Észak-Magyarország, 1950. április (7. évfolyam, 79-90. szám)
1950-04-06 / 79. szám
Miskolc, 1950 Április 6, csütörtök Ara 50 fillér VII. évfolyam. — 79 .zám — ——■ ' —————— ..........................——.............................. ————— IN IMI ■ Százezres tömegekben forró lelkesedéssel tettek hitet az örök szovjet-magyar barátság mellett Borsod-Albaúj-Zemplén dolgozói Káprázatos katonai díszszemle, lenyűgöző felvonulás Budapesten Farkas Mihály: Köszönet Sztálin elvtársnak, hogy szabaddá, boldoggá tette hazánkat Hetek óta készültünk a nagy ünnnepre. Az üzemekben, födeken, laboratóriumokban és irodákban serényebben folyt a munka. Mindenkit hevített az elhatározás: az év legkiemelkedőbb napjára, legnagyobb nemzeti ünnepünkre, hazánk felszabadulásának évfordulójára az eddiginél is nagyobb termelési eredményekkel, a munka színvonalának emelésével mutassuk meg Mélánkat, mélységes szeretetünket a nagy Szovjetunió, a haladó emberiség lánglelkű vezére, Sztáli elvtárs iránt, így fejezzük ki hűsegünket és ragaszkodásunkat azok felé, akiknek köszönhetjük, hogy élünk, szabadon lélegzőnk, alkotunk, élvezzük napról-napra szépülő jelenünk új, meg új csodáit és formáljuk boldog jövőnket A magyar dolgozók, köztük Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkásai, dolgozó parasztjai, haladó értelmiségei teljesítették és túlszárnyalták munkafelajánlásaikat, amelyek végrehajtásában serkentené őket az ünnepi érzés s a boldogító tudat. Immár öt esztendeje annak, hogy a Szovjet Hadsereg hősei a kapitalista elnyomás sötétségéből kivezettek bennünket a világosságra s eredményeink bizonyítják, nem sáfárkodtunk rosszul a tőlük kapott szabadsággal. Az ünnepi érzés lenyűgöző nagyságú, hatalmas ünnepi demonstrációvá erősödött április 4 felejthetetlen napján. A jó munkát végzett nép öröme áradt szét a felvonuló tízezrek sorain. A nagygyűléseken résztvevő tömegekben, a kultúresemények hallgatóságában, az önfeledten, boldogan, derűsen szórakozó, táncoló, mulató dolgozókban. A borsod-abaúj-zempléni ünnepségek is messzehangzóan, messzevilágítóan tanúsították, mit jelent népünk számára április 4, milyen mélyre hatolt szívébe e nap tartalma. Április 4: a hűség és hála ünnepe. A hűségé és háláé, amely szétbonthatatlanul összeköt bennünket a nagy baráttal, segítővel és irányítóval, békénk, függetlenségünk, szabadságunk harcos védelmezőjével, a dicsőséges Szovjetunióval. A hűségé és háláé, amely elmúlhatatlan népünk lelkében, a nagy tanító, a bölcs, a világ dolgozó millióinak atyja, Sztálin elvtárs iránt. A hűségé és háláé a szovjet emberekhez, akiknek harcos tapasztalatait, egy emberöltőn át szerzett gazdag ismereteit hasznosítva építjük a szocializmust. Áprils 4: a magyar nép erős öntudatának, önbecsülésének ünnepe, amelyen gazdag számadást készíthettünk jó munkánk eredményeiről. Ezekről — és ez a legszebb, legserkentőbb dicséret számunkra — a szovjet nép küldöttei, nagy barátaink, felszabadítóink is örömteli elismeréssel emlékeztek meg. Április 4: új erőforrás számunkra további nagy feladataink megoldásához. Az ország ünnepében megmutatkozott a nép életöröme, teremtő akarata, harcos elszántsága, amelynek alapja a Szovjetunióval való mélyreható szoros barátság. Április 4 után az eddiginél is nagyobb lendülettel látunk neki munkánk folytatásához, hogy még szebb eredményekkel újból és újból kiérdemeljük azokat az áldozatokat, amelyeket a szovjet nép hozott értünk. Április 4 legfőbb tanulsága, tanítása és buzdítása ez: törhetetlen ragaszkodással a Szovjetunióhoz, a nagy Sztálinhoz, harcos helytállással a béketáborban szilárdan felsorakozva győzelmein!: szervezője a Párt és szereteti poncs , térünk, Rákosi elvtárs mögött — új, nagy munkateljesítményekkel, szocialista hazánk építésének meggyorsításával haladjunk tovább, hogy egy esztendő múlva ismét derűsen, szabadon, eredményekben gazdagon, békében ünnepelhessük történelmünk legnagyobb napjának évfordulóját. diósgyőr vasgyári szabadságharcosok motorosai száguldoznak a tér körül. A nagygyűlés kezdetéig a vasutas zenekar, a diósgyőrvasgyári vasas zenekar, a pereces bányászok zenekara szórakoztatja a közönséget. A hatalmas térség megtelt, pedig a menetnek még mindig nincs Lenyűgöző, felejthetetlen 112/Önyörű az a kép, ami elénk tárul. Zászlóerdőket lobogtat a szél. Hatalmas Lenin—Sztálin—Rákosiképek emelkednek a magasba. — Feliratos táblák százai hirdetnek széttéphetetlen örök szovjet,magyar barátságot. Micsoda erő, mennyi munkás kéz, mily hatalmas teremtő energia, alkotó kedv. Mindez egyazon célért, a szabad, boldog haza építéséért. Egy gondolatban forr össze tíz és tízezer ember, egy felé száll szívük mélyé, sőt a háta a Szovjetunió és a nagy Sztálin felé. Mellettünk nehéz küzdelmekben megesett kommunista harcosok állnak. Látszik rajtuk a megindultság: idála , felszabadító Az ünnepi beszédek elhangzásai után megkezdődik a csoportok elvonulása. Megcsodálhatjuk a fegyveres alakulatok díszmenetét. A vasutas zenekar pattogó ritmusává először az államrendőrség roham, sisakos díszszakasza vonul el. Előre szegezett szuronnyal, kemény tartással, öntudatos, merész harcos tekintettel vonulnak el a békés építőmunka őrei. Gépkocsik dübörögnek, a honvédség gépesített alakulatai vonulnak fel. Motorosok, gépesített gyalogság, tüzérek, nehéz terepjárók haladnak el a díszemelvény előtt. „Éljen a népi hadsereg! — lelkesedik a nézőtömeg. Büszkeség és öröm látni vége. Az utoljára érkező csoportok már a környező utcákban foglalnak helyet Mintegy 55—61 ezer emvee sereglett össze, hogy kifejezze forró szeretetét és háláját a felszabadító nagy Szovjetunió, a népek bölcs tanítómestere és vezére, Sztálin elvtárs iránt, négy Szovjetuniónak, megérhettük ezt a percet — érdemes volt elviselni minden szenvedést.. . Nem lehet elfelejteni ezt a csodálatosan szép látványt soha! Felcsendülnek a magyar és szovjet himnusz fenséges akkordjai. Több száz galambot eresztenek fel — a béke galambjait, a magyar nép harcos békeakaratának hírnökeit. Almássy József, a miskolci Állami Nemzeti Színház tagja Devecser Gábor ,,Április 4" c. versét szavalja, majd a diósgyőrvasgyári zenekar és énekkarok Tardos Béla: ,,Háladás a nagy Sztálinhoz” című szívbemarkoló szerzeményét adják elő hatalmas sikert aratva: néphadseregünk nagyszerű fiatal, jajt, akik a hős Szovjet Hadsereg nyomdokain haladva védelmezik népünk szabadságát, hazánk füg, getlenségét. Motoros rendőrosztagok díszfelvonulása után a szabadságharcos motorosok haladnak el, közöttük örvendetesen sok nő. Jönnek a béke tankjai: traktorok zúgása tölti be a teret. Az egyiket dolgozó parasztlány vezeti nagyszerű biztonsággá,, remek hozzáértéssel Látni az arcokon, milyen boldogító érzés tölti el a dolgozókat, hogy, íme, már itt tartunk: a gép meghódíja a falut s a dolgozó nő meghódítja a gépet. Csodálatosan szép látvány— Megkezdődik a díszfelvonulás Hosszú-hosszú sorokban vonulnak el Nagymiskolc dolgozói A szabadságharcosok disz-szakasza után hosszú-hosszú sorokban folytatódik a menet. Sztálint, Rákosit, a szovjet-magyar barátságot éltetik a Diósgyőrvasgyári Kohászati üzemek, a Gépgyár, a Nehézszerszám Gépgyár dolgozói. Hagyományos bányász öltözékükben jönnek a Sajómeléki Szénbányák dolgozói. A Miskolci Magasépítési NV népes csoportja vonul el. Itt jönnek az állami építőipari iskola fiataljai, a Magasépítési NV újítói, sztahanovistái, versenyzői, sportolói. — ,,134 százalékos felajánlásunkat 20 százalékkal túlteljesítettük’ — hirdeti az építőmunkások táblája. A miskolci olajgyár dolgozói után többezer vasutas halad el a díszemelvény előtt. A MÁV igazgatóság után a Járóműjavító, a Fűtőház s a forgalom dolgozói vonulnak el. „Mi füstölög ott a síkon távolban" — jut eszünkbe Petőfi verssora. Pöfékelő mozdony halad ugyanjs a menetben. Ahogy ideér, látszik, hogy csak egy mozdony, a homlokzat miniatűrje, de azért szabályosan eregeti a füstöt. A felirat rajta a kétezer tonnás mozgalomról beszél, amelyben a miskolci vasutas dolgozók országnál teljesítményeket értek el. A miskolci MÁV igazgatósági dolgozói egyébként is kitettek mgukért. A nagy évfordulóra 6 millió forint értékű munkafelajánlássól teljesítettek és gyönyörű ajándékokat készítettek a szovjet jelsza, haditoknak, a postapalota előtti téíren emelkedő hősi emlékmű mázisát, a hála szobrának mását és gyönyörűen kiképzett rózsákat. A postások, a Borsodvidéki Gépgyár, a Drótgyár sokszáz dolgozó-dja vonul el énekszóval, ünnepi lelkesedéssel. Hatalmas tömegekben is vettek részt az ünnepségen a hejes csabaiak Az Erdőgazdasági MT Soha nem látott hatalmas tömegekben vonultak fel Nagymiskolc dolgozói A borsod-abaúj-Zemplén megyei felejthetetlen ünnepségekről az alábbiakban számolunk be. A megye székhelye, Miskolc, teljesen megváltozott az ünnepi ■napra. Az utcákat, a házakat, a tereket elborították a vörös és nemzetiszínű drapériák, virágok, nagyjaink képei, lelkesítő, buzdító feliratok, amelyek mind a mély ünnepről, a szovjet nép iránti hírvédről és barátságról, a hála érzéséről adtak hírt. Versengtek egymással a dolgozók, a fiatalok, hogy minél méltóbban köszöntsék a nagy ünnepnapot. Miskolcon már a kora reggeli órákban megélénkültek az utcák. Vidám nótaszó, indulók pattogó ritmusai verték fel az utcák A díszemelvényről nézzük a gyönyörű képet. Csodálatos, boldog érzés fogja el az embert, amint látja a dalolva, éljenezve érkező csoportokat. Jönnek a miskolci üzemek, a pártszervezetek, tömegszervezetek dolgozói, az emelvény, népfegyveres alakulatok díszszakaszai sorakoznak. Milyen magasbiztosság, öntudat, erő, fegyelem Az óramutató lassan közeledik a tízeshez, de még szakadatlanul hömpölyög a tömeg a Béke tére. A menet vége — jön a jelentés — még valahol a Tizeshonvéd utcánál van, csendjét. Ünnepi ruhába öltözött csoportok tűntek fel zászlókkal, táblákkal. Mindenki a gyülekező helyek felé tartott, ahonnem a felvonulók csatlakoztak az ünnepi menethez. Kék inges, vörös nyakkendős A gárdisták, fehérblúzos, vörös nyakkendős úttörő pajtások, a középiskolás ifjúság fegyelmezett csoportjai tűntek fel, pártszervezetek, tömegszervezetek, üzemek dolgozói siettek a gyülekező helyekre. A levegőben repülőgépek keringtek, rajtuk hatalmas zászló. Idelátszik a felirat: április 11." A hatalmas Béke téren készen várja a díszemelvény az ünnepi nagygyűlés kezdetét. Lenin, Sztálin, Rákosi hatalmas képe, vörös drapériák. A teret köröskörül fonják a lengő zászlók, árad belőlük! A megafon köszönt az egymásután érkező csoportokat. Valahol felhangzik a kiáltás: ,,Éljen Sztálin!" A kiáltást átveszi az egész ünneplő tömeg s percekig zúg, viharzik az éljenzés. NagyMmskolc dolgozói köszöntik felszabadítónkat, forrón szeretett, nagy barátunkat, Sztálin elvtársat." Végigfut a hír: Jön Vörös Diósgyőr! Hatalmas tábla magasaik menetük élén: „Éljen a felszabadító Szovjet Hadsereg és vezére, Sztálin elvtársi’! Egy másik táblán bilincs óriási rajza, amelyet széttörnek a szovjet katonák fegyverrel. Hatalmas tapsvihar köszönti a Diósgyőrvasgyári Kohászati Üzemek dolgozóit. Jönnek egymásután a nagykovácsműhely, a durvahengerde és a többi üzem dolgozói. Még fényesebbé válnak a tekintetek, amint beérkezik a diósgyőrvasgyári ifjúmunkások fegyelmezett telkesi csoportja. Fáradhatatlanok a dalolásban, az ünnepi éljenzésben. Éljen Rákosi! — kiáltják ütemesen és velük együtt éljen ez a hatalmas tömeg. Itt vannak büszkeségeink, a diósgyőrvasgyári sztahanovisták, élmunkások, kiváló munkások. Üde színfolt a menetben a játékos mezbe öltözött diósgyőrvasgyári sportoltak csoportja. Eljöttek a diósgyőrvasgyári tanműhely fiataljai is. „Gábor Áron rézápmja fel van virágozva” — csendül fel az ének. A Tűzálló anyaggyár dolgozói érkeznek. A diósgyőrvasgyári úttörő zenekart tapsolják az ünnepség résztvevői- 55-60 ezer ember a Béke-téren! Istók Béla elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság titkára tűnik fel a menetben. Megérkeztek a Diósgyőrvasgyári Gépgyár dolgozói. A süllyesztékes szerszámgépgyár munkásai, műszaki értelmiségei. A diósgyőrvasgyári népi tánccsoport tagjai teherautókon, pompatáncokkal szórakoztatják a nézőket- A A dolgozók köszöntik a nagy Sztálint Jön Vörös Diósgyőr!