Esti Ujság, 1944. április (9. évfolyam, 74-88. szám)

1944-04-03 / 75. szám

/ Budapest, 1944 április 3 HÉTFŐ KILENCEDIK ÉVFOLYAM, 75. SZ SZERKESZTftSÉG KIADÓHIVATAL SZIAHAZJEGY- ÉS UTAZASI IRODA, BUDAPEST. Vrll. JÓZSEF RBT 5. IPOSTATAKARÉKPÉ.VZTABI CSERE SZ.i «9.917. FILLER ? X- IIVTÉZIT^) ELŐFIZETÉSI ARA EGT HÓNAPRA « P 50 FILL., EV» _i, 0,4 imitttt KI70I71V \ "-L* b. •J Harom hónapra is pengő, egyes szám ara FOSterkeSKIO. K A J il I r Cl K till •hétköznap is fillér. A szerkesztőség ÉS KIADÓHIVATAL TELEFONSZÁMA: «1 —«NI—00. m Légitámadás Magyarország elleni Elsötétítés mától este 19 órától hajnali 5 óráig ■ | -------------Tilos az ellenséges rádiók hallgatása Az Alpesek fölött megvívott nagy légiütközetben hatalmas győzelmet arattak a német vadászok Ma délelőtt amerikai bomba- ,zók támadtak hazánkra. Buda-pest -Szirénái délelőtt egynegyed ■ tizenegy után szólaltak meg s a I riadó két és fél óráig tartott, Magyar és német vadászok baj- 1 s társi együttműködésben szálll I tak harcba a terrortámadók ellen s egyelőre ellenőrizhetetlen hírek szerint 8 bombázót lelőttek. Budapest lak tkossága példás rend-ben fogadta a támadást. A károkról csak később adnak ki hivatalos jelentést. I A DOLGOZÓK JOGA! Irtás RAJNISS FERENC A régi, merev uralmi forma, a klikk-kormányzás és a nagyhangú frázisokkal álcázott osztálypolitika, kétségtelenül az alapjáig megrendült Magyarországon, a legutolsó két hét eseményeinek roppant súlya alatt. Elpattant a reakciós fék rugója társadalmunk szerkezetében s most rajtunk múlik — egyedül a saját igazságérzetünkön, tudásunk és szervezőképességünk érvényesítésén —, hogy a felszabadult erők igénybevételével, hogy építjük fel időtálló szilárdsággal a nemzeti munkaállamot Mert a dolgozó milliók életfrontján ez alegfontosabb feladat, amelynek megoldása hatalmas, átfogó tervet és elmélyülő, részletes szakmunkát követel. Eleget küzdöttünk a zsidókérdés megoldásáért egy keserves évtizeden át ahhoz, hogy most egyenesen és nyíltan hirdessük azt a sohael nem felejtett meggyőződésünket, hogy a zsidóság ügyének végleges rendezése nem elég... Miél közelebb jutunk a zsidó befogás tökéletes megszüntetésének napjához, annál súlyosabb kötelezettségnek érezzük a pozitív alkotó és teremtő munka megindítását a magyar dolgozókért. Olyan világot kell teremteni, melynek belső rendjében a sember, a puszta munkaerőre utalt magyar. A fegyver- és vérrel megvédett hazát jóban a magáénak veri meg... marxista nemzetköziség atti munkája ellen foga- natosított rendszabályok egy pillanatra sem biztosíthatnak jogosulatlan előnyöket a tőkének, a nagyvállalkozások és a nagyipar urainak! Ellenkezőleg:— most érkezett el az idő az összes jogos munkásigények gondos megvizsgálására és a legkirívóbb visszásságk megszüntetésére. ’ Tudja a munkásság, hogy háború van s hogy az első a hadsereg, de a munkáskérdés ismerői viszont azt tudják, hogy számos problémát még a mai körülmények között iss meg lehet oldani és elő lehet készíteni a testi és szellemi dolgozók óriás rendjének végleges beiktatását a magyar munkaállam kialakló szervezetébe. Az új kormány első nyilatkozata szerint az ország törvényes vezetősége „igazságos szociális viszonyokat kíván teremteni a társadalmi és gazdasági élet minden vonalán s a háború elkerülhetetlen terheit az osztó igazság szellemében kívánja kiróni“, „és különösen a nemzeti munka túlnyomó részét teljesítő ipari és mezőgazdasági munkásság jogos gazdasági és szociális igényeivel kíván behatóan foglalkozni ...“ Ezt az ünnepélyes kijelentést a magyar szociálpolitikusok és a munkásság hivatott vezetői és megbízottai, mint a törvényhozási úton történő rendezés ígérvényét értékelik s munkához kell hogy lássanak a szerves, gyakorlati megoldás tervének kidolgozására. Az „igazi és szociális viszony” és a „jogos gazdasági és szociális igények” kielégítése nem maradhat jelszó s ezeket az általános elveket, rendkívül bonyolult termelési és elosztási folyamatokra és a munkásság társadalmi helyzetére, a mai állapotokat megszüntető módon kell alkalmazni. A tőke és a munka kapitalista viszonyát csak a nemzethez való tartozás és az emberi méltóság szigorú, törvényes védelmével lehet felol-'' dani és megszüntetni. A szociális becsület a munkásember sérthetetlen tulajdona, amelyet éppenúgy nem rabolhatnak el tőle munkaviszonyának kihasználásával, mint a bérét. Az üzemi becsül°tbíróságok bevált rendszerét nálunk is be kell vezetni. " A magyar munkajogot különböző korok és irányzatok gyúrták szétszórt törvényekbe és rendeletekbe s az eddigi hiányos intézkedések korszerű egyeztetése, kiegészítése s a törvények kodifikálása elkerülhetetlen szükség! Meg kell teremmteni a magyar munkafrontot, hogy az osztályharcos táborok helyét, a közösségi munka egyetlen nemzeti szervezete foglalja el. Új munkaalkotmány szellemi alapvetésére kell felépíteni a munkások és munkaadók viszonyát az üzemi közösségben, a bizalmi férfiak bizottságában és az állam döntőbírói szerepében, annak az elvnek sérthetetlenségével, hogy a munkásság szabadon választhatja meg bizalmi forvait. Be kell vezetni idejében a munkanélküliség elleni biztosítást s az országos állami munkaközvetítés szervezetét ra uncapolitikai hivatallal és a pályaválasztási tanácsadás szervezetével kell tökéletesíteni. Az üzemi rend, a munkabér s a munkaidő szabályozása, a munkaviszony és a tarifaszerződések feltételeinek ellenőrzése, az asszonyok és a gyerekek munkájának védelme s az egészséget védő és a baleseteket elhárító berendezések előírása, nem lehet többé sehol Magyarországon, a vállalkozók nagy- telkűségére bízott feladat. A munkásság választott képviselői és az agazai megbízott a munkaadóval együtt alakítják ki ajövőben a fejlődésképes üzemrendet A szakszervezetek megszüntetése helyett, a magyar munkásság összességét átfogó szakmai szervezetek felállításának gondolatával kell foglalkozni! A munkásság önsegélyző erejét szükségkép pen lecsökkentette s a szolgáltatásokat pedig megdrágította az a tény, hogy a marxisták csak a munkasétegek lényegesen kisebbik részét tömörítették a szakszervezetekbe. Ha minden munkás tagja lenne a maga nemzeti szakmaszervezetének, akkor az erősen csökkentett tagdíjakból is nagyobb és hatalmasabb munkásvagyon keletkezne az ön segélyzés, a kulturális haladás és a szabadidőmozgalom nemes céljaira. De itt is az elérhetőeredmény előfeltétele a munkásság autonóm vezető szerepének széleskörű biztosítása, saját vagyonának kezelésében és észszerű felhasználásában. Csak néhány fontosabb vonását ismertettük szűkreszabbott helyünkön a megoldásra váró munkáskérdésnek, de talán ez is elég egyelőre, felkelteni azt az érzést, hogy Magyarország nagy átalakulását nem utcai randalírozások és lelkesen elkiabált jelszavak oldják meg, hanem az olyan szellemi munkaközösségek, amelyek még a háború viharában is rendületlenül tovább dolgoznak, céljaikból elsikkadni semmit sem engednek s az igazság és a kor szellemét törvényekbe és szervezetekbe foglalják, a magyar nemzet megújhodásának előkészítésére...