Esti Ujság, 1942. június (7. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-26 / 143. szám
TÉNTEK, 1942 JÚNIUS 26. esti . Gróf Tetejű Béla, az Erdélyi Párt elnöke: A Magyar Élet Pártjában kívánunk még hűségesebben és legeredményesebben együttműködni az új Magyarország felépítésében Első ízben jelentek meg tegnap este a MÉP-ben az Erdélyi Párt képviselői A Magyar Élet Pártja csütörtökön este akadémia utcai székházában értekezletet tartott, amelyen első ízben vettek részt hivatalosan az Erdélyi Párt törvényhozói, élükön gróf Teleki Béla pártelnökkel. A pártértekezleten résztvett Kállay Miklós miniszterelnök, Tasnádi Nagy András, a Képviselőház elnöke, a korslány tagjai, valamint a párt igen sok törvényhozója és a főispán kar sok tagja. A pártértekezletet a Kassán tartózkodó Lukács Béla tárcanélküli miniszter, országos elnök távollétében Bárczay Ferenc pártvezérhelyettes nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal méltatta az elhunyt Győrffy-Bengyel Sándor miniszter nagy emberi erényeit, államférfial érdemeit s azt a súlyos veszteséget, amely elhunytéval mindkét pártot érte. A párt tagjai kegyeletük kifejezéséül állva hallgatták végig a pártvezérhelyettes szavait és az értekezlet jegyzőkönyvében örökítették meg Györffy-Bengyel Sándor emlékét. Az Erdélyi Párt üdvözlése A pártvezérhelyettes ezután szeretettel köszöntötte a Magyar Élet Pártjával pártszövetségre lépett Erdélyi Pártnak az értekezleten megjelent tagjait. — Én — mondotta többek között —, akinek a miniszterelnök úr megbízatása folytán alkalmam volt az Erdélyi Párttal tárgyalásokat folytatni, tanúságokat tehetek arról, hogy az Erdélyi Pártot ugyanazok a nagy nemzeti célok vezetik, amelyek pártunk programját is alkotják. Erdély magyarsága és az Erdélyi Párt tagjai a huszonkét évig tartó megszállás idején tettekben adtak bizonyságot hazafiságukról és sok áldozatot hoztak szenvedésben is a magar hazáért. Minden igyekezetük, arra irányul, hogy kulturális és gazdasági téren egyaránt pótoljuk azt, amit Erdély magyarságának a huszonkét évi elnyomatás okozott. Amikor arról biztosítom az Erdélyi Pártot, hogy pártunk minden tagját ez a törekvés hatja át, arra kérem őket, tekintsék pártunkat mindig az otthonuknak. A pártvezérhelyettes nagy tapssal fogadott szavaira gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt elnöke válaszolt. Köszönetet mondott a szívből jövő üdvözlésért és ünneplésért, amelyben mindannyian részesültek, majd így folytatta szavait: — Mi, az Erdélyi Párt tagjai, örömmel és teljes bizalommal jövünk ebbe a párthelyiségbe. Ha elsősorban Erdély újjáépítésén is akarunk dolgozni, emellett soha egy pillanatra sem tévesztjük szem elől az országos érdekeket, az általános magyar célokat. Azzal a meggyőződéssel jöttünk ide, hogy ebben a munkánkban más segítséget is fogunk kapni. Biztosíthatom a Magyar Élet Pártját, hogy mindenkor számíthat reánk a közös kérdésekben. Még egyet szeretnék hangsúlyozni: mi elsősorban nemzetpolitikát kívánunk folytatni és nem napi politikát. Ha hatalmas tere is van ma a napi politikának, meggyőződésem, hogy az idők hatása alatt és abban a szellemben, amelyet a miniszterelnök úr bemutatkozó beszédében és azóta is minden megnyilatkozásában kifejtett, a nemzetpolitika elfoglalja majd a napi politika minden helyét. Ebben a nemzetpolitikai munkában kívánunk mi a Magyar Élet Pártjában, ha lehet még őszintébben és hűségesebben és remélem, az új Magyarország felépítésében a legeredményesebben együttműködni. Hosszantartó éljenzés fogadta gróf Teleki Béla szavait. ■OST JELENT MEG! STADIUM KIADÁSI Dr. Saád Ferenc: Nevelőállam Századunk nagy háborúinak: a világtörténelem két legvéresebb összecseapásának katona é* * *» nemzetnevelési tamiságait írja le a jelen író ebben a könyvében. Ezeken keresztül mutatja meg a magyar nemzet szebb jövő i’e.c vezető útját* melynek végső célja a hazafias érzéstől és katonás szellemtől/ áthatott, becsületes, vfilásosy/ma?yar lány és ifjú. Feltétlinkü! olvastassukel serdül* tebb gyermekeinkkel ezt a hasznos^ésfoktos művet! ÁraT"t?artonkütésben 6 pengő. Kapható: STÁDIUM könyvkiadónál (Budapest, VI., Rózsa u. 111.) és minden könyvkereskedésben. Pfeifer Ferdinánd Nemzeti Könyv*kereskedés k. f. r. Budapest IV., Kossuth Lajos utca 5. sz.. Telefon: 18-57-30. 18-74 00. Kállay miniszterelnök: Lélekben, hitben és elhatározásban megerősödve tértem haza Erdélyből Megújuló taps közepette Kállay Miklós miniszterelnök állott fel szólásra. — Amikor az ország második nagy pártja szívvel csatlakozik a mi munkánkhoz, szükségét érzem, hogy én is felszólaljak, hogy megköszönjem csatlakozásukat és néhány szóval reflektáljak azokra a gondolatokra, amelyekkel az Erdélyi Párt elnöke az Erdélyi Pártnak a pártszövetséghez való csatlakozását kísérte. — Én és meggyőződésem, hogy mi mindannyian valóban nemzetpolitikát akarunk folytatni. Én már bemutatkozásomkor kifejezést adtam ennek a szándékomnak s az azóta elmúlt idő alatt nem tapasztaltam mást pártunk részéről, mint feltétlen lelki csatlakozást ehhez az alapgondolathoz. Aki figyelemmel kísérte eddigi megnyilatkozásaimat, azt hiszem, vajmi kevés eltérést tapasztalt nálam a pártpolitikai, partikuláris kérdések irányában. A pártpolitikának a nemzeti életből való kikapcsolása egyik fontos alaptétele annak, hogy munkalehetőséget adjunk az országban azoknak a tényezőknek, akiket be akarunk kapcsolni a nemzeti munkába, s akik a munka vitelére hívatottak. — És még egy körülményről akarok megemlékezni, amit a pártban a legnagyobb megnyugvással és örömmel tapasztaltam. Soha még a nyomát sem fedeztem fel ebben a pártban az egyéni torzsalkodásnak, az Intrikának, a különböző érvényesülési vágyaknak, pedig minden ilyen törekvésnek elsősorban nálam kellett volna kibukkannia. Most, amikor e két nagy párt pártszövetségben egyesül, le akarom szögezni, hogy a magyar közéletben nem hiszem, hogy volt még egy párt, amely annyi önzetlenséggel, összetartással, együttérzéssel állott a nemzeti ügyek szolgálatába, amint ezt nekem volt módom pártunk részéről tapasztalni. —* Amikor köszönetet mondunk az Erdélyi Pártnak csatlakozásáért és elfogadjuk és megerősítjük az ö, velünk mindenben közös alapelveit, tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy együttes munkánk a pártszövetségben még inkább elő fogja segíteni a teljes összhangot, az azonos célkitűzést, egymás nyílt és őszinte megbecsülését. (Lelkes taps és éljenzés.) — Mint pártvezér, bizonyos elfogódottsággal fogadom az Erdélyi Párt csatlakozását, amelynek szintén pártvezére lettem. Elfogódottsággal, mert csak nemrég jártam Erdélyben, s ez az utam mindig felejthetetlen marad. Azt hittem, azért kell Erdélybe mennem, hogy hitet, bizalmat, lelkes kitartást öntsek erdélyi testvéreinkbe, én, és barátaim, akik velem voltak, jöttünk vissza onnan megerősödve lélekben, hitben és elhatározásban. (Éljenzés és taps.) Visszajöttünk azzal a meggyőződéssel, hogy annak az országnak sorsában és jövőjében, amelyben ilyen nép lakik, amely annyi szenvedés és baj közepette ilyen hangtalanul, ilyen türelemmel, ilyen csodálatos intuitív úriassággal viseli el sorsát. a A vacsora során Palányi-Csilyás Jenő mondott igen meleghangú pohárköszöntőt képviselőtársai nevében az Erdélyi Párt törvényhozó tagjaira. Beszéde elején azt fejtegette, hogy a Maros és a Tisza, bár külön-külön is nagy erőt jelent, ez az erő a két folyó egyesülésével mennyire megsokszorozódik. Ezután azt méltatta, milyen fontos szerepe van a két párt szövetségének, amely létrejöttének megpecsételése ma csak formalitás volt, lényegében a pártszövetség már régóta fennállott. Megvolt azóta, amióta Teleki Pál mindannyiunk szívébe véste az erdélyi kérdéseket. Azóta egyetlen korrrányelnök sem mulasztotta el, Kállay Miklós pedig különösen jellegzetes módon juttatta kifejezésre azokat az érzelmeket, amelyek a párt tagjait eltöltik. Az Erdélyi Párt nevében Nyirő József mondott köszönetet. Rámutatott arra, hogy a Maros Erdély felől, a székely magyar kapuból, a székely hegyekből, azörök Kárpátok ezeréves határaiból indul, magyar földön folyik , magyar földön át jut örök szimbólumként a Tiszába A Maros, az erdélyi magyarság könnyeivel volt tele, a sok könny és imádság azonban újabb kitartáshoz és a magyar élet folytatásához adott erőt. A Maros a magyar üzenet útja volt. Ebbe önthették hitüket, amely nem esetlegesség volt, hanem ezeréves alapokon nyugodott s éppen ez biztosította, hogy soha vége e földön nem lehet. Erdély magyarságától elvehették a rádiót és a modern találmányokat, de nem tilthatták meg, hogy madár szárnyára ne köthessék üzenetüket. Hogy az a virág, amelyet ő és magyar testvéreinek felesége öntözött, ne törjön át a határokon keresztül, hogy az ima szárnyán ne találjanak utat s üzenetük ne jusson el minden magyarhoz, aki e földön él — Mi — mondotta ezután nem is váltunk el soha egymástól, mi egy pillanatra sem hagytuk el egymást. Nem igaz, hogy van Erdély és anyaország — nincs, csak Magyarország van. (Percekig tartó lelkes taps.) S ez nehézségeket, csak megerősödött hittel lehet bízni! Kállay Miklós miniszterelnök szavait hosszantartó, lelkes éljenzés követte. Bárczay Ferenc pártvezetőhelyettes meleg szavakkal üdvözölte ezután Budai István képviselőt abból az alkalomból, hogy a párt tagja lett, majd az értekezletet bezárta, az a gyönyörű történelemképző erő ,amelynek köszönjük, hogy hazajötünk, ez tette a mi magyar magatarásunkat a legnagyobb hatalommá azon az úton, amely darabokra tudta törni a békeszerződések zöld asztalát. — El kellett jönnünk ide, hogy megmutassuk: ezen a földön minden magyar vérnek egymásra kell találnia. Nincs olyan kis cselekedet, amely ne hatna ki a nemzet egész életére. Minden cselekedet hatalmas történelmi erővel hat, ha a nemzet javát szolgálja. Felemelt fejjel mondhatjuk el, hogy az arculvert és börtönviselt testek megdicsőültek a nemzet érdekében és az erdélyi nép egy pillanatig sem volt hűtlen az örök magyar hithez. Bár hoztam volna magammal egy Szál virágot vagy egyetlen szál füvet s most letehetném a nemzet oltárára, mert benne lenne nemzetem sorsa. Mert jóllehet kicsiny a fűszál és meginog a legkisebb szél simogatására is, de a legnagyobb viharban is megtartjaerejét, nem adja meg magát, inkább meghal. S ma ez a legfőbb szimbóluma az Erdélyi Pártnak is. Dolgozunk, odaadjuk életünket is, mert nem magunkra és nem a politikára nézünk, mi csak azt látjuk, hogy hazatértünk. Nyirő József ezután a magyarság összefogásáról szólott, amely olyan erőt ad, amit a világon semmi sem ingathat meg, hiszen a magyarságnak a legerősebb történelmi alapja van. Pillanatokra szembe lehet ugyan szállni ezzel a történelmi erővel, de a magyar nemzet jogát senki el nem vitathatja. Egy nemzet csak önmaga pusztíthatja el magát, a magyarság azonban hatalmas történelmi hivatást teljesít s az erdélyi képviselők Utolsó csepp vérükig az örök magyar erőt, az örök magyar gondolatot, az örök magyarságot fogják szolgálni! Nyirö József beszédét hatalmas éljenzés és taps fogadta s Kállay Miklós miniszterelnök, valamint a kormány tagjai is gratuláltak beszédéhez. m Macya/Levaret ylet jnidfs 4-én d. c.3 órai VEJtSBJ1TT TART Nyirö József: Az erdélyi nép egy pillanatig se volt hűtlen az Örök magyar hithez 5 Többszáz kanadai tűzoltó érkezett Angliába Genf, június 26. (Német Távirati Iroda) A Daily Mirror jelentése szerint többszáz kanadai tűzoltó érkezett Angliába, mert Anglia több vidékén a helyi tűzoltóság személyzete nem elegendő. (MTI) A vármegyei mentők munka a A Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete június 27-én, szombaton déli fél 12 órakor a sebészeti klinika Baross utca 23—25. számú előadó érmében évi rendes közgyűlését tartja. Runyai Sáldos Béla dr. elnök Gömör- és Kishont várm m.egye főispánja beszámol arról a hatalmas élet- és egészségmentő munkásságról, amelyet a VOME 88 mentőállomása, 128 segélyhelye és 154 gépkocsija végzett az 1941. évben. A vármegyei mentők 52.598 esetben végeztek betegszállítást és 17.868 esetben nyújtottak első segélyt. Az elmúlt esztendőben a vármegyei mentők gépkocsijai 1,761.000 kilométert futottak be. A VOME mennállása óta 534.351 esetben működött és 11.401.625 kilométert tettek meg gépkocsijai. Az elmúlt esztendőben 944 működési napon 21 mentőgépkocsijukat a honvédség vette igénybe. 1912-ben 88 új gépkocsit állítanak szolgálatba a vármegyei mentők. A közgyűlés után, délután 4 órakor a klinika előadótermében mentőügyi országos értekezletet tartanak, amelyen dr. Bakay Lajos egyetemi tanár, a sebészeti klinika igazgatója, a VOME orvosalelnöke elnöki megnyitója után az elsősegélynyújtás tanításának jelentőségét viatják meg honvédelmi és polgári szempontból, mentő és katonai főorvosok. A háborús magyar állmadóssági címletek letétbe helyezése A kormány rendeletet adott ki, amellyel a háborús magyar államadóssági címletek letétbehelyezéséről szóló rendeleteket módosítja. A háborús magyar államadóssági címletek letétbehelyezése tárgyában kibocsátott 500/1941. M. E. számú rendelet, valamint az ezt kiegészítő és módosító rendeletekben megállapított letétbehelyezési, illetőleg bejelentési kötelezettségnek utólagos teljesítésére különös méltánylást érdemlő körülmények esetében a pénzügyminiszter engedélyt adhat, ha az érdekelt a kötelezettségnek a megszabott határidőben önhibáján kívül nem tett eleget és az engedély iránti kérelmét legkésőbb ezévi augusztus 31-ig előterjeszti. . Mindazok, akik az 500/1941. M. E. számú, valamint az ezt kiegészítő és módosító rendeletekben megállapított letétbehelyezési, illetőleg bejelentési kötelezettségnek azért nem tehettek eleget, mert címleteik birtokát a forradalmak miatt vagy az ország területének ellenséges megszállása, megcsonkítása vagy hasonló rendkívüli esemény következtében vesztették el — a címleteknek is említett rendeletekben megállapított letétbehelyezése, illetőleg bejelentése helyett — erről a körülményről kötelesek a tényállás részletes ismertetése mellett a Pénzintézeti Központ hadikölcsönosztályához ezévi augusztus 31-éig bejelentést tenni. Az 500/1941. M. E. számú, valamint az ezt kiegészítő és módosító rendeletek hatályát a rendelet a külföldön lakó magyar állampolgárokra is kiterjesztheti. Ennek folytán a külföldön lakó magyar állampolgárok a háborús magyar államadóssági címleteiket kötelesek a magyar királyi külképviseleti hatóságoknál vagy a Pénzintézeti Központ hadikölcsönosztályánál letétbe helyezni, illetőleg bejelenteni. A letétbehelyezés, illetőleg bejelentés végső hátán idejét a pénzügyminiszter állapítja meg. (MTI)