Esti Ujság, 1939. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-10 / 57. szám

Péntek, 1939 március 10 isti ítilop Az aszódi javítóintézetből megszökött tizenkét növendék históriája a pestvidéki törvényszék előtt Az Esti Újság elsőnek számolt be arról a vakmerő gangsztertámadásól, amelyet december 6-án az aszódi javítóintézet nö­vendékei intéztek felügyelőik ellen. Mint emlékezetes, tizenkét javítóintézeti nö­vendék elhatározta, hogy őreit megtá­madja, lefegyverzi. Este 9 és 10 óra kö­zött a fellázadt növendékek söprűnyelekkel és kerti késekkel nekitámadtak Kovács József és Kovács Andor felügyelőknek, földre teperték, össze-vissza bokszolták, fojtogatták, ágyukhoz kötözték és le­­szúrással fenyegették meg őket, majd szájukat törülközővel betömték. A két felügyelőt azután teljesen kifosz­tották, elvették tőlük az intézet kapukul­csát, a szekrényekből kiszedték az őrök ruhaneműit, magukhoz vették zsebóráju­kat, pénztárcájukat, cigarettatárcájukat, a kincstári raktárból ruhaneműeket és bakancsokat loptak, végül az intézet telefonjait használhatatlanná tették és megszöktek. Napokig tartó bujkálás után egy kivé­telével a csendőrségnek valamennyiüket sikerült elfogni. Az ügyészség vádat emelt Gelb Árpád zsidó jegesfiú, Keller Gusztáv kovácstanonc, Ónodi József bádogos­­tanonc, Vészeli János kertésztanuló, Hab­osok József, Tedrák Gyula és Szabó József iparostanoncok ellen s úgy őket, mint öt fiatalkorú társukat rablás bűntettével, illetve vétségével, hatósági közeg elleni erőszakkal és közveszélyű rongálással vá­dolta meg. A fellázadt és rablásra vete­­mült javítóintézeti növendékeket Gelb Ár­pád és Rabcsek József bujtotta fel és ok­tatta ki a szökés lehetőségeire. A nagyszabású és különös bűnügy fő­tárgyalását csütörtökön délelőtt kezdte a pestvidéki törvényszék Szilágyi Sándor­ tanácsa, harapta a kezét és egy másik társának is az ujjaiba harapott. Az elnök további kér­désére Keller elmondotta, hogy egy öltö­zet civilruhát és kerti kést vitt magával. — Miért vitte el a kést? — kérdezte az elnök. Ugye azért, hogyha ellen­állásra találnak, akkor azt felhasznál­hassák ... — Nem­, kérem, én nekem nem volt szándékomban gyilkolni, azért vittem el, hogy azt eladjam. Ezután a többi vádlott kihallgatására került sor, akik hasonló módon mondták el a történteket, és egymásra igyekeztek hárítani a bűncselekmény súlyosságát. Lapzártakor a tárgyalás tart. Ítélet a délutáni órákban várható. Philippe Pacelli, XII. Pius pápa édesapja, aki a pápai udvar ügyvédi karának leg­idősebb tagja Napokig készültek a szökésre és rablásra a suhantok — Bűnösnek érzem magam, — kezdte vallomását a fővádlott Gelb Árpád, mert én is részt vettem ebben a zendülésben. — Miért került maga az aszódi javító­ba? — kérdezte az elnök. — Csavargásért. Az elnök felolvasta az aszódi javító­intézet igazgatóságától érkezett jelentést, mely szerint Gelb Árpád nem szeret dol­gozni, csavargó életmódot folytat és lopás miatt került annak idején a fiatal­korúak bírósága elé. Amikor kiszabadult a fogházból, ismét kerékpárt és pénzt lo­pott, apjától 160 pengőt elsikkasztott, azt egy pincérnővel eldorbézolta, sőt a nőt is meglopta. Az intézetben fékezhetetlen, rossz viselkedésű növendék volt, többször sötét zárkával kellett megbüntetni. Társait állandóan rosszra bujtogatta. Már négy izben volt a javítóintézet lakója. — Hát tulajdonképpen mire nézi maga a napot? — kérdezte a tanácselnök. Mi a célja magának az életben? Felveszi ezt a gangszter-mellényt és azt hiszi, hogy itt mindent lehet csinálni? — Az édesapámmal összezördültem és azért lett belőlem tolvaj. — Mi lesz ennek a vége? — kérdezte ismét az elnök. — Börtön, fegyház, dolog­ház és esetleg akasztófa! Hát mondja meg nekünk, kinek az ötlete volt a szökés ? — Nem tudom, én úgy sodródtam bele, — felelte Gelb Árpád, aki ezután elmon­dotta, hogy tizenkilencen napokkal előbb tervez­ték ki és határozták el a rablást. . — Ne mondja el, hogy történt. — Négyen elrejtőztek a nappali szo­bába — folytatta vallomását Gelb Ár­pád — és lefekvési idő után, úgy körül­belül este fél tízkor mesterséges zajt csap­tak, hogy a felügyelőket kicsalják. A két felügyelő kijött a hálóterembe, azonnal észrevették, hogy senki sem fekszik az ágyában. Ekkor a nappali szobákban a szekrények mögül előugrottak a többiek és lefogták a két felügyelőt. Dulakodás támadt, egyesek ütötték, boxolták a Kovács bácsit, majd mad­zaggal összekötözték őket. Minthogy kia­báltak, lepedővel és törülközővel betöm­ték a szájukat. — És maga mit csinált? — Én addig lefogva tartottam az öreg Kovács bácsit a csuklójánál, aztán az ágy­lábához kötöztem. Többen kést tartottak a kezükben és megfenyegették, hogyha kiabálni mer, azonnal leszúrják. — Na és kiabáltak az őrök? — Igen, segítségért kiáltoztak. Előzőleg mondtuk nekik, hogy adják ide a kulcsot, akkor nem lesz semmi bántódásuk, de erre nem voltak hajlandók, mire összekötöztük őket. A másik felügyelőt ugyanúgy össze­­zsinegelték a többiek. — Hogy történt a fosztogatás? — Ezután kifordítottuk a felügyelő zse­beit, elvettük az órájukat, pénztárcájukat, cigarettatárcájukat és egyéb holmijukat, majd a ruhatárba mentünk, onnan cipőket és ruhaneműeket vettünk ki a szekrények­ből. „üsd agyon, ha mukkant mer!” — Hogy történt a menekülésük? — A kapukulccsal kinyitottuk a kaput, majd­ az udvar hátsó részén, a kerítésen keresztül másztunk ki. Egész éjszaka bolyongtunk a fóti or­szágúton, igyekeztünk Pest felé, de már másnap reggel hét órakor a csendőrö­k elfogtak néhányunkat. — Ki szerelte le a telefonvezetéket? — Azt nem tudom, a többiek csinálták. — Maga mondta a Kellernek, hogy az őröket kösse az ágyhoz és az egyik társá­nak azt az utasítást adta: „Üsd agyon, ha mukkanni mer.” — Nem mondtam ezt. — De maga volt az egésznek az értelmi szerzője — szólt ismét a tanácselnök. .— Együtt határoztuk el A másodrendű vádlott, országos csavargó Ezzel Gelb Árpád kihallgatása véget ért s Keller Gusztávot, a másodrendű vádlot­tat szólították a tanácsterembe. Az elnök felolvasta a javítóintézet igazgatóságának róla adott véleményét is, mely szerint országos csavargó vált belőle, a bíró­ság előtt már három ízben állott, zül­lött és javíthatatlan viselkedése miatt a szülei nem hajlandók visszafogadni. A pécai fiatalkorúak bírósága már több­ízben elítélte különböző súlyos bűncselek­mények miatt, az aszódi javítóintézetben is háromszor részesült súlyos fegyelmi büntetésben. — Mondja, ki volt az értelmi szerzője ennek a gangszter-dolognak ? — kérdezte az elnök. — A Gelb Árpád. •— Mikor határozták el? — Egy héttel előbb, 6 pontról-pontra mindent kitervezett és azt mondotta, hogy a szökéshez­ majd mindnyájunknak ruhát szerez. Keller beismerte, hogy Kovács Andor felügyelő kezét ő fogta le, majd tenyerét a felügyelő szájára tapasztotta, hogy ne tudjon segítségért kiáltozni. Az összekö­­tözésnél Gelb segédkezett, többen pedig ütlegelni kezdték az öreget, de tagadta, hogy ő is bántalmazta volna a felügyelőt. A továbbiakban elmondotta, hogy amikor a felügyelő szájába törülközőt akart gyö­möszölni, a felügyelő védekezésében meg- 5 Serédi bíboros-hercegprímás szerdán érkezik haza Rómából Rómából írják a Magyar Kurírnak: Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprí­más vasárnap résztvesz a pápakoronázás ünnepségein, hétfőn, március 13-án, Szent Gergely ünnepén pedig délelőtt 10 órakor nagy pontifikális szentmisét mond a Ce­­lius hegyen levő, Szent Andrásról és Szent Gergelyről elnevezett tituláris templomában. Még aznap este részt vesz báró Apor Gábor vatikáni követünk ebéd­jén és 14-én, kedden reggel 8 órakor hagyja el Rómát, hogy visszatérjen Bu­dapestre. Ide szerdán d. e. 9 óra 43 perc­kor érkezik meg a Déli pályaudvarra be­futó trieszti gyorsvonattal, amelyhez hozzákapcsolják a hercegprímás szalon­kocsiját. Csütörtökön, március 16-án a Szent István Társulat közgyűlésén, pénte­ken pedig a püspöki kar szokásos tavaszi értekezletén elnököl. DAYKA MARGIT ragyogó, elegáns kiállítású új filmje ANDAY ERNŐ „Vadvirág“ c. vígjátékából filmre írta: Palásthy Géza és Bogdán László — Rendezte: BALOGH BÉLA — Zene: EISEMANN MIHÁLY — Gyártási vezető: BAJUSZ PÉTER dr. Rózsahegyi/ Simor Erzsi, Vizváry, Ördög Sári, Lehotay, Perényi, Pethes PÁSZTOR—STANDARD-FILM MA PREMIER­­I KAMARA ♦ DÉCSI ♦ ÁTRIUM

Next