Esti Ujság, 1938. szeptember (3. évfolyam, 197-221. szám)

1938-09-22 / 214. szám

12 A lengyel kormány megtiltja a lengyelek kivándorlását Brazíliába Varsó, szeptember 21. A lengyel kormány azzal a tervvel fog­lalkozik, hogy megtiltja a lengyelek kivándorlását Brazíliába. A tilalom oka az, hogy a brazíliai helyi hatóságok önkényes magatartásuk­kal veszélyeztetik a kivándorolt len­gyel települők kulturális érdekeit és népi jogaikat erősen korlátozzák. Ez a tény Lengyelországban nagy elkeseredést keltett és a Gazeta Polska már régebben felhívta rá a kormány figyelmét, hogy a lengyel kivándorlás áramlatát irá­nyítsa másfelé. Máris, noha még semmiféle hivatalos in­tézkedés nem történt, pusztán a brazíliai hatóságok lengyelellenes magatartása kö­vetkeztében ,­­ erősen megcsappant a brazíliai kiván­dorlók száma. Az előbbi években minden Rio de Janei­­róba érkező hajó 7­ 800 lengyel kiván­dorlót tett partra, ma pedig alig érkezik egy-két lengyel család. ■■■■■ — Elmarad a Péti Kultúr és Sport­­egylet zászlószentelése. A szeptember 25-én Pétfü­rdőn megtartandó Péti Kultur- és Sportegylet zászlószentelése, az új lakó­telep és kultúrház felavatási ünnepélye a rendkívüli helyzetre való tekintettel el­marad­­t SOker vezér és kancellár nyilatkozik Ward Pricenek, a Rally Mail szerkesztőjének isti U Csütörtök, 1938 szep fem­ber 2­2 GODESBERG Csütörtökön itt találkozik Chamberlain Hitlerrel Végig az országhatáron a „hajózható“ Ronyva mentén Sátoraljaújhely, szept. 21. (Az Esti Újság kikül­dött tudósítójától.) Nem igen van a világon valahol is ter­mészetellenesebb „természetes” ország­határ, mint­ a Sátoraljaújhely mellett csörgedező Ronyva-patak, amelyet a tria­noni békediktátumok szerkesztői különös földrajzismereteik alapján ,­hajózható folyónak minősítettek. A patak helyen­ként nem szélesebb egy gyereklépésnél, a mélysége pedig akkora, hogy egy macska­­fejnyi kavics sem merül el benne. Sás, gazos folyondár, törpe fűzfabokor szegé­lyezi a partjait végesvégig, amelyek kö­zött sokszor szinte mozdulatlanul bűzlik a pocsolyás víz, annyira telenőtte a béka­lencse, meg a súlyom. Tétlen nyugalmából még a mostani na­pok feszültséggel teljes izgalmai sem zök­kentik ki, mintha tudomást sem akarna szerezni azokról az eseményekről, amelyek odaát, a bal partján túl történnek. Pedig ahogy ezen a derült őszi délelőttön végig­járjuk a Ronyva mentét, idegtépő események híre döbbenti meg az embert Itt a Sátoraljaújhelyt kettévágó határ kék-piros-fehér stráfos sorompója mellett kis székén ülve, behunyt szemmel, békésen sütteti arcát az őszi napfényben a tá­nyérsapkás, kékruhás cseh rendőr, hiszen hétfő hajnal óta egyetlen lelket se engednek át a megszállt területről. Még a kettős birtokosok gazdasági határ­­átlépési igazolványait is bevonták. Annál többen szökdösnek át éjnek idején, akiik­­ a csehek bosszúszomjas brutalitásai elől a határmenti vízmosásokban, sza­kadékokban bujkálva menekülnek ma­gyar területre. Kedden hajnalban Mátyásháza község ha­tárában három szudétanémet katona szökött át teljes fegyverzetben és jelentkezett a sátoraljaújhelyi hely­őrség parancsnokságán, dolguk volt, hogy felkeressék a Sze­pesi Szövetség által felállított Magyar Kálvária-stációt és a Kálvária-hegy emlékkápolnáját. Hosszú ideig a kápolnában térdeltek a szökött magyarok és vagyonuktól,­­szeret­teiktől megfosztva, könnyek között imád­koztak a magyar feltámadásért. Csak szakadozott, rapszodikus előadás­ban tudják ismertetni ezek a magyar me­nekültek azokat a szörnyű éjszakákat és nappalokat, amiket a megszállt Felvidék magyarságának el kell szenvednie. A csehek szinte már maguk sem urai a helyzetnek, hanem teljesen a szov­jet tisztjei vették át a vezetést. A régi magyar kastélyokat teljesen birto­kukba vették és katonasággal töltötték meg. A közeli Lasztóc és feljebb Homonna szomszédságában egy-egy tanyát a cseléd­házakkal, gazdasági épületekkel együtt tel­jesen leromboltak és az alkalmas vidéken hangárokat és fegyverraktárakat építet­tek. A cselédeknek pedig távolabb építet­tek betonházakat. „Ez országhatár" A határ közelében rendkívül lázas ké­szülődésekről számolnak be. Helyenként drótsövényeket húznak, a hidakat, a dom­bokat aláaknázzák. A gazdáktól kíméletlen módon hajt­ják be az adót, minden lefoglalható értéket elvisznek. A szekeres gazdákat éjjel-nappal dolgoz­tatják, hadianyagokat szállíttatnak velük. A falvak szalma- és szénakazjai tele vannak fegyveres katonákkal. Az utak mentén és a domboldalakban fedezékek vannak és vörös kereszttel je­lölték meg azokat, amelyek fegyverekkel és lőszerekkel már teljesen el vannak látva. Az egyes fedezékekbe különösen sok úgynevezett fegyverfészket szállíta­nak, amelyek biztosítják a fegyverek pontos elhelyezését és beállítását. Egész bensőnk remeg, amikor ezekről a borzalmas készülődésekről hallunk. Visz­­szamegyünk a Ronyva sátoraljaújhelyi szakaszához. Rozoga fahíd választ el a cseh rendőröktől. A híd közepén magyar­­országi körúton levő idegenek vannak. Társaságukból az egyik, amikor elmagya­rázzák nekik a „hajózható” Ronyva törté­netét, csodálkozva kiált fel: — Ez országhatár? Majd gúnyosan fricskát dob a túloldal felé. A tányérsapkás cseh rendőr fenyege­tően nyúl a revolvere után, de aztán kezét leereszti. Látta, hogy az idegenek nem ijedtek meg, csak egy kövér levelibéka ugrott bele a Ronyvába. Imádkozó menekült magyarok Megható jelenetnek voltak tanúi ked­den a megyei város lakosai. Éhes, tépett ruhájú magyarok érkez­tek odaátról Sátoraljaújhelybe s első . A kritikus életkorban reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz réges-régóta bevált kitűnő hatású háziszer, amely ál­landó használatra is igen alkalmas. Kér­dezze meg orvosát Ilii Angol és német frontharcosok a békéért Berlin, szeptember 21. A német frontharcosok Kyffhäuser szö­vetségének vezetője, Reinhardt vezérőrnagy a következő táviratot kapta Fetherston­ Godley őrnagytól, az angol frontharcosok egyik vezetőjétől: * Az angol frontharcosok teljes bizalom­mal viseltetnek német bajtársaik iránt, hogy minden erejüket arra fordítják, hogy e súlyos nemzetközi feszültségekkel tele időben a békét megvédelmezzék. A német frontharcosvezető erre az alanti választáviratot küldte. Magától értetődik, hogy e súlyos nemzet­közi helyzetben is mindent megteszünk a béke érdekében, amelyre egész közös mun­kánk irányul, amennyire ezt a német becsü­let megengedi. Azt várjuk azonban angol bajtársainktól, lássák be, hogy a német be­csület nem tudja elviselni, hogy tehetet­lenül nézzük német testvéreink lemészár­lását határaink szomszédságában.” ‘ • iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A RÁDIÓ MŰSORA: SZERDA, _B1Dcd,.Károly Cigányzenekara. A rádió diákfélórája. — 17: A madárvomi­­**?• ,‚F~»h­íjzasá-Ti. — Hanglemezek. — 17.55: M ?okmfé.úr?' — 18.25: Rendőrzenekar. — 19.40: .A belgiumi magyarság. (Előadás).— 20:M: Orosz Julia, az Operaház tagja, énekel. — 21: Vav­­rinecz Mór emlékest. — 22.05: Uhl Antal lillei lel­kész üzenete a franciaországi magyarokhoz.. — 22.20: Lakatos Flóris cigányzenekara. — 23: Hírek angol és francia nyelven. — 23.10: Tánclemezek. Budapest II. 17.55: Hanglemezek. — 19.05: Olasz nyelvoktatás. — 19.35: Puszta Sándor­­ és Mihály László verseiből ad. elő. — 20: Hírek. -7. 20.40: A rádió szalonzenekara. . CSÜTÖRTÖK: Budapest I. 13.30: A rádió szalonzeneként. —16.15: Apró sütemények (Előadás).' — 17: Aragy Margit, az Operáház tagja, énekel zongorakísérettel. —17.40- Dalmát tornyok alatt.' (Előadás). - 18.10: Sugár — 13.55: Kertészeti időszerű tanács­'■ (Előadás). — 19.15: Hírek szlovák nyelven. _ 19.20: Rácz Norbert cigányzenekara. — 29: A do­­lovai nabob leánya. Színmű öt­ felvovásban — 22-30* Tertia 1. honvéd gyalogezred zenekara.’ — 22.45: Angol nyelvű előadás. — 23: Hitek német és kara­ nyelven’ — 23.10: treinemann side jazz-zene­fu­sss.an­ts isti Uiséf POLITIKAI NAPILAP nonLENIK MINDEN HÉTKÖZNAP msierheMttt Pelei«» míkMilli TORS TIBOR MARKAI JANOS Voblfi Hadit Dr. BATHORY-HÜTTNXR JANOS * Molii; fttíor iMto iiunti

Next