Esti Ujság, 1939. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-13 / 109. szám

Szombat, 1939 máj­us 13 isii­osa I­ lövi magyar élet nagy feladatairól, a zsidótörvény végrehajtásáról, a köztiszt­viselői fizetések visszaállításáról és a sajtóreformról szólott a Magyar Élet Pártja vigadói nagygyűlésén Teleki Pál gróf A Pesti Vigadó környékét csütörtökön már délután hat órakor sűrű emberrajok lepték el, megindult a népvándorlás a hét órára hirdetett MSP nagygyűlés színhe­lyére. Fővárosi alkalmazottak, a BESz- KART, a MOVE, a Nemzeti Munkaköz­pont, a TESz, a gyárak munkásai, a Ke­resztény Női Tábor tagjai, tisztviselők és a társadalom minden rendű és rangú tag­jai zárt sorokban vonultak fel erre a nagygyűlésre. Az autóbuszok és villamo­sok szünet nélkül ontották a választópol­gárság ezreit a Vigadó­ térre, ahol ember ember hátán szorongott, amikor végre megnyíltak a Vigadó épületének kapui. A feldíszített előcsarnokon keresztül rende­zőik vezették fel a hallgatóságot a Vigadó nagytermébe és ekkor még senki sem gon­dolt arra, hogy az ezrek befogadására al­kalmas terem ma kicsi lesz. Úgyszólván percek alatt megtelt a nagyterem és a karzat A rendezőség előrelátására vall, hogy a hatalmas tömeget, amely kiszorult a nagy­teremből, mégis el tudták helyezni. Hét óra előtt néhány perccel az előcsarnok­ban, a lépcsőkön, a folyosókon és a ha­talmas épület minden helyiségében már nem volt kiadó hely. Bátran ki lehetett volna függeszteni a Vigadó épületére a „megtelt” táblát, amikor a megafonok hatalmas éljenzés zaját közvetítették. Ekkor érkezett meg karszalagos rendezők sorfala között Teleki Pál gróf miniszter­­elnök, Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter, Csáky István gróf külügymi­niszter, Jdross Andor tárcanélküli mi­niszter vitéz Imrédy Béla és Csilléry András, továbbá a Magyar Élet Pártja fővárosi képviselőjelöltjei. Keresztény Budapestet akarunk! Keresztény Magyarországot, keresztény kultúrát! — hangzottak minddenünnen a kiáltások. —­ Éljen a nemzeti hadsereg! Éljen a második zsidótörvény! Éljen gróf Teleki! A szűnni nem akaró ünneplő hang­orkánt alig tudták lecsitítani a megafo­nok figyelmeztető hangjai. Csilléry And­rás nyitotta meg a nagygyűlést és újabb hatalmas éljenzés támadt, amikor a mi­niszterelnök és a fővárosi MÉP képviselő­jelöltek neveit említette meg Csilléry, majd a néma csöndben Teleki Pál gróf emelkedett szólásra. nemzet gondolatvilágának megtisztítására, (Hosszantartó éljenzés!.), — amelyek anyagi téren nehézséggel okozhatnak, ennek tudatában mentünk előre a ki­jelölt úton — és meg voltunk és meg vagyunk győződve, hogy az akadályo­kat is le fogjuk — mert le akarjuk — küzdeni. — És ha legyőztük és átjutottunk raj­tuk, egy szívünk szerint való kereszté­nyebb Magyarországot hagyunk gyerme­keinknek és unokáinknak. — Erős megfontolás után, ha nem is olyan fiatalos erővel, mint húsz évvel ez­előtt, de legjobb meggyőződéssel vállalkoz­­tam újra húsz esztendő után. Akik ismernek és bíznak bennem, kö­vessenek. — Mi minden korban meg tudtuk állni a helyünket Európában és minden korban magyarok is tudtunk maradni. Ez a mi utunk a jövőben is. Egy nagy nemzetnek, amely nagy múltra tekint vissza, amelynek hiva­tása és jövője van Európának ezen a helyén és amelynek erejét, becsületes­ségét és egyenes úton való haladását a külföldön megbecsülik — ezt tudom és láttam —, nem szabad úgy csele­kednie, úgy elvállalnia valamit, hogy ne gondoljon messze­ hosszú nemzedékek­kel előre. A jövő nemzedékek elvárják tőlünk, hogy helyesen cselekedjünk az ő érdekük­ben és annak a Dunamedencének az érde­­kében, amelybe az Úristen állított és ame­lyet Szent István megalkotott. Ezért kértem már szegedi beszédemben nemcsak a magam, de minden felelős ál­lásban lévő részére bizalmat, több bizal­mat, hitet a nemzettől. Bizalmat, minden magyar részéről minden magyar iránt. Bízzunk abban, hogy a vezetők jól vezetnek. Ha így gondolkodunk, akkor jobban fo­gunk tudni boldogulni. Szokás nálunk az is, hogy nem bíznak a komoly kijelenté­sekben. Amikor a kormányt átvettem, megmondtam, hogy együtt dolgoztam Imrédy Béla kormányával, (Lelkes éljen­zés!) tehát a zsidótörvény megalkotásá­ban részem volt, (Hosszantartó lelkes taps­!) Ez napnál világosabbá tette külön kijelentés nélkül is, hogy mind ezt a törvényt, mind a földre­­form törvényt, változatlanul terjesztem az országgyűlés elé. **** Voltak akik, azt hitték, hogy kijelén,-ü­lésemet taktikából tettem. Nem szoktam taktikából semmit sem mondani, de különösen ilyen fontos kérdésekben nem. — A zsidótörvényt meghoztuk, a föld­reformot is meghozzuk. De egyebek közt úgy ítélem meg, hogy egy ma választott parlament közelebb áll majd a magyar választóközönség gondo­latvilágához és ennek a gondolatvilágnak megfelelőbben fogja ezt a reformot meg­alkotni, mint a négy év előtt választott parlament.­­ A zsidótörvényt meghoztuk és egész a dolog törvényes részét lezártuk. Ve gondoljon tehát Senki harmadik tör­vényre — nekünk most más dolgyunk valy A végrehajtás is meglesz. Nem lesz ke­gyetlen, de következetd lesz. Pál jugoszláv kormányzóherceg, III. Viktor Em­án­uel király és császár elvonulnak a Termini-pályaudvaron a díszszázad előtt A magyar élet nagy feladatai Csilléry András nagyhatású beszéde után Teleki Pál gróf miniszterelnök töb­bek közt a következőket mondotta: — A magyar miniszterelnök ma nehéz feladatok között él és arra kéri a választó­polgárságot, hogy ossza meg vele ezeket a gondokat és olyan férfiakat küldjön Ma­gyarország országgyűlésébe, akik ezeket a gondokat valódi felelősségérzettel szol­gálni tudják. (Éljenzés.) — Ma minden gondunkat elsősorban or­szágunk biztonságának, a hadseregünk kérdésének szenteljük. (Éljenzés.) — A kis Magyarország feladatai után a Duna medencéjében egy erősödő Magyarország feladatai előtt állunk. "(Percekig tartó éljenzés.) Erre kell nevel­nünk önmagunkat és ifjúságunkat, amely a jövőben ennek a munkának hordozója. Ez a második feladat. — A harmadik feladat az idegen és nemzet­bontó XIX. századbéli gondolat­­világ helyébe új gondolatvilág helyezése. (Lelkes taps.) — Negyedik feladat a gazdasági egyen­súly és jólét visszaállításának nagy fel­adata. Az egész országra nézve tanúbi­zonyság mindenki előtt az, ha kimegy az utcára és látja, hogy mit végeztünk húsz esztendő óta és mit fejlődtünk azóta. To­vábbra is mindent el kell követnünk, hogy elérhessük az egészséges gazdasági életet (Éljenzés.) — Egy másik feladat a generációk problémája, amely egy lelki struktúrában átalakult kor közepette különösen nehéz. — A város és a falu problémái is az utóbbi időkben az érdeklődés előterébe kerültek. A falut és a várost közelebb kell hoz­nunk egymáshoz.­­ Itt vannak azután a szociális felada­tok, amelyek alatt nemcsak a szegények megsegítését és munkaalkalmak adását, igazságos adóztatást és hasonló dolgokat értek, még csak nem is szociális igazság megteremtését általában, hanem értem azt, hogy a bizalmatlanság és az Irigység he­lyébe bizalmat és szeretetet ültessünk az emberek lelkébe. Keresztény Magyaroszágban ez nem is lehet másképpen.­­ Itt vannak azután az ország telepü­lésének, társadalmi és gazdasági életének és közigazgatásának kérdései, amelyek ösz­­szefolynak egymással, amelyek a kor igé­nyeinek és a megindult erőgyarapodásnak megfelelően szabályozandók. Akik ismernek és bíznak bennem 99 . Nem szabad megfeledkeznünk a szel­lemi műveltség ápolásának és elmélyítésé­nek feladatairól sem, hiszen az utolsó években, különösen az 1930-as évek krí­zise következtében előállott nehézségeink folytán, a szellemi élet anyagi előfeltételei sokkal kevésbé vannak meg, mint voltak ezelőtt. Kapcsolatokat kell keresnünk a külfölddel és alkalmat kell adnunk, be- és külföldön egyaránt, a tudományos kutatá­sokra, mert minden munka, még a legel­­vontabb is, végeredményben az emberek boldogulását, a praktikus életet is szol­gálja. — Nehéz anyagi gondokat okoz szel­lemi életünk továbbvitele, de erős akarat­tal és összefogással sokszor lehet segíteni ott, ahol az anyagiak hiányzanak. — Itt vannak a munka és a fegyelem feladatai. — Több vállalkozási kedvet kérek. — Azért tehát nyíltan megmondom, ne nyugdíjas állásokat keressen valaki húszéves korában, hanem vállalkoz­zék, dolgozzék, még akkor is, ha falac­kát kellene megdöntenie. — Nagyjában és egészében ez a csokra az előttünk álló feladatoknak. — Tudatában vagyunk annak, hogy sok feladat nehéz. Tudjuk, hogy hoztunk olyan törvényeket a nemzet testének és a A földreform és a kisipar kérdései — Természetes, hogy ennek a mun­kának vannak további feladatai, mint a sajtótörvény és már egyebek. — A földreformot is megoldjuk. A javaslatot azonnal a Ház elé ter­jesztjük, amint megalakul. A földreform komoly kérdés. Nem dobá­lózunk csillagászati számokkal. Megold­juk majd abban­ a keretben, amelyet az előző kormány átgondolt, előterjesztett és amely fokról-fokra keresztülvihető úgy, hogy gazdasági életünket meg ne rázkódtassa, termelésünket ne csökkentse. S mégis előre vigyen afelé a cél felé, hogy az ország földje minél több kézbe jusson. — Termelésünket fokoznunk kell, ha népességünket eltartani és felemelni akar­juk. — Termelésünkben a vevőkhöz kell az- 13-án, szombaton nyílik a margitszigeti nagy nemzetközi revü-műsor keretében a 2 LAT ABAR Rettu­r«Ed«lél tálalat: 120—905 és 118—809

Next