Esti Kurírnak módjában van szó szerinti szövegében közölni a tíz szakaszból álló és minden oldalon példátlanul nagy feltűnést keltő törvényjavaslatot.helők fel, hogy számuk a ka-mara összes tagjai számának 20 százalékát ne haladja meg. Ebbe a 20 százalékba nem lehet beleszámítani a hadirokkantat, a tűzharcost, úgyszintén azt, aki az 1919. évi augusztus hó első napja előtt tért át valamely más felekezetre és azóta megszakítás nélkül ugyanannak a felekezetnek tagja vagy pedig ilyen szülőtől származik. Akár időszaki, akár nem időszaki lapnál állandó munkaviszonyban álló munkatársul a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk az állandó munkaviszonyban álló munkatársak számának 20 százalékát ne haladja meg. Bármely címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az ilyen munkaviszonyban álló összes munkatársak bármely címen járó illetményei évi öszszegének 20 százalékát. Ezeket a rendelkezéseket a munkaadó az 1939. évi december hó 31. napjáig köteles végrehajtani. A m. kir. miniszterelnök a végrehajtás módjára utasításokat adhat és közérdekből, indokolt esetben a jelen §. rendelkezései alól kivételt tehet. A jelen §. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdésekkel és a felekezet ügyeivel foglalkoznak. §• A vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, hogy az egyes színházaknál, úgyszintén a mozgófényképet előállító egyes vállalatoknál milyen arányban lehet a 4. §. 1. bekezdése alá személyeket az 1. §. 1. bekezdésének b. pontjában meghatározott munkakörben alkalmazni. Felvétel a többi kamarában 7. 8. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának 20 százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok számának 80 százalékát el nem éri, a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyt a kamara csupán az újonnan fölvett tagok 5 százaléka erejéig vehet fel. Az illetékes miniszter a kamara felterjesztésére, indokolt esetben, közérdekből kivételt tehet meg olyképpen, hogy szabály szerint. és el kell érni az előző bekezdésben meghatározott arányszámot az 1943. évi június hó 30. napjáig, ezt a határidőt az illetékes miniszter indokolt eseben közérdekből az 1948. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíthatja. Az illetékes miniszter a jelen bekezdésben meghatározott rendelkezések alól, indokolt esetben, közérdekből kivételt tehet. Az 1907. évi XXI. tc. alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma tíznél kevesebb, a 4. §. 1. bekezdése alá eső alkalmazottaknak a többi alkalmazottakkal szemben az 1938. évi március hó 1. napján fennállott arányszámát a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyek javára megváltoztatni nem szabad.