Esti Kurir, 1938. május (16. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
Fontos határozatok a dunai államokról TMmjmatt macWeistd-A Miim MW*Mmrmmm'HPm®mmammMBmmsr''m'mimhrmmwmrwBmffiBwn Londonban IZGALMAS VITA AZ ANGOL-FRANCIA EGYEZMÉNYRŐL A VILÁGSAJTÓBAN London, április 30. A Daily Telegraph rámutat arra, hogy a francia miniszterek remélték, hogy Angliát meggyőzhetik ugyanolyan kötelezettségvállalások szükségességéről, mint amilyeneket Franciaország Csehország irányában vállalt. Az angol miniszterek azonban újból és újból kifejezésre juttatták — írja a lap —, hogy az angol kormány nem vállalhat több kötelezettséget, mint amit Chamberlain miniszterelnök március 24-iki —alsóházi nyilatkozatában vállalt.Éppen ellenkezőleg, angol részről hangoztatták — írja ezután a Daily Telegraph —, hogy Anglia a béke lehetőségének egyetlen útját abban látja, hogy a két érdekelt hatalom között harmadik vagy negyedik hatalom esetleges támogatásával diplomáciai után tárgyalások induljanak meg. A lap célzást tesz arra, hogy Anglia igyekszik majd befolyását érvényesíteni abban az irányban, hogy közös nevezőre hozza a Benes elnök emlékiratában javasolt megoldási lehetőségeket a szudétanémet követelésekkel és a csehszlovák kormányt engedményekre rávenni. A Daily Mail szerint London külföldi diplomáciai köreiben nem alakult ki olyan felfogás, mintha a baloldali politikától átitatott Benes elnök a szudétanémet népcsoport irányában jelentősebb engedményekre hajlandó lenne. A lap utal azokra a nehézségekre, amelyek az angolfrancia közvetítő lépés elé hárulnak. Egy ilyen lépés súlyos politikai nehézségeket idézne fel és esetleg Benes köztársasági elnök lemondásával végződne. A News Chronicle a pénteki zárókomünikében említett gazdasági támogatásról ír, amelyben Anglia és Franciaország a dunai államokat szándékoznak részesíteni. A lap szerint ebben a kérdésben nem jött létre végleges megegyezés és diplomáciai úton folytatják majd erre vonatkozttan a tárgyalásokat. A lap végül a megbeszélésekről írva megállapítja, hogy a londoni találkozó megerősítette a paks-londoni tengelyt és most első ízben mutatkozott meg egész világosan, hogy ez a tengely, amely a két nagy demokráciát összeköti, nem statikus, hanem dinamikus. A félhivatalos Times, amely behatóan foglalkozik a megbeszélé- i sekkel és a megoldandó új fel-adatokkal, a luetkező szavakkal fejezi be vezéreii.: — A francia és angol államférfiak londoni megegyezése megmutatta a két állam közös érdekeinek értékét és megmutatta az alapot, amelyen a két nagy nyugati demokrácia egyesülhet. Az egyezmény igazolja a két állam készségét, hogy a nehéz európai kérdések megoldására akcióba lépnek. Az Epoque összefoglalóan megállapítja, hogy Daladier védelmi szövetséget hozott magával Londonból. A Victoire kijelenti, hogy a londoni eredmény az entente cordialet jelenti. " A Figaro, a tárgyalások eredményéről írva, megállapítja, hogy nem lehet azt a nagyfokú megelégedést elleplezni, amelyet a londoni eredményekre a francia közvéleményben kiváltott. A francia és angol államférfiakat , „Stampa"as angolfrancia egyezm etenyl, április 30. (Inf.) Olasz politikai körökben nagyfokú tartózkodással fogadják a londoni angol-francia tanácskozások eredményét és nem nyilatkoznak a londoni megállapodások várható kihatásairól. Meg kell várni, — írja a Stampa — mik lesznek a gyakorlati következményei az angol-francia megegyezésnek s addig nem lehet ítéletet mondani a megegyezés jelentősége fölött. Angliában és Franciaországban örömujjongás kiséri a londoni megállapodás létrejöttét, régi tapasztalat azonban, hogy a legtöbb nemzetközi tanácskozást követően általános optimizmus és megelégedés észlelhető. Az első napokban mindenki meg van elégedve s a legreményteljesebb jóslásokba bocsátkozik, a későbbi jövő azonban igen gyakran azt mutatja, hogy ez az előlegezett bizalom korai, sőt alaptalan volt. Olaszország számára az angolfrancia együttműködés csak akkor lesz kézzelfogható valóság, ha Franciaország a legsürgősebben követi Anglia példáját és kiegyezik Rómával az olasz császári birodalom elismerése és a spanyolországi be nem avatkozás kérdésében. A francia sajtó teljes elismerése Páris, április 30. A francia sajtó általában a legnagyobb megelégedés hangján ír a londoni angol-francia miniszteri tanácskozások eredményéről. A lapok nagy többsége leplezetlen nyíltsággal állapítja meg a megbeszélésen létrejött eredményekről, hogy Franciaország számára nagy előnyöket biztosít a Londonban elért megegyezés. A lapok elsősorban a katonai téren elért eredményeket tartják nagyjelentőségűeknek. A Petit Journal azt írja, hogy diplomáciai tárgyalásoknál ugyan eyértvaló a elragadtatás hangja, mégis meg kell mondani, hogy Daladier miniszterelnök és Bonnet külügyminiszter Londonban egész munkát végeztek. Minden tőlük telhetőt megtettek. A Jourgy ír: Csütörtökön kezdődött és már pénteken este véget is ért a francia-angol találkozó s mégis százszázalékosan elérte célját. Szárazföldön, tengeren és levegőben Franciaország és Anglia között katonai szövetség jött létre. — A britek megértették a szoros katonai együttműködés szükségét, — írja a Journal. * m 3 o. ) t 33' a/V C_____ . J' ' ' 'X/" 3 Sír : Keserprom Budapest, 1938 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY május 1. vasárnap ESŐBŐL HAJLÓ IDŐ A Meteorológiai Intézet jelenti szombaton délben. Budapesten a hőmérséklet déli 12 órakor 16 Celsius-fok volt. Várható időjárás a következő huszonnégy óráról. Mérsékelt szél. Több helyen eső, néhány helyen zivatar. A hőmérséklet alig változik. szerencsekívánatok illetik. Teljes megegyezés jött létre azokban a legfontosabb kérdésekben, amelyek jelnleg a béke fentartását terhelik. A Csehszlovákiát érintő határozat a francia közvéleményt természetesen szintén nagy mértékben foglalkoztatja. Valamennyi lap megállapítja, hogy a nyugati hatalmak részéről rövidesen jelentős lépések történnek a csehszlovák kérdés rendezése érdekében. A Petit Parisien a londoni találkozóról szóló cikkének a következő felírást adja: «Mindent összefoglaló francia-brit megegyezést. Az Excelsior szerint Anglia azt fogja tanácsolni Prágának, hogy kisebbségei irányában tanúsítsa a lehető legnagyobb mértékű engedékenységet. A Malin véleménye szerint még az angol munkáspárt is helyesnek tartja a szudétanémet követelések nagy részét. ”1 ( A spanyol köztársaságiak tiltakozása az angol-olass mény ellen London, április 30. (Inf.) A spanyol köztársasági kormány nagy feltűnést keltő jegyzéket intézett az angol kormányhoz, amelyben szokatlanul éles hangon támadja Anglia olaszbarát politikáját és tiltakozik a római angololasz békeegyezmény megkötése ellen, hivatkozással arra, hogy ennek az egyezménynek egyes rendelkezései nem egyeztethetők össze a nemzetközi joggal. A spanyol jegyzék szerint az angol kormány, amikor a római egyezmény aláírásával megállapodást létesített az olasz kormánnyal a Franco-hadsereg kötelékében harcoló olasz csapatok, valamint a Franco tábornok rendelkezésére bocsátott olasz hadianyag visszaszállítása ügyében, hivatalosan beismerte, hogy Olaszország csapatokat és hadianyagokat küldött Spanyoloszágba, amelyeket csak a polgárháború befejeztével fog visszavonni. Angliának ez a magatartása kétségkívül súlyosan sérti a spanyol köztársaság létérdekeit és megnehezíti a törvényes spanyol kormány számára a védekezést egy külföldi állam részéről jövő támadás ellen. Ezt az angol politikát, amely ellen a spanyol köztársasági kormány már többször tiltakozott, nehéz összeegyeztetni az angol részről oly sokat hangoztatott pártatlanság elvével. Azzal, hogy Anglia egyszerűen tudomásul veszi olasz csapatok és olasz hadianyagok jelenlétét Spanyolországban, nemcsak elismeri a spanyolországi olasz beavatkozást, hanem erkölcsi támogatásban részesíti azt a katonai forradalmat is, amelyet a túloldalon idegen hatalmak támogatásával robbantottak ki. Tekintettel arra, hogy az angol kormány törvényesnek ismerte el a spanyolországi olasz beavatkozást, a spanyol köztársasági kormány a maga részéről kénytelen leszögezni, hogy ez az angol magatartás a legnagyobb igazságtalanság, amely ellen minden józanul gondolkodó embernek tiltakoznia kell. A spanyol köztársasági kormány megállapítja, hogy az angol kormány nyíltan támogatja a spanyol törvények és alkotmány ellen irányuló támadást s kényszerítve érzi magát arra, hogy a legerélyesebb tiltakozást jelentse be ez ellen a magatartás ellen. A spanyol jegyzék átnyújtása nem keltett nagyobb izgalmat Londonban s a külügyminisztériumból közelálló körökben semmiféle gyakorlati jelentőséget nem tulajdonítanak ennek a lépésnél!