Esti Ujság, 1938. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
ü Tetemre hívtam Sirius mestert Mit hoz az új esztendő? Mielőtt elindultam Sirius mester — polgári nevén Vargha László időjós — Kékgolyóutcai lakása felé, elhatároztam magamban, hogy alaposan megleckéztetem, elviszem hozzá a tavalyi jóslatait, kontrollt tartok, hogy váltak be a jövendölései. Egyszóval leleplezem a jó öreg Sirius mestert, tetemrehívom, mert ha jól emlékszem, tavaly tavaszszal nem jött meg a beígért eső, hiába vártuk és így bizony gyenge volt a kukoricatermés ... Kedves közvetlenséggel, régi ismerősként fogad. Mongolos apró szemeiből, némi rosszallás árad felém, de azonnal derűs mosolyba csap át a tekintete s mielőtt szóhoz jutnék, gyors bőbeszédűséggel offenzivába megy át. Egy egész koffer elismerőlevelet és bizonyítékot rak elém. Királyok, fejedelmek, diplomaták köszönősorai. Sirius telitalálatai __ Éppen ma lapozgattam az albumomba ragasztott régi emlékek közt. Megtaláltam szerkesztő úrnak is egynéhány cikkét. Tessék nézni, 1934-ben ezeket mondtam: „És év végén a minket környezd egyik állam fejedelme ír merénylet áldozata lesz, ami miatt kellemetlenségbe keveredik Magyarország is, de elsimul a baj.. .** — No látja szerkesztő úr — kiált fel örömmel — Sirius volt az egyedüli a világon, aki megjósolta Sándor szerb király halálát. De nézzük tovább. Ugyancsak az ön cikkeiben van ,egy neves magyar politikust 1936-ban nagy baj fog érni külföldön.. .. — Hát kérem, a megboldogult Gömbös kegyelmes úr szomorú végzete volt ez. ,J Edward nem sokáig fog uralkodni az angol birodalom trónján..." „Japán és Kína mész kegyelten harc és öldöklés fog dúlni, de nem lesz belőle világháború .. .Bár magyar tudós világsikert fog aratni 1937-ben.. — Hát nem világsiker a Szent-Györgyi professzor Nobel-díja? Megjósoltam Carol román trónörökösnek is, hogy vissza fog térni Romániába és király lesz. Tessék itt van a köszönőlevele. — Tényleg, mester — vallottam de kénytelen-kelletlen — ez csupa telitalálat! — De van egyéb is — folytatta Sirius, —megírtam két évvel ezelőtt a Népszövetségnek, hogy ne huzavonázzanak tovább, adják vissza az elrabolt területeinket, mert ha nem, ez az ő halálukat jelenti. Hát kérem, mi lett azóta a Népszövetségből? No úgy-e? Ott van György kenti hercegnek és Marina hercegnőnek küldött jóslatom: első gyermekük fiú lesz. Ügy is van. Itt van annak a levélnek a másolata, amelyet Boris bolgár királynak és Giovanna királynőnek küldtem s megjövendöltem nekik, hogy második gyermekük lesz fiú. Ugye... Ez a Simeon timorói herceg. Ugyancsak megírtam Umberto olasz trónörökösnek, hogy nekik is a második gyermekük lesz fiú. Ez is bevált Julianna holland trónörökösnőnek is évekkel ezelőtt megjósoltam, hogy férjhez megy, házasságából két gyermek születik, az első leány, a második fiú. Ez is hamarosan be fog válni Azt is megírtam, hogy hollandia női királysága megszűnik és a fiú lesz Hollandia királya. Emlékezetes az a jóslatom is, amikor a nagy ünnepi banketten megmondtam Endresz Gyurkának a sikeres óceánrepülés után, hogy ne szálljon soha többé gépbe. Nem hallgatott rám. A legközelebbi római útjánál lezuhant „Visszakapjuk Bácskát.. Teljes elismerésemet fejeztem ki Sirius mesternek a sikeres álmok, valamint a csillag- és tenyérjóslásokért, majd megkértem, hogy adjon horoszkópot az eljövendő 1938-as esztendőről. — Az 1938 — folytatta összeráncolt távolba kémlelő szemmel — meghozza a teljes európai békét. De ebből nem robban ki világháború ... — Nagy álmom volt karácsony első napján, a 68-ik születésnapomon — mondotta magabízóan az ősz mester — a magyar lakosságot virágerdők közt láttam bevonulni Szabadkára. Rövidesen. Csak úgy békésen, vértelenül... — Kedves öreg Sirius mester, milyen lesz az időjárás és a termés ! — Erős tél után korán köszönt be a tavasz, bár még egy darabig szeszélyes lesz az idő, de kárt nem okoz. A nyár szép melegnek ígérkezik. Nyáron nagy zivatarok lesznek. A kismadarak korán jönnek, azonkívül a gólya és a fecske... Három bő esztendő jön egymásután. Ez a három év mindent megjavít. A mezőgazdaság, a kereskedelem és az ipar fellendülést fog mutatni. Báró Gudenus Leó egy-két év alatt visszakapjuk a Bácskát. KOKSZ Isif Mosef Sarf* *•»*•?*■ SOSE HALUNK MEG! Irta: Bitó Lajos Nem valószínű, hogy a legfelsőbb gondviselés naptári időszámítás szerint intézi a halandó vitág ügyes-bajos dolgait. Nagy János jó sorsában és Kiss Péter balsorsában nem igen jelenthet dátumot január elseje, mint ahogy ez az egyébként kitűnő ünnepnap nem hozhat változást Felhő Ágneske és Lovag Tivadar szerelmi életének különböző bonyodalmaiban sem. Tapasztalat szerint a természet és az időjárás nem igen vesz tudomást újév napjáról. Az emberi gyarlóság és nyomorúság azonban csaknem babonás jelentőséggel és erővel ruházta föl Szilveszter éjszakáját, amely átrángat és áttivornyáztat bennünket az óból az újesztendőbe, a legközelebbi múltból a legközelebbi jövendőbe. Megrögzött szokásunk, hogy Szilveszter éjszakáján gorombaságokat vagdossunk az elviharzott óesztendő fejéhez. Szemtelenül megrángatjuk a fülét és érthetetlen bizakodásunk bátor őszinteségében odadörgöljük az orra alá komiszságait, amelyeket ellenünk háromszázhatvanöt napján elkövetett. A hetykeség, amellyel vállveregetve elbúcsúzunk az óesztendőtől, már alattomos hízelgés a rákövetkező évnek, amelyet látatlanba kinevezünk méltányosnak, igazságosnak és bőkezűnek. Ez az előlegezett bizalom tehát udvarlás és ócsárlás egyszerre, udvarolunk az újévnek, amelyet előre kitüntetünk bizalmunkkal és ócsároljuk az óesztendőt, amelyet egyszerűen piszoknak és bitangnak nevezünk. Kissé szomorú, de a szilveszteri babona általános: a sivító malac, a műkedvelő kéményseprő, az éjféli sötétség, a pezsgődurrogás, a szilaj zabálás, a hajnali rosszullét, a másnapi gyomorcsikarás és fejgörcs kivétel nélkül amellett kardoskodik, hogy az elmúlt esztendő pimasz és gyalázatos volt, amelynél az elkövetkező csak jobb lehet. Honnan ez az angyali elfogulatlanság, mi jogon szidalmazzuk és becsméreljük az óesztendőt, amely jóságosan és irgalmasan elsegített bennünket a fölényeskedő és szilajkodó Szilveszterig; micsoda alapon nevezzük ki jóakarónknak és barátunknak az újévet, talán csak azok tudnák megmondani, akik egész életükben halmozásra játszottak és még mindig azt hiszik, hogy a boldogtalansághoz hasonlóan a boldogságot is lehet fokozni. Legyünk talán egyszer szerények. Igyuk meg a pezsgőt, de nem vágjuk földhöz a poharat. Mondjuk szépen és csendesen, persze minden különösebb meghatottság és áhitat nélkül ezt: — szörnyűséges esztendő voltál 1937; mitsem teljesítettél abból, amit annakidején megígértél; nem hoztad meg az emberiségnek a békét, nem tettél igazságot, nem enyhítettél az irtózatos szenvedésen és mindennek a tetejébe elfelejtetted megnyitni az Ég kapuját, hogy kibocsásd rajta a magasság szózatát. Mindezt elmulasztottad, ellenben fölemelted a kalaládé árát és két méter magasra nyújtottad a női kalapokat. Szűkkeblű, lelketlen, vérzivataros, fölháborítóan pocsék voltál ezerkilencszázharminchét, de legalább eltűrtél bennünket, megengedted és lehetővé tetted, hogy elvonszolhassuk roncsainkat a mai napig és hogy ordító kétségbeesésünkben a mai éjszakán is térdreomolhassunk a sötét és könyörtelen jövendő előtt. Téged dicsérünk tehát óh, orcátlan és kegyes újesztendő, mielőtt ódát zengenénk az elkövetkező évnek, amelyről e pillanatban még csak nem is sejtjük, micsoda meglepetéseket forral és micsoda gazságokat tervez ellenünk. Eddig minden elmúlt esztendőnkbe belebuktunk: az egyik kijátszott, a másik megcsalt, a harmadik fejbekólintott, a negyedik megroggyasztotta az életerőnket, az ötödik ellopta a hitünket, a mi alapon tartsuk különbnek hát a ránk következő legközelebbi esztendőt. örüljünk, ha nem lesz alábbvalóbb elődeinél, örüljünk, ha így történik. És ebben a közös örömben emeljük poharunkat Szilveszter éjszakáján: Óh, ezerkilencszázharmincnyolc, szültünk hozzád és arra kérünk, légy olyan fosztogató, kegyetlen és cudar, amilyen ezerkilencszázharminchét volt. Drága, édes, egyetlen új esztendő, ne légy se jobb, se rosszabb, mint amilyen ezerkilencszázharminchét volt. Pontosan olyan légy és akkor meg leszünk elégedve veled. Prosti! Ebora fakó! Sose halunk meg! Bázsi mutt (Szilveszteresti reminiszcenciéje) :„Egy esztendő a másik sírját ássa. Gyilkolják egymást, mint az emberek. Idő, szárnyadnak még egy csattanása , a jelen év is sírban szendereg”... Petőfi 1938 a dátum... Szélvész hasítja mostan a velőt. Letelt az év. Elérte már a fátum Évzárta percén, lapzárta előtt. Emlékeim a múltba átsuhannak, Siratva, évem, lassú végedet... S ma odaírlak újra tégedet, Hol boldog évim feljegyezve vannak"... Szép volt. Magasztos. Tündérálmok éve. Haragnak árnya nem ült az epén. Habár a pénzem, mint az „oldott kéve". Már szertehullott újév ünnepén. Skarlát köszöntött családi körömbe, Baktérium-had bűvkörömbe gyűlt s Az mit se tesz, hogy artam is vegyült A fékevesztett újévi örömbe... Piros lapocskát tűztünk ki csalétnek S az értesítés mindent szétdula. Kicsiny gyereknek, hitvesnek, cselédnek Jelző baját e csöpp kis cédula, fiúti héten által zárva volt az ajtó S tépett szivem csak úgy maradt erős, Hogy elmaradt a rokon, ismerős És elkerült a tisztes végrehajtó Tavasz se volt még, kiszállt a hatóság. Karbálban úszott padló és tető Nyolcszáz pengővel nőtt meg az adósság, Mely hétezernél többre tehető... A számlatenger ott hevert lakásban, Letiltó végzést postás lengetett S a végrehajtó keze csengetett, Hogy szétnézzen a viharvert lakásban..! így telt az év. Jött váltólap, körözvény. Adóbehajtás, intés, foganat... Baloldalamra ráfeküdt a köszvény S kivéstek hiűt három fogamat... Ezernyi bajba, gondokba merültem S itthagyva végre városunk zaját, Feltörték újra szobám ajtaját... Augusztus végén kórházba kerültem ... Gyomorsav folytán két hétig nem ettem. (Álmodtam szépet, gyönyörűt, nagyot) A nagynénimet Pakson eltemettem. Ki minden pénzt az árvákra hagyott... S míg odakint a borzalom erény lett, Vacogva néztem ezt a bús jelent. Hogy Moszkva, Madrid, Sanghaj mit jelent: Árvíz, betegség, bomba, tűz, merénylet... Ibériában a halál fakasztott Halálvetésen száz újabb halált. Szakasztott úgy, mint Moszkva, mely aiasztott Embertömegben kéj gyönyört talált. Sanghaj alatt volt sárga vész temérdek, Csangcsengcsiangnál meghótt Csang-Csiang kardjába dőlt a Cseng, a Csing, a Csang, Akikből én egy árva szót sem értek... Sok őszi esten álmaim suhantak, S míg elszálltak a többiek között, Zeppelin robbant, biplánok zuhantak, Autó lefordult, vonat ütközött Áradt a vér a harcok ősi kútján, Vérzett sebéből napnyugat, kelet. S hogy megértük a miazmás telet, Feszülta helyzet nagyhatalmak útján ... Szilveszter-éj. Egy percre visszanézek. Ah, mennyi szépség, báj, negéd, öröm! Ha néhanapján akadtak is vészek, Emlékeimben mindet eltöröm. S ki múlt esztendőt ily szépen magasztal, Az boldog ember... Mást mit is tehet? Hogy a jövő év még rosszabb lehet: Ez az, mi benne felemel s vigasztal... LISZTIUS miminimminirmnnnnmnnnnmnnminnninnmnnnmmn Trnmir Barbara, a londoni állatkert fiatal nőstény medvéje reggeli tornagyakorlatait végzi